Dunántúli Napló, 1989. június (146. évfolyam, 149-178. szám)

1989-06-20 / 168. szám

1989. június 20., kedd Dunántúlt napló 3 Farmerből öltönybe... A képen Obiián Szilvia, Berczeli Tibor és Gerdei Tamás Fotó: Kóródi Gábor Fiatal bankszakemberek „Sanszot kaptunk arra, hogy sikeres üzletemberek lehessünk” I ' Környezetszennyező tömegközlekedés t_________ __________________—__________• •I,,v ................................................................V­Tö bb üzemanyag, kevesebb levegő Lakossági ankét volt a közelmúltban Pé­csett — a MÁV Pécsi Igazgatósága és a Pannon Volán rendezésében —, ahol az utóbbi cég képviselője a zaj és a füstölés elleni védekezésükről adott számot. A na­pokban pedig — amikor a megyei tanács a baranyai környezetvédelem helyzetével fog­lalkozott — egy tanácstag azt mondta: nem hogy füstölnek a Volán-buszok, de a füsttől egyenesen nem látni ezeket.. . Kiss József, a Pannon Volán igazgatóhelyettese akkor néhány szót jegyzett fel. Egy évvel ezelőtt még far­mer és pólóing volt a min­dennapos öltözetük. Mosta­nában viszont nehéz velük úgy találkozni, hogy ne elegáns öltönyben lennének. Természetesen nyakkendővel- ahogy illik. A háromfős „csapat” hölgytagjára any- nyiban nem igaz ez az ál­talánosítás, ö már az egye­temi évek alatt is „adott magára”, csinosan öltözkö­dött. Vagy megérezte volna, hogy a bankszakmában fog dolgozni? Mindenesetre eb­ben a témában, egészen pontosan a lakossági megta­karításokról irta szakdolgoza­tát. Akikről szó van: Obiián Szil­via, Gerdei Tamás, és Berczeli Tibor. Tavaly ilyenkor a Janus Pannonius Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kará­nak iparszakos hallgatóiként ■az államvizsgára készültek. Je­lenleg mindhárman a Posta­bank Pécsi Területi Igazgató­ságának felelős munkát végző szakemberei. Novemberi mun­kakezdésüket követően, rövi­desen mélyvízbe „dobták” őket. Néhány hét elteltével már önállóan járták tárgyalni, két hónap alatt gyakorlatilag átvet­ték a teljes kereskedelmi ban­ki tevékenységet. — Gyakorló bankszekember- ként, hogy látják: kellő felké­szítést adott az egyetem? — Azt a szemléletet úgy ér­zem megkaptuk, amelynek alapján megállhatjuk helyün­ket a gyakorlatban - fejtege­ti Obiián Szilvia, majd félig tréfásan, félig komolyon hozzá­teszi: - No, és a vizsgák tö­mege kifejlesztette bennünk a megfelelő tárgyalóképességet.- El kell adnunk magunkat - veti közbe Berczeli Tibor. Tudásunk mellett a személyi­ségünket is latba vetve, való­ban oly módon, mint a vizsgá­kon. Le kell küzdenürrk azokat a velünk szembeni esetleges előítéleteket, hogy dörzsölt tár­gyalópartnereinkkel szemben mi igencsak fiatalok vagyunk. Nem véletlenül neveztem csapatnak a három pályakez­dőt, hiszen munkájuk ezer szál­lal összefügg. Valóban team- murtkát végeznek. Obiián Szil­via feladata az értékpapírok (váltók, kötvények, részvények), vásárlása és eladása, termé­szetesen a bank üzletpolitikája által megszabott kereteken belül, de teljesen önálló dön­tési joggal és felelősséggel. Berczeli Tibor talán a vállala­tokat leginkább érdeklő terü­let felelőse, a lízingelés mel­lett, rövid lejáratú hitelezéssel foglalkozik. Tárgyal vállalatve­zetőkkel, hitelképességi vizsgá­latokat végez, mely kiterjed például a vállalatok jövedel­mezőségére, likviditási' helyze­tére. • — Javaslattételeinél eddig mennyire volt szigorú?- Több esetben utasítottam már el hitelkérelmeket, a tár­gyalások mintegy 10-15 szá­zalékát nem követte hitelnyúj­tás. Persze nemcsak egy vállalat­nak, hanem magának a bank­nak is lehetnek likviditási ne­hézségei, fizetési gondjai. Hogy ez a Postabank Pécsi Területi Igazgatóságánál ne fordulhas­son elő, arra Gerdei Tamás ügyel. Szervezi ugyanakkor a világbanki hosszú lejáratú hi­telek nyújtásával kapcsolatos munkát. Tájékoztatja például a szóba jöhető vállalatokat, hogy éppen milyen célra és milyen feltételekkel vehető igénybe világbanki hitel.