Dunántúli Napló, 1989. június (146. évfolyam, 149-178. szám)

1989-06-24 / 172. szám

1989. június 24., szombat Dunámon ncipio 3 Kimozdítani a struktúrát a holtpontról Tanácsi vállalkozások- vállalkozó tanácsok Hivatalos értesítésre várva Hines pénz Nehéz helyzetben a Mecseki Ércbányászati Vállalat Kutató-mélyfúró Üzeme Számithatnak-e a tanács segítségére azok, akik rossz autót akarnak megjavíttatni, közétkeztetést igényelni, friss húst, illetve dísznövényt venni. A sellyeiére mindenképpen. Hiszen éppen a felsoroltakban történt döntő változás az el­múlt hónapokban. Eveken át több tíz kilomé­teres körzetben nem akadt egyetlen autószerelő sem Sely- lye környékén. Idén megkezd­te a javítómunkát Nagyszegi Mihály * kisiparos. A nemegy­szer már enyhén szagos hús is -, amely hütetlen kocsikban Pécsről érkezett -, a múlté: o tanács, az áfész és néhány tsz közreműködésével vágóhi­dat építtetett; az átadás jú­nius közepén megtörtént. Az általános iskola konyháján dolgozók egy éve bérfőzést vállaltak, napi kétszáz adag ebédet készítenek a napközi­ben igényelt hóromszáz-hó- romszázötven mellett. Az arbo­rétum felújítása, karbantartá­sa dísznövénytermesztéssel jár együtt — innen már csak egy tépés az eladás, és akkor lesz miből fejleszteni magát az ar­borétumot! És mindebben benne van n Sellyéi Nagyközségi Közös Tanács keze. Az autószerelő kisiparos a mühelykialokítás- hoz és -felszereléshez a sely- tyei tanács közbenjárására félmillió Johnt kamatmentes kölcsönt kapott „Szolgáltatás­fejlesztés a halmozottan hát­rányos helyzetű térségben” cí­men. A program ezzel nem fejeződött be. Nincs sem a nagyközségben, sem a hat társközségben cipész, nagy a hiány tetőfedőből, bádogos­ból, épületasztalosból, közpon­tifűtés-szerelőből. Az autósze­relő megkezdte a kölcsön visz- szafizetését, a halmozódó ösz- szeg egyik forrása a sellyei tanács vállalkozásainak. Vár­ják tehát a kisiparosokat. A szerződések korrektek, erre Példa az autójavítóval meg­kötött is: százezer forintot el­enged a tanács' a kölcsön­ből, amennyiben a kisiparos kialakít egy autómosót is, va­lamint megszerzi a műszaki vizsgáztatás jogát. A helyi vállalkozási alap a vágóhíd működtetésével is gyarapodni fog, mert az ott képződő nyereségből tíz szá­zalékot kér a tanács. De az '3azi haszon még több, mert a vágóhíd üzemeltetésén kí­vül, o Sellyei Áfész a háztáji állattartó gazdaságok össze­fogását, ellátását is felválfol- 'a! Tehát nemcsak friss húst, l-anem jövedelemtermelő fog­lalatosságot is kínálnak.- Intézményeinkben a goz- dcszellemet próbáljuk meg­teremteni, ezért az ott dol- gozákkol költségelemzéseket végeztetünk - mondja Nóránt- né dr. Hajós Klóra. - A fel­tárt megtakarítás kilencven százaléka az intézménynél má­zad, a rra fordítják, amire akar­jak, de tíz százalék a tanács haszna. így mindkét fél kellő- ®a érdekelt. Az iskola kony­háján próbáltuk ki a rend­szert: a kétszáz adagos több- etfőzés pluszmunkával járt u9yan, egy főt fel is kellett venni, mégis eredményes volt ° tavalyi második félév, mert 0 bevétel és kiadós közti ma­radványból vettek egy elekt- lomos sütőt, egy mixergépet és nagy összegű jutalmakat fizettek ki. A további változások is na­pirenden vannak Sellyén: a tanácsi kisbuszt júniustól taxi­rendszerben működtetik, a költségét az igénybe vevő áll­ja (eddig kizárólag a műve­lődési házat terhelte a busz­fenntartás), kibővítik a jelen­leg ötfős ikarbantartóbrigádot komplett építőipari kivitelező brigáddá. „Mihamarabb szakítani kell a központi döntésekre váró szemlélettel" - fogalmaz Mar­kos György, a Baranya Me­gyéi Tanács V. B. ipari osz­tályának vezetője és dr. Bod­nár Imréné osztályvezető-he­lyettes, egy írásos előterjesz­tésben. Gondolataikat a vál­lalkozások szerepéről és szük­ségességéről eljuttqtták Ba­ranya megye tanácsaihoz. A véleményezésekből idézek. Drávaszabolcs: „Végre tanácsi szférában is feloldódnak azok a kötöttségek, melyek akadá­lyai voltak a kezdeményezé­sek, vállalkozások gyakorlati kibontakozásának. ...az intéz­kedéssel azok a tanácsok jár­nák jól, akiknek pénzük van, de sajnos ilyen tanácsok, mint mi, megmaradunk a régi keret lehetőségei között.’* Vcjszló: „Jelenleg a tanács pénzügyi helyzete a megkez­dett beruházások befejezésé­re és az intézmények zavarta­lan működéséhez elegendő." Mozsgó, Drávátok üdvözli a vállalkozói magatartás tanácsi megjelenését. Komló kétségek­kel teli. Tömör egyetértését közli Királyegyháza, Üjpetre, Harkány, Nagykozór, Nagy- peterd, Villány. A vállalkozások felkarolását már tavaly megkezdte a Ba­ranya Megyei Tanács V. B. ipc.ri osztálya: például közre­működött a NOVINDEL Rt. létrehozásában, méghozzá fő­szereplőként. Folynak a tár­gyalások olasz és japán cé­gekkel, fölveszik a krpc:o- !otot az Investccnter Külföldi |V ruha zárokat ösztönző Iro­dával . . .- Mi csak a partnerek összehozásáig veszünk részt a tárgyalásokban, a kapcsolat- felvétel még a mi ügyünk is, a többi már a szerződő fe­leké - jelenti ki Markos György osztályvezető. — Ná­lunk, az ipari osztályon sok információ összefut, bűn len­ne ezeket elveszni hagyni. Ilyen közvetítéssel talált egy másra két teVmelőszövetkezet: o diósviszlói és a dömsödi, (az együttműködés gépjármű­alkatrész-javításra szól). A sok­profilú -magyar-NSZK Kft.-vei, a VEDA-val a Carbon, a Mohácsi Könnyűipari Vállalat, az ÉPGÉP, valcmint a Vasas Ipari Szövetkezet az ipari osztályon keresztül került kap­csolatba. Az Ipari Minisztérium magyar-osztrák vegyesvállala­ta, a Generaltrade partnert keres ezer darab másfél ton­nás konténer gyártására -az ÉPGÉP, a MÉV, a Mezőgép, at MSZB adott árajánlatot, összehozta az osztály a ba­ranyai gépipari vállalatok szakembereit a RECO magyar -osztrák közös vállalat ügyve- rető igazgatójával, aki autó­alkatrész-gyártásra keresett ka­pacitást. (A RECO közvetit a megrendelő NSZK-beíi cég­iek, - a konkrét gyártási do­kumentációt onnan küldik.) De hogy az idegenforgalom fellendítése sem áll távol az ipari osztálytól, arra példa: a megye kastélyairól, halasta­vairól elkészítettek egy aján­lásgyűjteményt. lehet, hogy találnak érdemlegeset a kíná­latból, az érdeklődő nyugat­németek. Tizenötmillió forintos vállal­kozási alap létrehozásáról cc nőtt a Baranya Megyei Ta­nács a június 12-i ülésén. Mindehhez előzmény kellett, mégpedig a társulási, vala­mint az átalakulási törvény megalkotása, ugyanis eddig jogi akadályai voltak annak, hogy a tanácsok tartalékolt pénzeiket -, amiket például iskolaépítéshez, vízhálózat- fejlesztéshez gyűjtöttek -, vagy netán fölösleges forintjaikat megforgathassák, azaz meny­nyiségileg tőkebefektetéssel növeljék.- A vállalkozási alap mű­ködtetésének feltételeit osz­tályunk dolgozza ki - tájé­koztat dr. Horváth Endre, a Baranya Megyei Tanács V. B. tervosztályának vezetője. - Az elképzelések szerint a nyílt pá­lyázati rendszerbe a megyé® ben működő vállalatok vagy itt letelepedni szándékozó gazdálkodó szervezetek kap­csolódhatnak. Bár az alap in­duló összege nem túl nagy, de a céljai azok: a megye foglalkoztatáspolitikai feszült­ségeinek mérséklése, a dön­tően kitermelőipari struktúra elmozdítása a holtpontról, jö­vedelemtermelés a tanácsnak. A pályázatokat a tervgazda­sági bizottság véleményezi, a pénzelosztás a megyei tanács testületére vár. A vállalkozói alap csak egy része a tervosztály vállalkozást segítő tevékenységének. Egy másik terület az ingyenes in­formációnyújtás, koordinálás. A most alakuló két-három- fős csoport fő munkaeszköze a számítógép lesz: gyűjtik a szabad kapacitásokat, a szűk keresztmetszeteket vállalatok­nál. ipari—mezőgazdasági szö­vetkezeteknél, kisiparosoknál, vállalkozóknál, valamint a te­lepülésekről (népesség, gaz­dálkodás). Az induló adat­állomány több tízmillió! A té­rítésmentes szolgáltatás hasz­na többszörös: mert amennyi­ben a gazdálkodó szervezetek eredményei javulnak, úgy tudnak fejleszteni, csökken a foglalkoztatási feszültség a megyében. A tanács haszna eboői annyi, hogy összmegyei érdeket szolgál! A számitógépes rendszer mór él a megyei tanácson, minden osztályon működik gép. A községi tanácsok rend­szerbe kapcsolása is meg­kezdődött, egyelőre úgyneve­zett bokorközpontokat hoznak létre, (két—három tanács kap egy számítógépet). A tanács­ülés június 12-én arról is dön­tött, hogy további kétmillió forinttal bővül a számítástech­nikai rendszer fejlesztésére szánt pénzösszeg. A kétmillió forintra községi tanácsok pá­lyázhatnak. L. Cs. K. A nehéz hónapokat élő Me­cseki Ércbányászati Vállalat üzemei közül a létbizonyta­lanság szele elsőként a Kuta-' tó-Méiyfúró üzemet' érintette. Rögtön a leglesújtóbb forrná ban, hiszen az egység számá­ra elapadt az eddigi folya­matos munkát biztosító kuta­tási forrás, sőt a költségvetés a Magyar Nemzeti Bankon ke­resztül az idén eddig kutatá­si célokra felhasznált 66 mil­lió forintot is visszaköveteli. Ez pedig egyértelműen a 360 embert foglalkoztató üzem to­vábbi létét kérdőjelezi meg. — Az üzemben valamennyi­en jól ismerjük a vállalat bi­zonytalan helyzetét, a dolgok ilyen alakulása azonban még­is váratlanul ért bennünket - mondja Tirkala Ferenc, az üzem igazgatója. - A leg­utóbbi ötéves terv 1990. de­cember 31-ig biztosította szá­munkra a kutatáshoz szüksé­ges 750 milliós keretet, ami azonban csak formálisan ter­helte, illetve terheli a költ­ségvetést, mivel azt az állam­közi megegyezés alapján ter­melésfejlesztés elmén a szov­jet fél folyósítja a Magyar Népgazdaságnak. A meg­vonás annál is inkább érzéke­nyen érint bennünket, mivel az utóbbi két évben nem a ki­termelésben gazdaságtalannak minősített mecseki lelőhelye­ket kutattuk, hanem a Báta- szék, Véménd, Somberek, Du- noszekcső és Palotabozsok ál­tal határolt területet, ahol a világon már sokfelé alkal­mazott, föld alatti, helyszíni kilugzósos módszerrel, számí­tásaink szerint, az eddigi rá­fordítások egybarmadáért ki­termelhető az érc. Ha másért nem, ezért mindenképpen in­dokoltnak tartjuk az állami hitel folyósítását. Ezzel kisebb volumenben ugyan, de meg lehetne teremteni a gazdasá­gos termelés feltételeit még a jelenlegi árrendszer mellett is, a helyzetünket pedig to­vább javíthatná a közeljövő­re előrejelzett uránáremelke­dés. Az üzem bezárása nem csak a magyar uránkutatás meg­szüntetését jelentené. Az egy­ség már a vállalat alapító- levelében feladatul kapta más ritkafémek után végzett fúrá­sokat, kutatásokat, és mivel más nem foglalkozik ezekkel, ez a profil is kiveszne a ha­zai kutatófúrásból. — Az évek során ma elju­tottunk oda, hogy az üzem­ben jelentős szellemi töke halmozódott fel. Mérnökeink többsége 35 évnél fiatalabb, a speciális képesítés miatt számukra nagyon nehéz lenne oz újbóli elhelyezkedés. A lét­szám többi részét ugyan a vállalaton belül is átcsoporto­síthatnánk, de feltétlenül ki kell térnünk az ugyancsak speciális, nagyértékű, másra nem hasznosítható eszközál­lományra is. Ennek leírása ha­talmas veszteséget okozna most, amikor az 'igazán gaz­daságos termelés reménye csillant fel előttünk az új mű­velés esetleges beállításával. Az üzemben volamennyi dolgozó tisztában van a je­lenlegi helyzettel, hiszen ta- 'án nincs is olyan fórum, rop gyűlés vagy párbeszéd, amely­nek ne ez lenne a témája. M ndenki azon fáradozik, hogy a vállalt bérmunkákból befo­lyó bevételek legalább oz egység rezsiköltségét fedez­zék, ami azonban még mindia csak a szükséges összeg egy- harmodát teszi ki. Mivel hiva­talos értesítést még nem kap­tak az ügyben, az üzem dol­gozói biznak abban, hogy az illetékesek a közeljövőben az egység képviselőinek bevoná­sával, érdemben foglalkoznak az urán- és ritkafémkutatás jövőjével. Hogy addig miből gazdál­kodik • a Kutató-Mélyfúró üzem, azt Varga Mihálytól, a vállalat vezérigazgatójától kérdeztük meg. — Az üzem tevékenységé­nek kétharmadát a magyar- országi földtani kutatások te- 'zik ki, a fönnmaradó hányad a bérmupka. A vállalatunk nincs olyan helyzetben, hogy vállalja, de egyébként sem vállalhatná a hazai földtani kutatás terheit. Az üzemet érintő anyagi kérdésekben a napokban folynak az egyez­tető tárgyalások az ipari és a pénzügyi tárca között, a vállalatot, illetve üzemet érintő végső döntés erre a hétre várható. Tervünk min­denképpen az, ha meg is szű­nik a földtani kutatás, az üzem dolgozóinak átcsopor­tosítására humánus megoldás szülessen. Ehhez természetesen pénzre lesz szükségünk, amit ha a költségvetéstől nem ka­punk meg, o megyéhez, vá­roshoz fordulunk segítségért. Kaszás Endre VQkossági megrendelésre a nyári szezonban is kétszáz adag ételt főznek Sellyén, az öreg konyhájában lou,er Lásl10 Napokon beiül elkészül az új vágóhíd Sellye határában /

Next

/
Thumbnails
Contents