Dunántúli Napló, 1989. május (146. évfolyam, 119-146. szám)

1989-05-08 / 125. szám

1989. május 8., hétfő Dunántúli napló 3 Snauzerek, szetterek, leonbergiek CAC országos kutyakiállítás Sikondán Megmondom őszintén, nem hittem volna, hogy ennyi ku­tyaszerető ember van nálunk. A tegnapi sikondai CAC or­szágos kutyakiállításra érkez­vén nem csupán az lepett meg, hogy a szeszélyes időjá­rás ellenére majd 600 négy­lábút hoztak el gazdáik, ha­nem az is, hogy több ezer érdeklődő, bámészkodó kó­szált a kemping területén. S csodálkozásom csak fokozó­dott, amikor Purt Béla, a MEOE komlói egyesületének elnöke elmondta, többen is jöttek volna, de csak ennyi kutya fogadására voltak képe­sek. Az biztos, aki csak egy órát is sétálgatott a kis- és nagy­kutyák, a bozontosak és si- maszőrűek, a hosszú- és csa- pottorrúak között, egészen biz­tosan talált olyan ebeket, me­lyekkel szívesen sétálgatna parkokban, cirógatná pa­nellakásában, őriztetné házát. Hihetetlen nagy a fajtaválasz­ték, amire a legjobb példa, hogy az évtizedekkel ezelőtti még a Kutyának' számító né­met juhászok csak elvé.tve for­dultak elő. S ha már a vá­lasztékról esett szó, elkerülhe­tetlen, hogy az árakról is szóljunk. Szegény szülők ugyancsak hüledeztek, amikor a gyerekek unszolására meg­tudták, hogy egy ír szetter kö­lyök 8000- forintba, a bernát­hegyi 12 000 forintba, pincsi 15 000 forintba kerül . . . A bejárat előtt találkoztam Nagy Lászlóval, aki Pápáról hozta el "borjúnyi, nyolcvan ki­lós sarplaninac kutyáját, mely­nek pofáján szemmel látható­an nem díszítési célokat szol­gáló szájkosár volt. Mint meg­tudtam, ezt a Saar-hegység- ből származó ebet főleg sze­mély- és vagyonvédelemre használják, de a hegyekben farkasok ellen is „bevetik". Tartása nem éppen olcsó mu­latság, napi adagja csak hús­ból 5-6 kilogramm, igaz, gaz­dája -, miközben két kézzel kapaszkodott a pórázba -, hozzátette, szerencsére közel élnek a húskombináthoz. S azt is, hogy ezek a kutyák megdolgoznak a tartási költ­ségükért. Mindenesetre óvott minket attól, hogy megsimo­gassuk . . . Az egykor divatos box’erek - igen, a kutyatartásban is van divat —, úgy tűnik, hátraszo­rultak a „sikerlistán”, s he­lyüket a kaukázusi juhászok, a leonbergiek, a snauzerek, a szetterek, a bernáthegyiek foglalták el. S a kutyapará dén természetesen akadtak igazi különlegességek is: pél­dául a csau-csauk, melyek fé­sülése után olyan volt a fű mintha egy szabadtéri bor­bélyműhelyben napok óta csak kopaszranyírást végzett volna egy figaró. Persze, azt meg kell hagyni, ezek a csau-csau kutyusok ugyancsak szép álla tok. Csakúgy, mint a dajkál ható, ölelgethető pincsik, me­lyek közül az egyik csak hosz- szas únszolásra volt hajlandó a fényképezőgép objektívébe bámulni. írhatnám, hogy ugatástól volt hangos a környék, de ez nem lenne igaz. A nagykutyák többnyire méltóságteljesen bá múlták a forgatagot, ásítoz tak, „vircsaft" a kiskutyáknál volt: ezek vakkantása azonban nem hallatszott messzire . . . R. N. Ötödször kiváló a Pécsi Sütőipari Vállalat Az országos sütőipari, va­lamint a Baranya megyei élelmiszeripari vállalatok kö­zül egyetlenként - 1988-as gazdálkodásuk alapján - Kiváló Vállalat kitüntető cí­met kapott a Pécsi Sütő­ipari Vállalat. Hogy miként tudtak immár ötödször el­sők lenni a 39 sütőipari vál­lalat versenyében? A titok minden bizonnyal a vállalat működésének hatékonysá­gában rejlik. A 21,75 száza­lékos árbevételarónyos nye- reségi mutatójuk több mint háromszorosa a sütőipari át­lagnak, és kétszerese a munkaversenyben második helyezést elért vállalat ha­sonló mutatójának. így fordulhat elő, hogy Három év alatt 100 új termék míg a vállalati nagyságukat jellemző, 300 millió forintos árbevételükkel csak huszon­hatodikak a rangsorban, 63,7 millió forintos nyeresé­gükkel a képzeletbeli dobo­gó harmadik helyén állnak.- Mindez nagyon tudatos munka eredménye — fejte­gette a kitüntető cím átvé­telét megelőzően dr. So- mogyvári Róbert igazgató, aki január 1-je óta irányítja a vállalatot. — Igyekeztünk mindig idő­ben felismerni, hogy mit kell tennünk a továbblépés érdekében. így például a munkafegyelem, a minőség­javítás és az anyag- és energiagazdálkodás terüle­tén. Állandóan szigorítottuk a belső követelményrend­szert, mellyel természetsze­rűen együtt járt a haté­konyság javulása. Mindez hosszú távon csak úgy valósítható meg, ha a követelmények növekedésé­vel párhuzamosan, egyre vastagabbak lesznek fizetés­kor a borítékok. így volt ez a PSV-nél is. Az elmúlt év­ben a dolgozók bérszínvo­nala már elérte a 97 500, a keresetszínvonal pedig a 114 000 forintot. A nyereség- részesedés fizetésekor 66 W mm Napfényes Ausztrália címmel, Remecz Béla fes tömüvész alkotásaiból nyilott kiállítás tegnap a pécsi Bányászati Múzeumban. Megnyitót mondott dr. Takács József, a Pécsi Akadémiai Bi­zottság idegenforgalmi munkabizottságának ügyvezető elnöke. A kiállítás május 28-ig látogat­ható. Képünkön az alkotó képeiről beszél. Fotó: Proksza László Ifi a termálvizek teszncsítására Május 11-én megalakul a CO-NEXUS Pécs Kft. A dél- dunántúli működési területű^ közel harminc tqgot tömörítő korlátolt -felelősségű társaság alapítója a budapesti közpon­tú CO-NEXUS Rt. Többek kö­zött a Baranya Megyei Tanács, a Pécs Városi Tanács, a‘ Mecsek Füszért, a Bázis Dél­dunántúli Építőipari Vállalat, a MEFAG, a SEFAG, a Kon- zum Rt., a Magyar Hitelbank Rt., a Paksi Atomerőmű Vál­lalat, a Janus Pannonius Tu­dományegyetem Közgazdaság­tudományi Kara látott fantá­ziát a termelési szerkezet át­alakításába besegíteni, a baranyai szállodaépítéseket gyorsítani, a termálviz-odta le­hetőségeket kihasználni kívá­nó kft.-ben. Egy, az ENSZ megbízásából készített, Európát feltérképező tanulmány alapján Magyar- országot termál víz-hasznosítási központtá minősítették, külön megjegyezve, hogy Békés, Csongrád és Baranya igazi ter­málvíz-megye! Dr. Miklósy Gá­bor jogász-szakközgazdász, a CO-NEXUS Rt. főmunkatórsa, - és a tervek szerint a kft. ügyvezető igazgatója —, el-' mondta, hogy egy nyugatné­met céggel (a Köllmann’sch G. m. b. H.-val), mór felvették a kapcsolatot: egészségügyi betétet és tampont fognak gyártani Pécsett, egy újonnan kialakított üzemben (egy ré­gi. de most üres telephelyen). A szintén NSZK-beli Zierhut G. m. b. H. is megkereste a pécsi kft.-t, lízingben telefax készülékeket hoznának be, va­lamint * közösségi tv-hálózatot működtetnének. A kft. megkísérli a bekap­csolódást o baranyai szálloda­építésekbe, így Himesháza, Harkány, Pécs leendő új ho­teljai előbb elkészülnének: dr. Miklósy Gábor megjegyezte, hogy amíg megvalósíthatósá­gi tanulmány nincs, addig a külföldi tőke sem jön be e célra. S hozzátette, hogy nem ártana átgondolni például a pécsi Plaza Hotel ügyét: a kft. az Országos Kereskedelmi és Hitelbank mellett, egy má­sik — minimális külföldi tőkét igénylő koncepcióval lép fel. A társaság más irányba is nyit: megvan már a terv egy százhektáros vadaspark kiala­kítására, valamint egy sziget­vári kisszálloda építésére. A kft. ugyanakkor felkérésre - a JPTE szakembereinek bevo­násával —, megvizsgálja a vál­lalatok működését, javaslatot tesz az érdekeltségi rendszer megváltoztatására, segíti ma­gánszemélyek egyedi vállalko­zásait. (A kft. székhelye Pé­csett, a Rákóczi út 50. szám­ban lesz.) A CO-NEXUS Rt.-n keresztül megvannak a kap­csolatok Izraellel és próbál­koznak az USA felé is. Bara nyának a gazdaság megélén- kitésére minden lehetőséget ki kell használnia — erre jó ez az új kft. is! L. Cs. K. napi bérnek megfelelő ösz- szegeket osztottak a válla­latnál.- Tevékenységünket a fo­gyasztói szemlélet vezérli. Az utóbbi 3 évben például - cukrászipari termékeinket is figyelembe véve —, több mint 100 új termékféleség­gel bővítettük választékun­kat. A MÉM és az Élelmiszer- ipari Dolgozók Szakszerveze­te által adományozott kitün­tetést dr. Molnár Zoltán, a Pécs Városi Tanács el­nöke szombatpn délután, a JPTE Universitás utcai kollé­giumában adta át a válla­lat kollektívájának. Balog N. Disznótoros könnyű borral Öregeket köszöntöttek Kővágó­szoloson öregek napját rendeztek tegnap délután Kővágószőlő­sön. A tenyérnyi művelődési házban évek óta működik öre­gek klubja, de abba-inkább nyugdíjas bányászok jórnok kártyázni, tereferélni - éven­te egyszer azonban a tanács, a Hazafias Népfront, a Vö­röskereszt helyi szervezete min­den 65 éven felüli idős em­bert meghiv a művelődési ház­ba. Több, mint hatvanon jöttek el tegnap a kis ünnepségre: várják ezt a napot, amikor egymással és a falu fiatalsá­gával találkozhatnak. Jól esik persze a vacsora is, - disznó- toras és kuglóf -, meg a Coca-Cola, és a könnyű vörös­bor, de még jobban örülnek az üdvözlő, köszöntő szavak­nak, amelyek tegnap is el­hangzottak Tóth József tanács­elnöktől és Gyarmati László- né, művelődési ház igazgató­tól. Az iskolások verset mond­tak és táncoltak: a ház tár­sastánc-köre tartott bemuta­tót. Külön ajándékkal köszön­tötték a legidősebb vendéget, 6 89 éves Egédi Lajosnét. A jól sikerült tegnapi prog­ramot egy kecskeméti ki-' rándulás követi, amelyet az iskolások és az öregek szá­mára szervez a művelődési ház. Élni tani! a tánc és a zene- Ha megszólal a zene, akkor én rögtön táncolni kezdek - jelentette ki az egy éve bolettozó, óvodás­korú Szomor Anett, aki a Doktor Sándor Művelődési Központ balettiskolája be­mutató- és egyben vizsga- előadásának egyik szerep­lője volt tegnap és tegnap­előtt délelőtt a Pécsi Nem­zeti Színház kamaraszínhá­zában. A harmadikos Fekete László pedig azt közölte, hogy ő a táncot a szépsé­géért és a komolyságáért szereti. Az osztálytársai is tudnak erről és tudomásul veszik, hogy van aki focizik, van, aki balettozik. Perjés Bea, Antal Erika, Pusztalalvi Judit már a sze­replők idősebb kategóriájá­ba tartozott. Bár ők is ól­Báttfai Mátta amatór balettiskolájának bemutatója talános iskolai tanulók, de balettcipőt közel tíz éve húztak először a lábukra. Kórusban mondták, hogy elsősorban a szép mozgá­sért járnak balettra, na meg Márta néni miatt és a kö­zösségért. Hivatásom táncos egyikük sem akar lenni. A szombati és vasárnapi bemutatkozó koncertvizsgán megtelt a kamaraszínház né­zőtere. Nemcsak a hetven balettiskolós hozzátartozói, hanem Bártfai Márta volt tanítványai közül is sokan eljöttek. A negyven éve pá­lyán lévő balettmester mór nyugdíjas. Aktívként kétszáz gyerekkel foglalkozott egy­szerre, most nyugdíjasként is hetvennel. Egykori növen­dékei közül negyvenen a pécsi művészeti szakközép- iskola tónetagozatán tanul­tak tovább, s mindig ment valaki Budapes.re is. az Ál­lami Balettintézetbe. — Ha húsz amatőr tán­cosból egy hivatásos lesz, az gyönyörű, de a tizenki­lenc viszont értő közönség lesz, valamint kiegyensúlyo­zott, boldog ember — mond­ta Bártfai Márta az előadás szünetében —, mert a tánc és a zene élni tanit! L. Cs. K.

Next

/
Thumbnails
Contents