Dunántúli Napló, 1989. június (146. évfolyam, 149-178. szám)
1989-06-15 / 163. szám
1989 június 15., csütörtök Dunántúlt napló 3 Vélemények a IV. Országos Nőkonferenciára készülve A városokban dolgozó nők nagy részét a könnyűiparban foglalkoztatják Kóródi Gábor felvétele Valóságos szerepköröket, új értékrendet, választási lehetőséget Huszonkét tagú küldöttség képviseli Baranyát a június 24— 25-én rendezendő, IV. Országos Nőkonferencián. Közülük négygyei két kérdésről beszéltünk: milyennek látják ma a nők helyzetét és mit szeretnének kimondani, illetve kimondatni a konferencián. Akik válaszolnak: Harsányi Jánosné, a Hazafias Népfront Mohács Városi Bizottságának nemrég megválasztott titkára, Balázs Béláné, pécsi evangélikus lelkészné, Jóriné Kiss Magdolna, a Pollack Mihály Műszaki Főiskola filozófia tanára és Nyitrai Miklósné formázó, a Zsolnay Porcelángyár dolgozója. Valamennyien családanyák. Harsányi lánosné: — Szövőnőkkel dolgoztam együtt a Mohácsi Szövőgyárban, im'imt termelési osztály- vezető. (Minket könnyűipari dolgozóként ismernek, pedig ez nagyon nehéz munka. A szövőnőik több kilométert gyalogéinak, három műszakban dolgoznak és — különösen az éjszakai munkáért — nincsenek ■megfizetve. Mindennapi problémát okoz nekik az anyaság, a háztartás és a munka egyeztetése. Az egyenjogúság ma az't jelenti, hogy a nőknek több feladatuk van, mint a férfiaknak. Ezért remélem, hogy a konferencián célként fogalmazzák meg a nők fizikai terhelésének csökkentését, az osztott és részmunkaidős foglalkoztatás lehetőségét, a tisztességes bérezést. Balázs Béláné:- Manapság nagyon divatos kifejezés az alulról építkezés, amellyel szemben azt mondom, hogy belülről építkezzünk. Azt szeretném tanácsolni a nőknek, hogy tegyék mérlegre, mi a fontosabb: a kereső pálya, vagy a család. Tudom, nehéz O döntés, hiszen a fizetésre szükség van, de azt is érdemes tételszerűen végiggondolni, hogy mire kell több pénz, ha munkát vállalnak és mire jut több idő, ha otthon dol- goznok. Nekem az a véleményem, hogy nem olyan lényeges az a különbség, ami miatt érdemes a legfőbb értéket, az anyaságot feladni, legalábbis addig nem, amíg a gyerekek kicsik. Bízom abban, hogy belátható időn belül nem jár hátránnyal az, ha valaki így dönt. És még valamit: ma nagyon nagy szükség van a türelemre, a megértésre, a sze- retetre, mások segítésére, melyben a nők lehetnének a kezdeményezők, a példamutatók. Jóriné Kiss Magdolna: — A nőkérdés a tőkés termeléssel kezdődött, amely fel. rúgta a nagycsaládok szerepkörét. A tőkés termelésben létrejött személyi függetlenség egyből függőséggé alakult. Szerepkörük a munkavállalással kibővült, a férfiaké változatlan maradit. Ennek ellenére (napjai ékig formálisan foglalkoznak a nők társadalmi tevékenységével, főként statisztikai szempontok szerint. Bebizonyosodott, hogy az az ideológiai tétel, miszerint a szocializmus automatikusan megoldja a nőkérdést, - demagógia. Ezért tartam nagyon fon- »osndk, hogy a magyar nőmozgalom meghatározza önmagát és válasszon, hogy hova akar csatlakozni. Véleményem szerint nem lenne szerencsés a feminista jelleg, vagyis a társadalmi pozíciók férfiakkal szembeni megszerzésére törekvés. Épp ezért nem is nőkér- désről, hanem férfi—nő viszony-, ról kell beszélnünk, ebben kell gondolkodnunk. Tisztázni kell a valóságos szerepköröket, a választás lehetőségét, az értékrendet hangsúlyozva. Úgy vélem, ez az a pont, ahonnét tovább lehetne lépnünk. Nyitrai Miklósné: — Méltatlannak érzem, hogy azok a nők, anyák, akik nem csináltak mást, „csak” felneveltek 7—8—10 gyereket, ma mindössze a házastársi pótlékkal tudnak hozzájárulni a csalfád jövedelméhez. Pedig az anyaság, a gyermeknevelés jóval több, mint munka, - az hivatás. Ezért nem tartom jónak, hogy mi egy másfajta ér. tékrendet alakítottunk ki, és eszerint nevelkedtek a lányaink. Főként ezzel tudom ■magyarázni a gyes-betegséget. Azt tudom elfogadni és megérteni, hogy ahányon vagyunk, annyiféleképpen alakulhat az életürfk, és a különböző szakaszokban más-más feladat követeli magának az elsőbbséget. Ezt nem csak az anyaságra értem, hanem például a nyugdíjra is. Miért ne állhatna ki a sorból megbecsültén az a nő, aki már ledolgozta az alapidőt, de elfáradt, és nem kíván 55 éves koráiq dolgozni. Mint például az én egykori bőrgyári, vagy a mostani por- celángyári kolléganőim, akik nagyon nehéz fizikai munkát végeznek. És miért nem dolgozhatna tovább 55 éves koránál az,, aki úgy érzi, hogy bírja s szereti is azt, amit csinál? T. É. Kiállítás Grazban Természetes gy°gyeljárások Három egészségnevelő egy körzeti orvos vett részt június elején az osztrák Kneip Szövetség kiállításán és fizetett be két előadásra. A természetes gyógyeljó- rás atyjaként számon tartott Sebastian Kneip nevét viselő egyesületek ma már nemzetközi hálózatot alkotnak. A rendezvény rangját jelzi, hogy Graz szivében, a kongresszusi központban tartották meg.- Minden kiállított terméket megkóstolhattunk, illetve kipróbálhattunk - meséli Péterlio Éva egészségnevelő. - Annyit beszéltek eay-egy gyártmány előnyéről. például arról az^_ ágyról. amelyben oldalt fekve is egyenes marad a gerinc, hogy az embernek kedve támadt a vásárláshoz. A káprázatos laboratóriumi műszerek mellett egyszerű, praktikus ötleteket is megcsodálhattak. Az egyensúlyvizsgálatot például különböző magassá-, gú és vastagságú farönkökön végezték. Hasznosnak tűntek a kis kemény párnák, amelyeket a vevő vállszélességétől függően több méretben kínálnak, s amelyek a nyaki feszültséget. a fejfájást enyhítik és az alvás és vérnyomás zavarait csökkentik. Milyen dthon is hasznosítható tapasztalatra tettek szert az egy nap alatt? Ősszel például két szakmunkásképzőben az egészséges étrend kialakítása mellett a magas vérnyomásban szenvedők és a túlsúlyosok részére klubfoglalkozásokat tartanak az egészséges életmódról. Az iskolaorvossal, a védőnőkkel és a. gazdasági vezetővel olyan fejadagokat terveznek, amelyek rostdúsak, s mégsem kerülnek sokkal többe a jelenleginél. „ Két deci vitamindús gyümölcslé nem drágább egy tál lencselevesnél. Ha szójából és húsból jól készítik el a fasírozottat, ízben nem különbözik az eredetitől. A bors és paprika megspórolható az olcsóbb, s ma már kevésbé használt fűszerekkel, mint például borsikafűvel, bazsalikommal, majoránnával. P. E. Nincs egyéni DEMISZ-tag Zavarok a szóhasználatban Bizonytalanság tapasztalható mostanában a KISZ jogutódjaként megalakult DE- MlSZ-szel és szőkébb környezetünkben a megyei ifjúsági szervezettel kapcsolatban. A félreértések nemcsak a szervezeti felépítést érintik, hanem sokszor téves névhasználat is előfordul. Éppen ezért szeret- •ténlk tisztázni a DEMISZ és az úgynevezett - és rosszul nevezett - „DBMISZ-tagság" kérdését. A félreértések eloszlatására dr. Fodor Lászlót, a KISZ Baranya megyei szervezetének elnökét kértük meg.- A KISZ Baranya megyei szervezete - akkor még bizottsága - elhatározta, hogy két lépcsőben tartja meg küldöttgyűlését, az elsőt a KISZ kongresszusa előtt, a másodikat, ami még hátravan, a kongresszus utón. Az április ®-án megtartott iküldöttgyűlé- 'sen társadalmi szervezetté váltunk, s még a kongresszus előtt beadtuk a bíróságra a dokumentumokat hivatalos bejegyzi céljából. Ekkor lett ideiglenesen a nevünk a KISZ Baranya megyei szervezete. Új nevünkről egyébként véglegesen majd csak a nyár végén tartandó második küldöttgyűlésen döntünk, addig is szervezetként szerepelünk, amelynek ezután már nem első titkára, hanem elnöke van. Mi vagyunk az országban az egyetlen megye, ahol ezt a megoldást választottuk, hogy már a kongresszus előtt kimondtuk, hogy a megyében szövetségi alapon működő társadalmi szervezetként dolgozunk tovább. Ehhez a megyei szervezethez csatlakozhatnak az önálló tagszervezetek.- Gyakorlatilag hasonló elv alapján kapcsolódnak a megyei szervezetek is az országoshoz, amelyet ma már DEMISZ néven ismerünk.- Igen. A kongresszuson kimondtuk, hogy a KISZ ezután DEMISZ néven működik tovább, de ez nem csupán név- változtatás. Mig korábban a KISZ egyetlen országos szervezetet jelentett, ma negyvenhárom önálló tagszervezet tömörül ugyancsak szövetségi alapon a, DEMISZ-ben. Mind a negyvenhárom szervezetnek önálló neve van - vagy lesz saját szervezeti szabályzattal rendelkezik, önállóan gazdálkodik. E negyvenhárom egyike a baranyai szervezet is. A DEMISZ tehát ezeknek a közös neve, egyéni tagsága nincs, városi szervezete sincs, csak tagszervezetei vannak. Ebből adódik, hogy egyénekre lebontva DEMISZ-tag nincs, mindenki csak valamelyik önálló tagszervezetnek lehet a tagja. A DEMISZ-hez való csatlakozásról pedig a tagszervezetek döntenek. Az elnevezésben a zavart egyelőre az okozza, hogy az önálló tagszervezetek még nem választottak maguknak új ■nevet.- Az ifjúsági szervezetekbe hogyan történik a tagfelvétel?- Ha valaki bármelyik megyei szervezethez kíván csatlakozni, a mi szövetségünk elnökségétől kérheti itt a megyében a felvételét,, s ha egy tagszervezet a DEMISZ-hez akar csatlakozni, akkor ezt az országos szövetségi tanácsnál kell jelezni. D. Cs. Jeges Károly nyugalmazott főiskolai tanár Fénybot vakoknak és gyengénlátóknak Jeges Károly évtizedeken keresztül vezette a Tanárképző Főiskola fizika tanszékét. Az 1948-ban megalakult felsőfokú intézményhez pályázat útján került. 1973-ban ment nyugdíjba, de azóta is rendszeresen kísérletezik és talál ki újabb és újabb berendezéseket. .Pécsi lakásában beszélgettünk. Az örökmozgó, mindig tevékenykedő embert körülveszik a könyvek. Az asztalon mindig található valami újabb berendezés, kísérleti eszköz.- Pedagóguscsaládból származom - kezdi beszélgetésünket Jeges Károly. — Mór kisgyerek koromban is vonzódtam a műszaki dolgokhoz, de érdekeltek a művészetek is. Szívesen rajzoltam, festettem. Sokáig mozdonyvezető akartam lenni, mégis a végén Bajára kerültem a Tanítóképzőbe. Később Szegedre ment az Apponyi kollégiumba, ahova évente egy tanítóképzőt végzett diákot vettek fel, és a matematika—természettudományi karon tanítóképző intézeti matematika—fizika szakos tanári oklevelet szerzett. Itt dr. Bay Zoltán, a fizika profesz- szora, volt az egyik tanára, aki meghívta őt a Rockefeller alapítványú fizikai kutatóintézetbe. Anyagi okok miatt csak rövid ideig dolgozhatott ott, mert állást kellett vállalnia. Először Sárbogárdon, majd Szombathelyen tanított polgári iskolában, később Kőszegre került a tanítóképző intézetbe. — Már a tanítóképzőben is voltak találmányaim, az internátusbán egycsöves rádiót készítettem. Érdekelt az oxigén- motor szerkezete, titkos ABC-t szerkesztettem. Sót, OQy villamos órát is, amit később a Pallas-lexikonban felfedeztem, hogy más már kitalálta. Egyáltalán nem bántott, sőt, örültem, hogy az elképzelésem ezek szerint jó. Ezt követően megpróbáltam a sajátomat tovább tökéletesíteni. Voltak vicces találmányaim is, mint a vizes pohárral összekötött zsebóra, amit ébresztésre lehetett volna használni. Felfedezések sora hosszú lenne, egy-két érdekesség 1934-ben a Haditechnikai Intézetnek elküldi a titkos rádió- telefon és telegráf találmányának leírását. Nem fogadják el. 1936-ban ojvas Marconi felfedezéséről, s kiderül, hogy a két elv megegyezik, csak ő két évvel korábban jött rá. 1938-ban tulajdonképpen felfedezi a televízió ősét, a képtovábbító készüléket, ami az álló- és mozgóképeket színképekre bontott fény segítségével továbbította. A találmány nem rádióhullámokkal, hanem infravörös és látható fény színképekre bontásával működik. Ebben az időben találja ki a kottázógépet is. Itt egy érzékeny műszer a billentyűk lenyomásával együtt rajzolta volna papírra a zeneszerző által megalkotott művet. Az ötvenes években elsősorban iskolai kísérleti eszközöket csinál. Közben tudományos kutatásokat folytat. Felfedezi az óndioxid elektrolu- mineszcensidját. Ennek a félvezetőnek jellegzetes tulajdonsága, hogy ha áram halad rajta keresztül, világít, de nem melegszik^ fel. Ezt a képességét használja fel az elektromos vezetőképességgel rendelkező óndioxid kristály alapanyagú elektroluminineszcens fényforrás találmányában. Ez a berendezés 2500 órán keresztül is világíthat állandóan, nem melegszik fel és nem ég ki, mig az általunk használt izzók, amelyek mindössze 500— 600 órát használhatók. Az óndioxid elektroluminineszcens- ről szóló cikk különlenyomatát kérték Amerikából és még Japánból is. Ennek felhasználásával fejlesztette ki a lumineszcencián alapuló világító kondenzátorból a villamos vá- kummérö berendezést, amit 1963-ig alkalmaztak is. Az utóbbi időben is állandóan alkot. Kidolgozta az állóhullámokon alapuló térvédelmi berendezés elvét is, amit a lakások védelmében lehetne jól hasznosítani. A berendezés egyszerűen előállítható: nincs hozzá szükség másra, mint egy hangforrásra, mikrofonra és egy erősítőberendezésre, ami közvetíti a megváltozott hanghullámokat. 1985- ben nyújtotta be a Szabadalmi Hivatalhoz. A berendezéssel egy pályázaton oklevelet nyert. — Az utóbbi években egy nedvességmérő berendezés, és a vakok és gyengénlátók részére fénybot összeállításán dolgozom. A nedvességmérő alkalmas a házak vizes pontjainak meghatározására, vagy akár a gyógyászatban is használhatják. Ez az egyszerű berendezés is a hanghullámok segítségével működik, a hang- magasság változására épül. A fénybotnak is hasonló az elve. A vak embernek szín és távolság szerint ad hangokat. Minél világosabb a felület, annál magasabb hangon szól, ahogy sötétedik, úgy mélyül. Jelenleg mind a két találmány szabadalmaztatás alatt áll. Szalai Kornélia
