Dunántúli Napló, 1989. május (146. évfolyam, 119-146. szám)

1989-05-29 / 146. szám

Vilég proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló XLVI. évfolyam, 147. szám 1989. május 30., kedd Ára: 4,30 Ft Az MSZMP Baranya Megyei Bizottságán fit- lapja eg ebben az eubei Pártkongresszus Az MSZAflP Központi Bizottságának ülése Grósz Károlynak, az MSZMP főtitkárának megnyitó beszédét követően megkezdte tanácskozá­sát az MSZMP Központi Bizottsága május 29-én, az MSZMP székházában MTI TELEFOTO Elfogadták az agrárpolitikai koncepciót Hétfőn reggel 9 órakor Grósz Károly főtitkár elnökletével összeült a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizott­sága. Az ülésen meghívottként részt vettek: a Központi El­lenőrző Bizottság elnöke és titkára, a KB osztályvezetői, a megyei és megyei jogú pártbizottságok első titkárai, a Bu­dapesti Pártbizottság — nem testületi tag '— titkára, to­vábbá a pártsajtó vezetői. Az első napirendi pont tárgya­lására tanácskozási joggal meghívták az agrárágazat több vezető személyiségét. , Grósz Károly a Politikai Bi- z°ttság nevében üdvözölte a Központi Bizottság tagjait, majd 0 testület döntött a tanácsko- ÍQs napirendjéről. O Az MSZMP agrárpolitikai koncepciójának megújí­tásáról szóló állásfoglalás ki- °'akitása — előadó Iványi Pál, 0 Központi Bizottság titkára; O Javaslat az országos pártértekezlet előkészíté­sei kapcsolatos főbb szerve­zi feladatokról - előadó ®rósz Károly főtitkár; Különfélék. Ezt követően Iványi Pál tar­totta meg előadói beszédét. Iványi Pál előadói beszéde Bevezetőjében emlékeztetett ^rra, ' hogy a Központi Bízott­ig 1989. február 20-i ülésén J koncepciótervezetet azzal °9<3dta el, hogy azt az érin­titek széles köre vitassa meg. elmúlt hónapokban csak- hem ezer szervezetben és in- ®ziményben több mint 30 ezren jutatták meg a dokumentumot, . r'tikai megjegyzéseikkel vagy iQvaslataikkal ' segítették az flnVQg formálását, és hozzájá­rok ahhoz, hogy a szakmai °ivélemény értékítéletét, vé­leményét messzemenően figye­lembe vehessék.- A viták hasznosak és igen tanulságosak voltak, ugyanak­kor igen szenvedélyesek és kri­tikusok is - állapította meg Iványi Pál. - A mezőgazda­ságban felhalmozott problé­mák ismeretében azt kell mon­dani, hogy indokoltak ezek a szenvedélyek. A véleménycserék a résztve­vők murtkhelyétől, lakóhelyétől, képzettségétől, kilátásaitól füg­gően igen széles könt felölel­tek, az ágazat valamennyi kér­désével foglalkoztak. Elisme­rést kapott a koncepcióterve­zetnek az a része, amely a múlt eredményei mellett a hi­bákat is őszintén feltárta. A kétségtelenül sikeres utat meg­tett agrárágazatban az ered­mények sok esetben eltakarták a hibákat és a tévedéseket. A falvakból, a nagyüzemekből, az élelmiszer-feldolgozó vállala­toktól érkezett vélemények egy­behangzóan megerősitették, hogy az agrárágazatban dol­gozók minden hibájával, elkö­vetett tévedéseikkel együtt , is vállalják az elmúlt három év­tizedet és büszkék azok ered­ményeire. Szinte valamennyi vélemény foglalkozott az ágazat gazda­sági helyzetével és az üzemek egyre nagyobb hányadának el­lehetetlenülésével. Szenvedé­lyesen kritizálták a fokozódó költségvetési elvonásokat, ame­lyek évről évre csökkentik a támogatások összegét és évről évre növelik az elvonásokét. Növeli a terhelést az ipari és mezőgazdasági árak közötti olló nyitása, amely évek óta tart, és egyre súlyosabban érinti a mezőgazdaságot. — Ar adatok azt bizonyítják, hogy mind a mezőgazdaság­ban, mind az élelmiszeripar­ban a korábban is nyomott jövedelmi helyzet a nyolcvanas évtized második felében folya­matosan romlott - mutatott rá Iványi Pál.- Az 1988. évi nyereségtö­meg összege folyóáron még el­éri az 1980-as évét, de reál­értéke annak már csak a felét teszi ki. Különösen súlyos a helyzet az élelmet adó alap­anyagtermelésben. Jól érzékel­teti a helyzetet a búza jöve­delmezőségének alakulása, amelynek költségarányos nye­resége tíz éve még 25-30 szá­zalékos volt, 1987-re ez 3 szá­zalékra csökkent és az utolsó három év átlagában is alig több mint egyharmadát teszi ki az 1980. évinek. Következ­ménye mindennek, hogy a me­zőgazdaságban a beruházás, a műszaki fejlesztés 1988-ban összehasonlító áron szá­molva az 1982. évinek csupán háromnegyedét éri el. Általá­nos a tőkeszegénység, elavult a technika. Tetézi a bajt az ágazat sa­játosságait figyelmen kívül ha­gyó hitel- és kamatpolitika is. Miközben a rövid lejáratú me­zőgazdasági hitelek kamata az 1980-81. évi 10 százalékról 1988-ra 17-18 százalékra nőtt, addig az alaptevékenység jö­vedelmezősége 12 százalékról 5 százalékra csökkent. Mindez elég indok arra, hogy joggal féltsük az ágazat ejért ered­ményeit, féljünk a termelési színvonal csökkenésétől, és az azzal együttjáró élelmiszer- hiánytól, annak összes társa- dolmi-gazdasági-politikai kö­vetkezményeitől. Félni azonban kevés és nem is lehet vele problémákat megoldani, cse­lekedni kell -• szögezte le. — (Folytatás a 2. oldalon) A tartalomból: ÉGÉSI SÉRÜLTEK ÚiSZERÜ ELLÁTÁSA (3. oldal) ÉRDEKVÉDELEM MINDENEK­ELŐTT (5. oldal) Straub F. Brúnó látogat Straub F. Brúnó, az El­nöki Tanács elnöke Kenan Evrennek, a Török Köztár­saság elnökének meghívá­sára június 5. és 8. között hivatalos látogatást tesz Törökországban. Jelcin mégis LT-tag Gavriil Popov közgaz­dász közölte a küldöttek­kel, hogy Alekszej Kazan- nyik omszki jogász-tanár visszalépett Legfelsőbb Ta­nácsi tagságától, hogy ez­zel lehetővé tegye Borisz Jelcin bekerülését. Kazan- nyik - Popov után felszó­lalva - megjegyezte, hogy azzal a feltétellel lépett vissza, ha helyére az utá­na legtöbb szavazatot gyűjtő Jelcin kerül min­denfajta szavazás nélkül. Erről érthetően vita bon­takozott ki, hiszen ilyenre még nem volt példa a szovjet törvényhozás törté­netében. (Folytatás a 2. oldalon) izéül az Országgyűlés Kedden délelőtt 10 érőkor megnyílik az Országgyűlés ülésszaka. A Parlamentet Szűrös Mátyás házelnök hívta össze. Az elmúlt hónapok magyar belpolitikájának markáns vonásává vált a feszített ütemű törvénykezés, amely most újabb állomásához érkezik a Parlament kedden megkezdő­dő tanácskozásával. A május- hónapban immár másodszor összeülő törvényhozó testület ezúttal olyan kérdésekre összpontosítja figyelmét, amelyek a magyar gazdaság — mind az ipar, mind a mezőgazdaság — alapproblémáit érintik. A jogszabály-tervezetek, módosító indítványok jelen­tőségének megfelelően az ülésszak munkarendjét négyna­pos intenzív vitára készítették elő. Az olcsó áruk kereslete kiszámíthatatlan Tejtermékválaszték a pécsi Konzum ABC-részlegén Fotó: Proksza László Tej, vaj van bőven Óvatos rendelés krémtúróból, pudingból Azok a kereskedők, akiiekéi tegnap beszéltem, egyöntetűen hangsúlyozták, hogy jó gyártó- szállító partnerük a Baranya Megyei Tejipari Vállalat. Straub János, a vállalat igaz­gatója is erről kívánt meg­győzni, amikor azt állította, hogy a tejtermékekből korlát­lanul ki tudják elégíteni a rendelők igényeit. Mégis akad­nak kérdéses pontok. A pécsi Szigeti ABC vezetője, Jilly Csaba elmondta, hogy például a múlt héten egyetlen Ca­membert sajtot sem kaptak, s hiába van ezen kívül leg­alább harmincféle sajt a pol­cán, ha egyes vevők éppen az ilyen jellegűt kedvelik, akkor nem találnak megfelelőt. Eb­ben az igen jó árukinólotú ABC-ben is előfordult már, hogy eltűnt a hűtőpultból a Party vajkrémcsalád natúr tagja, meg a legolcsóbb vaj­féle, a szendvicsvaj is. A do­logban - mint kiderült - nem a tejipar a ludas, hanem a Növényolajipari Vállalat buda­pesti gyára, ahol is margarin a nagykarbantartás miatti több hetes leállás következté- •ben hetekig nem készült, s (Folytatás a 3. oldalon) Vihar — jégesővel. Az 58-as úton Pogónynál teljes útszélességben hömpölygött a viz a felhő- szakadás után, Szolánta központjában valóságos tó alakult ki az úttesten, az útszéli árkok bővizű patakká változtak, amelynek partján sokáig megmaradt a lehullott jég. (Tudósítás a 2. oldalon.) Loufer László felvételei

Next

/
Thumbnails
Contents