Dunántúli Napló, 1989. május (146. évfolyam, 119-146. szám)

1989-05-14 / 131. szám

Pünkösdi találkozó Pécsett A hesseni Gross Umstodl-ból utón tériénél adtok ... (Folytatás at 1. oldalról) dattóval végiglovagoltok e szent ünnepen o falun, s be- benéztek a lányos házakhoz. Mi okból?... Hm. A választ alighanem mindannyian tud­juk; előrehozott „háztűznéző- "ől”, szemrevételezésről volt szó. Mindenesetre avval, hogy o mai lovaglás az ebéd utánra tolódott, a lényeg mit sem vál­tozott. S jókedvben sem volt hiány. Este Pécsett a sportcsarnok vette át a szajki hangulatot, fölhangolvo néhány októvval. Itt tartották a magyaroszógi németek vidám pünkösdi bál­ját — hajnalig. A megnyitót, o köszöntő szavakat Kerner Lő­rinc. a Magyarországi Néme­tek Szövetségének alelnöke, a lenau Egyesület elnöke mon­dotta, majd o résztvevők az NSZK-beli Wunsdorf városa lánccsoportjának nyitótáncá­ban gyönyörködhettek. Sok il­lusztris vendéget is fogadott a bál. Ott volt többek között Heinrich Reitinger, a Mogyar- országról Kitelepített Németek Szervezetének elnöke, Franz Frischtet, ugyonennek o szer­vezetnek a hesseni elnöke; prol. dr. Franz Schröcksnodl, a Rotary Klub kormányzótaná­csának elnöke, valamint Alois Umgeher, a starnbergi Rotary Klub elnöke. Ott volt a Baden- Wüttenberg-i polgármesterek küldöttsége, képviseltette ma­gát az NSZK mogyarországi nagykövetsége. * Ugyancsak tegnap - a sok­sok programban szereplő és a programon kívül érkezett együttesek sorában - jó han­gulatú térzenét is adott o Dóm téren a hesseni Gross Um- stadt-i Evangélikus Fúvószene­kor. Vezetőjük Josel Preiss, a helyi általános iskola igazgató­helyettese, tarfárember, Ma­érkezett fúvósok tegnap dél­gyarbóly szülötte. Mint emlí­tette, 20 éves az együttes, s nemcsak egyházi zenét játsza­nak, igen kedvelt népi muzsi­kát is. Ma különben Mogyar- bólyban lépnek fel pünkösd tiszteletére, s átadják o kül­honi magyar-németek ajándé­kaként összegyűjtött adományt is, amelyet a helyi evangéli­kus templom javára fordíthat­nak majd. Egy korábbi tete­mes adomány megtoldáso ez. * Ma folytatódik a pünkösdi program; a fesztivál valószínű­leg legtöbb embert vonzó programpontjaként 10 órakor térzenével köszöntik a pécsie­ket, a Széchenyi tér.en. A né­met nyelvű mise 11 óra 30-kor kezdődik a belvárosi templom­ban, ahol o bensheimi fúvós­zenekar négy művet ad elő és egy bécsi énekkar énekli a misét. Ugyanebben az időben nyit­ja meg ,,csendesen" kapuit a nagyközönség előtt a Lenou- ház, s bemutatják o Dominiká niumot az érdeklődök előtt, kulturális program kíséreté­ben. (A kultúrház ünnepélyes avatása várhatóan ősszel lesz!) Délután 3 órakor pergő mű­sorú gála kezdődik a pécsi sportcsarnokban; 10 német, osztrák és olaszországi együt­tes mellett öt magyarországi német csoport lép fel. A kö­zönséget o sportcsarnok előtt a gyárvárosi úttörőzenekar és testvériskolájuk, a welzheimi kisdiákok együttese fogadja. A welzheimiekről még néhány gondolat; hétfőn - május 15- én - 17 órától a Székesegyháf előtt adnak szabadtéri hang­versenyt; kedden szintén 17 órától a gyárvárosiakkal együtt a Széchenyi téren, szerdán pe­dig a József Attila Művelődési Otthonban, a gyárvárosiak ha­gyományos iskolai hangverse­nyén lépnek fel. K. F. Rejtvény­kedvelők . figyelmébe! A rejtvényfejtők sok száz­ezres táborának örömére az újságárusoknál egy új kiadvány kapható, mely­hez hasonló országunkban még nem jelent meg: egy nagy könyv, tele rejtvé­nyekkel, fejtörőkkel. A címe Nagy Rejtvény­album, mely a jövőben évente kétszer, tavasszal és ősszel jelenik meg al- bumszerü kivitelben, 128 oldalon. Tiszai László főszerkesz­tő szerint a rejtvényalbum elkészítésében a legjobb magyar rejtvénykészitők vettek részt, s külön gon- I dot fordítottak arra, hogy az oldalakon mindenfaj­ta rejtvény szerepeljen, és az azonos típusúak között könnyebbek és nehezeb­bek egyaránt legyenek. Fi­gyeltek arra is, hogy a megfejtéseken keresztül ne csak szórakoztassanak, hanem az olvasók, meg­fejtők műveltsége is gya­rapodjék. S ami nagyon lényeges: a „Nagy rejtvényalbum *89” tavaszi—nyári kiadása a szokásos rejtvényújságo­kénál jóval nagyobb, ben­ne sokkal több feladvány van, kivitele, minősége ki­emelkedik a hazai rejt­vénykiadványok közül, és mégis alig kerül többe azoknál. Bibó­emlékünnepség Szegeden Szombaton folytatódott Sze­geden az a háromnapos kon­ferencia, amelyet Bibó István halálának 10. évfordulója al­kalmából rendeztek a József Attila Tudományegyetem aulá­jában. Arra emlékezve, hogy Bibó István 1933-ban a Sze­gedi Tudományegyetemen szer­zett jogi diplomát, majd ott később egyetemi tanárként előadásokat tartott, dombor­művet állítottak a központi épületben. A domborművet - Váró Márton szobrászművész alkotását — Csákány Béla rek­tor avatta fel. A tudományos eszmecsere második napjának estéjén a Fekete-házban emlékkiállítáit rendeztek Bibó műveinek több nyelvű kiadásaiból és kora­beli dokumentumokból. A konferencia vasárnap elő­adásokkal, vitákkal folytató­dik, s befejeződik. Egy „őrült” utazás naplójából A Ho*el Lisboa kaszinójában 30000-et nyergek a pécsi eqyeiemisi ók Hongkongban a kiul'asilásra „utazlak" „Talán még Mr. Fogg, Jules Verne 80 nap alatt a Föld körül című regényének hőse is tiszteletet parancsolónak tartaná azt a vállalkozást, melybe a Janus Pannonius Tudományegyetem három hallgatója belevágott" - írtuk jó néhány héttel ezelőtt a Dunántúli Napló hasábjain. A közgaz­dász Varga Zoltán, valamint Zentai Tamás és Orosz Tamás joghallgatók ugyanis elhatározták, hogy alig több mint egy hónap alatt keresztül- kasul utazzák Délkelet-Ázsiát. I - — ' • A vállalkozó fiatalemberek a közelmúltban visszatértek a ka­landok egész sorát hozó uta­zásból, melynek néhány állo­mását elevenítik fel a követ­kező soro*k: A vietnami külügyminisztéri­umba vízumhosszabbításért ko­pogtattunk. Éppen elfogyott a jókora sor, amikor a hivatal­nok lehúzta orrunk előtt a ro­lót. ,,Dolgoznom kell" mond­ta, majd néhány perc múlva az ablakon kitekintve a kö­vetkező kép fogadott bennün­ket: a külügyminisztérium ud­varán apróka hivatalnokok si- vító disznót rángattak le egy teherautóról, leszúrták és ugyanott fel is dolgozták a vagy százhúsz kilós állatot. Dolguk végeztével aztán foly­tatták az ügyfélfogadást. Hisz a vietnamiak alapvetően kö­telességtudó és nagyon kedves emberek. Thaiföld (Közel az Egyenlí­tőhöz, a Naphoz és a gyö­nyörű thai lányokhoz...): Bangkok baglambhu város­részében pezseg az élet. Az utcán személygépkocsik, igen olcsón igénybevehető autóbu­szok és motoros meghajtású, személyfuvarozásra szolgáló tuk-fuk-ok száguldoznak. Ez utóbbiakról tudni kell, hogy a tuk-tuk taxisok igyekeznek jól megvágni a turistákat, és hogy nem szívesen engedik kiszáll­ni a férfiakat járművükből mindaddig, mig nem győzik őket a thai lányokkal való kap­csolatteremtés gyönyöreiről. Thaiföldön ugyanis igen so­kan foglalkoznak a szép lá­nyok közvetítésével. No és majd minden családban ta­lálható legalább egy hölgy, aki a gyönyörnyújtás ősi mes­terségét űzi. A szex fellegvára a Patpong Road. Az egymást érő bárok között árusok, ze­nészek és leányközvetitők nyü­zsögnek. „Lányok pingponglabdával, zsilettpengével, tűzzel. Nyilvá­nos szeretkezés ötven-'hatvan figura bemutatásával" — mindez az egyik bár esti mü- sorajánlato. A bárok porond­jain félmeztelen, vagy még ennér is kevésbé felöltözött lá­nyok táncolnak. Mindegyikü­kön található egy szóm, mely amellett, hogy a betérő férfi­ak választását megkönnyíti, garancia is. A tarifa? Hatszáz és ezer baht között mozog at­tól függően, hogy a kuncsaft mennyire volt elégedett. Ha még a szállodai szóba díját is hozzászámítjuk, okkor sem tűnik soknak (1 baht körülbe­lül 2 forintnak felel meg). Macauba, a kis portugál vá­rosállamba a lehető legegy­szerűbb, bár nem szokványos módon érkeztünk. Mivel Bang­kokból csak hosszas utazással — a dél-kínai Kunmingon ke­resztül — juthattunk volna el hivatalosan Macauba, mi egy félig, vagy félig sem hivatalos megoldást választottunk. Kf- hasznóltuk, hogy Hongkong­ba szocialista országból érke­ző turista nem kaphat vízu­mot, ezért odarepültünk, hogy aztán a kiutasításunkkor a legolcsóbb és legegyszerűbb módon, szárnyashajóval jut­hassunk el az öböl túlsó part­ján lévő Macauba. ötletünket siker koronázta. Hongkong­ban barátságosan fogadtak, megvacsoráztattak bentiünket a repülőtéren, végül kiutasí­tottak Macauba. A vórosállamkában nem várt meglepetés ért bennünket. A Hotel Lisboa világviszonylat­ban is legnagyobbak között nyilvántartott kaszinójában mintegy 30 000 forintnak meg­felelő összeget sikerült nyer­nünk. Kitartó, szívós játékkal, no és a hátunk mögött tudott vizsgaidőszakban megedzett idegekkel. Kínai utazásunk során is — eltekintve a hosszú vonatozás­tól — a kellemes élmények voltak meghatározóak. A pe­kingi barangolás: a császári rezidenciák, a Nyári Palota, a Ming-sirok, a Nagy Fal meg­tekintése mind, mind mara­dandó emlékek. S hogy a_ bel­földiektől vásárolt olcsóbb jeggyel vehettünk részt a mú­zeumi körsétán, az csak azt bizonyítja, hogy kis pénzen is meg tehet csodálni a Nagy Falat. Lejegyezte: Balog Nándor Balilco Zoltán evangélikus esperes pünkösdi gondolatai Az ötvenedik napon Pentekoszté ötven. Pünkösd a húsvét szom­batját követő ötvenedik nap, mely a zsidóknál eredetileg a befejezett aratás meghó- lólásónak napja volt. Amikor o tisztára söpört magtárak­ba bekerültek az új szemek. Pünkösd az ember belső megújulásának: a jövőbe tekintésnek a napja. Vajon mit mondhat a mának — is­tenhívőknek és ateistáknak - a Szentlélek eljövetelének ünnepe, amidőn o keresztény egyház is megalapítására emlékezik? Erről beszélget­tem Balikó Zoltán evangé­likus esperessel, s gondo­latait az alábbiakban pró­báltam összefoglalni. Az esperes úr ünnepi pré­dikációjának indító színhe­lye Jeruzsálem. A főpapi ta­nács elé idézik Pétert, a holászt és a fiatal Jánost; Hogyan mertek mindenütt a városban Jézust emlegetni, hiszen mi megtiltottuk! Ti szerte jártok, mindenki rátok figyel, betegek gyógyulnak... Nagyon aktuális ez. Ma olyan emberekre van szük­ség, akik nem üres szavak­ban, hanem tettekben él­nek. Pünkösd van. Mit kezd vele az ember ma, o maga eszével és értelmével? Ahol a ratio negligálta a pectust. Az ész a szivet. Az ész a karácsonyt még elfogadja úgy, hogy a szeretet, o csa­lád ünnepe, ezért aztán lá­togassuk meg öregjeinket, hóban, fagyban, még áldo­zat árán is. S nagyon meg­ható a háttér, a csodálato­san finom és szép arcú Ma­donna, ölében a gyermek­kel. Itt annyi minden akad, amit még a rátiót első hely­re tevő nemzedék is vállal és vállalni fog. A nagypén­tek, a húsvét szintén miszté­rium. Gondoljunk Doszto­jevszkijre! Az orosz nép egyike a nagy szenvedők­nek; ők olyan mélyen értet­ték meg a szenvedés titkát, hogy aki egyszer látta pra­voszláv liturgiában a feltá­madást, az is megérti, hogy az ész megint csak elhall­gat. Hiszen itt a tavasz! Har­sog! Megint látjuk, hogy zöl­dül a vetés, pattannak a rügyek, érdemes élni! S eh­hez örömmel lehet kapcso­lódni, s nem kell hozzá fel­tétlenül teológus nyelvezet és gregorián ének. Pünkösddel mit kezdjünk? Húsvétkor a halálfélelem­től megszabadultunk; vala­milyen megmagyarázhatatlan módon felragyogott a legyőz­hetetlen élet. De milyen élet? S miért ilyen élet? Kikben, kiben van a hiba? Rá kell ébrednünk, hogy nem kö­rülöttünk vannak a tócsák, a veszedelmek; hanem ben­nünk. Mi vagyunk a termé­szet ellenségei. Személyisé­günkkel van baj. Mi va­gyunk a közösség rontói, miattunk sírnak a meg nem született gyermekek. Bará­tom, nekem kell változnom. S addig nem lesz sem o családban,' sem a társada­lomban megújulás, míg én meg nem újulok. Mig nem tudok másképpen szólni tár­samhoz. gyermekemhez, mun­katársamhoz. szomszédom­hoz. Magam is ügyködök a mindennapi életben megyei- vúiosi munkám, kapcsola­taim, szolgálataim révén és hosszú évtizedek óta soha ennyire élesen nem éltem át a tavaszt, mint ennek az évnek a tavaszát. Szemet szemért, fogat fogért! Gyü­lekeznek a szokásos igazság­pojácák. Másokat megtörni, megalázni, a történelmet az ítél őszék elé vonni. Újat akarva a -legjellemzőbb be­teges vonás, hogy azt hisz- szük, ott kell folytatni' 1945- ben, 1948-ban, ahol akkor abbahagytuk. Képzeld; pipa- szárlábú öregek cserkésznod- 'ágban, árvalányhajjal. . . Kimaradt egy láncszem. Ne­künk más kell, valami, ami tényleg új. összefogva a maradék erőt. S nem struk­túrát, ügyrendet, munkakört változtatva, hanem magun­kat. A legelső helyen mi va- gyunk, az ember! Aki na­gyon sokat dolgozott, sok­szor verejtékezett és sokszor éitelmetlenül. Tudva; miként lehet kiengesztelődni úgy, hogy nem vágom a másik fejéhez, amit hallottam vagy tudok róla. A dohogó emberek pün­kösd nélküliek. De ha pünkösd von, meg­tanulhatok igazán szeretni. Áldozatot vállani. Ott az er­délyi ügy, a zsidóság, az éledő antiszemitizmus, a ci­gányok sorsa, a tönkrement kis magyarság. Tényleg vé­letlenül került ez mind a malomkövek közé? Ne legyen előítélet - csak ember! Nem a mi dolgunk az igazságte­vés. Nem tudom, menny re ismerős az erdélyi költő, Re- ményik Sándor? Egyik versé­ben üzente: Nem a mi dol­gunk igazságot tenni, a mi dolgunk csak igazabbá len­ni. Igen, ez már a többlet, a belső megújulás. A váltás, amikor nem önösen gondol­kodom. hanem másokért és másokban. Az ami elkezdő­dött Betlehemben azon a téli éjszakán, s az, amit ki­fejez a kereszt; csak az a szeretet igaz, amely képes szenvedni másokért... A második világháború, a visz-’ szaözönlő, meggyötört ma­gyar hadsereg. Világos ugye, hogy ők a bűnösök! Tizede­lés! Valaki kiszámolta, hogy éppen a mellette lévő fia­talra kerül a sor. Felesége féléves várandós:- Odaszólt: cseréljünk helyet! Sose felej­tem el ezt a soproni öreg bakát ... A ratió marad a maga helyén, de mellé ke­rül a szív. Az igazság, a tu­dás, a műveltség szív nél­kül- mitsem ér. Ezt elsősor­ban az egyháznak kell into- nálnia, s akik ezt hallják, adják tovább. Hogy merjél szeretni, mert ahhoz merész­ség kell. S akkor előtűnik, miként tisztul meg az em­ber, okosságból hogyan lesz bölcsesség. Ugye milyen szép a magyar nyelv: okos em­ber, eszes ember. . . bölcs ember. Akad valami hallat­lan többlet oz utóbbiban. De ez csak úgy megy, ha a szív megtelik naponta azzal a szeretettel, amivel őt sze­retik. Muszáj továbbadni. El­végre ember vagyok! Nem dátum pünkösd. Nem egy hét. Mindennapjaink. Kozma Ferenc T vasamcipi 5

Next

/
Thumbnails
Contents