Dunántúli Napló, 1989. május (146. évfolyam, 119-146. szám)
1989-05-18 / 135. szám
1989. május 18., csütörtök Dunűntűit napló 3 Tömeges igény o család, az anyaság, a gyermeknevelés elismertetése Országos nőkonferencia lesz júniusban Szervezeti és személyi változások várhatók Június végén Budapesten lesz a következő, a IV. országos nökonfe- rencia. Ebből az alkalomból beszélgettünk dr. Vankó Attilánéval, a Magyar Nők Országos Tanácsa elnökségi irodájának vezetőjével. Először arról érdeklődve, hogy mi késztette a konferencia összehívására az MNOT-ot.- Az MNOT 1982 októberében rendezte meg a III. országos nőkonferenciát, és így működési rendje szerint is esedékessé vált az elmúlt évek munkáját értékelő, a megváltozott körülményekkel számoló programot kimunkáló, tisztújító országos értekezlet. Az elmúlt év felgyorsult társadalmi, politikai változásai nyilvánvalóvá tették a nők és a családok érdekképviseletének, érdekvédelmének jelentős 9ondjait is.- Milyen gondokat érzékel ár MNOT?- Az elmúlt években a nők helyzete rosszabbodott. A kedvezőtlen változások mindenekelőtt a gyermekes családokat sújtják. Törekvéseink és számos intézkedés ellenére sem sikerült az anyaságot megfelelően összeegyeztetni a nők kereső munkájával, az ellentmondások e téren újratermelőnek. Valójában a társada- °m nem tud .igazi választási ehetőséget kínálni a nőknek, ^öntsenek, hogy életük mely bakában melyiket helyezik előtérbe. . ~ E megállapításokból kimúlva mit tartalmaz a prog- ,Qmtervezet, amelyet meg farnak vitatni? " Olyan programot kivá- ^ok a nők elé bocsátani, ame!y számol a nők biológiai °dottsógaival, a társadalom ?? o család gazdasági, er- |ó|csi. kulturális erőinek ál- “Potával, valamint a család petciklusaiból következő sa- J?*0s feladatokkal. Szót eme- az anyaság és a gyereknevelés, a nők családban betöltött szerepe méltóbb elismeréséért, azért, hogy ezt a tevékenységet o társadalom erkölcsileg és anyagilag jobban honorálja. Fellépünk azért, hogy a nők a jelenleg túlzottan ható anyagi kény- , szerek mérséklésével a jövőben szabadabban választhassanak, hogy életük mely szakában és mennyi időre döntenek úgy, hogy a családellátást és a gyermeknevelést tekintik hivatásuknak.- A kérdés az, mikért lehet eddig eljutni?- Ehhez hosszabb időre szóló és magasabb összegű gyedre, gyesre, a családi pótlék jelentős emelésére, különböző szociálpolitikai juttatások állampolgári jogon való igénybe vételének lehetőségére van szükség. Továbbra is fenntartjuk, hogy a jelenlegi személyi jövedelemadó-rendszer helyett az eltartottak számát is figyelembevevő adórendszer lépjen életbe. Programúnkban szerepel az idős- gondozás, az egyedülálló háztartásbeli és nyugdíjas nők helyzetének javításáért való fellépés. Olyan foglalkoztatáspolitikát támogatunk, amely nem vezet a nők tartós és tömeges munkanélküliségéhez.- A nők egy része, az anyaság mellett a szakmai érvényesülést is fontosnak tartja, erre is lehetőséget akar kapni.- Az a véleményünk, hogy -ráz a nő, aki dolgozni okar, konvertálható tudással rendelkezzen és legyen számára megfelelő munkahelykínálat. Amikor az anyai hivatás betöltésének humánusabb társadalmi feltételeiért emeljük fel szavunkat, egyben fellépünk azoknak a nőknek az érdekeiért is, akik bármilyen ok miatt nem adtak életet. Kiállunk azért, hogy a foglalkozási szerepet elsődlegesnek tekintő nőket ne vádolják érzelemhiánnyal karrierizmussal, hanem kapjanak sokoldalú segítséget tehetségük, felkészültségük kibontakoztatásához. Az MNOT kéri a nők gazdasági, kulturális és szociális jogainak gyakorlatban történő biztosítását és azt, hogy a nők az élet minden területén tehetségük, alkalmasságuk és szakmai felkészültségük alapján vehessenek részt a döntéshozatalokban, a vezetésben. Szükségesnek tartjuk, hogy a nőkérdés állami ügyeinek kézbentartására jöjjön létre a kormány mellett felelős szervezet, amely képes e szerteágazó problémakört, állami feladatait koordinálni, a döntések hatékony végrehajtását ellenőrizni.- Mi lesz a konferencia legfontosabb feladata?- Az, hogy mint országos fórum lehetőséget adjon a nőknek saját és a csalód helyzetével összefüggő véleményük kinyilvánításának, és hogy ebben a napjainkban zajló aktív, sok színű társadalmi párbeszédben essék szó végre a társadalom több, mint felét kitevő réteg speciális, nagyon differenciált gondjairól, azok megoldásának lehetőségeiről is. A konferenciának arról is szólnia kell, hogy a gazdasági-társadalmi kibontakozás és a politikai intézményrendszer korszerűsítésével, demokratizálásával összefüggő feladatok hogyan kapcsolhatók össze a nőpolitikái célkitűzések megvalósításával, amely célkitűzések újragondolása, átértékelése is helyet kell hogy kapjon az országos fórumon. _ Honnét, kik várnak az eszmecserére?- Területi szervezetek hiján úgy gondoltuk, hogy különböző politikai, társadalmi és érdekképviseleti szervek, nőbizottságok képviselőiből álló megyei, társadalmi előkészítő bizottságok nagy segítséget jelenthetnek a konferencia előkészítésében, ezért ilyen társadalmi bizottságokat kértünk fel. E bizottságok tevékenysége révén különböző női kollektívák, közösségek, nőbizottságok fogják küldötteiket a konferenciára megválasztani.- Jelent-e mindez szervezeti és személyi változásokat?- Igen. Az MNOT önálló, független, demokratikus, szövetségi jellegű társadalmi szervezetté kíván válni, amely az egyesülési jogról megalkotott törvény alapján tagjai szuverenitásának tiszteletben tartásával működik. Új nevet is szeretnénk választani, amely ezt a szövetségi jelleget kifejezi. A leendő szövetségek tagjai lehetnek jogi személyek, jogi személyiségű csoportok, területi és helyi nőbizottságok, nőmozgalmi csoportok, nőtanácsok, klubok, politikai, társadalmi szervezetek, mindazok, akik elfogadják a programot és tevékenyen részt vesznek annak megvalósításában. Támogatjuk és ösztönözzük az öntevékeny, alulról szerveződő nőszervezetek alakulását. Szeretnénk, ha a konferencia elin-^ ditója, katalizátora lenne egy sokszínű, a társadalmi valóságból táplálkozó öntevékeny nőmozgalomnak. A konferenciának feladata lesz a tiszt- újitós, a vezető szervek, tisztségviselők megválasztása. Török Éva A nem kellőképpen átgondolt intézkedés a kezdeti időszakban nemcsak a dolgozók fizetését befolyásolta kedvezőtlenül, de a vállalat kasszáját is megrövidítette. Azzal ugyanis, hogy a táppénz alapja meredt a hűségjutalomnak, de a hűség is alapját képezte a táppénznek, rövid idő alatt kétszeresére nőtt a táppénzesek száma, lényegesen visszaesett a termelés. Ezt az ellentmondást röviddel a tapasztalt hatásá után föloldot- tók, ám a hűség és a föld alatti pótlék adóztatása megnyugtató megoldás hiányában továbbra is élénken foglalkoztatja a bányásztársadalmat. A bányászok elképzelése szerint a két tétel vagy ne legyen adóköteles, vagy ellen, tétben az összevont adóztatással az összeg egyszeri, 20 százalékos, illetve havi lineáris forrásadó alá essen. Az ilyen értelmű követelés alapját az adja, hogy sem a hűség, sem a föld alatti pótlék nem egyértelműen bérjellegű kifizetés, azzal a vállalathoz, az ágazathoz való tartozását, és a nehéz munkában való helytállását honorálják a dolgozóknak. A dolgozók felöl irányuló szorítás miatt a témát a Bányászati Egyesülés, az Ipari Szénközpont és a Bányaipari Dolgozók Szakszervezete is legjobb tehetsége szerint igyekszik képviselni az illetékes felsőbb szerveknél, mind ez idáig azonban kevés sikerrel. Hogy pillanatnyilag hol és hogy is áll a két tétel adóproblémája, arra Schalkhammer Antaltól, a BDSZ vezetőségének titkárától kaptunk választ.- A témával kapcsolatos elképzeléseinket már eljuttattuk az illetékes tárcához. Dolgo. zóink kérésének képviseletét fölvállaltuk, és már a napokban folyó tárcaegyeztetéseken is arra törekszünk, hogy érvényt szerezzünk a követeléseknek. Információink szerint a kérdés a parlament elé a személyi jövedelemadó tárgyalásával együtt kerül. Hogy munkánk milyen eredménnyel jár. azt a jövő dönti el, bizonytalan jóslásokba nem szívesen bocsátkoznék. Azt viszont elmondhatom, hogy igyekszünk mindent elkövetni a bányásztársadalmat pozitívan érintő változásért. A hűségjutalom és a föld alatti pótlék adója körül felmerült gondok mellett egészen februárig, hasonlóan éles viták kísérték a bányamentő tevékenység adóztatását. A gyors megoldás érdekében azután az Ipari Minisztérium saját hatáskörében igyekezett rendezni a kérdést azzal, hogy a bányamentő tevékenységért kapott pénzt 1500 Ft/műszak értékig költségtérítés jellegű összegnek minősítette, így kivonta az adó alól. Az első pillanatra igen kedvezőnek tűnő rendelkezésről azonban az derült ki, hogy bár most kétségtelenül pozitív hatása van az aktív dolgozók keresetére, nem kedvez viszont a nyugdíj előtt álló generációnak, az egészségkárosultaknak. A költségtérítés címén felvett pénz ugyanis kikerült a bérköltségből, és a továbbiakban nem képezi a társadalombiztosítási ellátás, a nyugdíj, a táppénz, a 4000 műszak utáni keresetkiegészítés, a szabadságátalány és a hűség alapját. Az iparág dolgozóinak képviselői — így a Mecseki Szénbányák Vállalat illetékesei is - jelezték észrevételüket a minisztérium felé. Hogy várható-e valamilyen intézkedés ez ügyben, arra Vin- cse Istvántól, az Ipari Minisztérium közgazdasági főosztályának vezetőjétől kértük a választ. — Ez a kérdés fölvetődött már a miniszteri rendelet előkészítése során is, tehát annak ismeretében született meg az ilyen értelmű döntés, hogyha a bányamentő tevékenység dija adómentességet kap ezen a címen, akkor azt a továbbiakban sem kezelhetjük bárként. Egyszerre nem lehet meleg is, és hideg is valami. Tudomásom szerint nincs semmiféle változás előkészítés alatt ebben a témában. K. E. u'torieahiány gondokat okoz a háztáji állattartásban hiánycikk a szemes termény I, ‘Sztelt DN. Kérem, szives- Ifitét n&k megkérdezni az limeseket, hova megy a úvh^V°r kukorica? Ebben az ®n az üzletek tényleg kaptok kukoricát és búzát? Kérdezem, a kistermelők mit etessenek a baromfiakkal? Tisztelettel kérem: Várkonyi József Pécs, Kis-Daindol-dűlő 35. ^ .....................,Jl"....IL-u n"L.... ......"-1....J<l ................-.............................................................................................—........................—...........—-------------------- -.........-..................................-............ Utá nanéztünk. A pécsi takarmányboltokban búza és kukorica helyett valóban.csak ingerült eladói válaszokat kaptunk. A szigeti úti takarmánybolt eladónője közölte, hogy búzáért aratás után jöjjek. Kukoricájuk 3-4 nap múlva talán lesz. Akkor mit adjak a csibéknek? - kérdeztem. Azt felelte, vegyek tápot, az van. Nagyjából ezt a választ adták a,többi boltban is. De miért nem kapnak a kistermelők pénzükért szemes terményt, miért nincs elegendő takarmánybúza, kukorica a gazdaboltokban? Halász Jánosnak, a Pécsi Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat kereskedelmi osztályvezetőjének tettük fel a kérdést:- Búzát az idén egyáltolán nem adtunk ki a boltokba, mivel az egész elment exportra. Helyette árpát, rozsot és kukoricát forgalmazunk a kistermelőknek. Közismert, hogy tavaly milyen kicsi volt Baranyában a kukoricatermés, ezért aztán importáltunk is. Azóta nagyon megnőtt a kereslet is. Mi a 13 saját boltunkat és a 7 bizományosunkat a tavalyinál magasabb szinten látjuk el. Csak érzékeltetni akarom, hogy 1988 első negyedévében 1144 tonna, 1989 hasonló időszakában pedig 1385 tonna szemest adtunk ki ezeknek a boltoknak. Ügy látszik, mégsem elég. Az ófész-boltok is tőlünk vesznek. Ezeknek tavaly az első három hónapban 1327 tonnát, idén 1202 tonnát adtunk el. A hiány oka talán az, hogy más forgalmazók — Zöldért, tszker stb. — nem árusítanak kistermelőknek. Sára Mihály, a pécsi kirendeltség vezetője ezt mondja: a hozzánk tartozó boltokat, éppen a felfutott kereslet miatt mi a tavalyinál lényegesen nagyobb takarmánymennyiséggel látjuk el. Április végéig a pécsi I. számú boltunkba 52 százalékkal, a II. számúba 32 százalékkal, a sásdiba 25, a komlóiba 50 százalékkal több szemes kukoricát, árpát és tápokat szállítottunk ki. A lakosság mégis panaszkodik, mi az oka? Az, hogy napok múlnak el, míg egy-egy szállítmány kukorica befut a boltokba, s azt órák alatt elkapkodják, s aztán 4-5 napig megint semmi. Pontosabban, táp az mindig van, a baj csak az, hogy drága. Idén 10-15 százalékkal ismét emelték a tápárakat. Most . egy mázsa broiler starter táp 1136 forint, 1 mázsa broiler hízótáp 1029 forint, sima baramfitáp 889 forint, tojótáp 900 forint. Ezzel szemben egy mázsa szemes kukorica 561 forint, a darálás díja mázsánként 25 forint, még így is fele annyiba kerül, mint a broilertáp. A búzáért és az őszi árpáért mázsánként 518 forintot kell fizetni. Igaz, hogy a tápok beltartal- milag értékesebbek, a csibék gyorsabban híznak, a tyúkok többet tojnak ezektől. De az önálló kistermelő úgy számol, hogy az olcsó szemessel akkor is jobban jár, ha a húscsirkéje pár nappal később lesz ránta- nivaló. A gmk vezetői úgy nyilatkoztak, hogy szeptemberig, az új termésig van bőven kukoricájuk, amiből a kistermelők igényét kielégíthetik. Egyszerű tehát a megoldás: ne dolgozzák fel tápnak, hagyják meg szemesnek, és töltsék fel sürgősen legalább a saját boltjaikat.- Rné Országgyűlés elé kerül a hűségjutalom Mi után mennyit fizet a bányász? Ellentmondást hozott a bányamentő díj adómentessége A bruttósítás, a személyt jövedelemadó bevezetése óta nincs olyan bányászfórum, amelyiken ne kerülne elő a hűségjutalom és a Töld alatti, veszélyességi pótlék kérdése. A téma egyértelmű rendezése lassan már két éve húzódik, pedig azt nem kisebb «semények sürgették, mint az emlékezetes sztrájk István-aknán, vagy a mecseki bányászoknak a miniszterelnökhöz címzett levele.
