Dunántúli Napló, 1989. május (146. évfolyam, 119-146. szám)
1989-05-07 / 124. szám
Százhúsz éves a pécsi Nyomdászegylet Hagyományteremtő nyomdász- találkozó Pécsett Borsy Károly ünnepi meg emlékezését mondja 120 évvel ezelőtt történt. 1869. május 9-én, hogy a pécsi nyomdászok, műtársak, - akkoriban így szólították őket -, vasárnap tíz órára összejöttek ifjú Madarász Endre könyvnyomdájában, amely az Országút 5. (ma Rákóczi út 15.), szám alatt volt, ahol ma a Janus Pannonius Múzeum néprajzi osztálya működik és lelkes hangulatú gyűlésükön kimondották a Pécsi Nyom- dószegylet megalakítását. Ez az egylet, amely az első pécsi munkás szakegylet volt,. a fővárost követően, országosan is a legelső nyomdászegyletek között volt. Szomibaton délelőtt tíz órakor a pécsi nyugdíjas és dolgozó nyomdászok találkoztak az SZMT székházának dísztermében, hogy megemlékezzenek a Pécsi Nyomdászegylet megalakulásáról.- A jövőt nem lehet építeni a múlt ismereteinek elemzése nélkül. Nem szabad, hogy feledésbe merüljön, amit a nyomdász szakma mesterei megalkottak, mert alkotó munka ez a javából, hiszen ők nem bérmunkások, akik érzelem nélkül dolgoznak. A 120 éve élt nyomdászok emlékének felidézését, a jelen és a jövő nyomdászai számára tegyük hagyománnyá - így köszöntötte a nyomdászokat dr. Caál Csaba, a Pannónia Innováció Rt. ügyvezető igazgatója. Majd felajánlotta, hogy a rendszeres nyomdásztalálkozókhoz az Rt. klubot bocsát rendelkezésre, és anyagi támogatást is nyújt. Ezután a nyomdászdolgozók szakszervezetének képviseletében Gombkötő Sándor, a Gutenberg Szakszervezeti Szövetség központi küldötte, üdvözölte a nyomdászokat, majd a 72 éves Borsy Károly, aki 40 évet töltött a nyomdász szakmában, megemlékezett a Pécsi Nyomdászegylet 120 évéről:- A pécsi nyomdászok egylete alapítóinak hamvait, a pécsi föld fogadta magába, ám 120 év távlatából is értékeljük nagyszerű tetteiket, és tisztelettel adózunk a mai pécsi nyomdászok nagyszerű elődei emlékeinek - mondotta. Az ünnepély után a nyomdászok a Pécsi Janus Pannonius Múzeum falán elhelyezett emléktáblát avatták fel. M. Gy. Romai kori leletek Lussoniumnak hívták azt a római erődítményt, amely a mai Paks-Dunakömlőd határában épült Pannónia provincia védelmére. Az újkorból az első híradás Marsigli, olasz hadmérnök, 17. századi térképéről való, majd Wosinszky Mór régész, a szekszárdi múzeum alapítója azonosította a települést a római Lussonium- mal. A mai Bottyánsánc, északi végén 1969-ben kezdték meg az ásatásokat, és 1972-ben megtalálták a római erőd első nyomait. Ez volt az előzménye annak a nemes kezdeményezésnek, ■pHaamBBeeMMeenm amely tavaly az erőd újabb részletét tárta fel, és az innen származó cserepek, fegyverek, edények, ékszerek, egy részét kiállításon mutatja be. A pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem Tanárképző Karának hallgatói az ókortörténeti és régészeti szeminárium keretében, tavaly folytatták az ásatásokat. A munkálatokat Paks város tanácsa anyagiakkal támogatja. A hallgatók nemcsak a terepmunkát vállalták, hanem a feldolgozást is, a történelem szakos hallgatók mellett biológusok is bekapcsolódtak a munkába az állatcsontok felmérésével, értékelésével. Ennek a szakmailag és oktatási szempontból egyaránt fontos munkának az első ösz- szegzése az a kiállítás, amit most nyitottak meg a tanárképző klubjában, Dr. Soproni Sándor, régész méltatta a vállalkozás tudományos jelentőségét és a paksi tanács anyagi segítségét - a megnyitóra eljött Vadász Pál, a művelődési osztály vezetője is. A kiállítás három hétig lesz nyitva az egyetemen, majd — némi átalakítás után -, várostörténeti kiállítás részeként Paksra költözik. G. T. Csapda „Hogy törne ki a lába!" Akár dramatizálhatnánk is: megy a természetbe bolondult ember, az utat kísérő fák zöld falai között, elmélázva tekinget az égre, a szél kergette felhőkre, zsongító illatokkal tölti meg tüdejét a tavasz, korai erdei virágokért hajolgat le a törzsek közötti tisztásokon, aranymálinkó bugyborékoló haragja csalja a tekintetét a magasan ringó ágak felé - és egyszerre: csatt! ! ! Emberünk csapdával a lábán ugra-bugrál, fájdalomtól eltorzult arccal. Ha tud ugrálni - mert Gondos Gyula, megyei fővadász azt mondja, fejét csóválva a szerkezet láttán: egy ilyen csapda, rendkívül súlyos sérüléseket tud okozni . . . De ne dramatizáljunk! A csapda tényleg ott volt a fák között, mégpedig egy, a kirándulók által fölöttébb kedvelt, sűrűn járt területen, az Égervölgyben. Szerencséjére nem lépett bele, idejekorán észre- véve a szerkezetet az a höl9y. aki révén végül is a megyei fővadász asztalára került a szarvasok, őzek fogására kitett csapda. Tudják, amilyen a filmeken szokott lenni: két, pecekkel vízszintesen rögzíthető, csaknem félkör alakú, fogakkal ellátott vasdarab, ami kis mozdításra Bajai kül- kapcsolatok, társadalmi alapon... j A jugoszláviai Zombor- ; ral, az olasz Jesi-vel, az NSZK-beli Waiblingennel ! és Hódmezővásárhellyel van eddig testvérvárosi ' kapcsolata Bajának. Mint j annyi minden másban, itt is változások történtek j 'a demokratizálódási folya- l matok eredményeképpen. ; Ugyanis önálló jogi személyiségként megalakult a Bajai Testvérvárosi Egyesület, amely társadalmi alapokon irányítja a városi külkapcsolatokat. Túl a szervezési feladatokon, május első napjaiban már vizsgázott az egyesület, hiszen Waiblin- genből 104 tagú küldöttség érkezett Bajára, s közülük 48-an családoknál laktak egy héten keresztül. A látogatás után újra a dolgos hétköznapok következnek, méghozzá tervekkel, elképzelésekkel gaz- dagori. Mint Papp Zoltán" ügyvezető elnök elmondta, évente szeretnének minden májusban (össz)- testvérvárosi — találkozót megrendezni a Bajális rendezvényével egyidőben. A Petőfi-szigeten parkot fognak kialakítani, ahová az adott országokra jellemző virágokat, fákat és parkbútorokat helyeznek el. A Bajai Testvérvárosi Egyesület legfontosabb feladatának a családok közötti kapcsolatok kialakítását tartja. Ehhez szeretnék a most még o tanács tulajdonában lévő, (Baranya megyei) Kárászon üzemelő üdülő átvételét, ahol akár egész éven át kölcsönös üdültetést szervezhet(né)nek. Szorosan idetartozik egy autóbusz vásárlása, amely utazások-utaztatások technikai feltételét jelenti egyben. Ami pedig a helyi lehetőségeket illeti: keresik az állandó egyesületi székház helyszínét, itt működne rendszeres klubélet- könyvtárral, f.onotékával. Egyben megoldhatnák a nyelvi oktatást, valamint hagyományteremtő céllal a nemzetközi bálok is itt lennének. Mindezekhez a nemes célokhoz megkezdődött a tagság szervezése, érdekességképpen ide - más-más díjtétellel — várják az állampolgárok, intézmények és gazdálkodó egységek kollektíváinak jelentkezését . . . Kovács Zoltán Á nemzetközi jog tiltja a felségjelvényekkel való visszaélést Az Araráttól a hármas halomig Mennyire szuverén egy állam címerének megválasztösában? A világ államai közül melyiknek változott legtöbbször a címere? — erről a kérdésről tudomásunk szerint még nem készült felmérés. De ha lenne ilyen, Magyarország alighanem igen előkelő helyen szerepelne a listán. Korábbra nem is tekintve, csak 1848 elejétől napjainkig mintegy másfél tucatszor módosult, változott át, vagy vissza a magyar állam címere. Minden jel arra utal, hogy újabb cíimerváltás előtt állunk: a készülő új alkotmány számára az államcímerünkkel foglalkozó szakértő testület újra az 1915-ben, törvényben meghatározott és leírt ősi kiscímert javasolta állami felségjelvénynek vagy koronás, vagy koronádon, úgynevezett Kossuth- círner formában. Vannak érvek és ellenérvek mindkettő mellett és ellen. A Kossuth- címer hívei anakronisztikusnak minősítik a koronás felségjel- vényt egy köztársaság számára, s arra hivatkozhatnak, hogy valahányszor köztársasági államforma volt nálunk - 1849-ben, 1918—1919-ben és .1946-tól — elődeink következetesen elhagyták a monarchiára utaló elemet a címerből. A másik oldal viszont azzal érvel, hogy a korona évszázadok óta a magyar államiság jelképe, s nem pedig a királyságé. Ehhez még hozzátehetjük, hogy nem mutatkozik szigorú következetesség a világ államai címerkatalógusában abban a tekintetben, hogy a királyság mindig koronás címerrel bír, a köztársaság pedig óvakodik ettől az elemtől. Példaként említhetnénk Kanadát és Ausztráliát: mindkettő a Brit Nemzetközösség tagja, s így mindenkori államfőjük Nagy-Britannia uralkodója, ám Kanada címerében van, Ausztráliáéban nincs korona. A különleges státusú Nyugat- Berlín, noha nem monarchia, mégis koronás elemet használ címerében, s ugyanígy Európa legősibb köztársasága, San Marino. , De vajon mennyire szuverén egy ország címere megválasztásában, megváltoztatásában, Beleszólhat-e más állam abba, hogy Magyarország milyen címert használ? Okozhatnak-e nemzetközi bo. nyodalmakat azok a több évszázados hagyományú, s a köztudatban máig élő címeris, szinte szétszedhetetlenül csapódik egymáshoz, rendkívül erős rugóktól hajtva. Jaj annak, aki belelép [ Nemcsak az emberek miatt mondom. A csapdába került őzek, szarvasok, vaddisznók, más erdei állatok is kínok kínjával pusztulnak el, mert aki ezeket a rabsic-szerszámokat lerakja, az rendszerint nem járja végig naponta „vadászterüle- tét", hogy ellenőrizze, jó-e a fogás. A rabsickodás - magyarán: orvvadászat -, amúgy is terjedőben. Magam részéről megkockáztatom: nem annyira a húsárak emelkedése, hanem a társadalmi morál süllyedése miatt. Ez az eset azonban külön figyelmet érdemel: éppen a lerakás helye okán. Mintha tulajdonosa fütyült volna arra, hogy erre sokat járnak emberek (is). Nem vagyok ugyan híve a szemet-szemért elvnek, de jól ideigazíthatónak vélem az ismert mondást: „Hogy törne ki a lóba!" Ha már nem esett a saját csapdájába. M. A. értelmezések, melyek szerint a címer jobb oldalán a négy ezüst pólya a Dunát, a Tiszát, a Drávát és a Szávát jelképezi, míg a bal oldalon a hármas halom a Tátrát, a Fátrát és a Mátrát? Annak idején, amikor Szov- jet-örményorszóg megalakult, címerébe állította az örmények szent hegyét, az Arará- tot, amely Örményországból csak látszik, de Törökország területén található. A híres történet szerint Törökország -moszkvai nagykövete révén tiltakozott az akkori szovjet külügyminiszternél, Csicserinnél, aki igen szellemesen válaszolt: Csodálkozik, hogy éppen Törökország kifogásolja ezt, amelyről tudvalevő, hogy olyan objektumot szerepeltet zászlaján, amely nem található országa területén, csak onnan látszik. Tudniillik a félhold. Ezt a történetet azonban aligha hitelesíthető anekdotának minősítette dr. Herczeg Géza, a JPTE nemzetközi jogi tanszékének professzora, akitől a felvetett kérdésekre eligazítást kértünk. Kifejtette, hogy a területi igény gyanúját nem lehet a régi címer hagyományos értelmezésére alapítani, mert az teljesen tudománytalan: a cimerpajzs jobb oldalán látható négy ezüst pólya a másik négy vörös mellett nem folyókat jelképeznek, hanem az Árpád-ház családi címerének elemei, a hármas halom sem hegyekre utal, hiszen eredetileg görög ómega betűt formázó kereszttartó volt. A'lapelv, hoqy az állami szuverenitásnak általános korlátja a másik állam szuverenitása. A címerválasztás elvileg akkor okorhat nemzetközi bonyodalmakat, ha egy állam olvan címert választ, vagy címerében olyan elemet szerepeltet, amelyet más állam a sajátjának tekint. Gvakorlatilan azonban ilvenre nem volt példa még. A nemzetközi ioa annyiban foglalkozik állami felséqjélvé- nveVkel, hogy tiszteletben tartásukat biztosiba. Más állam felségjelvényeinek meqgyalázá- sa, megrongálása, meqsemmi- sítése ellenséqes. illetve barátságtalan cselekedetnek minősül. amiért erkölcsi elégtételt lehet kérni, követelni. A hodiioa tiltia az ellenfél zászlóiéval, jelvényeivel való visz- szaélést, éooúav. mint o védettnek nyilvánított jelekkel, a vörös kereszttel, a vörös félholddal és az ENSZ zászlajával való visszaélést. A címer és a zászló változásáról a többi állam úgy szerez tudomást, hogy a diplomáciai képviselet épületén az új felség- jelvényeket helyezik el. Szokás, de nem szokásjog, hogy az állam jegyzékben is tájékoztatja a többi államot felségjelvényeinek megváltozásáról. Dunai Imre vascirnapi 5 Svií&vSSKSvxSi'Siw Egyetemi kiállításból — várostörténeti bemutató
