Dunántúli Napló, 1989. június (146. évfolyam, 149-178. szám)
1989-06-21 / 169. szám
1989. június 21., szerda Dunántúli napló 3 A bezárás következményei A Mecseki Ércbányászati Vállalat május 17-én kapta meg a Minisztertanács elé készítendő, a bánya sorsát eldöntő előterjesztés végleges vázlatát, mely szerint a vállalatnak két alternatívát kell kidolgoznia. Az egyik: a vállalat felszámolása és a bányák bezárása. A másik: olyan áttérési programot kell a vállalatnak végrehajtania, amellyel az állami támogatást nullára csökkenthetik. A mecseki uránbányászat felett megkondultak tehát a vészharangok. Az Ipari Minisztérium vezetői már lapunkban is kifejtették nézetüket a MÉV- vel és annak szinte egyértelműen kilátástalan jövőjével kapcsolatban. Hallqattassék meg a másik fél is! Varga Mihály, a MÉV vezérigazgatója készséggel válaszolt lapunk kérdéseire.- Az áttérési programban kikötött feltétel szerint nullára kell csökkentenünk az állami támogatást. Ez mai számításaink szerint szinte lehetetlen - mondta Varga Mihály. - De °z első alternatívának, a vállalat felszámolásának és a bányák bezárásának is rendkívül nagyok a költségvonzatai, melyek egyértelműen a költség- vetést fogják terhelni. A bányabezárással kapcsolatban számos, á dolgozókat, az eszközállományt és a környezetet érintő feladatunk van. Illetve léi sok a ma még megválaszolatlan, azaz megválaszolhatatlan kérdés.- Ha bezárják az uránbányát, mi lesz a dolgozókkal?- Ez a legrendezetlenebb- nak tűnő kérdéskör. Hisz nem Pusztán csak a több ezer vállalati dolgozót, hanem más vállalatok dolgozóit és családtagjait, így Baranya és Pécs egészét is érinti. Továbbra is azt valljuk, hogy t500 dolgozót tudnánk foglal- 'koftatni. De mi lesz a többi 4000—4500 emberrel? Számuk- ra itt a megyében munkahelyet keli teremteni. De milyen 'munkahelyeket és milyen jövedelmi viszonyokkal? Ezen kívül ls nagyon súlyos egyéb problémák és munkajogi kérdések ,s felmerülnek . . .- Mégpedig?- Az törvényszerű, hogy kor- engedményes és korkedvezményes nyugdíjaztatási eljárást valósítanánk meg, hiszen ez megoldaná egy réteg, de csak- ls egy réteg gondjait. De ez sem sima ügy. Mert például a nyugdíjasok szénjárandóságot kapnak. Ki fogja ezt a juttatást továbbra is 'biztosítani? Ugyanakkor a bányászati keresetkiegészítésben részesülő dolgozók esetében is hasonló a probléma. Jelenleg 1560 ember kapja a szénjárandóságot, várhatóan ez a létszám felemelkedhet 3500-ra is. Ennek is költségvonzata van . . . Ezenkívül — szintén rendelet alapján — állományon kívüli dolgozók (egészségügyi szolgálat, művelődési ház dolgozói stb.) is kaphatnak szénjárandóságot, ezt jelenleg a válVagy rengeteg például a rehabilitációval kapcsolatos adminisztratív munka a vállalatnál, amelyet valakinek majd később is el kell végezni. A rehabilitációs dolgozókkal, kapcsolatos kártérítési kötelezettségek is fennmaradnak. Ha a vállalat nincs, azt is meg kell oldani. Sok fold alatti dolgozó vállalt 5 éves munkaviszonyt a katonaság alól történő felmentés érdekében. Ez a jogi probléma is orvoslásra vár. De nagy gond, hogy a keresetki- egészitésben, illetve a bányászati járadékban részesülő dolgozók majd valamikor elérik a lalat fizeti. Vagy mi lesz azzal a több mint 100 ösztöndíjassal, akinek a vállalattal hivatalos szerződése van? A szerződéseket nyilvánvalóan fel kell bontani, vagy pedig tovább kell folyósítani a szerződéssel járó összegeket. De ha nincs jogutóda a vállalatnak, akkor ez kinek lesz a költsége? Ha lesz is jogutód, akkor sem tud majd mindent elviselni.- Mi történik a többi kedvezménnyel?- A lakáshoz jutásban is sokoldalúan támogatta a dolgozóit a vállalat kamatmentes és vissza nem térítendő kölcsönökkel. Ezeket a jogutód szintén nem tudja átvállalni. nyugdíjkorhatárt, és akkor részükre természetesen a szakmai átlag alapján kellene megállapítani a nyugdíjat. Igen ám, de hogyan számítsák azt ki, amikor már nem lesz vállalat és így szakmai átlag sem? Rendkívül sok feladat hárulna tehát át a társadalombiztosításra is, amelyeket szintén jogi úton rendezni kellene.- A vállalat felszámolása és a bányák bezárása után mi lesz a vállalat vagyonával? — Súlyos gondként vetődik ifel az itt lévő eszközértékek 'kimentése és esetleges hasznosítása. De lényegében csak azokat a föld alatti eszközértékéket lehet kimenteni, amelyek hasznosíthatók és amelyek kimentési költsége maradvány érték alatti. A vállalatnak mintegy 8 milliárd forint értékű a bruttó állóeszköz- állománya. A mai vizsgálataink szerint talán mintegy egymilliórd forint értékben lehetne • hasznosítani az eszközértékeket.- A környezettel kapcsolatban mit jelenthet a bányabezárás? .- A felszámolás esetén szükség van arra, hogy megfelelő rekultivációs tevékenységet folytassunk a térségben. A meddőhányók rekultivációja azt jelenti, hogy termőtalajjá kell ezéket a területeket átalakítani. De nem hagyható szó nélkül a felszíni és a rétegvizek védelme sem. Hosszú ideig kell ellenőriznünk még az itt fakadó vizeket urán- és rádíumtartalom szempontjából A külszíni létesítményeink és a védőövezetben található műtárgyak sugármentesítése mellett a továbbiakban még egyéb környezetvédelmi méréseket, mintavételezéseket, laborelemzéseket kell végeznünk e területen. De van még egy ugyancsak súlyos kérdés. Ha a szakértő szerv kimondja (felkértünk három független szakértőt), hogy a bányában fakadó vizeket milyen szintig tudjuk felengedni, lehetséges, hogy intézkednünk kell, hogy az úgynevezett aktív vízszintet egy bizonyos szinten tartsuk. Mert ellenkező esetben veszélyeztethetnénk a tortyogói víznyerő területet.- Mennyi idő szükséges a rekultivációs munkálatokra? — Vannak, amelyek két év alatt megoldhatók, és akkor azoknak á végére értünk. De vannak olyan rekultivációs és környezetvédelmi feladatok, amelyeket hosszú éveken keresztül folytatni kell. Mert a bányában, ha megfelelő szinten kell a vizet tartani, akkor nyilvánvalóan hosszú éveken át a szivattyúzást el kell végezni, vagy pedig a fakadó vizék ellenőrzését egészen a Dráváig. (Folytatjuk.) Murányi László A német mint nemzetiségi és mint idegen nyelv Új szakok, képzési formák a tudományegyetemen A közgazdász szakma főiskolai képzést is követel Új egyetemi szak 1990. évi indításáról fogadott el előterjesztést múlt csütörtökön a Janus Pannonius Tudomány- egyetem tanácsa: a jövő évtől a német nyelvet kétféle módon, nemzetiségi nyelvként és idegen nyelvként fogják oktatni, egyetemi szinten. A Közgazdaságtudományi Kar előterjesztése az ötéves egyetemi képzés mellett hároméves főiskolai szak indítását tartalmazta. Mindkét előterjesztést hosszas mérlegelés előzte meg a karokon, és a viták az egyetemi tanács ülésén is folytatódtak. Pécs tudományegyeteme a hazai németség által jelentős arányban lakott régió területen min deák ép pen sajátos sze. repet kell hogy 'vállaljon. Ez a szándék rég megfogalmazódott a Tanárképző Kar német tanszékép. A régió nemzetiségi németoktatással foglalkozó iskoláiban általánosban és középfokon is eleve hiányoznak a nyelvtanárok. Ez a hiány a kétnyelvű oktatás bevezetése és fokozatos elterjesztése folytán csak növekedni fog. Ráadásul olyan nyelvtanárokra van szükség, akik a második szakjukat, a választható történelmet, földrajzot, fizikát, bio. lógiát, ének-zenét is képesek német nyelven oktatni. Nemzetiségi iskolában, és a német nyelvet idegen nyelvként oktató iskolákban egyaránt. A képzés kétféle funkciója tehát szétválik: az ötéves tanulmányi idő alatt a nyelvi és szakmai alapképzés és a részképzés öt féléve után a következő öt szemeszterben külön fut a nemzetiségi és az 'idegen nyelvi szak. Az előbbiek az olyan nemzetiségspecifikus témákban mélyítik el tudásukat, mint például a magyarországi németek története és nyelvjárásai, népi kultúrájp, kortárs irodalma, a nemzetiségi népművelés és a tömeg; kommunikáció. A németet mint idegen nyelvet hallgatók a germanisztika ez időre ugyancsak elsorvadt tudományában mélyednek el. Foglalkoznak német nyelv- és nyelvjárástörténettel, továbbá a . német nyelvű irodalmak történetét, a német nyelvű országok kultúráját tanulmányozzák például. Az egyetemi tanács úgy fogadta el az előterjesztést, és ebben egyezett a dr. Szende Béla vezette tanszék szándékaival,. hogy a két szakág nem jelent majd minőségi különbséget. Nem kerülhet gyengébb tanuló a német nemzetiségi szakra csak azért, mert tanárhiány van. Ugyan a nemzetiségi származású fiatalok jelentkezését várják ide elsősorban, a származás azonban nem jelent kizárólagossá, gát, sem előjogot. Különbséget jelent viszont, hogy itt a. legszélesebb a szakpárosítási lehetőség. A németet idegen nyelvként tanuló fiatalok számára a történelem, a magyar, az orosz, az angol, a francia és az olasz, vagyis főképpen egy másik nyelv választható. Dr. Szende Béla azt is hangsúlyozta az egyetemi tanács ülésén, hogy e szétválasztással Pécs új erősítést adhat a hazai germanisztikának, másrészt a nemzetiségi tanárképzéssel vállalni kívánja egy a kisebbségi kultúrával egyetemi szinten foglalkozó intézmény működtetését, hiszen intézmény nélkül nem létezik kisebbség. E funkcionális különbségtevéssel a már működő egyetemi szintű orosz, angol, francia és orosz tanárképzés mellett 1990/91-ben megkezdődik a német nemzetiségi és idegennyelvi tanárképzés is. * A Közgazdaságtudományi Kar az ötéves egyetemi, okleveles közgazdászképzés mellett hároméves, főiskolai, üzem. gazdászi képzés tervét terjesztette az egyetemi tanács elé, amely azonmód kifejezte fenntartásait. Elhangzott, hogy a közgazdasági főiskolák ellátják a gyakorlatra való felkészítést, ezzel az egyetem főiskolai szaka nem tud versenyezni. Ez a kétirányú képzés azonban már megindult Budapesten, a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen, és ez kényszerhelyzetbe hozta a pécsi egyetemet. A főiskolai képzés iránt maga a közgazdászszakma fogalmazta meg igényét még 1986-ban. Óhajuk az volt, legyen egységes rendszerű, kétszintű képzés, legyenek egyenrangúak a diplomák, ne legyen akadálya a másik egvetemre való átiratkozásnak. Pécs közgazdasági kara e helyzet hatására dolgozta ki azt a tantervet, amely szerint a ’kétéves - alapképzés után a hallgató tanulmányi eredménye alapján folytathatja további három éven át az egyetemi szintű tanulmányokat. Ezek végeztével okleveles köz. gazdászi diplomát szerez, nyelvvizsgát tesz. Mások — a 100 fős évfolyamoknak mintegy néqvedére számítanak, - további egy esztendő után főiskolai, üzemgazdászi oklevelet nyernek, képesítést arra, hogy rövid időn belül részt vegyenek a gyakorlati feladatok megoldásában. A főiskolai szak végzőseit visszavárja az egyetem az esti-levelező kiegészítő, illetve az egyetemet végzetteket a szakközgazdász, képzésre. '. Gállos Orsolya Aki járt iskolába, és ki ne Járt volna,' az tudja, milyen hasznos és haszontalan dolog e9yszerre az órarend. Szabály- Szerűen és tematikuson tagol- J° az időt, de ugyanakkor kényszerű korlátot, béklyót is Jelent. Szükség is van rá, az pllandóságára, ám nem árt főnként változtatni rajta. Új elév: új órarend. A Magyar Televízió műsor- s*erkezete is ilyen össznépi órarend, mely állandóságával es változásaival befolyásolja a ?ező televíziózási szokásait. Ez ev januárjától új műsorszerke- Zetet, új televíziós órarendet vezetett be az MTV. Nem volna nehéz magyarázót találni ' arra, hogy miért ePpen ez idő tájt hozott - a Órarend korábbi évtizedek gyakorlatától eltérő - újításokat a televízió, s állandósította a hétfői adásnapof és teremtette meg a Tv1 és a Tv2 arculatát. Azonban, ahogy mondani szokták, minden csoda három napig tart, s. egy félévnyi működés.már elegendő tapasztalatot kínál ahhoz, hogy véleményt formáljunk erről az új műsor- és órarendről. Nem akarom elsorolni a fő- műsoridő állandó programjait és rovatait, a hétfő' esti körzeti adásoktól a Panorámán, illetve a Telesporton át a vasárnap esti Hétig és krimiig, hiszen aki rendszeresen nézi a magyar tévét, az nálam jobban tudja, mikor mi látható. Ehelyett inkább annak az érzésemnek szeretnék hangot adni, hogy ez a rögzült szerkezet, ez a kötött forma mind kevésbé van összhangban a televízió által is közvetített társadalmi folyamatok tartalmaival. Ez az új műsorrend egy fél év alatt úgy megmerevedett, hogy élő adás, helyszíni közvetítés ide, stúdióbeszélgetés oda, a program egészét kezdi belepni az unalom. Nincs "már a műsorújságnak semmi izgalma, hiányzik a felfedezés öröme, hogy ma (vagy a héten) valami unikum kerül adásba. És itt most nem a tabudöntögetésről beszélek. Nem a Menedékjog sugárzásáról. a 16-i temetés követíté- séről, a Dunászaurusz műsorra tűzéséről. Arról van szó, hogy 'néhány (elsősorban politikai) műsor mellett a szórakoztató és a kulturális-művészi produkciók szinte semmilyen - kellemes - meglepetést, izgalmat, élményt nem okoznak. A klinika keddenként'! új szériája, a kéthetente csütörtökönként sugárzott Szomszédok harsogóbb és szolidabb giccse, a Derrick, Az öreg, a T. I, Hooker krimi-sztereotípiái közé elvétve vegyül egy-egy eredeti tévéjáték, egy - nem másoktól átvett, hanem a mi számunkra, tévénézők -számára készült - televíziós produkció. Ez a helyzet magyarázható a szegénységgel (melynek újabb jele az ismételt filmek növekvő száma), de nem menthető és igazolható vele. Az új órarendhez nemcsak a politi- 'kai adásokban kívánatos az új tartalom, hanem a művészi produkciókban is. A helyzet állandósulása esetén ugyanis egy széles nézői réteg a Magyar Televíziót kizárólag hírforrásnak fogja tekinteni. M. P. Ez a küldemény bérmentesítés nélkül adható fel POSTAHIVATAL Ci nni lesz tvx €* reties nyes sorsa f il.l ___________________________________________________________________________________________: Mű szakváltás a vállalat V-ös üzemében Fotó: Läufer László
