Dunántúli Napló, 1989. május (146. évfolyam, 119-146. szám)

1989-05-09 / 126. szám

1989. május 9., kedd Dunántúli napló 3 Megkezdődött a Magyar Tudományos Akadémia közgyűlése Berend T. Iván: Akadémiánk a szükséges változások és átalakulás egyik szószólója Az Akadémiai Aranyérmet Keresztury Dezső' kapta A Magyar Tudományos Aka­démia közgyűlése kezdődött meg hétfőn az akadémia szék­hazában. Berend T. Iván akadémikus elnök köszöntötte a résztvevő­ket, köztük Straub F. Brúnót, az Elnöki Tanács elnökét és Németh Miklóst, a Miniszter- tanács elnökét. Megnyitójában utalt arra, hogy a MagyarTu- dományos Akadémia a maga eszközeivel eddig is részt vál­lalt az ország sorsának formá­lásában, elsősorban a tudo­mány eredményeivel, illetve azok közvetítésével. Akadémi­ánk — mondotta a továbbiak­ban — az elmúlt években a szükséges változások és átala­kulás egyik szószólója, a helyzet sürgető követelményeit fel nem ismerő politika bíráló­ja volt. Szemben álltunk a 80- as években követett restrikciós, egyensúlyzavarokat okozó gaz­daságpolitikával. Nem tekintet­tük elfogadható vitaalapnak azt a „gazdasági-társadalmi kibontakozási programnak” ne­vezett tervezetet, amellyel az MSZMP 1987 tavaszán fellé­pett. Véleményünket, állásfog­lalásainkat azonban gyakran figyelmen kívül hagyták — mondotta az elnök. Berend T. Iván ezután — a hagyományokhoz híven —aka­démiai díjakat adott át. Az MTA Elnöksége ebben az év­ben az Akadémiai Aranyérmet Keresztury Dezső akadémikus­nak ítélte oda a magyar iro­dalomtörténet jelentős alakjai­nak és korszakainak kutatásá­ban elért kiemelkedő, tudomá­nyos eredményeiért, irodalom- és művészetnépszerűsítő mun­kásságáért, a kutató nemze­dékek nevelése, valamint a tu­dományos és kulturális közélet, a magyar közművelődés érdé kében kifejtett magos szintű tevékenységéért. Ezután Németh Miklós a kormány nevében köszöntötte a közgyűlés résztvevőit. Megváltozik a Baranya Megyei Oktatási Központ tevékenysége Politikai Művelődési Központ Az MSZMP Baranya Megyei Végrehajtó Bizottsága - mun­kája megújulásának részéként - úgy döntött, hogy a PB ok­tatási igazgatósága a jövőben más néven, korszerűsített tar­talommal, teljes nyilvánosság­gal járuljon hozzá a politikai műveltség általános növeke­déséhez, legyen a politikai kultúra fejlesztésének megyei koordináló, segítő és szervező központja. A nyitás korábban kezdődött A magyar tudomány sikerei további közeledést és kapcsokat jelentenének Európához Németh Miklós a kormány nevében üdvözölte a közgyűlést A Minisztertanács elnöke üd­vözölte a közgyűlés résztvevő­it.- Elöljáróban gratulált a ki­tüntetett tudósoknak, külön is köszöntötte Keresztury Dezső akadémikust az Akadémiai Aranyérem elnyerése alkalmá­ból.- Országépítő, de most ta­lán jobb kifejezés, hogy or­szágmentő küzdelmünkben na­gyon nehéz szakaszban va­gyunk. Túlzás nélkül állítha­tom, hogy páratlan, egyedül­álló történelmi szituációba ke­rítünk: hallatlanul súlyos örökséggel hatalmas adós- sággal, értékválsággal, króni­kus társadalmi feszültségekkel — terhelten most egyszerre kell megoldanunk a piacgaz­daság építését és egy valódi demokráciába való békés át­menetet. Ennek megoldására átvehető történelmi recept oincs. Egyébként sincs szüksé­günk olyan receptre, amelyet külső hatalmak írnak fel szá­munkra. Ebbe eddig mindig belebetegedtünk. Most utunkat szabadon választhatjuk. — Erre az útra csak a tu­dományos megalapozottság, a Politikai felelősség és a mér­legelő arónyérzék mentén ta­lálhatunk rá. A jelszáverseny. 0 kívánságlisták benyújtása, a /eformrwtorika, és a szociális demagógia csak zsákutcába vi- met. A stratégiai cél átfogó társadalmi-gazdasági moderni- zació. Ez modellváltást igényel, ^melyben a tudománynak va­lóban húzó ágazattá kell vál- ma. Ma még van válaszút, de "ta tovább haladunk az eddigi ’'Vomvonalon, végleg zsákutcá­id kerülünk — fejtette ki a Minisztertanács elnöke. ,, A kormgny a társadalom- T?f| és a gazdaságban a tu- tQs — és technológia — in- enzív fejlődési pályájának ki- fPitését, és versenygazdaság JÍ^jlesztését tekinti céljának, oben az összefüggésben olcskérdés a szellemi munka, értelmiség szerepének fel- ^ékelése — mutatott rá Né- ^ ®th Miklós. - A világban a 0rténelem eddigi legnagyobb *chnológiaváltása kezdődött ®9- Mi még — sok más or- zoggai együtt — ennek kü- ^zobe előtt állunk. Ahhoz, ,°9y a világtörténelmi techni- Qváltás küszöbét át tudjuk ^ePni, át kell alakítani az 9esz tulajdonosi termelési és ervezési rendszert. A tudás, tudomány. a módosuló tar- J>lmú és szervezetű oktatás és kultúra szerepének növelésé- Jv °z értékteremtést új terüle­te re kell áthelyezni. Olyan rsodoImi-politikai viszonyokat kell teremteni, amelyekben az értékek között meghatározó szerepet kap a teljesítmény, a vállalkozás, a verseny, az er­kölcsi tisztaság, az autonóm közösségek szerepe és felelős­ségvállalása. A tudománypolitika új he­lyének keresésével kapcsolat­ban arra a nemleti szempont­ra hívta fel a figyelmet, hogy kellő önbizalom és hit nélkül nem leszünk képesek megol­dani feladatainkat. — Higy- jünk a költőnek: egy népnél sem vagyunk alábbvalók! Kis nemzet vagyunk ugyan, és lé­lekszámúnkat tekintve azok is maradunk, s naggyá, ismertté csak a teljesítményen, így a tudományos eredményeken ke­resztül lehetünk. A magyar tu­domány sikerei a jogállami­ság, a külpolitikai hídszerep mellett további közeledést és kapcsokat jelentenének Euró­pához, a világhoz és emellett erősítik a nemzet önbizalmát - hangoztatta Németh Miklós. A Magyar Tudományos Aka­rnia — amelyet a múltszázadi reformszellem hívott életre — 164 éves története során prog­resszív szerepet töltött be. Fé­nyes csillag maradt akkor is, am'kor a magyar történelemre vaksötét éjszaka borult és az előrelendülés időszakában min­dig a haladó erők szövetségét kereste és alakította ki. Bízta­tó, hogy az akadémia ezt ti nemes történelmi hagyományt folytatja, most is reformokat kezdeményező erő, omely vál­lalja a politikában szerveződő reformerők támaszának, segí­tőjének szerepét. . 'A jövőben o kormány nem kíván szervezeti átalakítások pótcselekvéseivel beavatkozni az akadémia tevékenységébe. A kormányzat támogatja a tu­domány autonóm szerveződé­sének jogát, a tudományos akadémia ilyen jellegű kezde­ményezését. Ugyanakkor lé­nyeges követelménynek tartom, hogy ezzel egyidejűleg erősöd­jön az egyetemek, a kutató- intézetek, a tanszékek autonó­miája, önállósága és belső demokratizmusa is. — A kormányzat kiemelt po­litikai kérdésként kezeli Ma­gyarország mind határozot­tabb integrálódósát Európa, il­letve a világ kulturális és gaz­dasági fejlődésébe. A tudo­mányoktól, a tudósoktól a kor­mányzat azt várja, hogy egyen­ként is, de mint műhelyék ve­zetői, irányítói is munkásságuk mércéjének a világszínvonalat tekintsék. Az egyéni becsvágy­nak találkoznia kell a nemzet érdekeivel. — Csak a nemzeti újjászü­letés vágya foghat egységbe bennünket. Ügy tűnik, hogy a mindennapi élet nyugalma, rendje megbomlott, a régi ér­tékekbe és ideálokba vetett hit megrendült. Ez szükségszerű, de én látom a bomlás mö­gött o fejlődő, előretörésre ké­szülő, új értékeket és új szin­tézist kereső társadalmi erőket is. Eltökélt szándékom, hogy ezekkel az erőkkel szövetkez­zek. Mindazokkal, akikben megvan a bátorság,- az el­szántság, az erő és a felké­szültség a magyar történelenr sorsfordító szakaszában a re­formok útjának végig járására - hangoztatta végezetül Né­meth Miklós. Az ülés további részében Berend T. Iván bevezető elő­adásában elmondta: az idei közgyűlés középpontjába a hazai tudományos kutatás és az akadémia jövőjét állí­tották. Az akadémiának köte­lessége magával foglalkoznia, hogy valóban egyik fő ténye­ző lehessen a nemzeti újjá­születésben. A társadalmi-politikai folya­matok megkövetelik a tudomá­nyos kutatás helyének, intéz­ményes feltételeinek, demokra­tikus szervezeti kereteinek új­ragondolását és a szükséges átalakítások törvénybe foglalá­sát mutatott rá az akadé­mia elnöke az akadémiai tör­vény koncepciótervezetéről szól­va. Az autonóm köztestületi stá­tus helyreállításához hozzátar­tozik — mondotta —. f10^ jóvótegyenek olyan sérelme­ket, amelyeket éppen az auto­nómia korlátozottsága, hiánya miatt a jogsértő külső inter­venciók okoztak. Ajánlotta a közgyűlésnek, hogy az elnök ség javaslatának megfelelően visszamenő hatállyal állítsák helyre az ’949-ben visszami­nősített, a koncepciós perek­ben elítélt, s az akadémiáról kizárt tagtársaik akadémiai tagságát. Úgyszintén rehabili­táljak mindazokat, akik az or- elhagyása miatt 1949 veszítették el akadé­miai tagságukat. Szolgáltassa­nak elégtételt a Tanácsköztár­saságban betöltött szerepük miatt az akadémia tagjai so róból kizárt személyeknek is: nyilvánítsák tagságukat folya­matosnak haláluk bekövetkez téig. Láng István akadémikus, az akadémia főtitkára beszámoló­jában a magyar tudomány ál kotó, valamint hazai és nem zetközi versenyképességéről perspektívájáról beszélt. szag 50-ben Elvi megfontolásból A tervezett átalakulás régi alapgondolathoz és időszerű feladatokhoz kapcsolódik. Arisztotelész kérdezte Politika című müvében: „Melyik a kí­vánatosabb életmód: oz-e.ha az állomügyek intezeseben másokkal együtt részt ''eszünk, vagy Inkább az. ha abban elegenként élünk? Évezredes hónyódtatósok történelmi sikerek es kudarcok után ma is elemi erővel je­lentkezik a haladó ■ politikai szervezetek és a nép közös akarata: az aktiv, demokrati­kus társadalom, melyben az állampolgárok tömegei vesznek részt „az állam ügyek intézé­sében". Korunk nagy kérdése: elég-e o részvétel, vagy a szándék. Arisztotelész idejeben talon elég volt, ma mar biztosan nem elég! A modern társadal­mak demokratizmusához mo- gas szintű politikai kultúrára, fejlett vitakultúrára, eljárási szabályok, viselkedési normák, politikai technikák ismeretére van szükség. Hol tanulja meg ezeket ma o magyar állampol­gár? A politikai szocializáció elemzései és a napi politika tapasztalatai őzt jelzik, hogy sehol, vagy magára hagyotton, spontán tapasztalataiból. A családi szocializáció politikai hatása minimális, és ellent­mondásos. Az iskolában o legelmaradottabb terület az állampolgári ismeretek oktaló- so és a közéleti nevelés. A szervezett politikai oktatásban két véglet szorította perifériá­ra a mindennapi politikai kul­túra fejlesztését: egyrészt a marxizmus—leninizmus elvont elméleti rendszerként történő oktatása; másrészt a hapi po­litika közvetítésére redukáló­dott brosúracentrikus propa­ganda. A hivatalos politikai szervezetek ez irányú munkájo pedig a túlcentralizált, hie­rarchikus politikai rendszer ön­igazoló és önfenntartó mecha­nizmusaihoz kötődött. Az. MSZMP megújulási tö­rekvései, az új társadalmi moz-. gások, a politikatudományi elemzések egyértelműen azt jelzik, hogy a valóságos tár­sadalmi demokratizmus megva­lósulásának kulcskérdése o po­litikai kultüra fejlesztése. Ez kell, hogy álljon minden poli­tikaoktatás és e feladathoz igazítja az MSZMP is saját politikai oktatási rendszerét, annak tártaiméit. A magyar sajátosság abban van, hogy nálunk nem a poli­tikaoktatás fejlesztése és o politikai kultúro fontosságának felismerése került a múltban napirendre, hanem — egyesek szemében - inkább a meglévő elemeinek elsorvasztása. Ezzel a nemzetközi gyakorlottól és eszmei irányzattól elkülönülő sajátos magyar helyzettel is szembenézve a megyei párt­bizottság - a viták során - nem az elsorvasztás, hanem a megújítás és a korszerűsítés jegyében kívánja politikai ok­tatási rendszerét működtetni, saját káderei képzésére, o párttagság politikai felkészíté­sének és erejének növelésére, 1968-ban az oddig kizáró­lag pártkáderképzéssel foglal­kozó pártiskolo felvállalta az állami személyzeti munka ha­táskörébe tartozó vezetők po­litikai képzésének, továbbkép­zésének ellátását. A marxiz­mus—leninizmus esti egyetemi képzésével kibővült pártiskolo ekkor kapta az Oktatási Igaz­gatóság nevet. Az egyesült in­tézmény azóta kb. egyharmad aányban pártszervezeti veze­tőket, kétharmad arányban ál­lami, gazdasági tisztségviselő­ket készített fel az érvényben lévő káderpolitikai elveknek és követelményeknek megfelelően. Az orány most is hasonló, a nailgatói létszám azóta évi 9C0 és 1800 fő között moz­gott. (Jelenleg 1100 fő.) Lé­nyeges változás inkább a be­iskolázásban történt. A 80-as évek elején az esti egyetemre jelentkezők 80-85 százaléka munkahelyi felettesei előírásá­ra, vagy ösztönzésére kérte fel­vételét, a most folyó tanévben viszont a hallgatók 82 száza­léka saját elhatározásból, munkahelyi előírás nélkül kezd­te meg marxista-leninista esti egyetemi tanulmányait. Az elmúlt évtized több vo­natkozásban a társadalmi nyitottság folyamatos növeke­désének ideje volt. Kiépültek a vidéki és üzemi tagozatok, előtérbe kerültek az érdeklő­dési körökhöz jobban igazodó speciális tanfolyamok, háttér­be szorultak a tankönyvek, na­gyobb teret kapott a friss szokirodalom, a tanári önálló­ság, és az aktuális politikai mozgások elemzése. A legutóbbi éveket a teljes nyitottságra törekvés jellemez­te. omelynek csők néhány főbb elemére kívánok utalni. Rendszeressé váltak az elő­adássorozatok, amelyek elő­adói o hazai politikatudomány neves képviselői voltak. Sze­mélyes meghívók és sajtófelhi- vósok útján ezeken a teljes nyilvánosságot biztosítottuk. Saját tanárainkból alakult elő­adói csoport politikaelméleti és politikai előadásokat vál­lalt pártszervezetek, intézmé­nyek, TIT-szervezetek kérésére. (Évente 120-130 előadást, tár­sadalmi munkában.) Csatla­koztunk o konferencia-turizmus pécsi fejlesztési koncepciójá­hoz, évente 5—6 nemzetközi ps ü országos 'konferenciának adtunk zavartalan tanácskozá­si. jó szállás- és étkezési fel­tételeket. A legkedvezménye­sebb áron adtunk szállást és étkezést a megyénkbe érkező külföldi és hazai művészeti együtteseknek, sportköröknek. Továbbképzési bázist biztosí­tottunk a pedagógusoknak, a Megyei Pedagógiai Intézetnek. Két év óta intézményünkben történik o tanítók és az óvó­nők komplex továbbképzése. Itt folyik az iskolaigazgatók igazgatóhelyettesek és munka-’ közösség-vezetők vezetéselmé­leti képzése és a népművelők középfokú szakmai képzése. Harmadik éve laknak intézmé­nyünkben a művészeti szakkö­zépiskola kollégistái. Nyilvános a könyvtárunk és előfizetéses menüre nyitott o területünkön működő Mecsek étterem. Továbbra is alopvető funk­ciónknak tekintjük az MSZMP- szervezetek vezetőinek és akti­vistáinak képzését, továbbkép­zését, az alapszervezetekben folyó politikai oktatás segíté­sét. koordinálását, a párttag­ság marxista-leninista művelt­ségének fejlesztését, politikai kultúrájának emelését, politi­kai beavatottságának és biz­tonságérzetének növelését. Tárgyi, és a pécsi ifelsőok- tatás kiváló szakembereire épülő személyi feltételeinkkel továbbra is segíteni kívánjuk az állami személyzeti munka továbbképzési feladatainak el­látását a marxizmus—leniniz­mus esti és levelező egyete­mének további működtetésével, tartalmi megújításával, új tí­pusú speciális tanfolyamok meghirdetésével. Nagyobb te­ret biztosítunk a korszerű ve­zetéselméleti, vezetéslélektani továbbképzésnek, a menedzser- képzésnek és a közéleti vezetői képzésnek. Szervezettebbé és rendszeresebbé tesszük - az illetékes megyei szervekkel szorosan együttműködve - a szakmai, vezetéselméleti és po­litikai konferenciák rendezé­sét. Lehetővé tesszük és szer­vezzük a különböző érdeklődé­sű klubok, reformkorok, állam- polgári fórumok és politikai vi­takörök működését. Nagyobb nyilvánosságot adunk a megyei közvélemény­kutató csoportnak, kutatási eredményei publikálásának. Megbízás esetén igény szerint vállaljuk különböző szerveze­tek közvéleménykutatási igé­nyeinek ellátását, illetve ilyen munkájuk segítését. Az együttműködési hagyo­mányokat ápolva továbbra is jó feltételeket nyújtunk a pe­dagógusok, és népművelők to­vábbképzéséhez. Hozzájárulunk a JPTE nappali tagozotos ta­nárképzéséhez, kihelyezett szak­csoportjai elhelyezéséhez. Művelődéspolitikai, demog­ráfiai és gazdaságossági szem­pontokból felajánlottuk a Pé­csi Széchenyi István középis­kola gimnázium) tagozatának intézményünkben történő műkö­dését és az itt tanuló diákok menrai étkezését. A megálla­podás üteme egyes pécsi szer­vek eltérő koncepciója és vi­tái miatt lelassult. reméljük nem véglegesen. Azt is ígértük az iskolá­nak, hogy a választható fa­kultatív tantárgyak keretében biztosítjuk a politológia kor­szerű oktatásának feltételeit. Korábbi kutatómunkánk — és pedagógiai kapcsolataink - folytatásaként lehetővé tesz- szük, hogy e tantárgy oktatá­sa szerves része legyen annak az európai politikooktotási kísérletnek, amelyet a Nemzet­közi Politikatudomány Társaság felkérésére a hamburgi egye­tem pedagógiai intézete koor­dinál. Nyilatkozott erről a DN május 6-i számábon a kísérlet egyik hazai, támogatója, Cse­peli György szociálpszicholó­gus. Nyitottak és kezdeményezők leszünk minden politikatudo­mányi, politikai jellegű okta­tási és közművelődési együtt­működésben, ilyen irányú ér­deklődések 'kielégítésében, a velünk együttműködő szerveze­tek és intézmények istneretter- jesztési, nevelési céljainak fi­gyelembevételével, a lakosság politikai kultúrájának emelése érdekében. Számítunk oz MSZMP tagsá­gának aktivitására, növekvő érdeklődésére, az ofapszerve- zeti viták élénkülésére,. a pórt- iskolai képzés kínálta lehető­segek igénybevételére. Bizunk a lakosság politikai érdeklő­désében a reformszemlélet ki­teljesedésében, o közéletet pezsditő demokratizmus erő­södésében. Várjuk és hívjuk az elméleti küldések iránt nyitott értelmi- teget, felkínáljuk együttműkö­désünket a megújulási törek­véseinkkel egyetértő és műkö­dési feltételekre igényt tartó politikai érdeklődési köröknek, szervezeteknek. Dr. Antal Gyula igazgató a lakosság széles rétegei po­litikai kultúrájának emelésére használva azt. Korszerűsített tartalom teljes nyilvánosság

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents