Dunántúli Napló, 1989. június (146. évfolyam, 149-178. szám)

1989-06-26 / 174. szám

1989. június 26., hétfő Dunámon napló 5 Légkondicionált az autó, a lakás, a munkahely Kuvaitban pénteken van a hétvége... Telefonbeszélgetés dr. Patty Istvánnal Dt. Potty István egy­kori neves atléta, pécsi orvos - immár fél eszten­deje Kuvaitban dolgozik, az Amiri Hospital gasztro- enterológiai központjában. Telefonon kerestük fel, hogy megkérdezzük; hogy látja ma onnan Magyaror­szágot? — özönlenek az informá­ciók — említette -, sajá­tos módon a helyi lapok is elég gyakran foglalkoz­nak Magyarországgal. Ka­punk információkat a kö­vetségen keresztül is, s hallgatjuk a magyar nyel­vű rádióadásokat... A Szabad Európa és az Ame­rika Hangja eléggé jól fogható. Más sajnos nem. Kis baráti körünk -. hat magyar orvos — természe­tesen gondolatban sűrűn otthon jár. — A hat közül hárman pécsiek . . . — Igen, és erre fölöt­tébb büszkék vagyunk. Bá­I csp Sándor mikrobiológus és Varró lózsel kardioló­I gus alkotja a pécsi „maf­fiát", van még két debre- 1 ceni és egy budapesti kollégánk. Az Amiről Hos­pital a legnagyobb kórház; rendkívül jól felszerelt, vi­lágszínvonalú. Tudni kell azt, hogy Kuvaitban alig 7—8 éve indult meg az orvosképzés, így a kollé­gáink szinte valamennyien külföldön szerezték a diplomát; az USA-ban, Angliában. — A gasztroenteroló- gus?. .- A nyelőcső-, gyomor- és bélbetegségekkel fog­lalkozó szakember. Oda­haza is ezt csináltam, de itt műszerezettség tekinte­tében már igen messze járnak. Másrészt - s ez alighanem köztudott — jobban megbecsülik a szakembert, az értelmisé­get. — Feleségeddel és három gyermekkel vágtál az út­nak: a legkisebb gyerek 1 éves, a középső első osz­tályos^ a nagyobb hetedi­kes. — Az állami iskolákban arabul tanítanak, de van többféle magániskola is. Kuvaitnak 600 000 lakosa van, s mindegyikre két idegen jut; azaz több mint egymillió vendégmun­kást foglalkoztat. Vagy százféle nációt. A két srá­com angol magániskolá­ba jár. s ez elviszi a fi­zetésem harmadát. Jól ta­nulnak. a nyárra haza­mennek.- Illetlenség o jövede­lem felől érdeklődni, de mégis: az ottani árakhoz képest hogy élsz?- Jobban, mint odahaza.- Szórakozás?- Köztudott; ebben a mohamedán országban is kemény vallási előírások szerint kell élni. Európai szintű szórakozóhely nincs, a mozikban keményen cen­zúrázott filmeket játszanak, s nemcsak a szex hiányzik a celluloid-szalagról. A televízió műsora is egészen más, mint az otthpni: a műsorok imával kezdődnek és fejeződnek be.- Mégis, mit csinálsz a hét végén?- Itt hat napot dolgo­zunk, s a hétvége — a péntek. A szabadnap, az ünnep. Ilyenkor jókat sé­tálunk a tengerparton, megyünk uszodába, a ba­rátokhoz.- Bevásárlás, főzés . . .- A főváros, Kuvait, nem pesti típusú nagyváros; óriási területen fekszik. Bevásórlócentrumaiba kö­zösen megyünk, kocsival, s minden megkapható, ami a szem szájnak ingere. Ki­véve a sertéshús és az al­kohol. Még sör sincs. Vé­lem, nem is hiányzik, hi­szen ma éppen hűvösebb az idő, csak 45 fok van. Elviselhető. A régebbiek mondják, majd szeptember -október lesz nehezebb; az ősz. Magas páratarta­lom ötven fokkal. Ezért az­tán minden légkondicio­nált: az autó, a lakás, a munkahely.- Ezek után ismét csak megkérdezem: mit szólsz az itthoni változásokhoz?- örülünk a demokrati­zálási folyamatnak, de in­nen úgy tűnik, hogy azt is sajátosan magyar mód­ra csináljuk. Elég sok a végletes, meggondolatlan megnyilvánulás. Csak ne­hogy baj legyen belőle. A nyáron két hétre én is ha­zamegyek, s majd tájéko­zódom, s lehet, hogy akkor majd másképp véleke­dem . . . Kozma Ferenc r Újra felszínre tör egy régi népszokás búvópatakja? Szent Iván éjszakáján az Égervölgyben Finn—magyar vegyesünnep a máglya körül „Tyüzet megrakájuk, négy­szögre rókájuk. Egyik szögin ünek szip öregasszonyok. A másikon ünep szíp öreg embe­rek. Harmagyikon ünek szíp hajadon lányok. Negyediken ünek szip ifjú leginyek" — kez­dődött hajdan Szent Iván éne­ke, amely oly hosszú volt, mint a nyári napforduló éjszakája, oly hosszú, hogy az ördög be­lekezdvén, el nem végezhette, megfulladod rajta. Legalább is Heltai Gáspár 16. századi tudósítása szerint. A még a pogány korból való, de a ke­resztény kultúrába átplántált,' a nyári napfordulót köszöntő ünnep, Virágos Szent János ünnepe, vagy ismertebben Szent Iván éjjé és a Szent Iván-i tűz szerelem és termé­kenységvarázsló mágikus rítu­sai és egyéb, e naphoz kap­csolódó hiedelmek, népszoká­sok létére éppen Heltai korá­tól * vannak bizonyítékok. Bár akadnak forrósok, amelyek a 11. századra teszik a Szent Iván-i ünnep szokásának fel­bukkanását Magyarországon. Eltűnése legalább ilyen bi­zonytalan, s talán ki sem szá­radt ez az ősi forrás, csak bú­vópatakká vált. Mindenesetre már a legelzártabb aprófalvak­ban sem igen szokás oz ün­nep előestéjén koszorút kötni- a ház falára tűzvész ellen, a hajadonok és legények sem raknak tüzet, hogy azt átugor­ván az ugrás sikeréből remél­jenek jóslást a párválasztás esélyeire. Ezt a szép népszokást szinte már haló porából próbálta fel­támasztani az elmúlt szomba­ton este a pécsi és a sziget­vári népfrontbizottság magyar- finn baráti köre közösen az égervölgyi tó partján. S alig - iba véletlenül, hogy ők: a skan­dináv államokban, Finnország­ban meg különösen elevenen élő hagyomány a nyári nap­forduló megünneplése. Az égervölgyi ünnepségen éppen ezért talán nagyobb szerep is jutott a finn népszokásoknak, mint a feltámasztani vágyott magyarnak. Erről finn vendé­gek gondoskodtak énekkel, egy tizenkét éves kislány meg­szólaltatta kantele hangjaival, s mindenekelőtt Kari Laukka- nen. a Finn Irodalmi Társaság néprajzi osztálya munkatársá­nak ismeretterjesztő előadásá­val. A 130 főnek számolt, min­den korosztályt képviselő kö­zönség az előadásból megtud­hatta, hogy északi rokonaiknál ez a nap a legnagyobb, leg­ősibb ünnep, s egy nappal ko­rábban is tartják, mint ná­lunk. Valójában kétnapos ün­nep, amikor jócskán a pohár fenekére is néznek a finnek, s némi pajzánkodástól sem tar- tózkod nak. Kari Laukkanen szakértelmé­re és tapasztalatára az éger­völgyi tűzrakásnál is szükség mutatkozott. A kifalazott tüzra- kóhelyen olyan nagyra sike­redett a máglya, hogy átugrá- sa eleve illúzórikussá vált, még ha lett is volna szándék ilyen­re. A tűzrakók cserébe meg­tudhatták: Finnországban ré­gi csónakok fájából szokás a máglyát rakni. A finn ember számára a csónak oly becses eszfköz, hogy szinte elének te­kintett társ: elkorhadása után legszebb halált, a tűzhalált érdemli. A finn vendégek a magyar szokásokat, dalokat a Szélkiál­tó Együttes és a szigetvári Ti­nódi Együttes előadásában is­merhette meg ezen az estén oz Égervölgyben, ahol az este jócskán tíz után hazafelé igyekvőknek stílusosan szentjá­nosbogarak mutatták az utat a villámoktól szaggatott sötét­ben. D. I. Csípőben már nem kell erősíteniük a magyar nőknek A kispárna visszaköveteli jogait Újra emelkedőben a teltebb formák divatja ,,A nő telt kebel és csípő nélkül olyan, mint ágy kis­párna nélkül'5 - mondotta Anotole France francia író a századfordulón. Ha csak az európai kultúr­kört vesszük, a görögök és a rómaiak a test túlzásoktól mentes harmóniáját tekintet­ték eszményképnek. A közép­korban a kitóit has és a be­esett mell volt divatban, a re­neszánsz visszatért az antik arányokhoz, a barokk a dús kebleket és csípőket tette esz­ményképpé, a rokokóban me- gintcsak a légies megjelenés volt a követéndö minta, a ro­mantika újra a kora keresz­ténység és a rokokó eszmé­nyét vegyítette, a múlt szá­zad második fele és a száza­dunk eleje azt a divatot kép­viselte, amit Anatole France is dicsőített. Az első világ­háború után a fiús forma, a lapos mell és a kicsi far vált divattá, amit az ötvenes évek és a hatvanas évek elejének hangsúlyozottan teltebb for­mái váltottak fel. Zsinórmérték lett a százas mellböség. Az utóbbi negyedszázadot pedig nagyjából megfelezte a desz­kasoványság, majd a sportos alkat divatja. Tavaly óta újabb divathul­lám emelkedik Nyugaton: egy­re több jel mutatja, hogy a teltebb formák csillaga feljö­vőben van. Mind nagyobb te­repet kapnak a dundibb fotó- modellek, filmsztárok, újra alakulóban van a százasok klubja. A butikok is felismer­ték már ebben az irányzatban az új üzleti lehetőséget. A legújabb bizonyíték: az ötödik X-et is túllépett Jane Fonda, amerikai filmsztár új testépí­tésbe fogott: plasztikai műtét­tel alaposan megnagyobbítot­ta kebleit. Hogy ez a divat hozzánk is elér, jól mutatta a Május 1. Elegant Ruhagyár elmúlt heti divatbemutatója, amely már 1990-et célozta meg. Ezek szerint az X-forma, a lekere- kítettebb váll, hangsúlyosab­ban kiemelt mell és csípő és a karcsú derék lesz az esz­mény. De hát melyek is az ideális testarányok? — Ebben a nemzeti jelleg is kidomborodik - mondja Kun ludit, a Magyar Divat- intézet méretszabásza. - Az aránytalanság abban mérhe­tő, hogy mennyivel bővebb a csípőkerület a mellkerületnél. A felmérések szerint a magyar nők nagyobb hányada körte alakú, vagyis a csípőjük kör­mérete általában bővebb, mint a mellüké. Jellemző, hogy a német területek mérettáb­lázatában van karcsú, keskeny kategória, amelynél a mell és a csípő kerülete azonos. A normál méret kategóriájában a csípő 4 centivel, az erős testalkat kategóriájában 8 centiméterrel bővebb. A mi mérettáblázatunk eleve a nor­mál testalkatnál kezdődik 4 centiméterrel a csípőbőség ja­vára, a telt alkatnál 8, az erős alkatnál 12 centiméter a kü­lönbség. A méretkutatás azt is fel­színre hozta, hogy a magyar nők átlagos testmagassága 164 centiméter, s mellböségük 88 és 136 centiméter közötti mérettartományban helyezke­dik el. A fiataloknál ez 88 és 96 centiméter közötti ez a mé­rettartomány. Tessék ehhez hozzászámítani a 4, 8, 12 cen­timétereket a csípőbőséghez! Biztosra vehető, hogy lesz sikere nálunk is az új fogyó­kúra mentes testideálnak. Iga­zán nem bosszantásul írjuk le ezen új divathullám két vetél­kedő úttörőjének méreteit: Samantha Fox (155 - 92 - 59 - 84), Sabrina Salerno (175 — 100 - 58 - 90). D. I. Jöjjenek hoizánk máskor is! Szerbek, horvótok, törökök, cigányok, lengyelek — minden­féle náció megtalálható az eszéki piacon. Az egyik beton­asztal mellett például két af­rikai lány árul zoknit, külön­féle csecsébecsét. Mellettük al­kalmi pénzváltó működik: egy kis kempingasztalon kockás füzet, az árfolyammal, mellet­te egy számológép és dinár bankjegyek. Valamivel távolabb magyar szót is hallani. Bodrik Margit a fejkendős középkorú asszony mára már befejezte, mindent eladott; — Reggel fél hatkor indul­tam az erdődi hegyekből, meggyet hoztam, azt adtam el kilónként 4000 dinárért. Móra befejeztem, veszek egy kis pa­radicsomot, paprikát, sokat nem lehet, mert inkább a pénzt várják otthon. — Nagy a család? — Egyik fiam most fejezte be a középiskolát, de nem dolgo­Az eszéki piacon zik, mint mesterember, hanem a traktort vezeti. A másik nem ment iskolába, most katona. Ha letölti az idejét, ő is a paraszti munkát végzi velünk együtt. — Meg lehet ebből élni Ju­goszláviában?- Nehezen! Nincs semmi okunk a dicsekvésre. Kukoricát, búzát termelünk, meg saját ré­szünkre van egy kis kertünk, abból jut valamicske ide a piacra is. Szombat lévén egy talpalat­nyi üres hely sincs a piacon. Pedig egy két méter hosszú, egy méter széles beton pádért éves bérletként 50 millió dinárt is elkérnek. Sőt a jobb helye­kért még 80 milliót is. Aki pe­dig tető alatt akar árusítani, az 150 milliót is fizethet egy ilyen helyért. Palkó Ida özvegyasszony. Várdaróoról érkezett a falube­liekkel, akik ót-átszólnak a szomszédos asztaloktól, ha pénzt kell váltani, vagy valami más megbeszélni, elintézni va­ló akad. — A borsót 400-ért adtom, most az utolját pedig 350-ért. A vöröshagyma kilója 200 di­nár, de nézze meg nagyon fi­nom pálinkám is van 2 millió­ért. — Mennyi a’krumpli? - szól közbe egy vevő horvátul. — Háromezerötszáz kilója - hangzik a válasz. — Mennyit mérhetek? De a kuncsaft csak babrál egy ideig a szép, formás gu­mókkal, egy szót se szól és to­vább megy.- Mennyit kell egy ilyen ha­lom krumpliért dolgozni?- Bizony nagyon sokat! És kínálgatni is kell, mert nagyon kevés a nép pénze, talán a jövő héten jobb piac lesz, hi­szen akik a gyárban dolgoz­nak akkor kapnak majd fize­tést. Mi várdaróci asszonyok abból élünk, hogy piacozunk. 12 kilométerre lakunk a város­tól, beülünk az autóba, az utánfutóra felrakjuk a zsáko­kat és jövünk. — És a férfiak mit csinál­nak? — Dolgoznak, munkán van­nak, de van olyan is, aki csak paraszt. Saját eszközeik, trak­toruk, kombájnjaik vannak. Ná­lunk mindenkinek van 10-15­20 hold földje, amin saját ma­ga -dolgozik. Nekem csak 7 holdam van, hármat kiadtam, azért árendát kapok, négyet meg magam műveltetek, de nem hiszem, hogy kijövök be­lőle, mert minden nagyon sok. ba kerül. A férjem meghalt, a lányom tanárnő, .nincs, aki se­gítsen, ezért 3,5 holdon vetet­tem kukoricát, fél holdon meg kertészkedem. Nejp lehet töb­bet, sokba kerül a fuvar, meg a munkáltatás is. A kertészet nagyon sok kézi munkát igé­nyel, permetezni, kapálni, gyom­lálni kell. Barátságosan, kedvesen bú­csúzunk egymástól. Jöhetnének gyakrabban és a faluban is szívesen látnánk magukat — mondják a magyar szóra ösz- szefutott asszonyok. Hallgatjuk a pécsi rádiót, néha színházba is átmegyünk, az én lányom meg Debrecenbe készül to­vábbképzésre - sorolják szinte egymás szavába vágva. Jöjje­nek hozzánk máskor is .. . Ferenci Demeter Teflonozott cserépedény, kerámia szigetelő Ipari titkok a Bajatexnél Új utakat keres a Finom­posztó Vállalat jogutódja, a Bajai Textilipari Vállalat (Ba- jatex) és bizony a megélhetés érdekében még az eddigi bá­zistevékenységet: a textilipart is nélkülözi a sorskényszer miatt. Hat alapító cég részvé­telével, osztrák tőke bevonásá­val megalapították a Keraform Ipari, Kereskedelmi és Szolgál­tató Kft-t, amely elsősorban a kerámia készítésével foglalko­zik. Méghozzá Szekszárdon, ahol több komplex kerámia- gyártó üzemet vettek át. Az első piaci sikerek már beiga­zolódtak; a vártnál nagyobb az érdeklődés — elsősorban külföldről - termékeik iránt. Ez érthető is, hiszen széles a paletta: bajai halastál­készlet, gyertyatartó, kerti edény, amfora, váza, sótartó, szellőző, virágtortó, pincebur­koló tégla, ólommentes mázzal bevont butella szerepel a lis­tán. De készítenek kül- és bel­téri burkolólapot mázas és má- zatlan kivitelben és előzetes fejlesztésben kialakítottak egy mikrohullámú sütő edénycsalá­dot. Molnár János ügyvezető igazgató elmondta, hogy a ho­ni „gasztronómiai kultúránk" miatt inkább Nyugat-Európá- ból érdeklődnek a mikrohullá­mú sütő edénycsalád iránt, de várható a hazai érdeklődés megélénkülése is az új utazási kedvezmények hatására. Több szabadalma is van a bajai kft- nek, de ezek természetesen ipari titkot képeznek. Annyit azonban elárult, hogy ma még ritka és ismeretlen technoló­giai eljárásnak számit a cse­rép teflonozása világszerte. Már folynak a kísérletek a sütőipari vállalatoknál és az eddigi eredmények biztatóak. A láncolat természetesen megy tovább - és ez a másik új szabadalom - ami az új. ki­kísérletezett kerámia villamos szigetelő tulajdonságainak mér­hető adatain alapszik. Ha ez is sikerül, akkor (elvileg) si­mán helyettesíthetők lesznek a most alkalmazott és elég drá­ga porcelán szigetelők ... — az ipar számtalan területén. S ha még azt is hozzáteszem, hogy mindezek a bizonyos szi­getelők az eddigieknek kb. a fele, harmado lesz árban, ak­kor nem kell jósnak lenni a bajai Kerámia Kft. jövőjét ille­tően az üzleti életben . . . K. Z.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents