Dunántúli Napló, 1989. június (146. évfolyam, 149-178. szám)
1989-06-26 / 174. szám
2 Dunántúli napló 1989. június 26., hétfő A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának állásfoglalása a párt helyzetéről és politikai törekvéseiről A MSZMP Központi Bizottságának 1989. június 23—24-ei határozata az MSZMP kongresszusának összehívásáról és előkészítésének rendjéről I. O A Központi Bizottság 1989. október 7-ére Budapestre összehívja az MSZMP kongresszusát. O A kongresszus szavazati jogú küldöttei: a) a tagság által minden 600 párttag után választott egy-egy küldött; b) a Központi Bizottság és a Központi Ellenőrző Bizottság tagjai. © A küldöttválasztás helyi rendje mindenütt * biztosítsa, hogy o) minden párttag tehessen javaslatot saját küldöttjére és küldöttként jelölhető legyen; b) minden párttag - közvetlenül vagy az általa közvetlenül ellenőrizhető megbízott útján — részt vehessen kongresszusi küldöttje megválasztásában ; c) a párttagság előzetesen megismerhesse a küldött jelöltek politikai álláspontjait és ezek alapján választhasson; d) a párton belül létrejött, nyilvánosan működő platformok támogatottságuknak megfelelő képviselethez jussanak. A helyi (városi, községi, kerületi) pártbizottságok ezen, általánosan kötelező elvek tiszteletben tartásával - a budapesti, a megyei, illetve o megyei jogú pártbizottságok koordinálásával — maguk döntsenek a küldöttválasztás részletes szabályairól, az alkalmazandó módszerekről. Ezekről minden érintett párttag kapjon időben tájékoztatást. A küldöttvólasztás általános elvei érvényesülésének garantálására a Központi Bizottság folyamatosan működő mandátumvizsgáló bizottságot hozott létre. A bizottság elnöke Vas- tagh Pál. A bizottsághoz alapszervezetek, választott testületek és párttagok csoportjai akkor fordulhatnak, ha a küldöttek helyi választása sérti az általánosan kötelező normákat. © A kongresszusra — szavazati jog nélkül — tanácskozási joggal kapjanak meghívást : Nehéz vajúdás után tegnap megszületett a Magyar Nők Szövetsége, amely egyben az MNOT jogutódja. A szombati viharos vitára oludtak egyet a küldöttek, s bár a tegnap sem volt mentes a szócsatáktól, valamivel konszolidáltabb légkörben folytatódott a munka. Végül is elfogadták a program tervezetet, amelyben erőteljesebb hangsúlyt kopott az anyaság, a család szerepe. Elfogadták az alapszabályt és döntöttek személyi kérdésekben. A baranyai küldöitség három tagjától délután kértünk véleményt. Dr. Szólói Istvánná: Engem a dolgok gyakorlati része érdekel. Eddig mint MNOT-tag a baranyai iparos réteg és az ő szolgáltatásaikat igénybe vevők érdekeit igyekeztem közvetíteni. Bár a nőszövetség programja alapján úgy tűnik, hogy minderre o jövőben is figyelni akarnak, most még nem látok tisztán. Ha lesz konkrét feladat, amiért dolgozhatok, okkor ezután is a) az országgyűlés MSZMP- csoportjának képviselői, b) a Magyar Demokratikus Ifjúsági Szövetség képviselői, c) a megyei és a megyei jogú pártbizottságok küldöttnek nem választott első titkárai. © A kongresszust úgy kell előkészíteni, hogy a napirendre kerülő dokumentumokról, javaslatokról, a tagság véleményt nyilváníthasson és a küldöttek választóik véleményének ismeretében tanácskozhassanak és dönthessenek. A tagság és a kongresszus előkészítéséért felelős Központi Bizottság között az előkészületek egész időszakában intézményes és folyamatos kapcsolatot kell fenntartani. Ezt elsősorban a tagság által választott küldöttekre kell építeni. Ezért a küldöttek választását 1989. augusztus 27-éig be kell fejezni. Ettől a küldöttvá- lasztósért felelős pártszervek indokolt esetben egyedi elbírálás alapján eltérhetnek. Ezután a dokumentumokat a kül - döttekkel folytatott folyamatos egyeztetés útján kell előkészíteni. A budapesti és a megyei küldöttcsoportok alakuló ülésükön három szóvivőt válasszanak: eqyet a programnyilatkozat, egyet a szervezeti szabályzat és egyet a személyi javaslatok előkészítésében való részvételre. A szóvivők a küldött csoportok véleményét képviseljék az előkészítő tanácskozásokon; a küldöttek pedig rendszeresen tanácskozzanak választóikkal az előkészítő munka során felmerülő problémákról, a lehetséges megoldási módokról. © A Központi Bizottság a kongresszus illetékességébe tartozó fellebbezések vizsgálatára fellebbviteli bizottságot hozott létre. A bizottság elnöke Balogh Sándor. Togjai: Boros László, Fabriczki András, Márta Ferenc, Takács László, Tökei Ferenc, Vajda György. II. O A Központi Bizottság javasolja, hogy a kongresz- szus napirendjén a következő kérdések szerepeljenek: szivesen vállalom, de minden áion nem akarok jelen lenni a nömozgalomban. Kárpáthy Magdolna. Fölöslegesnek éreztem magam a nő- konferencián. Nem tapasztaltam, hogy rólam is szó van, hogy képviselhetem azokat, akikért eljöttem. A tehetséges gyerekekkel való foglalkozást, mint teendőt kihúzták a programból és felszólalásként csak egy vélemény hangzott el a veszélyeztetett, hátrányos helyzetű gyerekekről, amit nem 'ögzitettek. Terveim között szelepei egy olyan nőszervezetben való részvétel, ahol az alterna- tivságomat képviselhetem Molnár Tiborné: A nökonfe- rencia és o problémák tartalma tükrözte azt az átmenetiséget, amelyben a 'társadalom napjainkban van. A nómozgo- lom, a viták, a kritikák ellenére megmaradt és ez jó. Szükség van a nők érdekeit tükröző politikai képviseletre. De ez a megmaradt nőmozgalom az indulás pillanatában 1. A Központi Bizottság beszámolója az MSZMP 1988. májusi Országos Értekezlete ótq végzett munkáról; 2. Az MSZMP szervezeti szabályzata. 3. Személyi kérdések. 4. Az MSZMP programnyilatkozata. A Központi Bizottság vitára bocsátja a napirendre vonatkozó előzetes javaslatát, az alapszervezetektől és a pátrszervezetektől érkező vélemények figyelembevételével, 1989. júliusi ülésén foglal állást a kongresszus elé terjesztendő napirendi javaslatairól. © A Központi Bizottság Pártpolitikai Bizottsága 1989. június 19-én, a Népszabadságban vitára bocsájtotta a szervezeti szabályzat tervezetét és ennek részeként a pórt országos vezető és ellenőrző testületéinek jellegére és létrehozásuk módjára vonatkozó alternativ javaslatokat. A Központi Bizottság kéri a párt tagságát, a párt- testületeket, hogy fejtsék ki véleményüket ezekről az elgondolásokról. Javaslataik figyelembevételével foglal állást a Központi Bizottság arról, hogy milyen vezető és ellenőrző testületek létrehozását ajánlja ff kongresszusnak. III. A Központi Bizottság 1989. júliusi ülése elé kell terjeszteni a következő kérdéseket: 1. Javaslat a kongresszus napirendjére. 2, Javaslat a programnyilatkozat téziseire. • 3. Javaslat a kongresszus ügyrendjére. 4. Javaslat a kongresszuson létrehozandó vezető és ellenőrző testületekre, megválasztásuk módjára. 5. Javaslat a kongresszus megrendezésének módjára és költségvetésére. .6. Javaslat a Központi Bizottság által kiküldendö jelölőbizottság összetételére. ellentmondásoktól terhes. A konferencia ugyanis nem tud» ta teljesíteni kettős feladatát. Nevezetesen, hogy a nőszövetség egyik tagszervezetét adó nőszervezetének önálló programját és működési szabályzatát, illetve az ezt is magában foglaló, a szövetségbe tömörült prorólis nőszervezetek együttműködési területeit, prog* ramjáf, szabályzatát megfogalmazza. A felgyorsuló politikai folyamatok, a választás feltehetően szétbomlasztja a pillanatnyi koncenzuson létrejött programot, szabályzatot és a személyi képviseletet. A rendkívül elhúzódó, egymás türelmét minden tekintetben próbára tevő jelölés és szavazás eredményeként a nőszövetség választmányának baranyai tagjai: Gyalog Istvánná, löriná Kiss Magdolna,' Molnár Tiborná Pécs, Szabó lenöná Szentlőrinc, Rövid lehőná_ Siklós, dr. Szabóná dr. Bender Zsuzsa Szigetvár. T. É. I. A párt az 1988. májusi országos értekezlete óta megindult az eleven politkai mozgalommá válás útján. Határozott lépéseket tesz a politikai rendszer demokratizálása, a jogállamiság felé. Ez összhangban áll a nemzet érdekével. Elhatározta a gazdasági reformok felgyorsítását; ez az új piacgazdasági modellt megalapozó törvények kidolgozásában is kifejeződik. Kezdeményezte a reális szembenézést az elmúlt évtizedekkel, abból a célból, hogy hiteles képet alakíthasson ki nemzeti történelmünkről és benne saját szerepéről, felelősségéről. Felismerte az információ szabadságának jelentőségét, és maga is sokat tett a demokratikus nyilvánosság megteremtéséért. A gyökeres átalakulás együttjár azzal, hogy a párton belül újabb feszültségek jelentkeznek elsősorban a változások jellegének, ütemének és következményeinek eltérő megítélése miatt. A feszültségeket tehát nem az eltérő áramlatok nyílt megjelenése okozza, hanem az, hogy ezek között mindeddig nem jött létre politikai szintézis. A Központi Bizottságban és a Politikai Bizottságban elmaradt fontos elvi, politikai kérdések tisztázása. II. A Központi Bizottság alapvető fontosságúnak tartja, hogy a pártban, a hazai és a nemzetközi közvéleményben helyesen értelmezzék a megújuló magyar politikát. Az MSZMP-nek erőt és biztatást ad az a körülmény, hogy erőfeszítéseink egybevágnak több kommunista párt és szocialista ország tevékenységével, továbbá az a tény, hogy a nemzetközi közvélemény tekintélyes része helyesli politikánk irányát. Ugyanez elmondható a magyar társadalomnak a demokratikus szocializmust igenlő nagy többségéről. Párttagságunk körében mindazonáltal felbukkannak olyan nézetek is, melyek a szocializmus elkerülhetetlen modellváltását a szocializmus feladásának tekintik. Egyes csoportosulások ellenzik a többpártrendszerű képviseleti demokráciát, a szocialista típusú vegyes tulajdonú gazdaságot, megkérdőjelezik a széles körű világgazdasági kapcsolatok, a további nyitó-; szükségességét. Azt a téves felfogást hirdetik, hogy gazdaságunk problémái kizárólag a szocialista országokkal való kapcsolatok révén oldhatók meg. Nem fogadjuk el egyes külföldi politikusok és sajtóorgánumok olyan minősítését, amelyek szerint a politikai pluralizmus, a vegyes tulajdonú piacgazdaságra való átmenet a szocializmus elárulása, valamiféle ,,békés ellénfo'rrada- lom”. Az MSZMP világosan megkülönbözteti .a szocializmus értékeinek védelmét az erőszakos eszközöktől sem visszariadó hatalomféltéstöl. A Központi Bizottság megerősíti a politikai egyeztető tárgyalásokon váj Iáit kötelezettséget, hogy a demokratikus átmenet megvalósítása, a politikai konfliktusok megoldása csak békés, erőszakmentes úton történhet. A Központi Bizottság nem hagyhatja szó nélkül azokat a jobboldali, esetenként szélsőségesen uszító megnyilatkozásokat, melyek különösen az elmúlt .hetekben a társadalom széles köreiben is visszatetszést keltettek. A leghotóro- zottabban elítéli az ország érdekeit veszélyeztető szovjetellenes nézeteket; azt, hogy egyesek a nemzeti igazságtételt a megbékélés szellemével ellentétes célokra használták fel. Elveti azt a nemzetinek hirdetett egyoldalú érdekfelfogást, amely országunkat szembe akarja fordítani szomszédaival. Magyarország jövőjét csakis a szomszédos országokkal és Európával, illetve az egész világgal kapcsolatot építő politikára alapozhatjuk. Akik olcsó népszerűségre törekedve más politikát ajánlanak, gyanakvást keltenek országunk iránt, és veszélybe sodorják népünket. A Magyar Szocialista Mun-, káspárt szolidáris á Szovjetunióban kibontakozó reformokkal, a gorbacsovi törekvésekkel, amelyek a mogyar megújulás folyamatát is erősítik. Elutasítjuk azokat az igaztalan, antikommunista nézeteket, melyek az MSZMP-t a demokratikus átalakulás akadályozójaként tüntetik fel. Történelmi tény, hogy az MSZMP a hatvanas évektől haladó irányú, nemzetközileg is elismert reformlépéseket tett. Minden magyar politikai erő történelmi felelőssége, hogy segítsen elhárítani a szélsőséges törekvések oly sokszor megrázkódtatást okozó veszélyeit. Ebben az MSZMP együttműködést ajánl minden poTí- tikai pártnak és erőnek, hogy elkerülhessük az újabb nemzeti tragédiát. * III. A Központi Bizottság megerősíti, hogy a szocializmus Magyarországon csak új gazdasági és politikai modell keretei között valósulhat meg. Célunk: a demokratikus szoMicudzuka Hirosi, Japán új külügyminisztere, első hivatalos útjára vasárnap Washingtonba utazott. James Baker külügyminiszter meghívására tesz 24 órás villámlátogatást, ami az első kormányszintű kapcsolat- felvétel Tokió és Washington között, azt követően, hogy Unó Szószuké kabinetje megalakult. A kommentárok és lapértesülések szerint a megbeszélések élére kerül a kínai helyzet értékelése, amelynek során cializmus, a jogállamiság, 0 többpártrendszerre épülő parlamentáris demokrácia, a közösségi tulajdon meghatározó szerepén alapuló piacgazdaság. ( Az MSZMP elkötelezettje o marxizmus értékeinek, a baloldali, szocialista, humanista eszméknek. Nyitott a századvég globális problémáinak megoldását célzó új megközelítések iránt. Megújuló pártunk arra törekszik, hogy 0 kommunista és szociáldemokrata értékek új szintézisét valló, a munkásság és az egész nemzet érdekeit szolgáló erővé váljon. Eleven politikai mozgalomként, a társadalmi- gazdasági gondok megoldására összpontosító pártként kíván működni, szabad választásokon elnyerve az ehhez szükséges népi felhatalmazást, A párt nélkülözhetetlennek tartja, hogy a különböző nézeteket valló, platformokból előremutató viták eredményeként formálódjon a többség véleményét türköző politikai cselekvés. A Központi Bizottság támogatja a nemzeti érdekeke1 szolgáló, a nemzetközi. realitásokkal számoló külpolitika1 irányvonalat. Álláspontja szerint hazánknak a jelenleg1 nemzetközi erőviszonyok közöt1 a Varsói Szerződés tagjakén1 kell' munkálkodnia a fegyverei erők és a fegyverzet kölcsönös csökkentéséért, a katona1 tömbök egyidejű felszámolásáért. Alapvető fontosságúnak tartja, hogy Magyarország folytassa nemzetközi kapcsolatainak sokirányú és kiegyensúlyozott építését, szorosabban kapcsolódjon a világ, különösen Európa gazdasági és szellemi fejlődéséhez. * Pártunk számít a magy0' társadalom haladó erőinek támogatására. A Központi Bizottság felhívja a pórt tagjait, hogy cselekvőén vegyenek részt e törekvések megvalósításában. azonban a tokiói külügyminisztérium illetékese szerint a ké1 ország politikájának egyeztetése, nem pedig a Pekingg6' szembeni közös nyomás gT0' korlásának az előkészítése 0 cél. Japán ugyanis változatlanul óvatos a kínai fejlemények megítélésében és nem csatlakozik a nyugati szankciókhoz Micudzukót Washingtonba1’ a tervek szerint hétfőn fogadta George Bush is. Baranyaiak véleménye a nőkonferenciáról i Nincs sok ok az örömre A japán külügyminiszter Washingtonban
