Dunántúli Napló, 1989. június (146. évfolyam, 149-178. szám)

1989-06-23 / 171. szám

1989. június 23., péntek Dunántúli napló--------1—Mi immx 'mm ércbánya.«or»«»'? Í31--------------­A jövőben bízva 3 A megújuló KIOSZ Zöld ntat a magán- vállalkozásoknak Pártoktól független érdekképviselet- Mi lesz akkor, ha végle­ges lesz a kormány döntése: megszűnik a mecseki uránbá­nyászat? Van-e, marad-e a vállalatnak olyan része, üze­me, ágazata, amely önállóan is képes talpon maradni? ■ — Egy sejtje mindenképpen marad a vállalatnak, mert hi­szen eredményesen 'különböző melléktevékenységeket folyta­tunk és ezeket akarjuk felfej­leszteni - állítja Varga Mihály, a Mecseki Ércbányászati Vál­lalat vezérigazgatója. — Ezért említettem korábban, 'hogy a megmaradó melléktevékenysé­gekkel másfél ezer embert tu­dunk majd foglalkoztatni.- Milyen területek jönnek vagy jöhetnek konkrétan szó­ba?- Van műszergyártásunk, ön. tödén'k, gumis műhelyünk. Fog­lalkozunk ritka fémek feldol­gozásával, szkandiumot tu­dunk kinyerni az itteni med­dőből. Ez veszélybe kerül, mert 'ha nem lesz alapanyag, akkor nem lesz miből kinyerni a szkandiumoxidot. Bérfúróst is végzünk, ha van rá piac. Ha nem lesznek megrendelé­sek, akkor ez a tevékenysége Is megszűnik a kutató-mélyfúró üzemünknek, és akkor Magyar- országon az uránkutatásnak is befellegzett. A földtani 'kuta­tásra pillanatnyilag 50—60 mil­liós állóeszközértéket kötünk le és mintegy 200 embert fog­lalkoztatunk . . .- Milyen érzés az elsüllyesz- tésre Ítélt hajó kapitányának lenni?- A hitemet még nem vesz. tettem el. Ez a vészharang- kongatás rendkívül nagy csüg- Oedést váltott ki a dolgozóink körében. És ennek már kőnk­et hátrányai is mutatkoznak. Megindult az elvándorlás. Már Világszerte keresik a szak- emberek azokat az oktatási es*közöket, módszereket, szer­kezeti formákat, amelyek a jó­képességű, hátrányos helyzetű 9yermekek továbbtanulását ha­boson segítik. Hazánkban ^973 óta valamennyi felsőok- tQtási intézményben a fizikai dolgozók gyermekeinek felvé- *eli előkészítő bizottsága, vagy- ls a FEB irányítja a rászoruló tanulók felkészítését. Ez abból all, hogy a harmadikos és ne- SVedikes középiskolások fel­adatlapokat kapnak és két tanfolyamon vesznek részt. E hagyományos gyakorlatot tápjainkban mind több b í rá - 'Qt éri. Kifogásolják, hogy val­uation módszerekkel ródol- 9°zi'k arra, amit a középiskola lal-rosszul elvégez, hogy nem e'ággé hatásos, hogy a rá­hárulok szűk körével foglalko- 1 ^ hogy feleslegesen indulá­st gerjeszt a kiverekedtek kö­bben. A szociológusok rámutatnak Qrra, hogy a fizikai dolgozók tavábbtanulásra esélyes gyer­mekeinek megkülönböztetett vannak olyan területek, ame­lyek gazda rfélkül maradtak. Új dolgozók meg eleve nem 'jelentkeznek hozzánk felvételre. És ezek a negativ hatások egyre nagyobb mértékben ér­vényesülnek. Az emberek tel­jes joggal aggódnak a jövő­jükért. Nagyon nehéz egy egyre elkeseredettébb és el- csüggedte'bb kollektívával azt a magas szintű termelési tevé­kenységet folytatni, omit a vállalat hosszú évek során meg­valósított. Nálunk tervtől törté­nő elmaradás még egyik évben sem volt. Még most, ebben a félévben is megfelelő szinten állunk a termelékenység és a tervteljesítés tekintetében. De azért már érezhető a kedve­zőtlen összhatás, emiatt is nagyon nehéz második félév elé nézünk . . .- A MÉV eddigi három év­tizedes fennállása alatt renge­teget adott a városnak és a pedagógiai támogatása önma­gában eleve kevés ahhoz, hogy ellensúlyozza a művelődési esélyegyenlőtlenségeket. A ne­velésszociológiai felmérések ta­nulságaiból az is kiolvasható, hogy a gyermekek továbbtanu­lási esélyei nem a fizikai és nem fizikai dolgozó szülők le­egyszerűsítő ellentétes foga­lompárral, hanem sokkal in­kább a szülők réteghelyzetéből következő értékrenddel és mű­veltségi színvonallal hozható összefüggésbe. A műveltebb családokban élő gyerekek ugyanazt a szó­kincset, fogolomvilágot sajátít­ják el, amit az iskola is meg­követel és értékel. Ennek alap­ján a kommunikáció szakem­berei közül sokan egybehang­zóan azt állítják, hogy a csa­ládi nyelvhasználat színvonalá­nak (a familíarizált nyelvnek) sorsoizkólyozó szerepe van. Maga a kommunikáció tö­mören információcserét jelent. megyének anyagiakban és szellemiekben. Az anyagiakról már korábban is sok szó esett, most inkább a szellemi tőké­ről kérdezném. Ha megszűnik a bánya, mi lesz ezután? — Tény, hogy itt a vállalat­nál elég magas szellemi tőke halmozódott fel. Említettem, a kutató-fejlesztő üzemünket, ahol komoly alkalmazotti és gyakorlati kutatási munkálatok folytak és folynak jelenleg fs. Ezek égy bizonyos szinten fennmaradnak, de nyilvánvaló­an csökkenni fognak. Ez a szellemi tőke hasznot hozott a vállalatnak és a városnak is. Korábbi felméréseink igazol­ják, hogy számos műszaki, közgazdasági és egyéb felső­fokú végzettségű dolgozónk folytatott társadalmi tevékeny­séget a tudományos egyesüle­tekben (MTESZ, Akadémiai Bizottság stb.). Ha ezt az egy­séges gárdát szétfújja a szél, akkor nyilvánvalóan valami­A különböző réteghelyzetű gye­rekek elvileg azonos szókincs­csel találkoznak a kommuniká­ciós folyamatban, de lényege­sen eltérő a felhasználásmód­juk. Megegyező az információ, de más-más a viszonyulás és a jelrendszer használatának biztonsága. A hagyományos közoktatási lehetőségek mel­lett csak az ismeret, a jelrend­szer minősége a fontos. Mindez érdekesen tükröződik a felvételi teljesítményekben. A fizikai dolgozók gyermekei­nek hozott és szerzett pontjai közötti különbség (az utóbbi rovására) nagyobb, mint más réteghelyzetűeké. Továbbá az írásbelihez viszonyított szóbeli teljesítményük szintén kedve­zőtlenebb arányt mutat. A TK Neveléstudományi Tan­székének több oktatója a kom­munikációs folyamat törvény- szerűségeinek felhasználásá­val és a felvételi teljesítmé­nyek elemzése alapján kidől­lyen színvonalcsökkenés követ­kezik be e területen is. — Válaszaiban sok a ha . .. Ezek szerint bizakodó a me­cseki uránbányászat jelenével, sőt meg merem kockáztatni a jövőjével kapcsolatban. Ezt az optimizmusát mire alapozza? — Bármennyire is lehangolok a tényék és kedvszegő ez a bizonytalanság, mégis optimis­ta vágyók. Hogy miért? Na­gyon jól tudom, hogy ma a világon stratégiai elem az urán, viszont a jó minőségű uránlelőhelyeket már lefejtet­ték. Tehát következnek azok a közepes minőségűek, mint a miénk, értem ezt a morfológiai előfordulási elemekre és a fém minőségére is. Kár lenne számokba 'bocsátkozni, de . . . Annak ellenére, hogy vissza­fejlesztés! tendenciát érezhe­tünk a különféle megnyilatko­zásókból a sajtóban, mégis fejlesztés alatt állnak a vilá­gon atomerőművek, reaktorok. És ezeket is el kell látni ener­giával, még a közepes minő­ségű területek léfejtése árán is. S ha ez bekövetkezik, ak­kor már nem a jóminőségű területek költsége alapján ál­lapítják meg majd a világon a határköltségeket és az uránárakat, hanem majd a közepes minőségű urán ^határ- költségeit veszik figyelembe és az alapján alakulnak az ártík. — Hogy néz ki jelenleg a világpiaci urán-ár és ez a prognózisok szerint a közeljö­vőben mennyiben fog változni? — Amerikai kutatók szerint a jelenlegi 80 dollár/kg. körüli határköltség 2000-2010 táján már 130 dollár körül vórható. A szórás természetesen elég nagy lesz. — ön tehát optimista a bá­nya megmaradását illetően? — Feltétlenül. gozott egy videós tréninget. Ennek a bemutatása történt meg június 8-án Pécsett, a tp- nárképző intézmények FEB-el- nökeinek módszertani tanács­kozásán. A program kidolgo­zói többször is hangsúlyozták, hogy nem helyettesíteni, ha­nem kiegészíteni akarják a szaktárgyi felkészítést. Kifejez­ték azt a meggyőződésüket is, hogy a tréning nem árt sen­kinek, de fokozottan segíti a hátrányos helyzetűeket. Ebből következően az a formális ki­rekesztés, amely a hagyomá­nyos FEB-gyakorlot eredménye (amit az előadók korábban sem érvényesítettek), elveszíti értelmét. A négy oktató és két hallgató előadását videós be­mutató követte. A jelenlévők az élénk eszmecsere után úgy foglaltak állást, hogy saját in­tézményeikben is megteremtik a program bevetésének lehe­tőségét. Dr. Szekeres János Az egyes kisiparos kiszol­gáltatott helyzetén legin­kább egy érdekképviseleti szerv változtatóét. - E fel­ismerés nem újkeletű, a Kis­iparosok Országos Szerveze­te hajdanán emiatt alakult meg. És a szervezet jövőbe­li létjogosultságát szintén ez indokolja. A megújulást kimondó or­szágos küldöttgyűlést jó két héttel követte a baranyai választmány június közepi összejövetele. A megye 7200 kisiparosát nyolcvanon kép­viselték a tanácskozáson, s hogy nem üres fecsegéssel töltötték az időt, arra a leg­jobb példa: a vitában felve­tődött annak a lehetősége is, hogy megyei, illetve dél- dunántúli magánvállalkozói szövetséget hoznak létre, amennyiben az országos szervezet a megújulásra kép­telennek bizonyul. Egy fel­vetéssel ellentétben - azaz­hogy csatlakozzanak egy párthoz a baranyai kisipa­rosok - megfogalmazódott, hogy a KIOSZ pártoktól füg­getlen érdekképviselet. Vi­szont a választásokkor a megyei szervezet és a tag­ság arra fog törekedni, hogy országgyűlési képviselő, il­letve megyei tanácstag is kerüljön ki soraikból - mert hangjukat csakis így tudják megfelelően hallatni. Hajós Ferenc, a KIOSZ Baranya megyei szervezeté­nek titkár« tájékoztatott ar­ról, hogy a mostani dönté­sek tulajdonképpen előké­születek 1990-re, amikor is már — ha a tervezett ma­gánvállalkozói törvényt elfo­gadja az Országgyűlés — önkéntes lesz az érdekkép­viselethez tartozás (most még kötelezői). A tagok megtartása az eddiginél markánsabb érdekképviseleti munkát igényel. Baranyát — méltán - kez­deményező, újító megyeként tartják számon országosan is az iparosok: az anyag-, alkatrészbeszerzést az or­szágban elsőként vállalta fel a megyei szervezet; itt nyílt meg először fuvarszervező iroda, q szállító kisiparosok segítésére; élen jártak a külső vállalkozásokba lépés­sel (tagjai a Novindel Rt.-nek, a Mecsektrade Kft-nek, a BÉKI-nek, illetve partnerei a Kisipari Termeltető Vállalat­nak, a NOVIKI-nek, a Va­gyonőri Irodának). A megyei szervezet továbbra is e szel­lemben kíván működni, azaz elémenni akár a törvényho­zásnak is, ha az élet úgy diktálja. A választmányi ülésen a szervezeti struktúra is napi­renden volt: mindeddig a központ határozta meg, ezentúl a városokban, köz­ségekben működő alapszer­vezetek mondják meg, hogy ők milyen megyei szerveze­tet akarnak. Zöld utat a magánvállalko­zásoknak címmel összefoglal­ták azokat a változtatásokat, amelyeket most a kisiparos­ság érdekében szükségesnek látnak, és ezeket eljuttatták az országgyűlési képviselők baranyai csoportjának és a iKIOSZ központon keresztül a kormányhoz. Az alábbiakban a Zöld utat közöljük. A KIOSZ Baranya Magyei Vá- lasztmánya szükségesnek tartja és elvárja: O oi adójogszabályok több lé­nyeges kérdés boti való megváltoz­tatását, így <~- a műszaki fejlesztés elősegí­tése érdekében az adómentes tar­talékolás és beruházás lehetővé tételét; *- a saját készítésű állóeszköz­felértékelés és elszámolhatóság visszaállítását;- a vállalkozó választhasson a beruházás egy összegben való el­számolása vagy amortizálása kö­zött;- a költségként el nem számol­ható kiadások körének felülvizsgá­latát, azaz lehessen elszámolni a vállalkozással kapcsolatos vala­mennyi kiadást (például műhely- adó, gépjárműadó, illetékek, ké­sedelmi pótlékok stb.);- az iparkezdő vállalkozóknak minimum egy évig adómentesség biztosítását;- . Baranya megyében komoly gondot okoz a két bányából fel­szabaduló munkaerő foglalkozta­tása, tehát kapjanak adókedvez­ményt (más forrásból támogatást) az így felszabaduló munkaerőt foglalkoztató magánvállalkozók;- a nyugdíj legyen teljesen adómentes és csak a mellette szerzett jövedelmeket adóztassa az szja;- a kisjövedelmet elérő iparo­sok (főleg a szolgáltatásban jel­lemző ez) részére az átalányadó­zás visszaállítását és több szol­gáltató szakmában adókedvezmény biztositását; © a társadalombiztosítási jog­szabályok módosítását, ebben:- a kötelező minimális társada­lombiztosítási dij megfizetése mel­lett az önkéntes biztosítási forma bevezetését; ~ a társadalombiztosítási rend­bírság eltörlését, hogy teljesen egyenrangú félként állhasson egy­mással szemben a tv-ügyintéző szervezet és a válalkozó; » - a társadalombiztosítási szer­vezet is fizessen késedelmi pótlé­kot, amennyiben késedelmesen fo­lyósítja az egyes ellátások dijait; © egyéb vonatkozásban a disz­kriminatív, másrészt idejétmúlt hibás rendelkezések megváltozta­tását ;- a vállalkozó tevékenységéhez szükséges anyagot, alkatrészt és eszközöket lehessen vámmentesen behozni külföldről;- a hitelfelvétel terén a ma­gánvállalkozók hátrányos megkü­lönböztetését szüntessék meg és fogadják el őket ugyanolyan hi­telképesnek, mint a bérből és fi­zetésből élő alkalmazottakat;- a munkaviszony és nyugdíj melletti kisiparosok a főállású kis­iparosokkal azonos feltételek mel­lett tarthassanak alkalmazottakat, foglakoztathassanak bedolgozókat;- biztosítsanak a magánmun­káltatók részére fegyelmi és kár­térítési jogkört;- vizsgálják felül azokat a jog­szabályokat, amelyek indokolatla­nul korlátozzák, vagy külön enge­délyhez kötik a magánszemélyek által folytatható egyes tevékeny­ségeket (például települési folyé­kony hulladékok ártalmatlanítása és hasznosítása, sokszorosítógép gyártása, forgalomba hozatala, javítása, temetkezési tevékenység, kéményseprő ipari tevékenység, villamos hőfejlesztő és hűtőké­szülék gyártása. 120 kW értéket meghaladó névleges teljesítményű gázfogyasztó berendezés javítása, építő kisipari tevékenység gyakor­lása, keretének bővítése stb.);- a kisiparosok a társas vállal­kozásokhoz hasonlóan akár több telephelyen is folytathassanak egyidejű tevékenységet;- állítsák vissza mielőbb a közigazgatási bíráskodást, vagyis tegyék lehetővé az iparigazgatá­si, a társadalombiztosítási és egyéb államigazqatási ügyekben hozott határozatok általános körű bírói felülvizsgálatát. O Fontosnak tartjuk a KIOSZ szervezeti és társadalmi megúju­lását, a hatékonyabb iparos és magánvállalkozói érdekvédelmet. Mindezek érdekében szorosabb együttműködés kiépítését szorgal­mazzuk — esetleg kamarai vagy szövetségi rendszerben — a más magánvállalkozói érdekképviseleti szervezetekkel (így a VOSZ-szal, KISOSZ-szal). A KIOSZ Baranya Megyei Vá­lasztmánya. Hotter József megyei elnök Hajós Ferenc megyei titkár Murányi László Újszerű felvételi előkészítés lfídeös tréning Gépesített fejtés mélyművelésű bányában. Az esetleges bánya­zárás után ezeket betömedékelni nem is szabad, nem is lehet, vizszivattyúzási munkákat kell végezni a területen.

Next

/
Thumbnails
Contents