- Emellett persze értenünk kell egymás munkájához is, hisz ha valamelyikünk éppen vidé­ken, vagy szabadságon van, nem állhat meg az üzletmenet- jegyzi meg Gerdei . Tamás. — Vagyis mereven nincsenek szétválasztva a területek. A Szilvi jó munkája szükséges ah­hoz, hogy Tibor minél több pénzt helyezhessen ki. Én pe­dig a betétek és kihelyezések összhangjára, egyensúlyára ügyelek. Közszájon forog, hogy a bank­szakmában meglehetősen ma­gasak a fizetések. Az „ifjú bankemberek" nem csinálnak titkot belőle: valóban jotiban keresnek pár ezer forinttal, mint pályakezdő társaik.- Esetleg már kötvény- vagy részvénytulajdonosok is? — Ennyire azért még nem magas a fizetésünk — így Ger­dei Tamás. — Például szülők­nél, vagy albérletben lakunk. Ahhoz, hogy lakásgondjaink megoldódjanak, nagyságren­dekkel kellene többet keres­nünk. Hogy mégis miért bizakodó a három fiatal bankszakember? Berczeli Tibor véleménye sze­rint : — A banknál jó a légkör,, építenek a fiatalokra. Lényegé­ben sanszot kaptunk arra, hogy sikeres üzletemberek le­hessünk. Csak rajtunk múlik, hogy élni tudunk-e mindezzel. Balogh N. A Volán ugyanis már érzé­kenyen reogál a céget e te­rületen érő vádakra. Magát a témát — a Volán, mint környe­zetszennyező - egyenesen le­rágott csontnak minősítik, olyannyit foglalkozott vele a .-ajtó. Beszélgetésünk elején azonban az igazgatóhelyettes iesrögezi: — Mi jó eredménnyel fog­lalkozunk a környezetvédelem­mel, értve ez aldh a víz- és a füstkibocsátást, a veszélyes anyagok gyűjtését is. Szerintem nálunk nagyobb gondot okoz a Balaton-parti szállodák mellett. eldübörgő vonatok kel­tette — zaj... Murai Lajos osztályvezető azonban helyi adatokat sorol: o Pannon Volán évente 15 000 tonna gázolajat éget el. Eb­ben mintegy 60 tonna kén van, amiből 120 tonna kéndi­oxid lesz, további vegyi folya­matok eredményeként kénes sav — „ami persze lemarja a Bem utcai, frissen festett épü­letek falát. . ." — Ez von — tárja szét a karját Kiss József. — Olyan buszokat használunk, amilyent az ipar ad. — Zajos motorok­kal, erős füstkibocsátással. Van néhány osztrák közremű­ködéssel készült ■ RÁBA-moto- runk, ezek környezetvédelmi szempontból sokkal elfogad- hatóbbak - de az árúk két­szerese a „sima" Rábá-énak. Vagy egy másik tény, amivel szembe kell nézzünk: Budapes­ten az ott használt gázolajnak fele akkora a kéntartalma, mint amit nekünk adnak. Kér­tük, kaphassunk mi is ebből, de egyelőre nem tudták meg­oldani.- A dízeleknél a koromki­bocsátás jelent veszélyt. — Így van, -állandóan mér­jük, minden telephelyünk ka­pott ehhez szükséges műszer*, .az összes^jármüvünket ellenőr­zés alatt tartjuk, a füstölő ko­mcsikat beállítjuk — ha van szükséges alkatrész. (Azt már nem a Pannon Vo- lánosoktól tudom: gépkocsijaik füstkibocsátása adott esetben akadálya lehet annak, hogy külföldi országutakon részt ve­hessenek a forgalomban. A megoldás: a határon kamion porlasztót cserélnek.) Elmondta viszont Kiss József azt is, hogy néhány gépkocsivezető­jük — jármüvüket nagyobb tel­jesítményre ösztökölendő — „manipulálják" az üzemanyag- adagolást, több „naftát” kap a motor, ám kevesebb leve­gőt, a tökéletlenebb égés mi­att viszont nagyobb a környe­zetszennyezés. Ezt persze tilt­ják a cég vezetői. Mindezzel együtt a füstki­bocsátás szempontjából a Pannon Volán járműveinek 20 százaléka nem felel meg a követelményeknek, 40 százalé­ka kifogástalan, újabb 40 szá­zaléka pedig a határon mo­zog. Megemlítem a BNV-n látott egyik újdonságot, <j Délpesti Épületfenntartó Leányvállalat által gyártott és napokon be­lül forgalomba kerülő „ÓZON" kipufogógáz-szűrőt: városi for. gólomban leköti az ólom 75- 80 százalékát, országúton a felét, visszatartja a szűrőbetét a korom 60—80 százalékát.- Mi nem foglalkozunk ve­le. Foglalkozzon a buszgyár... De egyáltalában — folytatja Kiss József — vannak ilyen „hasznos kegytárgyak", ezek időnként megjelennek, de olyan költségeket jelentene o széles körű alkalmazása, ami ez számunkra követhetetlen. Van nekünk olyan motorunk — a 34-es vonalán járó busz­ban, nem magyar gyártmány —, amelyik egyáltalán nem füstöl! Szívesen működtetnénk minden kocsinkban ilyent . . . És azért még valamit megem­lítenék: a pécsi forgalomban mi évente 4,5 ezer tonna gáz­olajat használunk el. Állítom, hogy ennek tízszeresét égeti el a többi közlekedő! Néha valóban kényszerhely­zetbe - mi több: érthetetlen jelenségekbe - ütköznek a Pannon Volánnál. A fékek használatakor keletkező az­besztpor - ami fékbetétekről kopik le — veszélyes hulladék. Hordókban gyűjtik a port, a fékbetét-darabokat műanyag zsákokban. Ezt senki sem fo­gadja tőlünk, nem tudnak ve­le mit kezdeni. Addig azon­ban, amíg a forgalomban szennyezi a levegőt — nem gond. Már akinek. Mint ahogy gond az is: a Volán környe­zetszennyezése valóban lerá­gott csont - értve ez alatt vitathatatlansáqát —, s hosz- szú-hosszú évek óta jelent ed­dig meg nem oldott feladatot, ám a cég addigi erőfeszítései­nél nemigen tehet többet. Ami felmentheti a vállalatot a nemtörődömség vádja alól - de nem menti fel, hogy a legveszélyeztetettebbnél ma­radjunk — Pécset, a füstös­kormos levegő alól. Aligha olyan helyzet ez, amibe bele lehet nyugodni! M. A. Uazsnokon magányosan el egy asszony Ismét vissza Amerikába? Vázsnokon magányosan él egy asszony, aki tizenkét év­vel ezelőtt települt vissza Amerikából. Az élete Magyar- országon kezdődött, majd húsz évig a tengerentúlon folytató­dott, de a szerelem és a hon­vágy hazahozta. Két éve meg­halt a férje, és azóta elkese­redett, lassan kiégett, szomo­rú. A háza előtt fenyők állnak, a szépen gondozott füvön két kutya futkáTozik. A szomszéd­ban laknak férje unokái, ők gyakran vannak nála. A falu­ban is szeretik közvetlenségé­ért, természetességéért. öz­vegy Sárváriné Vámos Cecilia mégis megválni kényszerül az o csendes világától, mert egy rendelet lehetetlenné teszi éle­tét. Az özvegyi nyugdíját a Nyugdíjintézet elosztotta köz­le és a volt feleség között. Amióta kézhez vette a hatá­rozatot, hivataltól hivatalig ke­resi az igazát. A faragott bútorokkal be­rendezett ebédlőben beszélge­tőnk. A szoba sarkában tea- tűzhely. A lócán hímzett pár- nók, az ablak alatt rokka. Ci- Ő néni nehezen fog bele a , történetbe, el-elcsuklik a hang­ja. — Még a háború, után sze­rettünk egymásba Sárvári Jó­zseffel. Akkor Kálmáncsán él­tünk. Szerettünk volna össze­házasodni, de ez az akkor szinte lehetetlen volt a szár­mazásom miatt, mert az én apám gazdatiszt volt. Később elszakadtunk egymástól, ben­nünket kuláklistára tettek és- Győrbe telepítettek. Evek múl­va kerültem vissza Kaposvár­ra. Itt ismerkedett meg az első férjével. A családja tanácsára hcfzzáment. 1956-ban elhagy­ták az országot, Amerikában telepedtek le az óceán part­ján, Mildfordban. A férje mil­liomosok gyerekeit tanította úszni, vízisíelni. Cili néni egy kegyszergyárban dolgozott. 1969-ben kapta meg az ame­rikai állampolgárságot, amint tehette, hazalátogatott. Akkor találkoztak ismét, majd ezt kö­vetően minden évben élete nagy szerelmével, Sárvári Jó­zseffel. 