Dunántúli Napló, 1989. május (146. évfolyam, 119-146. szám)

1989-05-24 / 141. szám

Dunántúli napló 13 1989. május 24., szerda A plurális testületért Kísérlet a párbeszédre A választási előkészületek megbeszélés-sorozatának első találkozójára hívta meg teg­nap dr. Farkas Károly, a vá­rosi tanács vb-tifkára a Pécsett tevékenykedő pártokat, szerve­zeteket és mozgalmakat. Meg­hívót kapott a DEMISZ, a FI­DESZ, az FKGP, a Hazafias Népfront városi bizottsága, a Keresztény Demokrata Nép­párt, az MDF, az MSZDP, az MSZMP városi bizottsága és az SZDSZ. Dr. Farkas Károly a párbe­széd megkezdésének igényével részletesen kifejtette álláspont­ját mindarról, amit fontosnak tart a soron következő válasz­tások előkészületeiben. Hang­súlyozva, hogy bizonytalan a választások időpontja, nincs a társadalom mai politikai álla­potát tükröző választási tör­vény. Vitaindítójának lényeges mondanivalója az volt, hogy a helyi politikában, a plurális testület létrehozásában szük­ség van a politikai szerveze­tek együttműködésére, sőt kö­zös munkájára. Az már bizto­san látható, hogy az állam­igazgatás kivonul a választási rendezvények szervezéséből, megszűnik a népfront jelöltál­lítási monopóliuma. Üj módon kell felkészülni a választások­ra, amelyék Pécsett abban is különböznek a korábbiaktál, hogy tervezik a választási 'kör­zetek átrendezését,, így a mos­tani 92 helyett 70 tagú lesz a városi önkormányzat testületé. Elmondta, hogy négy-ötszáz ember munkája szükséges a választási rendezvények tiszta­ságának és ellenőrizhetőségé­nek biztosítására annak érde­kében, hogy valamennyi lakó­terület és szervezet felelős, a város érdekeit képviselő jelöltet juttathasson a városi kormány­zatba. Javasolta egy koalíciós választási szervezet létrehozá­sát, vagy a jelöltállítási jog­gal felruházott pártok, mozgal­maik képviselőiből erre a fel­adatra delegált szervezet lét­rehozását. Beszámolt arról is, milyen elképzelései vannak a városi tanács vezetésének a képvise­leti munka szakmai hátterének kialakítására, az apparátus struktúra-váltósára. A végrehajtó bizottság tit­kára amellett, hogy általa fon­tosnak tartott információkat igyekezett megosztani a meg­hívottakkal, lényegesnek vélte o. párbeszéd, vagy tárgyalás- sorozat megkezdését már ma. A részletes ismertető meg­hallgatása után felállt a Ba- ranya Megyei Ellenzéki Kerék­asztal (mint az FKGP, a FI­DESZ, az MDF és az SZDSZ) képviselője és felolvasta azt a levelet, amdtyben a megyei el­lenzéki kerekasztal négy pont­ban indokolva nyilvánítja ki, hogy a meghívásnak nem tud eleget tenni, majd kötelezett­ségét teljesítve elhagyta a termet. Dr. Matheovits Ferenc, a Keresztény Demokrata Nép- Párt képviseletében a jelöltál­lítás nehézségeiről szólt, Ger­gely László, a népfront városi bizottságának képviseletében elmondta, hogy a HNF önálló Jogon szeretne indulni a vá­lasztásokon. Viszlói Sándor, az MSZDP képviseletében java­solta, hogy folytassák a meg­beszéléseket, és az ősszel ül­jenek le újra. Szelestyei György, az MSZMP városi bi- íottsógának képviseletében ki­fejtette, üdvözli a kapcsolat­felvétel szándékát, bár érdemi tárgyalásokra ő sem készült. Gerner Károly, a DEMISZ kép­viselője azt hangsúlyozta, fon­tosnak tartja az előkészületek oyilvánosságát, mert az embe- rek már tiltakoznak a paravá- nok mögötti folyamatok -ellen. G. M. Balassa Péter, Fehér Ferenc, Herceg János és Petri György az íróvendégek között Előzetes az ünnepi könyvhétről . Június 2-től vósórolihatóak meg az idei könyvhét kiadvá­nyai, s ezen a napon 18 óra­kor tartják a Művészetek Há­zában az ünnepi könyvhét ba­ranyai megnyitóját, ahol a Pannónia Könyvek tart könyv­premiert, Hamvas Béta-Ke­mény Katalin: Forradalom a művészetben, Absztrakció és szürrealizmus Magyarországon című könyvének újbóli kiadá­sával. Megnyitót dr. Tóth Ti­bor egyetemi tanár, főigazgató mond, az est vendége Kemény Katalin és Szabó lúlia művé­szettörténész. Június 4-én, va­sárnap 17 órakor Versenden nyitják meg a megyei könyv­hét nemzetiségi rendezvényei­nek sorát dr. Mándity Marin, a Magyarországi Délszlávok Demokratikus Szövetségének főtitkára és dr. Román Lösz- ióné, a Baranya Megyei ‘Könyvtár igazgatója. Az est vendégei Blazsetin István, Frankovics György, Karagity Mihály írók és Sarosácz György néprajzkutató. Június 5-én, hétfőn 18 óra­kor a pécsi Művészetek Házá­ban a könyvhét központi írá­olvasó találkozójának vendégei Balassa Péter, Hallama Erzsé­bet, Pákolitz István és Petri György, akikkel dr. Nagy Im­re egyetemi docens beszélget. Június 2-től könyveiket dedi­kálják a szerzők, ezen idő­pontokról naponta adunk tá­jékoztatást, akárcsak az író­olvasó találkozókról: dedikálni fog Balassa Péter, Berták László, Hallama Erzsébet, Ken­de Sándor, Petri György és Rá- tonyi Róbert. Ezen főeseményeket felso­rolva máris ízelítőt adtunk az irávendégek névsorából: a Je­lenkor munkatársaihoz tartozó 'Balassa Péter és a hosszú idő után nem szamizdat kötettel jelentkező Petri György mel­lett a baranyai olvasók talál­kozhatnak a Jelenkor itt élő szerzőivel, Berták Lászlóval, Csorba Győzővel, Galambosi Lászlóval, Pákolitz Istvánnal, Pál Józsefiéi, Tüskés Tiborral, s a jó ideje Pesten élő Kende Sándorral. Idelátogat Kodolá- nyi János leánya, Kodolányi Júlia, aki nemrég Apám cím­mel jelentette meg emlékeit. A vajdasági magyar irodalom két jeles képviselőjével is ta­lálkozhatunk, Fehér Ferenc költővel és Herceg János író­val. Jugoszláviából a horvát Enes Kisevic, valamint Visnja Stahuljak látogat Baranyába. A vendégek listáján találjuk Békés Pál, Berkesi András, Lőrincz L. László, Padisák Mi­hály, azaz ,,Miska bácsi”, Rá- tonyi Róbert színművész, Rit- tinger Engelbert nevét is. Elő­adóművészek, színművészek műsorai szerepelnek a progra­mon, így Sólyom Katalin, Sel- lei Zoltán irodalmi délutánjai. Szatyor Győző kiállítása to­vábbra is látható a sellyei művelődési házban, ahol Tüs­kés Tiborral is lesz találkozó. Könyvtárat fognak avatni Egy- házasbarasztin, és az itt élő horvát, valamint szerb közön­séggel rendeznek ankétot Nagykozárban, továbbá Ola­szon a nemzetiségi sajtó, rá­dió, televízió szerkesztői. Minden negyedik lakos Cigánycsaládok Kölkeden Márkus Jánosné (a képünk jobb oldalán) egy patronáltjával Fotó: Káródi Gábor — A mi cigányaink mások — fogadott Szűcs Lajos Kölked tanácselnöke. Az 1200 lakosú község minden negyedik lako­sa cigány származású, de 90 százalékuk rendelkezik munka- viszonnyal. Néhány szabálysér­tést elkövetnek, de rendőrségi ügy alig akad a faluban. Konfliktust inkább zajosabbün- nepléseikkel okoznak, de ez sem túl gyakori. A telepen évek óta már csak néhány család él, akik nem akarnak szakítani a régi élet­móddal. A faluban élők vi­szont egy-két kivételtől elte­kintve rendesen járatják- gye- rékei'ket az iskolába. Az óvo­dában a kiscsoportosak fele cigányszülők gyereke. A vala­mikor tiszta református közsé­gekbe már a második világ­háború előtt beköltözött né­hány cigánycsalád: „először” a ivajda és a zenészek. A fér­fiak teknőt készítették, a nők házakhoz jártak segíteni egy kis élelmiszerért. Márkus Jánosné öt éve gon­dozza a cigánycsaládokat Köl­keden. A 67 éves asszony 30 évig vezette a falu vegyesbolt­ját, mindenki ismeri, tisztelik. Rábízták tehát a cigánycsalá­dokat.- Nem akadt pedagógus, aki vállalta volna — mondta mosolyogva. - Pedig nem kell hozzá semmi különös, elég tö­rődni, beszélgetni velük. Itt él­nek velünk együtt, s a falu­nak is érdeke, hogy ne ma­radjanak le a fejlődésben. So­kat változtak az elmúlt évek alatt. Emlékszem, amikor elő­ször látogattam meg a csök­kent értékű lakásokba költözött cigányokat, meglepődve néz­tem a konyha közepén mélyü­lő gödörre. A ház tulajdono­sa ugyanis régi szokásához hí­ven a konyha -közepén, egy tuskán vágta a fát. Azt is megbeszéltük, jobb a néhány hibás cserepet kicserélni, mint megvárni, mikor ázik át a pla­fon. Ma már inkább arról esik szó, hogyan lehet beosztani a Öénzt, kitölteni egy kölcsönzési nyomtatványt. Márkusné közbejár ügyes­bajos dolgaikban, se g é I yék e I - osztásában kikérik a tanácson is a véleményét.- Nem mondom, néhányon elhúzódnak a cigányoktól, de olyan magyar ajkú csalódok is akadnak, akik összejárnak ve­lük, sőt több vegyeshózassó- got kötöttek a faluban. Kö'lkeden több cigánycsalád épített házat, és az utcákat járva kívülről igazán nehéz el­dönteni, kik lakják. Horváth Istvónék is építkez­ni szeretnének. A telekvásár­láshoz is kölcsönt vettek fel, a további részleteket nem lesz könnyű, a családi pótlékkal és gyessel együtt is csak tízezer forintos jövedelmből fizetni. — Ha mindennap zsíros ke­nyeret kell ennetek, akkor is ki kell jutnotok ebből az odú­ból — kapcsolódott a beszél­getésbe a szomszéd. Ugyanis a feleség édesany­ja másfél szobás lakásának félszobájában élnek két kislá­nyukkal. A másikban az édes­anya a másik lányával és an­nak gyerekeivel. Sajnos, a ro­konok segítségére nem számít­hatnak. István szülei már nem élnék, sőt mint beszélgetés közben kidérüft, .egyik bátyja kölcsönét kezesként ő törlesz­tette. Ebből a pillanatnyilag bizonytalan helyzetből egy hang hallatszik tisztán: a ha­tározott vágy a saját lakás után. Porth E. .......................x • ” .......................................... *’ ........n..................... ........................... Bi zonytalanságok a nyugdíjemelés körül Áz ígéret: július 1-jétől folyósítják A jó hírt mindig örömmel, közöljük, tettük ezt május 18- án is, amikor a kormány és a SZOT vezetőinek tárgyalásairól tájékoztattunk. Az utolsó mon­datokat idézzük: „A szociálpolitikai intézke­dések között megerősítették, hogy végrehajtják a nyugdíjak korábban elhatározott 100 fo­rintos emelését, amelyből min­den nyugdíjas részesül. Az 5000 forint alatti nyugdíjjal rendel­kezők, valamint az első és a második csoportba tartozó rok­kantsági nyugdíjasok ellátása ezen felül június 1-ijétől továb­bi 200 forinttal nő. A családi pótlék összege szeptember 1- jétől gyermekenként 150 fo­rinttal lesz magasabb." Az elmúlt napokban megsza­porodtak a számonkérő tele­fonhívások, és idős olvasóink egyre türelmetlenebbül teszik szóvá, hol marad az ígéret, hiszen a májusi nyugdíjaikkal hiába várták a 100 forintos emelést. Megértjük az ingerült hangot, és igyekszünk pontosí­tani a közlemények tartalmát. Megjegyezve, hogy ezekhez a tájékoztatókhoz mi a szerkesz­tőségben nem teszünk hozzá és nem veszünk el, a kormány hivatalos közleményeként ad­juk tovább. Igazuk van olvasóinknak, mert az idézett tájékoztatóból nem derül ki, mikor" folyósítják a nyugdíjasoknak Ígért egysé­ges 100 forintos emelést. Vi­szont sokan jól emlékeznek a kormány januári tájékoztatójá­ra, miszerint ezt az összeget május 1-jétől kapják meg a nyugdíjasok. Csakhogy e nyugdíjemelést a tervezett energiadíjak, valamint a víz- és csatornadijak emelésének ellensúlyozására ígérték. A ter­vezeti áremelést időközben el­halasztották, így elmaradt a 100 forintos kiegészítés is. Amit tegnap sikerült • meg­tudni: a pécsi Társadalombiz­tosítási Igazgatóság semmilyen utasítást nem kapott a folyó­sításra vonatkozóan, informá­ciói olvasóinkhoz hasonlóan a lapokból szerzettek. A Nyug­díjfolyósító Igazgatóságtól ha­sonló tájékoztatással irányítot­tak tovább az Országos Tár­sadalombiztosítási Főigazgató­sághoz, ahol az igazgatási és jogi főosztály nyugdíjosztályán a következőket tudtuk meg: ők ma úgy tudják, hogy az egységes 100 forintos nyugdíj- emelést és a közleményben ígért kategóriákban a plus* 200 forintos kiegészítést július tés május utolsó napjaiban 1 fjétől folyósítják. További várható. Akkor újra feltesszük kérdésekre nem kaptunk vá- olvasóink kérdéseit, löszt azzal, hogy a végső dön- G. M. ^ A BUDAPEST BANK RT. F10KIA. PÉCS: munkatársakat keres az alábbi szakterületekre: VALUTAPÉNZTÁROS, ÉRTÉKTAROS. KÖVETELMÉNY: — középfokú végzettség, — idegen nyelv ismerete, — ötéves szakmai gyakorlat. JELENTKEZÉS: BUDAPEST BANK RT. FIÓKJA, PÉCS (TITKÁRSÁG), PÉCS, RÁKÓCZI OT 30. TELÉFON: 27-077 BUDAPEST BANK RT. FIÓKJA, PÉCS előtt ’68 hatalma „Hatvannyolcban a világ más volt / helybenfutótűz bó­bitás” — írta Csordás Gábor Levél Cseh Tamásnak című versében, anno . . . Hogy ez a világ — hatvan­nyolc értelmében — mennyire volt más, arról személyes él­ményeim nincsenek. Most, a '68 hatalma című négyrészes holland dokumentumfilm láttán idéződön föl bennem egy ak­kori, gyerekkori kérdésem. Ezt a kérdést annak idején nem tettem föl, mert féltem, hátha butaságot kérdezek. Láttam akkoriban a tévében, hogy tíz. és százezrek tüntet­nek az utcákon - Nyugat-Eu- rópában. Bizonyára nem kap­tam eléa szilárd eszmei neve­lést az úttörőben, mert engem az a . kérdés foglalkoztatott, hogy í szocialista országok­ban miért nem tüntetnek és sztrájkolnak az emberek. Húsz évnek kellett eltelnie, hogy ezekre a megmozdulá­sokra itt is úgy kerüljön sor, hogy az megjelenhessek a nyilvánosság előtt. És húsz év. nek kellett eltelnie, hogy Da­niel Cohn-Bendit Steven de Winterrel elkészítse dokumen­tumé lm jé t. A sorozat nemcsak a nyu­gat-európai fővárosok meg­mozdulásait idézte fel. hanem az Egyesült Államokban és La. tin-Amerikában lezajlott ese­ményeket is. És húsz év múl­tán a „vörös Dani” fölkereste az egykori főszereplőket. Di­ákvezéreket, gerillákat, akik­ből később újságírók, terroris­ták vagy miniszterek lettek. Az az út, ahogy Joschka Fi- scherből az NSZK zöldpárti környezetvédelmi minisztere lett, persze, némiképp külön­bözik a mi Maróthy Lászlónk pályafutásától. Pár éve egy if­júságszociológus (maga is hat­vannyolcas) a nemzedékén be­lüli tagozódást így vázolta: voltak a felnőtt társadalom­mal radikálisan szembenállók, akik ezt a kívülállást a mai napig (külsőségekben is) meg­őrizték. Mások belső autonó­miájuk és elveik megőrzésével kapcsolódtak bele a társadal­mi intézményrendszerbe. És volt egy csoport, akik körül­belül idomultok az elődeikhez és vezetőikhez, úgy is néztek, ki és úgy is gondolkodtak, mint a hatalomgyakorló appa­rátus. Úgy nézték ki, mintha ők lennének a múlt. És pár év múlva kiderült, hogy ők voltak a jövő. Egy generációval utóbb, az én nemzedékemben ez a fo- Iyamat ugyanígy ismétlódött: a legkonzervatívabb diáktársam lett politikai munkás. Joschka Fischer azt mondja, „a közmegegyezés olyan vala­mi, amit harcban kell kivívni". Nálunk harminc éven át köz­imegegyezés volt — mondták a pártvezetők a nagygyűléseken és a televízióban. A békés ke­let-európai változat. '68-ból legenda és nosztal­gia lett ott, ohol 68-nak nem volt, méh nem lehetett hatal­ma. Ahogy az utánam jövő nemzedékből ifj. Bagossy Lász­ló írja Párizsi tangó című ver. sében: „hatvannyolc volt a szép / nyolcvanhat is lehet / Iha hatvannyolcba még / az ember kisgyerek". De most már 89-et írunk. M. P. \

Next

/
Thumbnails
Contents