Dunántúli Napló, 1989. május (146. évfolyam, 119-146. szám)
1989-05-24 / 141. szám
«707. május sierua Dunántúli napló 3 Száz évvel ezelőtt, máiul hónapban kezdte meg Püspöklakon az iskola alapozását a régi helyén egy bátaszéki építőmester, König Lőrinc. Az 500 forintos építési költséget a falu állta, a lakosság is segített és 1889 őszén már megkezdődhetett a tanítás az új épületben Dill- mann József kántortanitó vezetésével magyarul és a helyi német tájnyelven. Az iskola és a tanitótakás bútorzatát az iskolaalap fedezte 300 forintból — olvassuk Teppert Erzsébet szakdolgozatában. A Püspö'klak, Geresd és Kisgeresd (amelyek püspöki 'birtdkok voltak valaha) 1971. évi egyesüléséből lett Geresdlak. Itt áll a körzetközpont iskolája, amely május utolsó hetében különféle rendezvényekkel üli meg a jubileumot. Lesz történeti kiállítás, sportverseny, hőléaballon-'bemutató, úttörőavatás, bemutatkoznak a szakkörök, végül június 2-án, pénteken az iskola nyílt napot rendez, hazavárja régi növendékeit és pedagógusait, este ünnepi műsor lesz a tsz éttermében, vasárnap 4 órakor pedig hangverseny Geresdlak freskókkal díszített templomában. Nagy események ezek a község életében, még a szülök is megállnak a mindennapi hajszában, s a nagyszülők 15 elmennek megnézni, meghallgatni a régi német viseletben fellépő unokákat. * A gyerekek meg verset írták a régi iskola tiszteletére: • •Állják még e vén lalak soká °z élet viharát, / Mindenki ezt kívánja, ki idejár vagy idejárt” ~ hirdeti az egyik versike. Nos, a statikus másként vélekedik: harmincva’lahónyezer fogatért megállapítást nyert, hogy a százéves iskola öt éven belül életveszélyessé válik, ®s már a nyáron óvintézkedései kell tenni. Eddig is százalékét költöttek épületeikre, hazánkban valahogy nem ju- *°tt az elmúlt évtizedekben e9y új iskolohálózat megépítésére. Eredményként adtuk hi- rül, ha egy régi lakóépületből, istállóból tanügyi helyisé- 9eket lehetett teremteni. Ge- ésdlakon is így áll a helyzet, két épületben, továbbá a napközi és a műhely épületében mnitanak — az utóbbi valaha csűr volt.. . „Százéves az iskola nk" Geresdlak mindig a periférián volt „Nehéz idők járnak a népgazdaságra, I Nem telik pénz egy új iskolára" - zengi a fent idézett gyermekvers, akárha egy aktuális sajtónyilatkozatot hallanánk. Geresdlakon folyik a latolgatás. A mohácsi körzetben „mindenütt megoldott az iskola gondja”, itt azonban kell az új épület a Baranya Megyei Tanács szerint is, amely a mai 40 milliós ár felét tudja állni. Száz éve a község maga fizette ki König Lőrinc mestert, ma tanakodnak, mihez lehetne kezdeni. Egymillió forint a fejlesztési alopjuk, tudom meg Molnár Adámné vb-titkártól, s ez hamar elmegy elemi dolgokra. Elemi iskolára nem elég. Pályázatra gondolnak, a német nemzetiségi nyelvoktatás és a bevezetés előtt álló kétnyelvű oktatás programjával talán sikerül a 20 millió elnyerése. Nem először járok ebben az iskolában, mindig takaros, tiszta a Lantos lánosné vezette intézmény. Nem látni, milyen nehéz helyzetben vannak. A gyerekek eredményein sem. Fazekasbodáig két kis ingázó az utasom. Egyikük elmondja, szülei szakközépiskolába szánják, mivel ott érettségit és szakmát is szerezhet. Wein- traut Antalné igazgatóhelyettestől megtudom, sok család okoskodik ily módon: az átlagosnál jóval több gyerek, a tanulók 35 százaléka iratkozik szakközépiskolába. Gimnáziumba, a Leőwey német tagozatát is beleértve, 20 százalékuk megy, s a tanulók fele szakmát tanul. Ott vannak Pécsett, Mohácson, Komlón, Szentfőrin- cen, Pécsváradon. Idevaló gödöllői diplomás agrármérnökök, tanítók, óvónők dolgoznak o faluban, a tsz és a Carbon varrodája kínál munkát helyben. A termelőszövetkezet bátran belevág az új dolgokba, most nyulat, kacsát tenyésztenek a helybeliek, sertéshizlalással foglalkoznak, a tsz-ben és odahaza. Sokaknak kell azonban ingázni, s utaznak nemcsak a szülők, hanem a gyerekek is. Geresdlak, Maráza, Fazekas- iboda körzetben 1603 lélek él. A 178 iskolásnak a féle bejár Marázáról, Fazekasbodá- ról és a régi Geresdről. Wein- traut Antalné elmondja, hogy amikor húsz éve tanítani kezdett itt, 325 volt a tanulók létszáma, párhuzamos osztályokban tanultak a gyerekek — ma 20—25 fő tesz ki egy-egy évfolyamot a körzetből. Tavaly 9 gyermek született a négy községben . . .- Hogy miért? Kicsit mindig a periférián voltunk. Szélén az egykori pécsváradi járásnak, peremén a „mohácsi városkörnyéknek". Pécs 30, Mohács 22 kilométerre esik. Mohács felé igen rossz a busz- közlekedés, Pécs feíé jobb, a munkósjáratoknak köszönhetően. Kisgeresdről már egy gyerek sem jár -iskolába, Marázáról is alig. Weintraut Antajné a körzetesítés előtt, 1962-ben egy 12 fős osztályban végezte a nyolcadikat Marázán. A körzetesítés 1963/64-ben zajlott le, Maráza, Fazekasboda felsőtagozata, Geresd teljes iskolája ekkor került a szókhelyközségbe. Nem kell különösebb szociológiai vizsgálatokat végezni ahhoz, hogy '-összefüggést lass'1:-': az akkori „területfejlesztési koncepció" és aközött, hogy elsősorban Marázáról és Fazekasbodáról költöztek el a fiatal csalódok a nagyobb településekre. A tanács pedig házi szociális gondozást szervezett, öregek napközijét tervezi, ahová alkalmasint majd az' öregek is ingázhatnak. * Aki marad, mindent el akar érni, ami ma Magyarországon elérhető. Persze, sok-sok munka árán. Dicsérik az újító, vállalkozó tsz-t, az öt éve megnyílt tsz-benzinkutat (nem kell Mohácsra, Pécsváradra járni tankolni). A gyerekeknek is mindent meg szeretnének adni: ismét divatba jött a kerékpár, s az osztályfőnökök túrákra viszik a gyerekeket. Évente országjárásra, balatoni táborozásra utaznak, számukra a honvédelmi nap mindig közös iskolai kirándulás három autóbusszal Pókozdra, Székes- fehérvárra, Ópusztaszerre. A Gasz György vezette diáksportkor karate tanfolyamot rendez, túrákat vezet a környéken. Bállá Endréné diákjai országos irodalmi pályázatról hoznak díjat, és nagyszüleiket szólaltatják meg az elmúlt háború, a kitelepítés szenvedéseiről a történelmi pályázatokon. Ha róluk van szó, eljönnek, megnyílnak a falu lakói. Ilyen alkalmak az iskolabálok, vagy a nemrég lezajlott nemzetiségi fórum. A műsorokon a gyerekek a régi német viseletben lépnek fel, s a helyi férfiak, asszonyok úgy tartják, belőlük is kitelne égy kórus. Ma azonban csak a tsz étterme alkalmas összejövetelekre, a 40 négyzetméteres könyvtárban lehet kisebb gyűléseket tartani, itt működik a videóra átváltott mozi is. Igazi közösségi élet színhelye — legalább Ge; resdlak körzetközpontban - csak egy új iskolában és a vele együtt felépülő nagyteremben volna lehetséges. Gállos Orsolya „Amíg nincsen ér«fefevé«fe/i»i A TDD5Z célkitűzéseiről - a tudományegyetemen Megalakult május elején a Tudományos Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének pécsi, JPTE-beli egyetemi csoportja. Alapitó nyilatkozatukban több pontban indokolták létrejöttük okait, így például hivatkoztak arra, hogy a Fel- sőoktatási Dolgozók Szakszervezete, „miközben az alulróL Slervezkedés elvét deklarálta, felülről szervezte „újjá" önmagát, mind országos, mind egyetemi szinten, s az érdekeiét szerinti tagolódás helyett a korábbi alapszervezeti ’truktúrát konszolidálta néhány személycserével..hogy ••sem a SZOT, sem az FDSZ nem állt határozotton mellé egyetemi ifjúság, az oktatók jogos követeléseit is fel- v°llaló programjának". ' * ■ , ledni, s talán helyet is kapni benne. — Az általános érelmiségi érdekvédelmet is meghirdették. Miként képzelik el? — A magasan kvalifikált munka nem értékként fizetődik Magyarországon. A társadalmi reform nemcsak a gazdasági és a politikai, hanem a kulturális élet reformját is jelenti. Ez utóbbi a magyar népgazdaság leglemaradottabb területe. Alapkutatási szinten kell feltárni az ellentmondósokat, s azok ismeretében erőteljesen cselekedni. — A TDDSZ-nek jelenleg - a három ka+ról - 23 tagja van. Mennyire elégedett ezzel a létszámmal? — Ügy gondolom, ha jól dolgozunk, többen csatlakoznak hozzánk. A szakszervezettej szemben megnyilvánuló általános bizalmatlanság is befolyásolhatja a távolmaradást. Érdem, munkát eddig nemigen láttok a szakszervezettől. A hirdetőtáblára kifüggesztett alapító nyilatkozatunknak mindenesetre lába kelt; ezt már az érdeklődés jelének tartjuk. — ön szerint elképzelhető-e, hogy sokan léinek is a belépéstől?- Igen. Olyan tendencia búj- kál itt-ott, ami azt sugallja, Ihogy az MSZMP a gazdasági stabilizáció érdekében esetleg „túlad” az ellenzékén. S ebben a túlpolitizált világban az embereknek máris elegük van a politikából.- A TDDSZ ellenzéki szervezetnek számit?- Ellenzékinek abban az értelemben, hogy a fennálló gazdasági, hatalmi struktúra tarthatatlanságát egy szervezet nevében fogalmazza meg. De a TDDSZ nem úgy kritizál,, hogy mindent elvet, és nem próbál választ adni a vitás kérdésekre.- Milyen a kapcsolatuk a Felsőoktatási Dolgozók Szak- szervezetével az egyetemen?- Ügy tapasztaltam, hogy jó, s most dolgozzuk ki az együttműködés konkrét formáit.- ön szerint meddig lesz létjo&psultsága a TDDSZ-nek?- Addig, 'amíg nem alakul ki egy érdekvédelmi parlamenti demokrácia, ugyanis a politikus érdekvédelemből a tudományt nem lehet kiűzni. Szeretném, ha a TDDSZ mielőbb megszűnhetne, de-most úgy látom, nem kevés ideig kell még működnie. p. A. A svéd kiállításon a környezetvédelmi szempontoknak magasan megfelelő takarító berendezéseket is bemutattak Merem állítani: nem annyira memóriám hiányosságainak a következménye, hogy már csak „slágvortokban" emlékszem egy berendezésre. Történt ugyanis néhány esztendővel ezelőtt, hogy egy szenzációsnak Ígérkező szerkezetet mutattak be: bárhol felállítható, aránylag kis költséggel - kommentálták akkor így - működésbe hozható a vizet vasta- lanitó készülék. Ezt pedig már akkor is komolyan kellett venni: nagyon is élő fenyegetés volt az ivóvizek nitrótosítása, másrészt sok helyütt magas vastartalommal szennyezett vizet nyertek a fúrt kutakból. • Miért jelentem ezt a BNV- ről? Mert ma már fogalmam sincsen arról, mi lett ezzel a vastalanitóval . . . Részben tehát ezért: amit — keveset a környezetvédelem köréből — bemutattak az idei Budapesti Nemzetközi Vásáron, gyanítom, kiállítási tárgyak is maradnak, csők éppen pódium nélkül. Másrészt azért, mert amit láthattam, nem győzött tneg arról, hogy ezt a bemutatót felhasználták volna - súlyozotton, környezetszennyezési gondjainkkal arányban - olyan új, hasznos, eleddig fölöttébb hiányolt és megvalósítható elképzelések gyakorlati alkalmazásának bizonyítására. amelyek nagyban-egészben le is fedik a környezetvédelmi igények skáláját. Ami tudvalevőleg igencsak széles. Hogy egyet említsek: azt mondja a Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium egyik illetékese, hogy Magyar- országon jelenleg 712 település lakossága számít veszélyeztetettnek nitrátos ivóvíz miatt. Arra nem találtam adatot: ez hány ember. Mindenesetre az „iletékes" annyiban megoldottnak tekinti e gondot, hogy a több mint 700 község lakossága tartálykocsikban, kannákban, fóliában csomagolva azért hozzájut az egészséges vízhez. S ez évente 200 millió forintjába kerül a kormányzatnak. Én a magam részéről ugyan nem tekintem ezt megoldásnak, meg a 200 milliót is igencsak csekélyke összegnek vélem - de ez az én véleményem. Tudniillik, hogy a vezetékes ellátás jelentené a gond végleges megoldását. Mindenesetre — s remélem, nem a figyelmetlenségem miatt — semmiféle olyan eljárással, eszközzel nem találkoztam a BNV-n, amelyik a vizek nitrá- talanitásót célozná megoldani. Vegyünk egy példát a másik oldalról is: a gépkocsik kipufogógáza okozta légszeny- nyezést. Nem érzem szükségét „átlapozni", mi mindennek köszönhető az égboltunkat tőlünk elválasztó gázlepel léte, s hogy ez — túl az emberek és növények tüdején-életén - mi mindent veszélyeztet, egészen az épületek állagáig. Vagyis csökkenteni a légszennyező forrást: létkérdés. Apró kis asztalnál, már-már klasszikus vásári módszerekkel volt kénytejen reklámozni egy szakember a két- és négyütemű Otto-motorokhoz alkalmas füst- és légszűrőt. Mondhatnánk persze: inkább a Trabantokkal, a Wartburgokkal, a magyar személygépkocsi-állomány több mint kilencéves korátlagóval csináljanak valamit - de ez a kis szerkentyű e helyzetben valóban hasznos. A Délpesti Épületfenntartó Leányvállalat által gyártott Ózon-I kipufogógáz-szűrő bármelyik gépjárműre házilagosan felszerelhető, csatlakoztatható a kipufogócsonkra, betétje ugyancsak házilagosan cserélhető, a kétüteműeknél 5000, a négyüteműsknél 7000 kilométer után, a dízeleknél 6000 kilométerenként. Mint ígérik: három hónap múlva országosan terítik, betét mindig lesz, 600 forint körüli ösz- szegbe kerül a szűrő, három tartalékbetéttel együtt. Ez mór valami. Mert az új szabadalom a városi forgalomban a kipufogógáz ólom- tartalmának 75-80 százalékát leköti, az olajnak, a koromnak és a kátránynak pedig 60—80 százolékát. Ez a jó példa. Hasonló előjellel említhetnénk mást is a vásáron látottak közül, például a mozgatható szemétégetőt. Az okos kis berendezésre valóban nagy szükség lenne, hiszen - maradjunk Baranyánál — a legtöbb községben a település szélére borítják a szemetet. . . Csakhogy pont erről jut eszembe a bevezetőben említett ■ vastalanitó: az a mostani újdonság milyen sorsa jut? Mészáros A. hető nyitott egyetem kialaki tásához segítséget nyújtsunk Olyan oktatási intézmény« van szükség, -amelyben az önkormányzati igazgatást, a mi nősítést, az előlépést csakis c tudós határozza meg, tekinte nélkül a politikai, világnézet meggyőződésre. Depolitizál egyetemet képzelünk el, melye nem egyes pártok igazgatnák és amely megfelelő pénzalapjával önállóan gazdálkodhat Olyan egyetemet, ahol a tanszabadság, a szabad oktató- választás valósul meg. Ossz« kell kapcsolni az anyagi és a] erkölcsi megbecsülést. A leen. dő egységes Európához csakis ilyen szemlélettel léhet közeaida Ágnes, a TDDSZ pé- n. Egyetemi csoportjának ta- . "‘épző kori bizalmija, a Q^izmus-leninizmus tanszék ^lunktusa. Együtt lapozzuk át j^., alapító nyilatkozatot. Cél- középpontjában a nyitott ^/“Pai egyetemet és az értel- munka megbecsülését ^etelő kijelentések állnak: ttl'' J^ost dolgozzuk ki programot. melyhez az önállóság f0 eri€k figyelembevételével, el- ö^juk a TDDSZ alapító n®tében foglalt célkitűzéséig/ Elsősorban azért alapította me9 az egyetemi csopor- r*f T s a későbbiekben sze- *** pécs—baranyai bizott- 115?^ is létrehozni —, hogy a l^fközi mércével értékelVíz és gáz A BNV-ről fefenffűfc fi falnak élni akarnak
