Dunántúli Napló, 1989. május (146. évfolyam, 119-146. szám)

1989-05-10 / 127. szám

1707. május iu., szerda Dungntmingpiö 3 Az MSZMP Központi Bizottságának levele Kádár Jánoshoz Kádár János elvtársnak, Budapest Tisztelt Kádár János Elvtárs! A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága és pártunk tagjai megrendü­léssel értesültek súlyosan meg­romlott egészségi állapotáról. Sajnáljuk, hogy emiatt az utóbbi hónapokban már nem lehetett részese politikai éle­tünknek. A Központi Bizottság mérlegelve az ön egészségi állapotát, úgy döntött: mente­síti a Magyar Szocialista Mun­káspárt elnöki tisztéből és a központi bizottsági tagságából adódó terhek alól. Ma még nem vállalkozha­tunk egy fél évszázados, törté­nelmi jelentőségű életút érté­kelésére, amely elválaszthatat­lanul összefonódott a magyar nemzet ellentmondásoktól sem mentes felemelkedésével. Vég­só soron csak .az utókor ké­szítheti el annak a korszaknak a mérlegét, amely Kádár Já­nos nevéhez kötődik, ön a tár­sadalom jobbításáért, a haza felemelkedéséért, a szocializ­musért küzdő kommunista em­berként szerzett megbecsülést és elismerést. A hazai és o nemzetközi közvélemény azt o politikust tiszteli az ön személyében, aki elévülhetetlen érdemeket szer­zett a helsinki folyamat elin­dításában és következetes kép­viseletében, a kelet-nyugati Párbeszéd kibontakoztatásá­ban. A magyar kommunisták úgy tekintenek Kádár Jánosra, mint oki a nemzeti megbéké­lés érdekében mindenkor kész volt a megegyezésre. Nem fe- 'edkeznek meg a hatvanas-het- venes évek Magyarországáról, Qmikor hazánkat - lehetősé- 9einkkel és korlátáinkkal e9yütt is - o megújulás elő­futáraként tartotta számon a boni és a nemzetközi közvéle­mény. ■ Sem eredményeinket nem becsülhetjük le, sem hibáinkat nem hallgathatjuk el. Tudatá­ban vagyunk annak, hogy az elmúlt másfél évtized objektív nehézségeit, gazdasági és po­étikai bajainkat nemegyszei téves döntések is súlyosbítot­ták. Ezek következményeivel l'ell napjainkban népünknek es Pártunknak szembenéznie. küzdelmes élete számunkra mtelem is egyben: ismernünk !<ell történelmünket és tisztel­ünk értékeinket, mert enélkül Psm őrizhetjük meg önbecsü­lésünket. Kedves Kádár Elvtársi Megőrizzük munkásságának ®rtékeit, következetesebben 0 ytatjuk a reformok útján jár- 0 nemzet további felemel- ádéséért, a szocializmus meg- ul'tősóért, az európai együtt­működés elmélyítéséért kifejtett eröíeszítéseit. A. magyar kommunisták ne- őszintén köszönjük több mdizedes munkásságát, elvtár- Sl üdvözletünket küldjük. Budapest. 1989. május S. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága Közlemény az MSZMP KB 1989. május 8-ai üléséről (Folytatás az 1. oldalról) 0 A Központi Bizottság üd­vözli a Magyar Demokratikus Ifjúsági Szövetség létrejöttét és elfogadott programját. Egyetért azzal, hogy a DEMISZ közvetlen pártirányí­tás nélkül, önállóan kíván dol­gozni. Fontosnak tartja, hogy az ifjúsági szervezetek tag­jai minél nagyobb számban pártunk tagjaiként is vegye­nek részt az MSZMP munká­jában. Az MSZMP arra törek­szik, hogy a közös értékek és politikai érdekek alapján együttműködjön o DEMISZ szervezeteivel. A szövetség tag- szervezeteivel egymástól eltérő módon, programjuk és tevé­kenységük ismeretében alakít­ja ki kapcsolatait. Az MSZMP tudatában von annak, hogy a politikai és gazdasági reformok nem vi­hetők sikerre a fiatalok be­kapcsolódása nélkül. A tes­tület javasolja: az MSZMP Központi Bizottságának és a DEMISZ Szövetségi Tanácsá­nak képviselőiből jöjjön létre, tárgyalócsoport, amely kiala­kítja közös álláspontját nap­jaink főbb társadalompolitikai feladatairól, meghatározza az együttműködés új tartalmát és gyakorlati tennivalóit. A Központi Bizottság felkéri a párttagságot, a pártszerve­zeteket, a pártbizottságokat: a DEMISZ tagszervezeteinek helyi csoportjaival szervezze­nek konzultációkat a közős munka lehetőségeiről, a párt­testületekben megvalósítandó ifjúsági képviseletről. A Központi Bizottság tudo­másul veszi, hogy több helyütt a fiatal párttagok pártszerve­zetükben ifjúsági tagozat lét­rehozását kezdeményezik. III. A Központi Bizottság állást fogjylt a munkásőrség műkö­déséről, további feladatairól. Megállapította, hogy a mun­kásőrség az elmúlt évtizedek­ben széles társadalmi alapon, önkéntesen, demokratikus szel­lemben, törvényes keretek kö­zött működött. Tagjai elisme­résre méltó munkát végeztek a gazdaságban, a szolgálat­ban és a közéletben. A munkásőrség vállalja a társadalom reformtörekvéseit, alkalmazkodni kíván a poli­tikai, közéleti változásokhoz, önkéntes fegyveres testület­ként a Magyar Népköztársa­ság védelmi rendszerébe in­tegrálva, a Minisztertanács felügyelete alatt tevékeny­kedik. A Központi Bizottság hatá­lyon kívül helyezi a munkás­őrség párti rá nyitó sóról szóló korábbi határozatait, és fel­kéri a Minisztertanács elnökét, hogy készítse elő és adja ki a testületre vonatkozó új jogszabályt. Ebben szükséges meghatározni a munkás őrsén feladatait az alkotmányos rend védelmébén, az ország biztonságának erősítésében, a hátország- és területvédelem­ben, a katasztrófák elhárításá­ban, az élet- és vagyonvéde­lemben, a közrend és közbiz­tonság megóvásában. IV. A Központi Bizottság támo­gatja Németh Miklós minisz­terelnök kormónyátalakítási javaslatát. Állást foglalt, hogy nem él az országgyűlésen a miniszterek jelölésére vonat­kozó jogával, erről szóló ko­rábbi határozatát hatályon kí­vül helyezi. V. A Központi Bizottság dön­tött egyes párttisztségviselők felmentéséről és kinevezéséről:- a testület tájékoztatást kapott Kádár János egészségi állapotáról, és úgy határozott, hogy érdemeinek elismerése millett felmenti a párt elnö­ki tisztségéből és a központi bizottsági tagságából. A tes­tület levelet intézett Kádár Jánoshoz, amelyet nyilvános­ságra hoz;- Lukács Jánost a KEB el­nökévé történt megválasztása miatt felmentette KB-titkóri tisztségéből és központi bi­zottsági tagságából;- Petrovszki Istvánt, a Köz­ponti Bizottság tagját nyug­állományba vonulása miatt - érdemeinek elismerése mellett — felmentette osztályvezetői beosztásából;- Kovács Jenőt, a KB osz­tályvezető-helyettesét kinevez­te osztályvezetőnek;- Borbély Gábort, a Köz­ponti Bizottság tagját felmen­tette a Népszabadság főszer­kesztői funkciójából, és kine­vezte a KB osztályvezetőjévé;- Eötvös Pált, a Népsza­badság főszerkesztő-helyettesét megválasztotta a Központi Bi­zottság tagjának és kinevezte a lap főszerkesztőjének. A megüresedett párttisztsé­gek betöltésére a Központi Bizottság jelölő bizottságot vá­lasztott. * A Központi Bizottság a párt­tagság kezdeményezéseit is mérlegelve 1989 őszére ösz- szehívja az MSZMP országos értekezletét, amelynek pontos idejét, napirendjét, a küldött- választás módjóJ a közeljövő­ben határozza meg. Az MSZMP Központi Bizottságának javaslata politikai egyeztető fórum létrehozására A Magyar Szocialista Munkáspárt - együtt, működve valamennyi fe­lelős politikai tényezővel — folytatni kívánja őzt a mélyre­ható társadalmi átalakítást, amely a többpártrendszeren alapuló képviseleti demokrácia megteremtésére, a társadalmi, gazdasági válság leküzdésére irányul. Tudatában van, hogy a válság elmélyülésének meg­akadályozása a konstruktív erők közötti politikai párbeszé­det, az együttműködés lehető­ségeinek felkutatását igényli, kölcsönös felelősséget és ön­mérsékletet feltételez. Meggyő. ződése, hogy az egypártrend- szerből a képviseleti demokrá­ciába való átmenet csak sza­bad választások révén valósít­ható meg. A Központi Bizottság felhív­ja az ország minden társadal­mi-politikai szervezetét, hogy tárgyalóasztalnál közösen ke­ressék a társadalmi feszültsé­gek, konfliktusok megegyezé­sen alapuló feloldását. Java­solja olyan politikai egyeztető fórum létrehozását, amely al­kalmas a résztvevő szerveze­tek által meghatározott leg­fontosabb kérdések megvitatá­sára. Az így kialakuló állás­pontok szolgálhatják a nemzet felemelkedését. Az MSZMP jovosolja: a tanácskozások megkez­dése előtt a -résztvevők nyilvánítsák ki, hogy tisztelet­ben tartják az alkotmányos­ság elveit, elismerik egymást egyenrangú tárgyalófélnek, o tanácskozás ideje alatt tartóz­kodnak minden olyan egyol­dalú lépéstől, omély meghiú­sítaná a tárgyalások eredmé­nyességét. Kívánatos, hogy á politikai megállapodások előz­zék meg a törvényalkotást. Az MSZMP ajánlja, hogy a tanácskozáson olyan politikai megállapodá­sok szülessenek, amelyekhez csatolhatok a szükséges álla­mi intézkedések és jogszabá­lyok tervezetei. Javasolja a megállapodások nyilvánosság­ra hozatalát és eljuttatását az illetékes állami szervekhez. A résztvevők jelentsék ki. hogy a megállapodásokban foglalta­kat a nyilvánosság előtt kép­viselik és minden rendelkezé­sükre álló politikai eszközzel érvényre juttatják. 4 A Központi Bizottság kí­vánatosnak tartja, hogy az egyeztető fórum mi­nél teljesebben reprezentálja a társadalom valóságos poli­tikai és érdéktagoltságát. Az MSZMP önálló tárgyalópart. nemek fogad el minden olyan szervezetet — köztük az ellen­zéki kerékasztalhoz tartozókat is —, amelyek az alkotmányos­ság talaján állnak, és kötele­zettséget vállalnak az egyesü­lési törvényen alapuló műkö­désre. A Magyar Szocialista Munkáspárt az egyezte­tő fórum napirendjére a következő témákat javasolja: ® A pólitikai rendszer re­formjával, a demokratikus át­menet megvalósításával kap­csolatos elvek és szabályok ímeg'hatórozása, az ezzel ösz- szefüggő sarkalatos törvények (az alkotmánybíróságról, . a köztársasági elnöki intézmény-, ről, a pártokról, a választó­jogról, a tájékoztatásról és az információról stb.) tartal­mának és a soron következő választások időpontjának meg­vitatása. Az MSZMP szükségesnek tartja, hogy a megbeszélések részeként - az illetékes kor­mányzati szervek bevonásával — sor kerüljön a pártok mű­ködési feltételeinek rendezésé- re. (5) A gazdasági válság le­küzdésére, a szociális feszült­ségek enyhítésére irányuló in­tézkedések kidolgozása, vala­mint a társadalmi-gazáasági konfliktusok erőszakot kizáró, önmérsékleten alapuló meqol. dósa. « A Központi Bizottság az előzetes megállapodá­sokra is építve, a köl­csönös bizalom és a konstruk­tív munka érdekében a követ­kező ügyrendet ajánlja: a) Az érdemi tanácskozás plenáris üléseken és bizottsá­gokban folyjék. A teljes ülé­seken minden résztvevő azo­nos időtartamú felszólalási le­hetőséget kapjon. A plenáris ülések helyszíne az Országgyű­lés épülete legyen. b) A bizottságok szakér­tők bevonásával — készítsék elő a megállapodásokat, a dokumentumokat a plenáris ülés fogadja el. A jóváhagyott okmányt a delegációk vezetői aláírásukkal hitelesítsék. A döntéshozatal a kölcsönös ér­dekeltség és a konszenzus el­vére épüljön. Ha valamely részletkérdésben véleményelté­rés mutatkozik, a különvéle­mény meghatározott terjede­lemben rögzíthető. c) A plenáris ülések a saj­tó számára nyilvánosak, a bi­zottságok azonban zárt ajtók mögött dolgozzanak. Minden ülésről készüljön jegyzőkönyv. A tárgyalófelek rendszeresen adjanak ki közös közleményt. A Magyar Szocialista Mun­káspárt annak reményében ad­ja közre javaslatát, hogy az számíthat a magyar társada­lom felelős politikai erőinek és a közvélemény többségének támogatására. Továbbra is ké­szen «áll az eredményes tár­gyalásokat előrevivő kezdemé­nyezések megvitatására és el­fogadó sá ra. Budapest, 1989. május 8. Az MSZMP Központi Bizottsága Nyilatkozik a Széchenyi Igazgatója Miért mondott le dr. Erhardt Imre? „Nem szeretném, ha személyem volna gátja az iskola rendjének" Benyújtotta lemondását dr. Erhardt Imre, a pécsi Széche­nyi István Gimnázium és Szak- középiskola igazgatója ez év április 27-én, azt kérve Pécs Megyei Város Tanácsának mű­velődési osztályától, hogy 1991. augusztus 1-ig szóló megbíza­tását 1989. május 15-i hatál­lyal szüntesse meg. Kérelmé­ben leírja, hogy matematika- fizika, pedagógia—pszichológia szakos tanári diplomái vagy pszichológiából szerzett egye­temi doktori fokozatának meg­felelő munkakörben, fizetésé­nek változatlanul hagyásával szeretne dolgozni valamelyik pécsi középfokú intézményben. Miért kéri felmentését az 55 éves igazgató, oki 22 évet töl­tött a Széchenyi élén?- Kívülről és belülről táma­dások érték személyemet. Ez kezdődött A Diák című pécsi lap cikkével, amelyben ,,X. Ja­kab" szerző összefogásra szó­lít fel, mielőtt hozzákezdené­nek az igazgatója és bandája kinyírásához. A Diákban azóta is sorra jelennek meg az is­kolánkat lejárató cikkek. Le­mondásomhoz hozzájárultok az iskola belső ügyei is: aláírá­sokat gyűjtenek tanárok egy­más ellen, gyerekek tanárok ellen és fordítva. Mindezek után arra a következtetésre jutottam, hogy miután 22 évig szolgáltam egy nevelési rend­szert, amely rendszer most va­lamilyen okból nem jó, én azoknak az értékeknek az ér­dekében, amelyeket közösen létrehoztunk, átadom a helyem egy új embernek. Nem szeret­ném, ha az én személyem vql- na gátja az iskola rendjének. Amit tőlem követeltek a taná­rok, nevezetesen Lukács Péter és Sáfár György kollégák el­bocsátását, nem vállalom ma­gamra.- Milyen értékekre gondolt?- Én egy oktató-rostáló is­kolát vettem át annak ide­jén, ahol a tanulók jelentős része megbukott, kimaradt, rossz volt az iskola átlaga. Mi ebből egy Pécs városi szinten elfogadott középiskolát hoz­tunk létre, ahol országos ta­nulmányi versenyeredmények születtek, ahol a tanulmányi átlag 3,5, ahol a külföldi kap­csolatokat akkor kezdtük, ami­kor az még nem volt divat. Mi kezdeményeztük a jégsport or­szágossá vált versenyét, hang­súlyt fektettünk a tanulók meg­szervezésére, a vezetőképzésre — ma is sok volt tanítványunk tölt be vezető posztot o társa, dalom különböző szféráiban. Tantestületünkből számos in. tézményi és sportvezető került ki.- Mi az, amit ön szerint másképp kellett volna csinál­ni?- Azt hiszem, a szülőkkel egyetértésben kialakított házi- rendjeink váltották ki először az ellenszenvet a tanulók bi- zonyos csoportjában. Mi na- gyobb fegyelmet követeltünk, fokozottabb tevékenységet, a szabadidőt is felhasználva dol­goztunk egy közepesnél vala­mivel jobb gyereksereggel, az eredmények érdekében. Gye. reknek és tanárnak is többet kellett dolgozni az átlagnál. Ezt a többletmunkát mindig eqyéni bér- és jutalomrend­szerrel ismertük el, ennek 5/6- ról a munkaközösség döntött. Ma ezt az oktatási törvény ír­ja elő, a tantestület mégis úqy vélekedik, ez a ^differenciálás rossz irányban osztotta meg o nevelőket. A 22 év alatt sok minden történt, amit most sé­relemként hoz felszínre eay ta­nári csooort. Az az érzésem, hogy a Diákban megjelent cik­kek motiválják őket.- Az eltűnt osztálynaplók ügyében van-e valamilyen elő­relépés ?- Sajnos, nincs. Ez volt az utolsó csepp o pohárban. Nem voltam idehaza, amikor ellop­ták a naplókat, ekkor törték fel egy tanárnő szekrényét, s bár semmit sem vittek el be­lőle, mindkét esetet provoká­ciónak tartom.- Ki lógja vezetni az isko­lát, ha ön eltávozik?- A tantestület azt kérte, 'külső ember lássa el ezt a feladatot addig, amíg a maj­dan meghirdetésre kerülő pá­lyázatot — amire külső és bel. ső emberek jelentkezhetnek — elbírálják. Az én felmentése­met május 12-én tárgyalja a városi tanács végrehajtó bi­zottsága.- Fájó szívvel megyek el in­nen, sok öröm, sok siker em­lékével, de tudomásul véve, hogy senki sem igazgatónak készül o diplomájával. Remé­lem, az iskolában is, bennem is elnyugszanak a - viharok, s úgy vélem, mindkettőnk érde­ke azt kívánja, hogy új erők, új arcok kapjanak teret. Gállos Orsolya Elfogadom Igen Tisztelt Igazgató Úr! A Dunántúli Napló május 4-i számában megjelent tiltakozá­sát elfogadom! Visszalapozva a lap április 28-i számát, vo- lóbon így jelent meg a tilta­kozására okot adó „kiemelés": ,rA tanárokat ki kell nyírni", ön valóban nem ezt mondta, mint azt hozzászólásában ké­sőbb jelezte is. Sietek * ezúton is tisztázni: ú hibát én követ­tem el. Nem azzal a szándék­kal tettem, hogy önt erkö.lcsi- lleg, mint egy nagymúltú isko­lának sok érdemet szerzett ve­zetőjét megbántsam. Igaz, ígéretet tettem arra, hogy a riport elhangzása előtt helyesbítem tévedésemet. Ké- 'rem, ennók elmulasztását tu­lajdonítsa a Pécsi Városi Te­levízió első adása előtti meg­lehetősen feszült hangulatnak. A lehetőséget megragadva, engedje meg, hogy a nyilvá­nosság előtt köszönjem meg az interjút. Sajnos, még ma nem gyakorlat, hogy az önér­zetében, a saját maga által felállított erkölcsi normáiban megsértett ember nyilatkozzék az újságban, rádióban, tévé­ben. Utolsó mondata lesújtó és elgondolkoztató. Erről terveink szerint egy újabb műsorunk­ban beszélünk majd. őszintén sajnálom, hogy a harcot fel­adta, és kérem, mint a Bara­nya Megyei Pedagógus Szak- szervezet elnöke, tegyen meg mindent a pedagógusok jobb hangulatának megteremtéséért. Tisztelettel üdvözli: Müller István főszerkesztő

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents