Dunántúli Napló, 1989. június (146. évfolyam, 149-178. szám)

1989-06-20 / 168. szám

1989. június 20., kedd Dunántúli napló 5 Nyári munkák diákoknak KOMLO ÉS KORNYÉKE Vízmű Vóllalat (Komló): közép- és főiskolás fiúk je­lentkezését várják július, augusztus hónapra strandi kisegítőnek 20,50 forintos órabérrel. BVM Gyáregysége (Komló): J betonlocsolósra középiskolás fiúkat keresnek július hó­napra 3700 forintos bérért. Béke Mgtsz (Gödre): mag- tári kisegítő, állattenyésztési, irodai, ügyviteli, segédveze­tői munkára várják a jelent­kezőket. Bérszabályozás sze­rint általános, közép- és fő­iskolásokra számítanak. BALATON SIOTOUR (munkaügyi és 5 bérosztálya, Siófok, Bat­thyány u. 2/B., tel.: 84/ 10-804 vagy 13-111): felvétel­re keresnek pénztáros-valu­tást 5300-6000, bejelentő­adminisztrátort 4000, kapust 4200 (több műszak), aján­dékárust 3700, csoportkísé­rőt 4500-5000, valamint men­tőőrt 4000 forintos kereseti lehetőséggel. A mentőőri munkakör be­töltéséhez úszóvizsga .és el­sősegélynyújtó tanfolyamról szóló igazolás szükséges. A pénztáros, bejelentő-admi­nisztrátor és a csoportkísérői munkakörökhöz önéletrajz és erkölcsi bizonyítvány szüksé­ges. Munkát vállalni mini­mum egyhónapos időtartam­ra lehet, és minden esetben , munkavállalási igazolás szükséges. Juttatások: étkezési hoz­zájárulás és kedvezményes szálláselhelyezés. Elsősorban német nyelvtudásúak jelent­kezését várják. Ezen túl cso­portkísérői imunkakörökben lengyel és cseh nyelvet tár­salgási szinten beszélő diá­kot is alkalmaznának. SZIGETVAR ÉS KÖRNYÉKE Vízmű (Szigetvár); általá­nos iskolát befejező és kö­zépiskolások jelentkezését várják kerítésfestési munká­ra 3000 forintos bérrel. Állami Gazdaság (Sziget­vár): középiskolás és főis­kolás fiúknak, lányoknak ajánlanak június, július hó­napra bizanylatírási, mérle­gelési és. vízhordási munkát 3500 forintért. Konzervgyár (Szigetvár): 5000 forintért csomagolási munkára közép- és főisko­lás fiúk, lányok jelentkezé­sét várják kétműszakos be­osztásban. Téglagyár (Szigetvár): szá­raztégla lerakására, kazla- zására közép- és főiskolás diákokat várnak teljes szun­didéi. foglalkoztatással, tel­jesítménybérben. Állami Gazdaság (Szent- lőrinc): közép- és főiskolás fiúkat, lányokat keresnek 3700 forintos bérrel vízhor­dási és bizonylatírási mun­kakörbe. Áfés^ (Szentlőrinc): faipa­ri üzemben kisegítő munká­ra középiskolás fiúk jelent­kezését várják 3700 forintos fizetéssel. Mecsektej (Kacsóta): álta­lános iskolát befejező diá­koknak ajánlanak nyári ta karitási munkát július, augusztus hónapban, havi 3000 forintért. Nagypeterdi Mgtsz (Rózsa­fa) : általános és középisko­lás fiúkat várnak mezőgaz­dasági és magtári munkára, teljesítménybérben. Zrínyi Mgtsz (Felsőszent- márton): 3800-4500 forint bérért mezőgazdasági mun­kára általános iskolát befe­jező és középiskolás fiúkat, lányokat keresnek. Béke Mgtsz (Szabadszent­király): magtári, vízhordósi és adminisztratív munkára általános iskolát befejező, közép- és főiskolás fiúk, lá­nyok jelentkezhetnek havi 3500 forintért. Mefag (Hetvehely): erdő­ápolási munkára keresnek 3000 forintos bérért általá­nos iskolát befejező és kö­zépiskolás fiúkat. HátárSdds szeptember 15. VOSZ-vélemény a vállalkozói hátrányokról Parlamenti frakció megala­kítását kezdeményezte a Vál­lalkozók Országos Szövetsége, amely elencfedhetetlenn*k tart­ja a társadalmi környezet át­formálását, és ebben politikai eszközöket is igénybe vesz — összegezte a VOSZ véleményét Palotás János elnök az MTI munkatársának adott nyilatko­zatában. Elmondotta, ma még a sza­bályozók egy része gátat szab a magán- és a társasvállalko­zások kibontakozásának, és jóllehet a kormányzat többször kifejezésre juttatta, hogy a gazdaság fellendítésében szó. mit a vállalkozókra — egyelő­re vajmi kevés' történt ennek érdekében. Mivel a vállalko­zói érdekvédelem sajátos te­rület, amelynek a törvényho­zásban is tükröződnie kell, a VOSZ szükségesnek tartja az Országgyűlésen belül egy vál­lalkozói frakció létrehozását. Hven értelmű felhívást juttatott el legutóbb a képviselőkhöz. Jelenleg 35 ezer társasvál­lalkozás működik az ország­ban, s ez mintegy félmillió ember sajátos érdekeinek kép­viseletét igényli. A VOSZ ezt a szerepet önállóan nem tud­ja, nem is akarja betölteni, Ugyanakkor .számít arra, hogy felméréseit, jelzéseit, igényeit figyelembe veszik a szabályo­zók alakításánál, a gazdasági, társadalmi közeg formálásánál. Méltánytalannak tartja pél­dául, hogy a vállafkozások ki­bontakoztatásáról a kormány tárgyalt a szakszervezettel, a Magyar Gazdasági Kamarával, sőt az ellenzékkel is, és az Országos Érdekegyeztető Ta­nács is napirendjére tűzte a témát, viszont éppen a Vál­lalkozók Országos Szövetségé­nek a véleményét nem kérte. Holott a VOSZ időről időre készít felméréseket, elemzése­ket a gazdasági szabályozók hatásairól, és tiltakozik a mél- lánytalan intézkedések ellen, javaslatot téve azok megoldá­súira. Nem azt várja, hogy a kormányzat a VOSZ javasla­tait fogadja el, de azt igen, hoqy azokat legalább mérle­gelje. Néhány konkrét példával alátámasztva: a tavalyitól el­térő készletelszámolás miatt a vallal;kozáknak idei jövedel­müktől független, súlyos adó­terhet kell elviselniük. Ez amellett, hogy • méltánytalan, nemegyszer a vállalkozás lé­tet fenyegeti. Emellett bizalmatlanságot is okoz, mert egy tavalyi ked­vezmény ,,eredménye”. Ugyan­csak méltánytalan, hogy a társasvóllalkozások döntő többsége, vagyis a pjt-k, gmk-k, betéti, körkereseti tár­saságok a kifizetett bér után, annak összege bármilyen ma­gas is, 43 százalékos társada­lombiztosítási járulékot fizet­nek, ám az ezért kapott szol­gáltatás ezzel nincs arányban. Ugyanis, amikor a vállalkozó a szolgáltatást — táppénzt — igénybe veszi, maximálisan 240 ezer forintos jövedelmet vesznek alapul, bármekkora is volt a befizetett járulék össze­ge. A másik példa ugyancsak a társadalombiztosítás jelenle­gi rendszerének tarthatatlan­ságát támasztja alá: a vállal­kozónak akkor is havonta kell társadalombiztosítási járulékot fizetnie, ha jövedelme nem rendszeres. Márpedig ma a vállalkozások jelentős része — több mint fele — nem folya­matos. Egy egészséges gazda­ságban ez természetes, hiszen vannak olyan tevékenységek, amelyekre nincs szükség egész éven át. Azt mindenki elismeri, hogy a vállalkozói • körben a szel­lemi tevékenység a sikeres vál­lalkozás elengedhetetlen része. Ugyanakkor szerzői jogdíjat — mely kedvezőbb adózási felté­telek alá esik, mint más jö­vedelmek — csak állami vál­lalat fizethet ki, a vállalkozói körben ennek elismerésére nincs lehetőség. E néhány példa jól érzékelteti, hogy számos jogszabályi módosítás szükséges ahhoz, hogy a vál­lalkozók valóbarí úgy érezzék, érdemes ötleteiket megvalósí­tani. Ehhez viszont a VOSZ el­engedhetetlennek tartja a parlamenti képviseletet, s eh­hez vállalkozói frakció meg­alakítása lehet az első lépés. Emellett követelik: legkésőbb szeptember 15-éig a kormány­zat alkossa meg azokat a jogszabályokat, amelyek meg­szüntetik a jelenlegi hátrányos, méltánytalan helyzetet, és a vállalkozóknak kedvező gazda­sági környezetet teremtenek. Ki tudja meddig zöldéit még a 10 600 darab betárolt oltvány Kőhegyi Erre még Erdősi Zoltán, □ volt szakcsoporti el nők sem tudja a választ Murányi r Lászlóék László ítélet az oltványba ború ban udvarán? felvétele Nyolc hónapja számoltunk be lapunkban „Oltványhábo­rú" címmel a Pannonvin és annak siklósi szakcsoportja kö­zött dúló oltvány-csatározás­ról. Tegnap kapta meg a Sik­lósi ügyvédi Munkaközösség a Baranya Megyei Bíróság, mint másodfokú bíróság jogerős Íté­letét, mely helyben hagyta az első fokon eljáró Pécsi Városi Bíróság Ítéletét. A tizenkilenc szakcsoporti tag felperesként megnyerte a pert a Pannonvinnel szemben. A mintegy 80 tagú szakcsoport többi tagja a korábbi egyol­dalú szerződésmódosítás és a ráhatás nyomán elfogadta a kombinát oltványonkénti 19 fo­rintos ajánlatát. Ök oltványon­ként tehát 5 forintot vesztet­tek. Az igazi kárvallott a Pan- nonvin Borgazdasági Kombi­nát, mely pervesztesként a pe­relt több mint 1,9 milliós kár­térítés helyett az illetékkel, perköltségekkel és .kamatokkal együtt megközelítően 300 ezer forinttal többet kénytelen át­utaltatni. Pedig, ha annak ide­jén elfogadja a pereskedés kockázatát is vállaló szakcso­portok ajánlatát, lényegesen olcsóbban megússza. Erdősi Zoltán, a szakcsoport azóta már lemondott elnöke a pert megelőző alkudozásról mond­ja: „Ajánlottuk, hogy a kom­binát által utólag felajánlott 19 forint és a szerződésben kikötött 24 forint különbségé­nek a felét is elfogadjuk és így oltványonként megelég­szünk a 21,50 forintos árral. Nem fogadták el . . Az ügyet képviselő dr. Horváth Miklós ügyvéd a per tanulságaként leszögezni: „Egyoldalúan nem változtatható meg semmilyen szerződés." Eddig csak anyagiakról esett szó az oltványháború kapcsán. Az erkölcsi kár viszont felmér­hetetlen a termelőknél. A szak­csoport lényegében megszűnt, pontosabban az „ügy" <3ta nem kaptak se pénzt, se meg­bízást a Pannonvintől. Odalet­tek az oltványok, ezzel a két­éves munka és minden. Való­jában még mindig nem került pont az oltvány-csatározás vé­gére. Nincs igazi győztes - csak vesztes. Erdősi Zoltán és tizennyolc társa pernyertesként sem ujjong az örömtől. Hiszen az említett oltvány még min­dig náluk van, azt a jó gazda gondosságával kezelik, tárol­ják, forgatják, fertőtlenítik, per­metezik és így tovább azóta is. És ez is tetemes munkával és költséggel jár. Ezt vajon ki fizeti meg? Kőhegyi László egyéni gaz­dálkodó is egyike a pernyer­teseknek. A Dózsa György ut­cai házának udvarán október óta ott az 1987-es szakszerű­en betárolt 10 600 oltvány. Zöldek a levelek, legtöbbjén mór ott a fürtkezdemény. „Ezt már le kellett volna selejtez­nie a kombinátnak. Hiába is szóltam többször is. így csak munka van vele és sok pénz­be kerül nekünk. Még a sa­ját befektetésünket és munka­díjunkat se kaptuk meg" - mondja. Az ügyben főszerepet játszó több százezer oltvány javaré­szét már megsemmisítették. A Pannonvintől kapott teg­napi információ szerint a per­nyertes szakcsoportoknak át: utalták a megítélt összeget. Az ügy ezzel véget ért?! M. L. A BARANYA MEGYEI VENDÉGLÁTÓ VÁLLALAT 1989. június 2|-én, 9 órától börzét tart PÉCS, ALKOTÁS U. 3. SZ. ALATT, (MOHÁCSI ÜTI SOROMPÓ UTÁN BALRA). ELADÁSRA KERÜLNEK: székek, asztalok, textíliák, konyhai felszerelések, vendéglátóipdri gépek, berendezések. amíg a készlet tarti lllyar, színház Néhány évvel ezelőtt ilyenkor, nyár elején a kulturális eseményekről szóló tudósítások megszo­kott fordulata volt: nincs uborkaszezon. Vagyis: a kőszínházak bezárása után szabadtéri színházak kezdték meg programju­kat: némelyik csak meg­hosszabbította az ősztől tavaszig megszokott vá­lasztékát, némelyik afféle esztrádmüsort nyújtott a könnyű — vagy híg — szó­rakoztatás jegyében, de legtöbbje valami különle­gességet, valami sajátosat akart nyújtani. Nagy kul­turális turizmus bontako­zott ki Szegedtől Sopronig, Egertől Egervárig, Szent-, endrétől Pécsig: különvo­natok, autóbuszok, sze­mélyautók hozták-vitték a nézőket, és hátizsákos tu­risták ezrei vették igény­be az éjszakai személy- vonatokat néhány nagyhí­rű produkció kedvéért. Mindez — legalábbis a hetvenes-nyolcvanas évek fordulójának mennyiségé­ben és színvonalában - már a múlté. Mert nyári színházat csinálni pénz­igényes feladat, sőt ráfi­zetéses vállalkozás: nem­csak Balatonbogláron - Salzburgban- is. Ezért az­tán, amikor a nagy állami kassza egyre rendkívülibb takarékoskodásra kénysze­rült, az egyes városok, falvak is becsukták a pénztárcájukat. Akárcsak a ' nézők: mór nem olyan könnyű nekivágni egy fer- j tőrákosi vagy gyulai hét- j végének — nemcsak a be­lépő és >ö benzin, hanem minden más is drágább lett. Megszűnt néhány ki­sebb nyári színház, és már a „nagyok", pl. Sze­ged tájékáról is vészjelzé­seket lehet hallani. Pécsről is. Azzal - a kü­lönbséggel, hogy itt nem egy rendszeresen, de csak egy-egy nyárra összever­I I buválódott színházi csapat­ról van szó, — mint pél­dául Szentendrén -, ha­nem egy egész évben mű­ködő és más feladatokat is ellátó intézményről, amely nélkül nemcsak a pécsi nyári esték lenné­nek eseménytelenebbek, hanem az egész évi kul­turális program egy részé­nek lebonyolítása, meg­szervezése is nehézkeseb­bé válna. A Pécsi Nyári Színház mégis mint a fölösleges kiadások jelképe jelenik meg néhány felelős pécsi polgár előtt, mint a költ­ségvetési megtakarítások nagy lehetősége — holott éppen nyári műsorára oly keveset fordíthat, omeny- nyiböl aligha lehet látvá­nyos és nagy sztárokat j ! felvonultató programot ad- j I ni - hogy aztán ez újabb j ! érvként szolgáljon ellene. A vita folyik, s közben j i itt a nyár: a Pécsi Nyári j Színház tehát elkezdi J újabb évadját. Az életre- j hívásakor sajátos profil- J ként megfogalmazott nagy ! ‘ táncszínházi eszmét már j ' feladta, tudomásul véve a I közönség érdeklődésének ; I változását. De nem adta ] ; fel - éppen o közönség ; j sokszor jelzett igényeire j l támaszkodva - korábbi | j programjának szórakoztató ' j hagyományait. Ha lehet: : S jó műsorokkal. Az idei program -minden ed- ( diginél szerényebb számban is, j kiállításban is - de o zenei ■ és néptáncos esték mellett a | f három fő színházi produkció • (A Nehéz Barbara című polí- j í tikus musical, egy Galsai Pong- f j rác műveiből összeállított ^tré- j ; fás-komoly kávéházi játék és $ ! az elnyűhetetlen, világklasszis I I Csórdáskirálynő) három olyan ' J közönségréteget céloz meg. } amelyre a Nyári Színház intéz- , \ ménye és művészei eddig is tó- jj | maszkodhattak, és amely ha x megfelelő színvonalú előadáso- ? [ kát kap - a Nyári Színház jj megléte mellett hallathatja o i hangját. ^ G. T. [

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents