Dunántúli Napló, 1989. június (146. évfolyam, 149-178. szám)
1989-06-11 / 159. szám
Tölgyfából székely kapu - a szülőföld emlékére Egy szőlővidéken megtalálni a jelzett présházat - ezúttal Kispostavölgyben - eleve reménytelen kísérletnek tűnik. De aztán valahogy mégis csak célhoz ér a vendég, már csak azért is, mert egy várhatóan derűs, jókedvű összejövetelről még soha, senki, semmikor sem maradt le. Igaz, az ember érdeklődik - az irányról három különféle magyarázatot is hall - kezdetben el is téved, mert sehol utcatábla, amely jelezné, hol van az a bizonyos „Kispos- tavölgy-tető szőlő 18. szám". Az utak elkeskenyednek úgyannyira, hogy fönt szinte összeérnek a hétvégi, illetve présházak kertjeinek gyönyörű gyümölcsfái. Az üdezöld lombok közül piroslik a cseresznye, a meggy, sőt már világosodik az első idei őszibarack pihés bőre is. A levegő remeg a napfényben, a kertek zöldje mögött messzebb pedig a Mecsek kéklik, szinte valószínűtlen szépségben. A 18. szám alatt fehér falú, barna tetős és ablakos, tekintélyes présház áll, beljebb az útról, közte zöld pázsit egészen a kapuig. A kapu! Hát ezért jöttünk. Székelykapu, faragott tölgyfából, székely népi motívumokkal ékítve, a homklokza- ton rovásírásra emlékeztető betűkkel lélekemelő szöveg: „Béke a bejövőnek, áldás a kimenőnek". A belső homlokzaton pedig ez áll: „Isten segedelmével állíttatta Bocsárdy Albert anno 1989. Készítette Barics József”. És e szép remekmű létrejöttéhez még több név is sorolható, amint dr. Bocsárdy Albert - műszaki főiskolai docens — szavaiból kiveszem, aki mint házigazda üdvözli a meghívott barátokat, köztük több erdélyi származásút. Majdnem mindenkinek van valami köze e remekműhöz: mint már mondtam, Barics Józsi bácsinak, aztán Szemák Ferencnek, Kovács Józsefnek, Kovács Tibornak, Bíró Istvánnak, hogy csak néhányat említsek. Ez egy baráti kör, amelynek tagjai többnyire szomszédos kert- és szőlő- tulajdonosok, vagy éppen munkahelyi barátok. Van itt tanár, aztán ifjú sebészorvos - aki éppen a friss pogácsát kínálja körbe egy tálból -, aztán gépgyári munkás, a szomszéd pedig az épület mögött a megterített asztalok mentén figyeli a bográcsban gőzölgő pincepörköltet. Közben persze zajlik a kis ünnepség, Bocsárdy Albert emlékezik erdélyi gyermekkorára, szülőfalujára, Nagyenyedre és iskolai évei színhelyére, a szépséges és felejthetetlen Kolozsvárra. „Erdély, egész életemre meghatározó volt... Az az Erdély, ahol ma magyarnak lenni tragikusan nehéz magatartás, ahol a magyar gondolatnak és anyanyelvnek sincs szabadsága . . Egyik barát — középkorú férfi — Goethe- verset szaval, a Zengő együttes két tagja - most éppen Hamburgból hazatérőben —, Bergics Lajos és Freppán Csilla székely dalokat ad elő vonós hangszereken. Aztán két asszony — felkérésre - elvágja a nemzetiszínű szalagot és most már mindenki együtt, áhítattal énekli a székely himnuszt. Mellesleg meg kell jegyeznem: a székely himnusz évekkel ezelőtt még rajta volt a tiltó listán, elénekelni - főként nyilvánosan - nem volt ildomos. Enyhén szólva. Kedves emberek között töltöttünk el egy röpke órát, megcsodálva a nyersszínű székelykaput, amelynek megépítése jóval több, mint egyszerű nosztalgia. Ami ennek a kis tudósításnak szerzőjét elgondolkoztatta: újságíró lévén eddig minden esetben hivatalos állami, párt- vagy egyéb aíatási ünnepségekről adott hírt. Ezt nem a „Hivatal” szervezte. Magánrendezvény volt — közösségi szellemmel átszőve. Ezért volt kedves, meleg és emlékezetes. Rab Ferenc kát. Szerdán este eldőlt, hogy mi tizenkilencen is felférünk a Swissair gépére, svájci, osztrák, NSZK-állampolgárOk, kint dolgozók családtagjai mellett. _ Zürichben nagyon jólesett, hogy várt bennünket a Malév 'képviselője, egy szállodai szobában lepihenhettünk, megmosakodhattunk, majd felszáll- hattunk egy budapesti járatra. — Mit adott önnek Kína? — Nagyon sokat kaptam ettől a négy évtől. Most értem el nyelvtudásban arra a szintre, hogy őszinte, bensőséges kapcsolatot tudtam teremteni az ott élő emberekkel, akik nagyszerűek. Nagyon rokonszenves a nyugalmuk, a végtelen optimizmusuk, élet- szeretetü'k. Az ő mosolyuk valóban őszinte, valóban mosoly. Úgy érzem, ez az igazán mély kultúra, a civilizáció nem pedig az anyagi javak hajszolása. Remélem, szeptemberben folytathatjuk, illetve befejezhetjük utolsó évünket. Nagy szükség van ránk, hiszen nálunk kevesen beszélnek kínaiul, és az üzleti kapcsolatok nagyon fellendültek az utóbbi időkben. Gállos Orsolya Ünnepélyes tudományos ülés Kobrák Magyar- országon Halálos hobbi, ha szérumra már nem félik Megütközéssel olvastam saját lapunkban, hogy egy 16 éves ifjú, terrorista már nem is elégszik meg eddigi veszedelmes kígyóival: kobrára vágyik. Hasonlattal élve: olyan ez, mintha éles 'kézigránát helyett taposóaknát szeretne tartani a vitrinjében. Sajnos alig két hete tragikusan igazolódott ellenérzésem: nem is amatőr, hanem szakembei szenvedett pécsi lakásán halálos kígyómarást. Dr. Környeí Miklóst, a Győr Állatkórház klinikai szakorvo sát kérdeztem, mennyire reáIi: veszély Magyarországon < mérgeskigyó marása, s a; abból származó halálos kö vetkezmény: — Magyarországon legalóbl 1970 óta nem volt halálos ki gyómarós, illetve még súlyo sabb eset sem fordult elő. / nálunk honos két mérgeslkígys faj, a parfagi vipera, és < keresztes vipera gyenge mér gű, félénk, az emberek elő rejtőzködő életmódú, s má nagyon hosszú ideje igencsa1 behatárolható, szűk területei fordul elő, s a populációja i csekély. A parlagi vipera < Hanság és a Kiskunság védet természeti területein találha tó. a keresztesvipera So mogyban a Balatontól dél r< Karópuszta és Böhönye kör nyékén, illetőleg fenn < Zempléni-hegységben és < magyar-szovjet határ kesken sávjában. Abban azonbar hogy a kígyómarás halóit oko; nem is annyira a mére ereje, mennyisége meghatóra zó, hanem, hogy hova hara pott a kígyó. Ha a bőr al< a zsírszövetbe harap, még a erős méreg is kisebb problé mát okoz, viszont a gyeng méreg is halálhoz vezethe ha közvetlenül a vérrendszerb kerül. A hatás és a követkéz mény függ még a meqmai testsúlyától, egyéni érzékeny ségtől, egészségi állapotát«: is. — El vagyunk látva szerűm mai a mérgeskígyók marást ellen? — Azokon a terű leteker ahol előfordulnak nálunk méi geskígyók, a körzeti orvosak i rendelkeznek szérummá egyébként a kijelölt gyógyszei tárak, az orvostudományi egy« temek klinikai gyógyszertárc tartanak a Pasteur Intézet ói taf gyártott szérumot, amel hármas hatású: a keresztesvl per a, a szarvasvipera és a óspisvipera mérge eller kombinált hatóanyag. Egyéb ként minden kígyófaj mérg ellen más-más szérum kel A 'kígyóméregnek 25—28 ősz szetevójét, zömükben enzime két lehetett ez idáig megkülönböztetni. Egy-egy főj mérgében 5—15 komponens található ezekből. A méreg hatása tekintetében két nagy csoportra oszthatók a kígyók: vannak, amelyéknek a mérge a -.érre, a véredényekre hat, szövelol- dó — ehhez tartozik a vipera félék túlnyomó többsége -, a másik csoportba az ideg- mérgűek sorolhatók: a kobrafélék, a tengeri kígyók, a mérges siklók. Ezéknék a mérge az ideg és az izmók közötti kapcsolatot oldja. De vannak kíqyók, amelyeknek a mérge egyaránt hat a vérre és az idegekre. A legnagyobb gond jz, hogy az amatőrök mérgeskígyó tartásának divatja teliesen ellenőrizhetetlen. Tulajdonképpen illegálisan hoznak be az országba veszedelmes, egzotikus mérqeskíavákat, de arra rendszerint már nem telik a vevőnek, hoav megfelelő szérumot is vásároljon velük. Bizonyosra veszem, hoa« kobrák is vannak széo számmal ma- aánszemélvek terrénumában. — Miiven veszélvesséai sorrendet lehetne felállítani a mérea erősséae tekir'etében a k'avók káröt? — .Az első helv a tenaeri kíovókat. mindenekelőtt a csőrös tenaeri kíavót illeti ebben. Eav ezredqrammnvi rtnérqe is az ember halálát okozza. Utána az ausztráliai tiariski- ovó és a taiDÓn következhet. Ma'd a kobraf-»1“1« élükön a k;,á|vköbra. amelv eav elefántot is kéces halálra marni. — Felkészültek áha'ában a maqvqr orvosok a kíavómará- sok kezelésére? Mennyi idő után hatásos méa a szérum? — Olvan saeciális eset. hoav nem is lehetnek felkészültek ró. Eavébként 4-5 óra a méraes harorós után méa kiváló esélvt ad a szérumkezeléshez, de 24 óra múlva is jó hatást tudnak elérni. Feltéve, ha nem közvetlenül a vérrendszerbe került a méreg. A szérumkezelést azonban más kezeléseknek kell kiegészíteni, s a szérumból sem elég egy ampulla: olykor 15-20 is kell. Erről is meg szoktak feledkezni az amatőr kígyótartók, meg ar ról is, hogy ha már be is szerezték a szükséges szérumot, az idegen nyelvű használati 'utasítást lefordtíttassák, hogy kéznél legyen az orvosnak, akinek aligha van prakszisa ilyen esetekre. D. I. Véres kés a konyhaasztalon Mellbe szúrta felebarátját Azt tervezték, hogy az egyik a földet műveli, a másik az állatokkal foglalkozik hiszen társa, Tóth tudomása szerint is - vezetett a rendszeres szeszelésben. Egy alkalommal például ittas vezetésért is elítélték. Kugli Jánosnak egyébként is voltak már összetűzései a hatóságokkal. 1976-ban hivatalos személy elleni erőszakért vonták felelősségre, de szerepel a bűnlajstromán könnyű és súlyos testi sértés, garázdaság, sőt zártörés is, amiért pénzbírsággal sújtották. A két férfi tehát elindult, hogy megvitassa a jövő lehetőségeit, ám nemigen juthattak dűlőre, hiszen este fél kilenckor a mentők jelenteire* a renaorsegne*. nogy lotn Tibor egy 15 centis szúrt sebbel felvételét kérte a Megyei Kórházba, ahonnan továbbszállították a sebészetre. A gyilkos szerszám a fiatalember tüdejéig hatolt, a seb gyengén és inkább befelé vérzett, amikor Tóth felszállt a 39-es buszra. Ezzel tulajdonképpen megmentette sajá életét, hiszen az orvosi szakvélemény szerint, ha nem cselekszik időben és marad a helyszínen, nyugodtan elvérezhetett volna. Azt, hogy valójában mi is történt, hogyan történt, a bíróságnak kell majd tisztáznia. Tény, viszont, hogy Kugli és Tóth szóváltásba keveredett, és az idősebbik férfi mellbeszúrta fiatalabb társát. Az eset után lefolytatott vizsgálat alapján Kugli sem volt színjázan. Köves-dűlői lakásán nemcsak a kést találták meg, de azt a papírdarabot is, amibe beletörölte a gyilkos szerszámot, Tóth Tibor vérét. A két jóbarát mindössze fél órát töltött együtt három üveg almabor társaságában. Mindketten életerős, fiatal embé- rek, állás, foglalkozás nélkül .. . F. D. vasárnapi 5 tességre törekedett. Működése alatt elsősorban a gyomorbélrendszer, a máj és epe- utak, a hasnyálmirigy, az endokrinszervek és az onkológia sebészetét művelte. Sok egyéni vonással kialakított műtéti technikája több sebészgeneráció számára szolgált például. A kallu.sz-képződésről (törött csontok öszeforradását biztosító új csontszövet) írt tanulmánya ma is alapját képezi minden csontgyógyulással foglalkozó tudományos munkának. A tegnapi ünnepi tudományos ülésen az idős professzor tiszteletére az ország minden részéből Pécsre érkeztek az egykori tanítványok, munkatársak. ünnepélyes tudományos ülést tartottak tegnap délelőtt a POTE központi épületében, amelyen dr. Kariinger Gy. 77- hamért, az orvosegyetem I. sz. Sebészeti Klinikájának nyugalmazott igazgatóját, a pécsi egyetem egykori meghatározó iskolateremtő egyéniségét köszöntötték 80. születésnapja alkalmából. Dr. Kariinger Gy. Tihamér 1933-ban nyert orvosi diplomát a pécsi egyetemen. 1956-tól a II. sz. Sebészeti Klinikának, majd később 1969-től 10 éven át volt az I. sz. Sebészeti Klinika igazgatója. Munkásságára jellemző volt, hogy diagnosztikában a pontosságra, a műtéti technikában a tökéleRádióhír: Heg kezdődött a tömeges megtorlás a Mennyei Béke téren Hazajöttek Pekingből a pécsi diákok á knvífcpoiink a helvzet maoaslatán állt lenne közös vállalkozásba fogni. Tóth tavaly augusztus óta ismeri Kuglit, akiről nemcsak azt tudja, hoay nem veti meg az ilyen-olyan toroköblögetőt, de azt is, hogv barátja korábban kertész volt. Kettőjük között tehát arról folyt a beszélgetés, hogy vesznek valamilyen üres tanyát, ahol az egyik majd a földet műveli, a másik pedig az állatokkal foglalkozik. Ezt a hirtelen támadt ötletet kívánták megvitatni, némi kis bemelegitő után, hiszen előzőleg már mindketten megöntözték gégéjüket. Tóth egy üveg bort és négy üveg sört ivott aznap. Részéről ez volt az induló tőke a vállalkozáshoz. Kuglival mégsem vehette fel a versenyt — Amikor a rendőrök bejutottak a lakásba, a véres konyhakés még mindig ott volt az asztalon. Az elhanyagolt helyiségben elemi rendetlenség, áporodott penészszag és a negyvenhat éves Kugli lános fogadta a belépőket. Azt persze nem állíthatjuk, hogy különösebb lelkesedéssel tette ezt, de a hatóság felszólításának kénytelen volt eleget tenni, és ajtót nyitni. A történet eay közönséges pénteki napon kezdődött a pécsi főpályaudvaron, ahol Kugli összetalálkozott a nála tizenkét évvel fiatalabb Tóth Tiborral: A két jóbarát elhatározta, hogy némi kis innivalóval és elemózsiával felszerelkezve üzleti tárgyalásokat kezdenek, arról, hogy jó (Folytatás az 1. oldalról) Kassai Balázstól, a Kínai Népi Egyetem hallgatójától, érdeklődtünk az utolsó napok, hetek hírei után: — Amit én láttam, ami történt, azt mindenki látta a televízióban. Értékelni nem akarom a történteket, mert ez ma még lehetetlen. A Kínai Népi Egyetemen Hu Yao Bang halála, vagyis április utolsó napjai óta nincs oktatás. A diákok. aztán a tanárok sztrájkba léptek. Az utcák, a falak, a fák megteltek tacepoókkal, feliratokkal, amelyek fantasztikus színvonalon, igen jól megírva, szinte már irodalmi szinten, szabályos kínai verseléssel, nagy erővel hirdették a jelszavakat: követelték a korrupció megszüntetését, éltették a kommunista pártot, a szocializmust és. felhívtak Kína megmentésére. Az emberek odamentek, olvasták, megbeszélték ezeket a jelszavakat — így politizáltak. A menza működött tovább, az életünk nem borult fel. Ha a diákok valami akcióba kezdtek, azt fantasztikusan megszervezték, vigyáztak a rendre, leszerelték a kilengéseket, irányították a forgalmat — nagyon tudatosan és higgadtan követelték a dialógust a hatalommal. — Mi történt a vasárnap, június 4-én, hajnalban lezajlott lövöldözés utón? — Az emberek rendkívül zaklatottak, nyugtalanok voltak, de aztán megnyugodtak. Csak annyit lehetett tudni, hogy lövöldözés volt, hogy halottak vannak, és hogy a ka' tonaság ott maradt a téren. A városban azonban lehetett mozogni. Délután 2 órakor eljöttek hozzánk a követségről, megkérdezték, mi a szándékunk. Mi tétováztunk, és ekkor jött két kínai osztálytársam, aki nyomatékosan ajánlotta, hogy menjünk be a követségre. Négy órakor ott voltunk a legszükségesebb holmival, majd két nap múlva elhoztuk további csomagjainkat. A nagy szalon kanapéin és a földön aludtunk, a magyar diplomaták, kereskedők is fogadtak be diáko-