Dunántúli Napló, 1989. június (146. évfolyam, 149-178. szám)

1989-06-18 / 166. szám

Stole o#ooiigban üio iiooei|*lilf Apák napja És Magyarországon? - Erről készül egy rádióműsor Ma, június 18-án a világ több országában az apák napját ünnepük. Magyaror­szágon hivataloson nincsen ilyen ünnep. De a megtartá­sáéhoz nem kell pecsét, sem ikfotószám, hisz mi nálunk évente nem egy, hanem ti­zenkét apák napja van. Egy erről készülő rádió dokumen­tumműsor mozaikjaiból szü­letett ez az írás, amikor a műsor íve még kialakulatlan, de a társadalmi valóság már benne rejtik. Kocsmazaj. Húzza a ci­gány, hogy „Csak egy kis­lány van a világon .. Egy hóttrészeg hang ki-lkibicsa'kló nyélwel aláénpkíi a szöveget. Kiss Magdolna, a Magyar Rádió szórakoztató osztályá­nak riportere: — iá napot kívánok, mitől ilyen jókedvű? A hóttrészeg úr: — Mi?... Ejnye, de szép csaj vagy ... Te rádiórip ... óripor­ter . . áriparteres vagy?- Mi? Kiss Magdolna: — Igenis szeretném megkérdezni, hogy milyen nap van ma? A változatlanul hóttrészeg: — Milyen naaaap? Milyen nOaaap? Hótopák ... hát- a pák napja ... * Kiss Magdolna: — Vagyis fizetésnap? A válasz: — Ja I Na ja!... De szép lány vagy... Mire megszületik a kezdő hangulat az igazi magyar apák napjához, már össze­gyűlték az adatok is arról, Vajon minden magyar apa ilyenmód ünnepel-e? A Tár­sadalombiztosítási Főigazga­tóság kiadta a statisztikát. Eszerint Magyarországon az elmúlt három esztendőben évente tízezer olyan férfi kap családi pótlékot, aki egyetlen gyerekét anya nél­kül egyedül neveli, s továb­bi négyezer, aki ugyancsak magányoson két kisgyereket nevel. A számok a három év alatt legfeljebb évente két- három százzal növekedtek. Igaz, a magányosan nevelő anyák száma gyorsabban nő: 1986-ban az egyetlen kisgye­reket nevelőik még 127 ez­ren, 1988-ban már 135 ezren voltok. S a kettőgyerekesek? — 1986-bon 56 ezer, 1988- ban 59 ezer ilyen anya volt. A férfiak számára így is tisz­tességes arány. Keressük a hanganyagot is. Megszólal Lotinovits Zol­tán, amint a híres 1962-es Vígszírtházbeii „Rómeó és Júiiá-ban játszik: „Szerelmünk bimbaját a nyár fuvaima Virággá bontja, majd ha újra látlak.” No, itt álljunk meg, a sze­relem bimbójánál. Mert épp ebből fakad az apák napja. Előbb az őrültnagy szerelem, aztán néhány év múlva a kihűlt krumplipaprikás, mely kocsmába zavar. Kellemesen összeveszünk apaság és anyaság rejtelmein. Valaki béhoz egy apróhirdetést: „Nyolc gyerekét egyedül ne­velő apa megnősülne". Ez hős! Áh, ez hülye, ennyi gyerék mellé érkező feleség­ben reménykedik?! Meg kell keresni! Telefon a másik ro­vatból: Pesten két hete ki­sebb férfitüntetés volt apák napja megünnepléséért, van róla riport, kell? Kell, hozzá­tok! Alakul a műsor íve. Fel­írtam egy papírszeletre: „Az Egyesült Államokban is meg- ünneplik. Rendeljük el ide­haza is. Ilyen olcsón úgy­sem csináltak még Magyar­országból Amerikát! Egy rendelet és kész! Talán szeptemberben — adós! Földessy Dénes Már életében bebizonyosodtak próféciái Nostradamus történelmi jövendölései 1555-ben megjósolta Napóleont, Hitlert, a Monarchia felbomlását, 1956-ot Meztelen szépségek Balatonberényben Panoráma SZEGÉNY DANIEL A Menchesteri Állatorvosi Főiskolán, négy csinos hallga­tónő érzéki csókkal szelídíti a kakasokat. Képünkön a Peggy nevű orvosnövendék, minden reggeli pusziját adja kakasá­nak, Dánielnek. Szegény Dá­niel! Milyen tyúkók jöhetnek ezék utón?! A NEW YORK I FÉSZEK Nem tudtuk, de igaz: New Yofkban is van magyar Fé­szek Klub. Az elhunyt Ormándy Jenő elnöki székébe Carelli Gábor került, az aíelnökséget pedig Fellegi Teri színművész­nő elhunytóval, négytagú bi­zottság gyakorolja. Kispörkölt sajnos, csók a New York-i Fészékben kapható I AZ IRODALOM ÉVE Az UNESCO, az irodalom événék kiáltja ki 1990-et, s kiadja az Irodalmi leckék cí­mű könyvsorozatot tizenegy nyelven. A hir csattanója: egy amerikai látszergyár januárban megrendezi a szemüveges ol­vasók hetét, fél áron árusítás­sal. A haszon előre látható! „A fiatal oroszlán felülmúl­ja az öreget, harci tusában, különös párviadalban. Arany­kalitkában repeszti szét sze­mét. Két seb közül ez lesz az első, majd kegyetlen halál kö­vetkezik" - szólt a különösen homályosnak tűnő prófécia, amelyért azonban minden ko­rok jövendőmondói sárgán irigykednek, mert tökéletesen bevált. Ezzel örökre híressé tette megalkotóját Nostrada- must, az európai kultúrtörté­net talán legkülönösebb alak­ját. Alig néhány évvel a pró­fécia nyilvánosságra jutása után III. Henrik francia király egy ünnepi lovagi tornán ara­nyos sisakrostélya félrecsúszá- sa miatt halálos sérülést szen­vedett. A kikeresztelkedett zsidó ősöktől származó, csodadoktor hírében álló Nostradamus ta­lán leginkább „Századoknak” fordítható című, több ezer vers­soros műve arról tanúskodik, hogy megálmodója valami aligha megmagyarázható mó­don talán valóban próféta volt. Képes arra, hogy évszázadok történelmét írja le előre alle­gorikuson. A Mű hatalmas rejtvényfo­lyam: állandó értelmezésre kényszerít minden tanulmá­nyozót 1555 óta. Néha látha­tó a szándék a ködösítésre, néha meglepően egyértelmű a szöveg. Ugyanakkor olyan, -mintha 'kártyalaponként ke­verték volna össze a verssza­kokat: nem következnek egy­más után időrendi sorrend­ben. Egyes kutatók feltételez­ték, létezik, vagy valaha lé­tezett hozzá pontos útmuta­tó, valamiféle rejtvénykulcs az lévszámotk sorba állításához. De hát miket is jósolt még Nostradamus, amikkel hitelét tulajdonképpen mindmáig megőrizte, amelyek miatt a kételkedők ajkán is elbizony­talanodik a gúnymosoly. Pél­dául Napóleon hatalomra ke­rülését, pályájának több fon­tos állomását, így azt is, hogy elbukik és tengeri szigetre száműzik. A reá vonatkoztat­ható első sorokat érdemes idézni: „...Olaszország kö­zelében egy császár fog szü­letni, aki a birodalomnak sok pénzébe kerül. Akárkihez is szegődik, azt fogják róla mon­dani, hogy inkább mészáros­ra hasonlít, mint fejedelem­re." Aztán később: „Egyszerű katonából fog császárrá emel­kedni”. Vagy: „Olyan néven, amelyet eddig egy francia ki­rály sem viselt: soha nem volt villám eddig olyan félel­metes.” De Nostradamus nemcsak a franciák történelméről jósolt. Megjövendölte a két világhá­ború kitörését, a spanyol pol­gárháborút, Mussolini és Hit­ler uralomra jutását, London második világháborús bombá­zását, Franciaország megszál­lását, a versai!les-i békeköté­sek - igazságtalanságát, de még a Népszövetség kudar­cát is: „A genfi tónál bosz- szúságot fognák kelteni a fe­csegések. . .. Aztán az egész össze fog omlani.”' Olykor Magyarország is fel­bukkan a jövendöléseiben: „A francia király jobbján az angollal, látván a nagy Mo­narchia egyenetlenségét, te­rületének háromnegyed részé­re terjeszti ki uralmát." Ez bizony egészen úgy hangzik, mintha a kisantantról lenne szó. Másutt: „Amikor élet és halál folytán Magyarország­ban az uralom megváltozik, a törvény durvasága túl fogja szárnyalni a kegyetlenséget. Fővárosa jajgatástól és kiál­tozástól lesz hangos, Castor és Pollux ellenségekként áll­nak egymással szemben a küzdelemben." Nostradamusról és művéről 1940-ben írott és a közel­múltban újra megjelent köny­vében Vághidi Ferenc műve­lődéstörténész a fenti pas­szust a Tanácsköztársaság e$ annak leverése időszakára vo­natkozónak értékelte. Mi is­merünk már azóta e jóslat­nak megfelelő más évszámok­hoz tartozó történéseket is. Talán egyetlen jóslat nem vál­hat be többször is. S talán ez sem teljesedik be Nostra­damus próféciái közül: „1999. év hetedig hónapjában az ég­ből a rettegés királya fog ér­kezni.” D. I. Első alkalommal mára — s a nyár folyamán még kétszer — meztelen szépségversenyt hirdetett laptársunk, a Hul­lám a balatonberényi naturista strandon. Most először veheti bárki szemügyre a versenyző delnőket és urakat, hisz Dél­egyházán — alholaz eddigi években is szokás volt hason­ló rendezvények — csak a Magyar Naturistáik Szövetségé­nek tagjai vehettek részt — nézőként és versenyzőiként — az eseményen. A herényi strandra viszont bárki beme­het, aki a kapunál a jegyet megváltja, s bent is marad­hat, ha szabályait maradékta­lonul magáévá teszi. Ezek kö­zül legfontosabb, hogy a strandon textilnemű viselése tilos, aki úgy gondolja, csak bámészkodni menne a szép­ségverseny színhelyére, számol­jon vele: rajta sem maradhat több ruha, mint az elsőségért versenyző lányokon, fiúkon. A herényi strandot egyéb­ként kitűnően felkészítették az idei szezonra: a szép termé­szeti környezet, a tiszta víz, a kulturált vendégfogadási fel­tételük önmagukban is vonz­zák a látogatókat — itthon­ról és külföldről egyaránt —■ így a kicsit kieső üdülőfalu­ból néhány év alatt a Bala­ton egyik szenzációja, legnép­szerűbb úticélja vált. Ha az időjárás is úgy akar­ja, a szépségverseny déli 12 óraikor kezdődik, a strand ki­lenctől várja az érdeklődőket — és természetesen a leg­szebb címre pályázó leendő szépségkirálynőket- és király­fiakat. Verebics János Radio mellett... Hallom, hogy a rádió ri­porterének néhány fiatal fér­fi nyilatkozik egy - szerin­tem egyáltalán nem új - ötletről, miszerint a főváros egyik kerületében elhelyez­tek úgynevezett sárga lá­dáikat, amelyekben össze­gyűjtik a lakosság köréből érkezett panaszokat. Ök az­tán továbbítják az „illeté­kes szerveknek" - mondjuk a tanácsnak, vagy éppen a tanács elnökének - és, amint mondják ....... mi ma jd adunk egy határidőt, amelynek leteltével kötele­sek válaszolni..." Nos, a kivitelezés új, csak maga a tartalom nem: régi rendelet írja elő - méghozzá a harminc napon belüli válasz- adást -, az államigazgatás intézményeihez beérkező pa­naszokat illetően. Nem mon­danám, hogy a 30 napos határidőt mindig, minden esetben a Hivatal realizál­ja, a válaszok gyakran kés­nek, vagy soha meg nem érkeznek. Ilyen esetben az orvoslást váró ügyfél to­vábbi lépéseket tehet —, felsőbb szervekhez, azok vezetőihez. Mindenesetre, a fiatalemberek szándéka jó- akaratú, csak a hangnem­mel van egy kis baj. Határ­időt kiszabni —, enyhén szól­va -, egy állami intézmény-, nek, értelmetlen. Szabad csak eredménytelen. Előfor­dulhat, hogy a Hivatal meg­mosolyogja' a „civil” okos­kodást .............és akkor mi va n?” - ismert szólás je­gyében. Mellesleg a Hivatalt is már rég gúzsba kötötte a nap mint nap megszületett rendelkezések, szabályok roppant tömege. Évtizedek óta. Az ügyvitelt kellene egy­szerűsíteni a legszélesebb hazai fronton, kiselejtezni az egymásnak gyakran ellent­mondó szabályzókat, egyál­talán: emberközpontúvá ten­olvasható; fellebbezés ese­tén 200 forint okmánybélyeg csatolása szükséges ... Mit szólsz?” Semmit. Nem tud­tam szóhoz jutni. Tizenhét, év után most őrzési díjat követelnek. Biztosan valami rendelet, de hát a rendelet ellen miért nem lép fel éppen a Hivatal? Nem nagy Okmánybélyeg ni a hivatali munkát. Tele­fonon felhív egy ismerősöm: „Tizenhét éve van egy kis kertem Koponyán tizenkét négyzetméteres kis házikó­val. Eddig még soha, mint most a napokban, felszólított az Adó- és Illetékhivatal, hogy fizessek be száz fo­rint őrzési díjat. Természe­tesen befizetem, - már meg is történt -, hanem a hi­vatalos felszólításon még ez összeg, de megint csak az állampolgár zsebébe nyúl­nak valakik. És ha netán fellebbez? Már eleve elvág­ják a szándékot azzal, hogy 200 forintot legombol az ál­lam róla. Ki olyan hülye, hogy száz helyett kettőszázat fizet, csupán mert kinyitja a száját? És abban is bizto­sak lehetünk, hogy a felleb­bezést elutasítják, amikoris még plusz százast fizet. Te­hát „beszélhetsz, de akkor fizetsz!” Az okmánybélyeget amúgy is utálom és nem ér­tem. Hova kerül a bélyeg ára? Gondolom, az állam­kasszába. Amelyből az állam fizeti az alkalmazottjait. (Nem csak a bélyeg árá­ból persze, mert az azért nagyon kevés.) De a hiva­talnoknak az a dolga, hogy az ügyfelekkel foglalkozzon. Miért kell azt még külön megfizetnie a páciensnek? Az adófizető polgárnak? Ha már a Hivatalnál tar­tunk. Itt Pécsett, a Szamár- kút környékén egy lakó még régebben —, komoly sertéshizlaldát tartott. A bűz és a legyek miatt a sűrűn beépített terület lakói pa­naszt tettek a tanácsnál és a hizlalda „üzemelését" megtiltották. Most ismét gond van a Szamádcüt kör­nyékén. Valaki rókákat te­nyészt. A rókák — mint is­meretes — többek között baromfi-belsőségekkel táp­lálkoznak. Ahogy melegszik az idő, a bűz elviselhetet­len. A lakók ismét a Hi­vatalhoz fordultak. Nem tudni még, milyen ered­ménnyel . . . Az emberek félnek. Az öt­venhatos eseményeket senki sem felejti el. Az ellenzék tart a hatalomtól, a hata­lom az ellenzéktől. Ezekben a hetekben persze — sze­rencsére - előtérbe kerül mindkét részről a megnyug­tató, józan szó. Nemzeti megbékélés. És nem bosszú­állás. De néha riogató hang is felerősödik, ha nem is rossz szándékkal: a rádió riportere egy magasrangú rendőrtiszthez fordul: „Igaz-e, hogy a rendőrtiszti iskola hallgatói gumibottal rendelkeznek . . .? És ha igen, miért?” Nos, a kérdés ön­magában is szítja a kedé­lyeket. A tiszt válasza: „Igaz. A gumibot felszere­lésük tartozéka. Eddig is az volt.” Ennyi volt a riport. De minek? vasamapi

Next

/
Thumbnails
Contents