1976-ban összeháza­sodtak. — Majdnem 'két évbe telt, amíg megkaptam a magyar állampolgárságot. Amikor rendeződött itthon a sorsom, levelet írtam az amerikai nyugdíjintézetnek. Két hét alatt megérkezett a válasz, hogy 1.991 -tői kezdik el folyó­sítani a nyugdijamat. 1987 márciusában halt meg Sárvári József. Ezt követően a Nyugdíjfolyósító Intézet a fe­leség megkérdezése nélkül el­osztotta azt a két asszony kö­zött, mondván, a férj a válás­tól számított tizenöt éven be­lül halt meg. özvegy Sárvári­né Vámos Cecilia levélben for­dult a Nyugdíjintézethez, kér­te, hogy az elvált feleség sa­ját jogán szerzett nyugdíját havonta kiegészíthesse egy meghatározott összeggel. így egyikük sem kerül a létmini­mum szintjére. (Kettejük kö­zött jelenleg 5954 forint özve­gyi nyugdíjat osztanak el.) Nemleges választ kapott. Többször is megpróbált meg­egyezni a volt feleséggel, de az egyetlen ajánlatot sem fo­gadott el. 1987 májusától bíróságról bíróságra jár, mindenhol el­utasítják. Levelet irt a Jogi eseteknek. A válaszban olvas­ható indoklás szerint eljárását és ítéletét egyetlen más szerv sem jogosult felülbírálni. Az-- tán következett a Baranya Me­gyéi Főügyészség. Itt arra hi­vatkoznak, hogy a volt fele­ség 25 évig élt az elhunyttal, gyerekeik születtek. A saját nyugdíja jóval alacsonyabb a megosztott összegnél. Nincs ok arra, hogy eltérjenek * az egyenlő arányú elosztástól. Az­tán az Igazságügyi Minisztéri­umba is irt egy beadványt. A válasz: a minisztériumnak nincs törvényes hatásköre a bíróság jogerős ítéletét meg­változtatni, vagy hatályon kí­vül helyezni. Törvényességi óvást kell benyújtani a Leg­felsőbb Bíróság elnökének. Ott nem találtak alapot a perira­tok ' ismeretében erre. A kör 1989. január 5-én bezárult. Ci­li néni még próbálkozik: ír a Népszabadságnak, dr. Csehák Judit szociális és egészségügyi miniszternek, ahonnan a leve­lét az Országos Társadalom- biztosítási Főigazgatóságnak továbbítják. Levelének egyet­len hatása: az országgyűlésen elhangzik, módosítani kell a jelenlegi özvegyi nyugdíjrend­szert, mert az igazságtalan. Várhatóan ősszel a módosítás általános elvei az Országgyű­lés elé kerülnek.- Miután mindenhol eluta­sítottak, tisztességesen megél­ni nem tudok, lehet, hogy is­mét el kell hagynom Magyar- országot. Ehhez azonban a kettős állampolgárságom miatt a két útlevelemet kell kiválta­nom. Az Amerikában élő ba­rátaim már utánanéztek, hogy hol fogok lakni, és amíg nem kapom a nyugdíjamat, miből tudok majd megélni? Hatvan évesen azonban nem könnyű ismét újrakezdeni mindent. Én szívesen itt maradnék, ha len­ne annyi pénzem, hogy meg­éljek, amíg nem kapom meg a saját nyugdíjamat. Jól ér­zem magam itt Vázsnokon, ugyan ősszel nagy a sár, azonban hamarosan lesz veze­tékes víz. Csend van és nyu­galom, együtt élhetek a fák­kal és a virágokkal. Hogy megéljek, apránként eladoga­tom az értékeimet. Az eset elgopdolkodtató. Egy ember hazatért és kény­telen újra elhagyni a hazáját, mert képtelen megélni. Az ál­lamnak nem érné meg, hogy néhány évig hitelezzen neki, hiszen az öregkori járandósá­gát valutában kapja meg nem egészen két év múlva, ami az országnak csak hasznot jelent. A minisztériumok is ahelyett, hogy intézkednének és felül­vizsgálnák a döntések helyes­ségét és jogosságát, a bead­ványokat visszaküldik oda, ahol a határozatot meghoz­ták, és akinek a döntése el­len emeltek panaszt, özv. Sór- váriné Vámosi Cecilia igazság- kereső körútját a Szociális- és Egészségügyi Minisztérium zár­ta rövidre, amikor is a pana­sza a Társadalombiztosítási Igazgatósághoz került vissza, amelynek a határozata miatt jutott ebbe a helyzetbe . . . Szalai Kornélia

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents