Dunántúli Napló, 1989. május (146. évfolyam, 119-146. szám)

1989-05-13 / 130. szám

1989. május 13., szombat Dunántúli napló 241 ÓRA A NAGYVILÁGBAN Nagy horderejű szovjet leszerelési kezdeményezés A javaslat első pontja értel­mében erre az időre egyenlő számú és mennyiségű fegyve­res erő, illetve fegyverzet ma­radna a két katonai tömbben. Ez számszerűen egymillió 350 ezer katonát, 1500 harci repü­lőgépet, 1700 harci helikop­tert, 20 ezer harckocsit és 24 ezer tüzérségi löveget, akna­vetőt és sorozatvető rakéta- fegyvert, valamint 28 ezer gya­logsági harci járművet és páncélozott járművet jelentene mindkét oldalon. Ez szükségessé teszi, hogy a felek jelentős mértékben, több mint egymillió fővel csökkent­sék fegyveres erőik létszámát. A NATO a szovjet javaslat ér­telmében harci repülőgépeit és helikoptereit 2500 egységgel csökkentené. A VSZ-nél ugyan­akkor kisebb mérvű lenne a leépítés, minthogy ezekből a harci gépekből és helikopte­rekből a NATO-nak van több. A Varsói Szerződés ezzel szem­ben 40 ezerrel- csökkentené harckocsijainak számát, 46 ezerrel tüzérségi lövegeinekés aknavetőinek mennyiségét, s ezzel együtt 42 ezer gyalog­sági harci járművet és páncé­lozott járművet vonna ki had­rendjéből. A NATO ezeket az eszközeit kisebb mennyiségben csökkentené, mert e téren ke­vesebb eszközzel rendelkezik, mint a VSZ. Gorbacsov közölte Bakerrel, hogy a Szovjetunió egyoldalú­an csökkenti 1989-ben a szö­vetségesei területén állomásoz- tatott harcászati nukleáris fegyverek számát, összességé­ben 500 harcászati nukleáris eszközhöz rendszeresített nuk­leáris robbanótöltetet vonnak ki, ezek közül 166 a légierő­nél, 50 a tüzérségnél, és 234 a rakétacsapatoknál áll jelen­leg hadrendben. A szovjet vezető ezeken túl­menően bejelentette: a Szov­jetunió 1989 91-ben kész szö­vetségesei területéről ■ kivonni valamennyi nukleáris eszközét, azzal a feltétellel, hogy az Egyesült Államok is hasonlóan jár eh Szovjet csapatkivonás Debrecenből A hazánkat is érintő egyoldalú szovjet csapatcsökkentés kere­tében május 15-e és június 4-e között teljes személyi állományá­val és technikájával elhagyja Magyarországot a Debrecen­ben állomásozó szovjet harc­kocsi-kiképző ezred. Ezt sajtó- tájékoztatón jelentette be pén­teken Majoros László mérnök ezredes, Debrecen helyőrség­parancsnoka. Elmondta, hogy az egység feloszlik, technikáját megsemmisítik, csapatzászló­ja a Szovjetunió Hadtörténeti Múzeumába kerül. A személyi állomány egy részét leszerelik, illetve nyugdíjazzák, vagy más egységhez vezénylik. A csapat- kivonást a NATO megfigyelői a helyszínen kísérik figyelem­mel. A páncélos kiképzőegység ünnepélyes búcsúztatásán a város polgárai is jelen lehet­nek. Majoros László ezredes azt is elmondta, hogy a deb­receni Sámsoni úti laktanyá­ban június végétől egy, az osztrák határ közeléből kivo­násra kerülő szovjet gépesített lövészezredet helyeznek el.-ó- WASHINGTON: George Bush amerikai elnök pénteken világpolitikai együttműködés­re, további demokratizálásra és leszerelésre szólította fel a Szovjetuniót. Amerika támo­gatását és kereskedelmi ked­vezményeket ígérve cserébe. Bush a texasi A and M egye­temen beszélt. Bush üdvözölte a Szovjetunióban végbemenő változásokat, hangoztatva, hogy azok tartósságára, törvé- nyesitésére van szükség. Ame­rika egyebek közt azt várja a Szovjetuniótól, megváltozott politikájának bizonyítására, hogy az eddigi kisebb lépések helyett csökkentse az indokolt, védelmi méretekre fegyveres erőit - „Tartsa meg a háború után vállalt kötelezettséget, hogy támogatja a közép- és kelet-európai nemzetek önren­delkezését. Ezt az igényliyhogy kifejezetten elvesse a Brezs- nyev-doktrinát" — működjék együtt a Nyugattal a gyakor­latban is a világválságok dip­lomáciai ' megoldásában. Te­remtse meg a tartós politikai pluralizmust, tartsa tiszteletben az emberi jogokat. Nemzeti Zászló kitüntetés Versendnek ünnepi falugyűlést tartottak tegnap este Versenden abból az alkalomból, hogy a tele­pülést fejlesztő társadalmi munka elismeréseként a köz­ség elnyerte a Hazafias Nép­front Országos Tanácsa által alapított Nemzeti Zászló ki­tüntetést. Az ünnepséget a versendi tamburazenekar tér­zenéje vezette fel, majd a kultúrháziban rendezett falu. gyűlés előtt a tanácsi körzet amatőr művészeti együttesei adtak színes műsort: a tam­burazenekar mellett a versen­di szerbhorvát tánccsoport, a babarci nemzetiségi tánccso- iport és a srajki boráti kör nemzetiségi énekkara. A falugyűlésen Dékány lm- réné községi elöljáró elevení­tette fel az elmúlt év lakossá­gi összefogásának eredménye it, majd cfr. Szentistványi Gyű- Ióné, a HNF Országos Taná­csa elnökségének tagja adta át a Nemzeti Zászló kitünte­tést a község elöljáróságának. Az elismerés nemcsak büszke cím: egymillió forint fejlesztési támogatós is jár vele a HNF Országos Tanácsától. Ugyan­ennyit, s még 250 000 forintot juttatott Versendnek az orszá­gos elismeréshez és a telepü­lési kategóriában elért megyei első helyezés jutalmául a Ba­ranya Megyei Tanács. Ezt a hírt dr. Tóth Sándor, a Bara­nya Megyei Tanács elnökhe­lyettese jelentette be a falu­gyűlésen, amelyen részt vett Krasznai Antal, a HNF Bara­nya Megyei Bizottságának tit­kára is. Az ünnepség végén Varga lenő, a Babarc Községi Kö­zös Tanács elnöke társadalmi munkáért elismerő plakettet adott át a szajki termelőszö­vetkezet és a Bólyi ÁFÉSZ kol­lektívájának. D. I. Másfél milliót kapott a város HNF-titkárt választottak Mohácson Tegnap tartották a városi népfrontértekezletet Mohácson dr. Molnár Kornélia, a HNF városi bizottsága elnökének ve­zetésével. Elsőnek dr. Szentist­ványi Gyuláné, a HNF Orszá­gos Tanácsának tagja emelke­dett szólásra, hogy elismerését fejezze ki azért az áldozat­kész, felelősségteljes munkáért, amelyet ebben o városban végzett az elmúlt évben is a lakosság, és amiért ilyen ha­tásos szervéző, irányító és koordináló tevékenységet vál­lalt a városi népfront. Mint is­meretes, a megye városai kö­zül a társadalmi munka érté­ke alapján Mohács elnyerte a HNF Országos Tanácsa okle­velét, amelyet az értekezleten Szentistványi Gyuláné adott át dr. Németh Elemér tanácsel­nöknek és közölte, hogy az el­ismerés 'mellé 500 000 forintot kapott a város. Dr. Bognár Zoltán Baranya megye taná­csának elnökhelyettese is kö­szönetét fejezte ki az értékte­remtő munkákért, és bejelen­tette, hogy a megyei tanács egymillió forinttal jutalmazta a várost. A népfront városi bizottsá­gának elmúlt négyéves tevé­kenységéről Dalecker Ödönné városi titkár adott számot. Ö ezúttal utoljára állt a válasz­tói előtt ebben a pozíciójában, de nyugdíjasként, mint a fo­gyasztók tanácsának elnöke nem válik meg a több mint egy évtizedes népfrontmunká- tol. A jelölőbizottság javaslata alopján kettős jelöléssel dön­töttek a küldöttek a városi bi­zottság titkára személyéről és erre a tisztségre szavazattöbb­séggel Harsányi Jánosnét vá­lasztották. Megválasztották to­vábbá a HNF Mohácsi Városi Bizottságának két alelnökét, a 11 tagú elnökséget, a 31 tagú városi bizottságot, illetve a megyei értekezlet küldötteit. B. M. Á teremben és a folyosón (Telelontudósitás a parla­mentből) Nagyon nehéz eldönteni, hogy az országgyűlés harma­dik napjáról, amikor már túl vannak a képviselők fontos döntéseik meghozatalán, és már csak a, 15 interpelláció és 6 kérdés szerepel napirenden; miről számoljon be a parla­menti tudósító. Célszerűtlennek tűnik, hogy néhány kérdést fel­tegyek a baranyai képviselők­nek, miként vélekednek az eddigi, vitákról, vagy a tudó­sító önmaga adjon értékelést elhangzottakról - hiszen mindezekről részletesen tájéko­zódhatott minden érdeklődő már eddig is a napilapokból, c rádióból és a televízióból. Célszerűbbnek látszik néhány mozzanatot felvillantani a pén­teki nap eseményeiből, aho- 9yan azt a tudósító a terem­ben és a folyosón érzékelhette. A tanácskozás kezdete előtt, másokkal egyetemben a bara­nyai képviselők is arro pa­naszkodtak, hogy a csütörtöki, nasszcsan elnyúló vita, a mint- °9y kétórás szövegértelmezési [nunkaszünet, néhány felszólaló nesszodalmas és már az előt- te elhangzottakat ismételő szö- vege bizony alaposan kifá- [nsztott mindenkit. Ennek tud- natő be, hogy mór csütörtök ®s'e is többen a tanácskozás “elejezése előtt eltávoztak o parlamentből, és pénteken a kezdéskor elég sok üres szé- lehetett látni. Nem kevés volt a későn érkezők száma sem. Többen a felfrissülést ke­resve a szünetekben az erké­lyekre igyekeztek, élvezve a pénteki, igazi nyárias időjá­rást. Megyénk képviselőivel beszélgetve, vidámon jegyez­ték meg: hogy bizony a Pong­rác napjo meghazudtolta ma­gát, mert a hideg helyett me­leget hozott, és közben arról beszéltek, hogy milyen kedve­ző ez az időjárás most a me­zőgazdaságnak, kiérezvén sza­vaikból, hogy szeretnének mi­előbb körülnézni otthon gazda­ságaikban, kiskertjeikben. A fáradtságot adta vissza vidám megjelenítésben a képviselők között kiosztott „Országgyűlési Tudósítások" című lap pénte­ki számában Gáli György fo­tóriportja, melyeken alvó-ásító képviselőket, köztük néhány közéleti személyiséget örökített meg. Igaz, hogy azután oly­annyira elmerültek e lap olva­sásában a képviselők, hogy az elnöklő Jakab Róbertné nagy tapssal fogadott meg­jegyzésével arra hívta fel fi- ayelmüket: nem valószínű, hogy tudják, mikor mit szavaz­nak meg az interpellációkro adott válaszok kapcsán. * Az előzőekben arról szóltam, hogy péntekre már „csak" az interpellációk, kérdések ma­radtak, de akik figyelemmel kísérték a „szópárbajokat" a képviselők és a miniszterek, illetve államtitkárok között, sok érdekes információhoz juthat­tak. Már maga az is új volt, hogy az elnök, a most megvá­lasztott új miniszterekkel szem­ben a képviselők megértései kérte; ha nem tudnak választ adni, élhessenek a 30 napon belül írásos magyarázat lehe­tőségével. A tudósító arról szá­molhat be, hogy mind „dere­kasan állta a sarat", kiváló felkészültségről, tájékozottság­ról adtak bizonyságot, Í9V nem csoda, hogy több választ az elfogadó szavazat előtt taps köszöntött. Kedves epizód volt, hogy amikor Békési László pénzügyminiszter először állt a mikrofonhoz, „megköszönte" a képviselők irányában tanúsí­tott érdeklődését: hiszen hat interpellációra és egy kérdésre kellett válaszolnia. Az érdeklő­dést az is kiváltotta, hogy o felvetettek többsége nemcsak egy országrész, vagy egy vá­lasztókerületet érdekelhetett, hanem találkozott a széles köz­véleményt foglalkoztató kérdé­sekkel is. Ilyen volt többek között: á halálbüntetés eltör­lése. az élelmiszer-kereskede­lem sojátos gondjai az idegen- forgalmi főszezonban, az utób­bi idők rendőri intézkedéseinek tórsodolmf megítélése, o de­viza és a BC-számlák jövője, az útépítésekre biztosított ed­digi pénzösszegek rejtélyes sorsa, a személygépkocsi-vásár­lások előlegeinek és kamatai­nak alakulása, a gazdaságilag elmaradott térségekben műkö­dő vállakózások nyereségadó­kedvezménye. A válaszok közül derültséget váltott ki. amikor a Belügyminisztérium állam­titkára többek között arra hív­ta fel a figyelmet, hogy „. . . a xözvélemény által gumibotozás- nak nevezett cselekmények szá­ma ma sem több, mint ko­rábban." Kevesebb jobb lenne - jegyezték meg néhányon o sojtópáholyban is. * Végezetül: a foglalkoztatási gondok megoldási lehetőségeit kutatva csütörtökön a vitában Berg Lászlóné Hajdú megyei képviselőnő a következőket mondta: „Szeretném, ha dr. Halmos Csaba államtitkár hoz­zánk is ellátogatna, így talán elérnénk, hogy területünket hi­vatalosan is hátrányos helyze­tűnek tekintenék.” Erről nekem két dolog jutott eszembe: a közelmúltban Baranya és Tol­na párt- és állami vezetői kö­zösen hívták fel a kormányzat figyelmét, megyéink várhatóan növekvő gazdasági és foglol- koztatási problémáira - vala­mint az: úgy hallottam, hogy dr. Halmos Csaba a közeljö­vőben Baranyába látogat. Mitzki Ervin Magyar Ellenállók és Aniiíasisziák Szövetsége baranyai bajtársi találkozója Történelmi perspektívánk - bizalom az emberekben «* Dr. Szirtes Gábor : „A reformerők kötelessége az elődök iránti tisztelet - de ez motiválja a tennivalókat is...” A Magyar Ellenállók, Antifa­siszták Szövetsége Baranya megyei tagságának hagyomá­nyos bajtársi találkozóját tar­tották tegnap Pécsett a FEK- ben. Egy véméndi idős ember­rel beszélgettem a rendezvény megkezdésekor az egyik fo­lyosón lévő „díszlet" előtt; sebzett, görcsös-vastag fa­törzs, s az ágak szerteszét. Ottfelejtették. Beszélgetőpart­nerem megjegyezte: „Mintha mai világunkat látnám. Egy tő­ről fakadtunk, de szinte min­denki másfelé tart . . ." Sok kérdés, vélemény hang­zott el magán az összejövete­len is, ki így, ki úgy értékelte mai politikai életünket. Végül is ami egységesen megfogal­mazódott, szeretnénk szebb, nyugodtabb, békésebb jövőt. S akik megfogalmazták, fiaikra, unokáikra gondoltak. Időszerű bel. és pártpoliti­kai kérdésekről dr. Szirtes Gá­bor, az MSZMP Baranya Me­gyei Bizottságának titkára adott tájékoztatót, majd Nagy Sándor a vezetőség elnöke számolt be az 1988-ban vég­zett munkáról. Szirtes Gábor többek között arról szólt, hogy ma kor­szakos, valódi sorsfordulót je­lentő időben élünk, s ezt az 1988 májusától tudatosuló és erősödő felismerés mondatja velünk, amikor az elmúlt évti­zedek által a mához vezető úton a társadalmi, gazdasági, politikai élet folyamatai olyan pontra jutottak, hogy a hagyo­mányos módszerek, a régi esz­közök többé már nem alkal­mazhatók. Amikor párttagok és pártonkívüliek körében vált tö­megessé a felismerés; radiká­lis változásokra van szükség. S ebből a válsághelyzetből kive­zető út csakis' akkor válik reá. lis reménnyé, ha egyrészt lesz türelmünk az évtizedeken át el­maradt tisztázó vitákhoz, a megkésettség nyomasztó súlya alatt, a politikai megosztott­ság ellenére, a megoldáshoz való eljutás szándékával. Más­részt ha lesz képességünk és elég tudásunk a kihívásokra - az MSZMP-ben és a társada­lomban — konszenzuson nyug­vó választ találni. Mert nem tudtuk meghalad, ni ma még a történelmileg ki­alakult és sok vonásban meg­csontosodott politikai-gazdasá­gi rendszert, s mert helytele­nül kísérte és kíséri ma is nemcsak a féltő gond, de az indokolatlanul óvatoskodó ag­godalom is a strukturális vál­tozásokat. A reformerők kötelessége az elődök iránti tisztelet, de ez motiválja a cselekedetek szük­ségességét is. Az önvizsgálat­nak és az öntisztulásnak sem a társadalomban, sem az MSZMP-n bel ül nem értünk végére. Érdemes tehát számba venni a jelenben ható, ám tartósnak ígérkező tendenciái­kat. Azokat mindenképp, me­lyek gyakori zavarok forrósai. Ilyennek tekinthetjük helyze­tünk sajátos átmeneti jellegét, mely a gazdaságirányítási és a politikai döntési rendszer át­alakításában, a régi modell fo­kozatos leépülésében és az új irányítási .elemek, döntési me­chanizmusok egyidejű jelenlé­tében mutatkozik. Ilyenek o párton belüli változások; a párt belső életének új alapok­ra helyezése, a szervezeti élet változtatása, a pártszervezetek növekvő önállósága, a dönté­si-irányítási rendszer korszerű­sítése - melyet többen ki- mondva-kimondatlanul elutasí­tanak. S a korábbi gyakorlat­hoz való visszatérést, az új normák elvetését tartanák kí­vánatosnak. Ma a párton be­lül a gyakran idejétmúlt, kon­zervatív szemlélettől akkor is el kell határolódni, ha ezt szubjektív elemek - teljesen érthetően - nehézzé teszik az érintettek számára. Az el­határolódás, a cezúra mégis szükségszerű, ám csakis akkor alkalmazható, ha a múltban a tömegek részéről megnyilvá­nult erőfeszítések, az emberek szorgalmas munkája, a végre­hajtói szerepkörre kárhozta- tottság korlátozott lehetőségei nem kerülnek összemosásra a döntéshozók felelősségével. A reformokat célzó gyakor­lati lépéseket nehezítő ténye­ző ma, hogy gyakran indoko­latlan kétely, aggodalom és fé­lelem kíséri a politikai- rend­szer szervezeteinek késve meg indult megújulási törekvéseit. Történelmi perspektívánk o szocializmus alapja; az embe rekben való bizalom. Ma is az általuk kezdeményezett és részvételükkel történő elképze­léseiket megvalósító változások szükségesek. A „nép érdeké­ben” modell helyébe a „nép által" modellnek kell tehát lép­nie. A reformoknak tömegtómo- gatásra és tömegbázisra van szükségük. Életkortól és világ­nézeti ideológiától, hova tarto­zástól függetlenül mindazok párbeszédét és együttműködé­sét megvalósítva, akik el kí­vánják kerülni a válság mé lyülését, a társadalmi leszült ségek fokozódását, a társa­dalmi robbanást. Mindazok összefogásai kívániuk, törekvé­seit támogatjuk itt Baranyá­ban, akik a társadalmi meg úiulás hívei és akik egy új közmegegyezés cselekvő része­sei kívánnak lenni. Mi lehet e változások moz­gatóereje? Egyrészt a régi ér­tékeink megőrzése, az alkotó munka, a teljesítmény megbe­csülése. A szabadság, az igaz­ságosság, a szolidaritás érvé­nyesülését biztosító feltételek megteremtése. A személyiség önállóságát és szabad kibon­takozását egyaránt tisztelet­ben tartó és biztosító viszo­nyok, az emberek többségé­nek érdekeit megtestesítő vál­tozások. Ezek az országban és a megyében megvalósítandó arányos településfejlesztést je­lentik; az önálló gazdasági erőforrásokkal rendelkező, az állampolgári kezdeményező­készséget és részvételt biztosí­tó helyi önkormányzatokat; a különböző politikai erők azo­nos feltételek közepette folyó versengését; az ezt biztosító jogi-politikai viszonyok érvé nyesülését; a teljesebb embe ri élet létviszonyait garantáló környezeti feltételek kialakítá­sát. Indulatok helyébe az ér­telem, az érzelmek helyébe az ismereteken nyugvó racionali­tás kerüljön. Persze mindehhez a konzek­venciákat is vállalni kell. Az MSZMP-n belül a megújulás érdekében az ideológiait, a politikait, a szervezetit és a személyit. A túlcentralizált páit helyébe az alulról építkező; a túlideologizált helyébe a poli. tikai versenyre alkalmas; a szűk vezetői réteg - döntéseit megvalósító helyébe az auto­nóm kezdeményezésekre fogé­kony, demokratikuson szerve­ződő és működő párt kerül jön. Ez a társadalom egésze előtt álló nehéz feladatok meg­valósításának egyik biztosíté­ka lehet a jövőben — mondot. ta befejezésül dr. Szirtes Gá­bor. A rendezvény további kon­zultációkkal, vitákkal, beszél ■getéssel ért véget. K. F.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents