Dunántúli Napló, 1989. június (146. évfolyam, 149-178. szám)

1989-06-19 / 167. szám

1989. június 19., hétfő Dunántúli napló Háromszáz bauxitbányász új munkahelyen A Hévízi-tó védelmére szü­letett áprilisi kormá'nyhatáro- zat óta mintegy 300 bányász került új munkahelyre. A Ba­konyi Bauxitbánya holimbai bányájának dolgozóit a nyirá- di bányába irányították. A kormányhatározat szerint ugyanis a nylrádi bányában csak a jövő év közepéig ter­melhetnek, mert annak vízki­emelése veszélyeztetheti a kö­zeli gyógytavat. A rendelkezé­sükre álló szűkre szabott időt szeretnék a lehető legjobban kihasználni, ezért átcsoportosí­tották a technikát, a külön­böző rakodógépeket, berende­zéseket és a munkaerőt. Nyí- 'rádon a bánya bezárásáig min­den szombaton teljes műsza­kot tartanak, így az ott dol­gozó bányászok mindegyike 32 szabadnapját áldozza fel. „Műemlék-rehabilitálások ff hajdani takarékpénztár pa­lota egyik jelképének, dí­szének számított. A lelkes, a nemes lelkű ifjúságot szim­bolizálta és a mellette lévő méhkaptár pedig, amit nem viselt meg az enyészet, a gyűjtögető, szorgalmas élet­módra utalt. Hfő homlokdí­szei egy patinás bankpalo­tának, ami ilyen minőségé­ben a húszas években élte fénykorát. Fürtös György a fényképek, könyviUusztráciák alapján a Zsaloay-gyárban megalkotta - társadalmi munkában - az új Szent Im- re-domborművet ugyancsak színes majolikából, amiből az eredeti is készült. (Ilyen majolikából rakták össze a pécsi Nagyposta csodálatos címerét.) Most csütörtökön aztán visszakerült a timpa­nonba a dombormű. A lokál­patrióta tanár és a segítő­kész, önzetlen művész újabb ,,m űem lék - rehobi I i tolásba'’ fogott. A pécsi Eszperantó park bejárati, hajdanvolt Szent Antal-szobrát álmodják meg újra. Ugyancsak Zsol- nay-majolikábál. Tervük meg­valósítását ismét segíti az U ni bér. Cs. J. Ha az ember fejében dübörög a légkalapács... ... •. • . |y.y •****',**'*~***~.***.*'™.**..***. ****..*.. * ..............^ ^V..^v.v.v.v.v.v.v.v... Az ország egyetlen migrénambulanciája Nem úri betegség, hanem önálló fejfájásbetegség fény, a zajok, a szagokra. E és érzékeny rohamok erős­— Micsoda úri egy betegsége van! — szoktam hallani kollégák élcelődéseit, amikor valaki arra panaszkodik, hogy migrénje van. Igaz, a régi ponyvakönyvekben az úriasszonyok mindig migrénre hivatkozva „vonultak vissza”, de hogy mi ebben az úri, el nem tudom képzelni. Az ember ilyenkor úgy érzi, hogy megsemmisült, hogy itt a vég, látása elho­mályosul, émelyeg a gyomra, vagy hányás gyötri, s úgy érzi, kiszakad a belsőrésze, és a fejében mintha légkalapács dolgozna elviselhetetlenül. — Sajnos, nemcsak a laikus kezeli le, ezt a betegséget, hanem egy kicsit a szakma is — mondta dr. Jelencsik Ilona a Budapesti Orvostudományi Egyetem Neurológiai Kliniká­jának adjunktusa. — Pár éve körlevelet írtunk, az ország neurológiai klinikáinak, és na­gyobb kórházi osztályoknak, hogy írják le, milyen terápiát alkalmaznak a migrénes be­tegekkel, s hogy évente hány ilyen esettel találkoznak? Sze7 rettük volna tudni, hogy hoz­závetőlegesen hán/ migrénes beteg van Magyarországon? Sok helyről választ sem kap­tunk, s volt egyetemi klinika, ahonnan azt válaszolták, amíg olyan a zsúfoltság, hogy bete­geket a folyosón is kénytele­nek fektetni, nem érnek rá a migrénnel foglalkozni. A budapesti neurológiai klinikán működik az ország egyetlen migrénambulanciája és -osztálya. Mivel az ország­ban nincs kiépítve a* migrénes betegeket gondozó hálózat, az ország sízinte minden részéből érkeznek ide e szörnyű fejfá­jásban szenvedők. Természete­in senkit sem küldenek el, be az ambulancia is, (ahol hetente háromszor van ren­delés) az osztály is, és így természetesen az ezzel foglal­kozó szakorvosok is, túlter­heltek. Most már csak két-, három hónapos előjegyzéssel tudnak betegeket fogadni. De hogy mi is tulajdonkép­pen a migrén, erre dr. Je- jencsilk Ilonától, a migrénam­bulancia és -osztály vezető °djunktusától kaptuk a vá- laszt.- Sajnos, a migrénnek még sem tudjuk az okát meg­határozni, nem tudunk erre deffiniciót mondani, csak a tüneteket ismerjük. Azt mond­ok: önálló fejfájósbetegség. k-’nálló. mert a háttérben nem tudunk kimutatni semmiféle °rgonPkus eltérést. Természete­in a' világon nagyon sokan kutatják az okokat. Van, aki különböző biokémiai folyama­ik eltérését fedezte fel, van, a vérlemezkék különböző- igére bukkant rá, a nem migrénesekével összehasonlít­va, van, aki érproblémákra ve­zeti vissza az okokat. Ez va­lószínű mind igaz, de még­sem adnak egyértelmű ma­gyarázatot a Miért-re. Tehát von egy ismeretlen dkú kész­ség a migrénre. Ám magát a rohamot a legkülönbözőbb fé­le hatások válthatják ki. Pél­dául hormonhatások, menst­ruáció, alkohol, stressz, idő­járási front, stb. Hangsúlyo­zom, ezek nem okok, pusztán provokáló tényezők.- A migrénre jellemző, hogy visszatérő rohamokban jelent­kezik. Legtöbbször féloldali, lüktető vagy görcsös, erős fej­fájás. A fájdalmon kívül jel­legzetes kísérőtünetei vannak: elesettség érzése, hányinger, hányás, hasmenés, gyakori vi- zelés. Lehetnek neurológiai tü­netei, mint a zsibbadás, vég­taggyengeség, beszédzavar. Ilyenkor a beteget zavarja a sége és gyakorisága egyénen­ként különböző. Egy-egy ilyen roham tarthat fél vagy egy napig, de elhúzódhat két— három napig is. A roham el­múltával, rövid ideig fáradt­ságérzet marad vissza, s ha ez is elmúlik, az illető makk- egészséges egészen a követ­kező rohamig.- Azt szoktuk mondani, hogy a migrén nem életveszé­lyes, de az egyént súlyosan kínzó, a mindennapi normá­lis életvitelt, munkát, családi életet kedvezőtlenül befolyá­soló betegség. Sajnos, Ma­gyarországon nem túl sok gyógyszer áll a rendelkezé­sünkre a migrénterápiához — mondja dr. Jelencsik Ilona. — Két csoportba sorolhatjuk a gyógyszereket: a megelőző, és az úgynevezett rohamgyógy­szerek. A rohamgyógyszer, pél­dául a Kefalgin, a Secador, a Nakrosin és Colfarit tab­letták, de ezek is csak akkor hatnak, ha a roham elején veszik be. A roham elején van csak hatása az Algopyrinnsk és a Ouarelinnek is, a kiala­kult rohamban már nem segí­tenek. Mi ilyenkor a Demal- gonil-Seduxen-Pipolphen in­jekciókoktélt szoktuk adni, ami hányáscsillapító és nyug­tató is. Akinek gyakoriak a rohamai, az úgynevezett meg­előző gyógyszereket ajánljuk kúroszerűen, például a San­Proksza László fotómontázsa domigránt, vagy a Proprano- lolt. Természetesen azt java­solnám, hogy minden fejfájás­ban szenvedő beteg először" forduljon ideggyógyászhoz, a fejfájás okainak kiderítésére, hiszen nagyon sok betegség­nek fejfájás a kísérő tünete.- Magyarországra vonatkozó adataink nincsenek, a világ­szakirodalom szerint az átlag lakosság 5—20 százaléka szen­ved e betegségben. A migré­nesek kétharmada nő. Az USA-ban kiszámították, hogy migrén miatt egy év alatt 5 000 000 munkanap esett ki. Sarok Zsuzsa A JPTE díszdoktora Nyikolaj Vasziljevics Karlov Szükség van a nyitottságra Nem mindennapos vendég Pécsett egy szovjet, Állami- díjas akadémikus. Nyikolaj Va­sziljevics Karlov professzor a lézerfizika tudósa, a Szovjet Tudományos Akadémia Álta­lános Fizikai Intézetének nem­zetközileg elismert munkatár­sa. Az elmúlt héten díszdok­torává avatta őt a oécsi Ja­nus Pannonius Tudományegye­tem. Ebből az alkalomból kér­tem egy kis beszélgetésre.- Prolesszor úr, ön hogyan Ítéli meg, hol tart ma a glasz- noszty a szovjet tudományos életben?- A tudomány világában mindig szükség volt egyfajta nyitottságra — kezdi Karlov úr. Ezt a megállapítását kétked­ve fogadom, bár tudom, hogy ő 1952-ben fejezte be az egyetemet, 1956-ban kandidált s munkásságát a sztálini évek után kezdte meg. - Termé­szetesen új fejezetet jelent a glasznoszty a tudomány szá­mára, de ez nem olyan dra- matikusan jelentkezik, mint a hétköznapi életben. Jelentős pozitív változások történtek - folytatja Karlov professzor. - Például a kozmikus kutatás te­rületén, amely köztudottan na­gyon drága dolog, ma már megírják, hogy ennyi pénzt fordítanak az alapkutatásokra és ennyit a. gyakorlatilag hasz­nosítható kutatásokra, mint a mezőgazdaság figyelése, a környezetvédelem, a hírközlés és így tovább. Ez rendkívül fontos.- Ha már a pénzügyeknél tartunk, milyen helyzetben van a Lomonoszov egyetem, ahol ön is oktat?- Ma a korábbi támoga­tásnak csak a felét kapja meg az egyetem, tehát a költség- vetésünkhöz szükséges pénzt szerződés szerinti külső tudo­mányos munkákkal kell meg­keresnünk. A jövőben minden végzett hallgató után, az őt alkalmazó munkahely tízezer rubelt fog fizetni az egyetem­nek. De hangsúlyozom, hogy ez még csak terv.- Ez a megoldás anyagilag is érdekeltté teszi majd az egyetemeket abban, hogy ma­gas színvonalat nyújtsanak.- Igen, hogy „elkeljenek" a hallgatóink.- Lehetséges, hogy nem fognak elkelni?- Ilyet még nem tapasztal­tunk. Egyelőre a mi speciális területünkön nagyobb a keres­let mint a kínálat. A munka- nélküliség még messze van nálunk.- Milyennek látja ön az egyetemi ifjúságot, hogyan élik meg a változásokat?- Természetesen vannak problémák az ifjúsággal, mert koránál fogva maximalista, mi­nél többet szeretne elérni. Bár mi szerencsések vagyunk, mert hozzánk olyanok járnak, akik elsősorban tanulni akarnak, s az elfoglaltságuk is napi tíz óra kemény munkának felel meg. A Komszomol nálunk is átalakulóban van. Erre irá­nyuló jelentős szervezkedés a Zöldek Mozgalma. Ök telje­sen a nyugati zöldeknek meg­felelő célkitűzésekkel rendel­keznek.- Az egyetem vezetése mi­lyen szemmel nézi ezt a szer­vezkedést?- Teljesen normálisan. Pél­dául helyet adtunk egy nagy országos „zöld konferenciá­nak". amelyre még Szibériá­ból is jöttek egyetemisták.- önt márciusban népi kül­döttnek választották meg. A Szovjetunió Legtelsö Tanácsá­nak munkájában jelenleg húsz akadémikus és nyilván még sok más tudós vesz részt, ön szerint ez azt jelenti, hogy az állam vezetése jobban számit majd a tudósokra?- Ez nehéz kérdés. Egyelő­re még nincs tapasztalatunk, az pgész szervezet átalakuló­ban van. A közeljövőben ül össze a Legfelső Tanács 450 fős felsőháza s ekkor kezdik meg működésüket a bizottsá­gok is. Hétfői állás szerint en­gem a kultúrával, a nevelés­sel és a tudománnyal foglal­kozó bizottságba hívtak meg. Hogy a munkánkat mennyire veszik majd figyelembe, arra még nem tudok válaszolni. Minden változik — tárja szét a kezét Karlov professzor. M. Zs. Tolsxtof Mal« ni Usletl erkölcsöt? Robert Coles szépirodalmat olvastat a jövő gazdasági ve­zetőivel, hogy megmozgassa képzeletüket a tisztességről. Nagy vállalkozás! Sem a római jog ismerőjének, sem gazdaságtörténésznek nem kell óhhoz lenni, hogy elkép­zeljük, mékkora fába vágta fejszéjét. Elég csak kimenni egy vásárba és meglesni né­mely pecsenyesütő fejszámo­lását, hogy az elveszett tisz­tesség nyomán lássuk: mi­csoda összeadás! bűvészmu­tatványra képes, természete­sen sosem a maga kárára. Igaz, ha egy ilyen dörzsölt família családtörténete olybá fejlődik, hogy a pecsenyét mór az alkalmazottak sütik, akkor a nagy családfő az embereitől elvárná a pontos mérést, jó számolást. Mert ő a ragacsos ügyeit már fel­sőbb körökben végzi, nem­egyszer hiánycikkért szerzett Szépirodalom gazdasági vezetőknek Kísérlet- a Harward Egyetemen csúszópénzek, az így „zseb- retett vezetők" körében gyű­lik a nagy vagyon. De ha nem is hitványság­ból, a gazdasági élet mégis mindig a haszonra figyel. A haszon pedig nagy csábító. Róbert Coles, a tudományos életben nemzetközi rangú omerikai társadalomkritrkus és pszichiáter most meglátta e tárgyban a nagy felada­tot. Az történt: meghívták őt a Harward Egyetem vállalat- irányítási karára, hogy elő­adássorozatot tartson az üz­leti etikáról. Mert az ez ügy­ben kimondott római jogi igazságok óta nem árt a kérdést állandóan feszegetni. Sőt, Robert Coles hallgatói­nak zöme arra készül, hogy a legrangosabb amerikai nagyvállalatoknál helyezked­jék el. Egyre többen érdek­lődnék az erkölcsi értékek iránt és felmerül a kérdés, vajon megtanítható-e a dön­tésihozatal erkölcsi oldala. De hallgassuk Robert Co- les-t: — Az erkölcs és a veszet kapcsolata mindig ._ árnyalt volt. Az olyan író, mint Lev Tolsztoj vagy F. Scott Fitzgerald nem szorgal­maznak valamely társadalmi, mu- is kulturális vagy politikai prog. rámát. Csupán arra késztet­nek bennünket, hogy tulaj­don életünket különböző írá­saik különféle alakjainak életéhez viszonyítsuk, megme­ntsük magunkat az erkölcsi drámától áthatott világban. Hallgatóim az egyetemen so­káig és alaposan foglalkoz­nak a feladott olvasmányók­kal. Dolgozataik páratlanul meglndítóalk: egy-lkét oldalon sojáit élményeiket sikerül ösz- szefüggésbe hozniuk az egyik vagy másik regény 'hőseinek tapasztalataival. Legközelebb szeretném beiktatni Tolsztoj nagyszerű novelláját, az Úr és szolgá-t. Ebben a téli hó­vihar foglyul ejt egy kereske­dőt és béresét, s a történet­ben szédületes mélységű er­kölcsi dráma feszül. Végzős diákjaim már az üzleti vi­lágban dolgoznak, de még mindig kapok tőlük levele­ket, hogy milyen olvasmá­nyókra bukkantak. Tisztelem Cöles erőfeszíté­seit. De attól tartok, ha az üzleti mélyvíz valamelyik cá­páját megkérné, ügyön ol­vassa már el mondjuk Fran­cois Mauriac finomszövetü regényét A szerelem sivata- gá-t, hát nem mindegyik bírná szellemi igénnyel, s ókadna, aki inkább eladná a kötetet fél áron. Neki csak az a haszon. így van ez, Mr. Coles és - I’m sorry! Földessy Dénes / Plazzeriano Ervin nyugdí­jas tanár jellegzetes alak­ja a pécsi belvárosnak év­tizedek óta. Nagy, széles ikarimájú kalapban sétál. Volt alkalma megfigyelni, hogy miként is nézett ki 40-50 éve a Széchenyi téri, egykori megyei tanács hom­lokzata. Felikereste kedves barátját, Fürtös György ke­ramikusművészt, hogy mű­emlékmentő, -szépítő akció­ját pártfogolja. Kiderítette, hogy a tanács timpanonjá­ból még 1945—50. között el­tűnt egy Szent Imre-mell- dombormű, ami egyébként a Dombormű színes majolikából ________________________________________________________________________ - i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents