Dunántúli Napló, 1989. május (146. évfolyam, 119-146. szám)
1989-05-12 / 129. szám
1989. május 12., péntek Dunammtngpiö 3 » Egészségügyi főiskolai tagozat a pártiskola épületében Az MSZMP Zala Megyei Bizottsága az állami oktatás céljaira ajánlotta fel oktatási és képzési központját, amely a pártszékházban működik tovább. A nemrég 27 millió forintos költséggel felújított létesítményt - használati joggal — a megyei tanács vette át. Hasznosítására már elkészült <a terv. Eszerint ez év őszétől a helyi számviteli főiskola kollégiumi és tantermi gondjait enyhíti, jövő szeptemberben pedig helyet kap benne a Pécsi Orvostudományi Egyetem 30 — később pedig 60 - fős kihelyezett egészségügyi főiskolai tagozata is. A két érintett_ minisztériummal már folynak a tárgyalások. Közel egy eiiti A megunt, de ismétlésre ítélt közhelyek egyike szerint a középiskolások ballagásával mindig egy újabb, a felnőttkor küszöbére érkezett korosztály lép ki az életbe. A közeljövőben talán már a tartalma szerint is hangsúlyozható választópolgári jogokat nyer, és többségük az iskolapadokat is elhagyja. Az iskolapad és a „kinti” valóság között azonban csők a közhely szerint van éles cezúra, részben, mert akik nem tanulnak tovább, ma már azoknak az életéből sem hiányozhat az önképzés a későbbiekben sem, részben, mert az együ- vétartozás és önmegkülönböztetés első, diákéletformá- ból adódó élményeit hasonlók követik majd. Pécs-Eszék tudományos-szakmai tanácskozás zedes hagyomány Pécsett Ballagó diákok randevúja a Széchenyi téren Egy közösségtől, egy intézménytől azonban búcsúzni kell rövidesen. És sokuk számára a várostól is. Pécsett már régóta élő, eleven hagyomány a ballagás vidám előestéjét megtartani. Tegnap az esti órákban tizenkét gimnázium, illetve szak- középiskola, négy szakmunkásképző intézet és két szakiskola - tehát az esti iskolák kivételével valamennyi városi középfokú oktatási intézmény végzős diákjai adtak randevút egymásnak. A „papírforma”, azaz a beiratkozottak száma szerint hozzávetőleg háromezer végzős diák, tanárok, iskolatársaik kaptok meghívót, hogy a Leőwey Klára Gimnázium előtt gyülekezzenek, majd az est leszálltával fáklyák, gyertyák imbolyogva vonuló fénypontjaival teljen meg a Sallai utca. A karneválion vidám, egyszersmind ünnepien méltóságteljes menet a Széchenyi térre fordulva érdeklődők - elsősorban fiatalok - hasonlóan népes seregével találkozott. A dzsámi lépcsője elé érkezőket a Művészeti Szakközépiskola fanfárosai köszöntötték, a Himnuszt — a rövid ünnepi műsor előtt - már jórészt körösen énekelték a téren egybegyűltek. A diákéletet, a diákélettől való búcsút Disztl Gábor, Vajda lózsel és Csizmadia Sándor énekesek köszöntötték vidám dalokkal, majd többek között Kipling, József Attila versei hangzottak el útrovalóul a Nagy Lajos Gimnázium és a Komarov Gimnázium és Szakközépiskola diákjainak - Monori Gábor, Radnai Ottilia, Kozó- ri Zsuzsa, Simon Balázs, illetve Takács Rita, Papp Zsuzsa, Lipcsik Zoltán előadásában. Az est ezúttal is feledtette a szakvizsgák, érettségik és a holnapi „hivatalos” búcsú előtti szorongást - több ezer fiatal iskolájára, a városra emlékezve most utoljára együtt lehetett. B. R Ki legyen a kezelője Tovább serkenteni a gazdasági együttműködést Miért ne lehetne o Dráva mente kiemelt üdülőkörzet? Jogi viszály áldozata lett egy tó... Tanácsi megmentést akció - egyedül - a 24. órában A magyar-jugoszláv határ menti gazdasági együttműködés kovászolását vállalta föl a pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kora és az Eszéki Egyetem Közgazdaság- tudományi Kara, amikor az elmúlt év decemberében Eszéken tudományos-szakmai tanácskozást hívott egybe, ösz- szehozva nemcsak a tudomány, de a két szomszéd gazdaság vezető szakembereit is. A folytatás: újabb találkozó es tanácskozás Pécsváradon, az István király Szállóban, ahol immár szélesebb érdeklődés mellett a határ menti együttműködés kérdéseit, a fejlesztés lehetőségeit úgyszólván minden oldaláról boncolgatták. A szerdán kezdődött és ma hefejeződő tanácskozás teg- napi napján előadások sora hangzott el. Sok mindenről esett szó, így a két egyetem marketing tanszékeinek szerepéről a nemzetközi együttműködésben, a két ország gazdasági reformtörekvéseiről, a kereskedelmi, termelési együttműködések irányairól, a pénz- u9yi kérdésekről, a határ men- V együttműködést gátló túlzott Pllami adminisztráció leépítésről, és így tovább. Végeredményben mind a két oldalról kifejeződött az a szándék, szo- 'osabbra kell fűzni és kölcsö- nösen gyümölcsöztetni a kap- esolatokat, s hogy messze nem használtuk ki még az együttműködésben rejlő lehetőségeket.- A Dráva ne legyen pusz- *°n határfolyó, ami szétválaszt bennünket, hanem éppenség- 9el kössön össze, kezeljük ki- emelt üdülőkörzetként, s használjuk ki közösen a benne rejlő lehetőségeket - fejtegette egyebek mellett dr. Tóth Sándor, a Baranya Megyei Tanács elnökhelyettese. Vagy például gondoljunk a Budapest—Bécs világkiállításra, amiből Baranya sem szeretne kimaradni, s mindehhez kapcsolódhatna Szlavónia-Baranya is - az eszéki repülőtér közös használatának biztosításával, vámszabad terület létrehozásával. A megyei tanácselnök-helyettes a jugoszláv résztvevők előtt részletesen szólt a baranyai gazdaság várható gondjairól, s arról a nyárra elkészülő megyei programról, mely a nehézségekből való kilábalás módozatait és eszközeit kívánja meghatározni. Hasonló gondokkal küszködnek déli szomszédaink is, így a kilábalásra kereshetnénk körös csatlakozási pontokat. Dr. Tóth Sándor ezzel kapcsolatosan külön is eszmét cserélt dr. Bábán Ljubomirral, a Horvát Szocialista Köztársaság Végrehajtó Tanácsának tagjával, akitől azt ez ígéretet kapta, horvát miniszterek részvételével kerekasztal-beszélgetést hoz össze az együttműködés serkentésére. A pécsváradi találkozó mai napján két újabb téma kerül terítékre: a vásárok és kiállítások, továbbá a tömegkommunikációs eszközök - a sajtó, a rádió, a televízió - szerepe az együttműködés fejlesztésében. Ismertető hangzik el az idei Pécsi Ipari Vásár előkészületeiről - a PIV köztudottan a magyar-jugoszláv határ menti árucsere és gazdasági együttműködés fontos fóruma. M. Z. Az utóbbi három-négy évben tönkrement a korábban szép és vonzó 2-es tó Abali- geten. A pusztulás azzal vette kezdetét, hogy elmentek partjáról a gondozásban is érdekelt horgászok, a zsilipekből eddig ismeretlen személyek kiszedték a fát, ami miatt megszökött a víz. Aszály köszöntött be, majd elburjánzott a vízi növényzet. Egyszer levágták a növényeket, de nem használt, ahogy az sem, hogy növényfaló halakat telepítettek a tóba. Valamit tett azért az állami tulajdonban levő tó kezelője, a Mecsek Tourist a megmentés, megóvás érdekében. Más is fáradozott, így o helyi tanács, hogy gondozott maradjon a víz és környéke, de aztán megromlott a tóért felelős intézmények, szervek viszonya. Megkezdődött az ujjal- mutogatás, a felelős, a bűnbak keresése, hogy kik miatt is következett be az a helyzet, hogy napjainkra szinte gazdátlannak tekinthető a majd harminc éve létrehozott mesterséges víztükör. Tény, hogy mind e mögött gazdasági gondok feszülnek. így az, hogy a kezelőnek veszteséget okoz a tó, a környékén levő üdülőövezet. Nem éri meg tovább befektetnie. Ettől függetlenül évente átlag 80 000 forint üdülőhelyi díjat átad az abaligeti tanácsnak. Nem véletlen, hogy a Mecsek Tourist most nem vesz részt a tó felújításában, csak a tanács fog ebbe a munkába, amire egymillió forintot áldoz. A közeli Orfűn, az ottani vizek kotrását, tisztítását hamarosan befejezik a bajai kotrógépesek, akik még a nyár elején átjönnek Abaligetre. Látszik, hogy a helyi tanács megmozdult, meg akarja szüntetni a békétlenséget és ha már nem lehet közös anyagi ösz- szefogás, akkor legalább ő szeretne lenni a tó kezelője. A jelenlegi befektetés akkor csakis a javára térülne meg, teljesen érdekeltté válhat, hogy megmentse a £4. órában a haldokló tavat. Biztosra vehető, hogy hamarosan megszűnnek a jogi akadályok, mert az új földtörvény lehetővé teszi, hogy egy tanács is kezelhessen állami tulajdonú tavat. A tó teljes jogkörű gazdája tehát a helyi tanács lesz, ami elől nem zárkózik el a Mecsek Tourist. Adva a lehetőség, az igazi érdekeltség, hogy a helybeli lakóknak is megérje majd megmenteni a határukban található 2-es számú tavat, s akkor ismét csónakázhatnak, horgászhatnak, fürödhetnek is benne. Cs. J. Egy szlovén író művéről Megrendítő, irodalmi veretű alkotás jelent meg nemrég magyarul is egy jeles sílovén író, Milos Mikein tollából a „népek" egykor „nagy tanítójáról” és rettegve imádott „atyjáról"; a világtörténelem egyik, ám le- Iret, legvéresebb kezű zsarnokáról, loszil Visszáriono- V'cs Sztálinról. A kötetben természetesen nem csupán a Lenin halálától Sztálin haláláig terjedő fél évszázad népeket, millióit irtó gaztetteire vetül fény, amelyek - ma már elesendő tény és dokumentum birtokában - tudjuk, Sztálin nevéhez fűződtek. A halála ufan, a nevében, pontosabban szellemében elkövetett Politikai, gazdasági és emberiségellenes bűnöket, a Sztálinizmus szellemiségében Sztálina zsarnok élete máig hatóan f öl-f ölszi krázó utóhatásait is ide véve. Mikein könyve, amely műfajára nézve történelmi esszékötet, számos (Sztálinról) már ismert tényanyag elemzése, új megvilágításba helyezése mellett számos új/ eleddig ismeretlen döbbenetes információ birtokába juttat. Különös tekintettel a Szovjetunió II. világháborús emberveszteségeire, a hadifoglyok sorsára, s a háború utolsó szakaszában megsebesült százezrek tengerparti „gyógyítására" nézve. Ez a könyv kétségtelenül sok mindent eszünkbe juttat. Olvasásakor asszociatív gondolati folyamotokat indít el bennünk. Különösképpen ama korosztályokban, amelyeknek alkalmuk lehetett még a .Párttörténet a Szovjetunió Kommunista (bolsevik) Pártjának története c. tankönyv régi, majd újabb, „átigazított” tananyagát behatóan tanulmányozni. Az utóbbi évek már föltárt tény- és információanyagának ismeretében nehéz, voltaképp nem is lehet megszabadulni mindattól, amit Mikéin ösz- szegez (illetve újabb adatok- kak kiegészít)., így mindenekelőtt ezen a témakörön igyekszem túljutni. Eléggé ismert a történet, hogy amikor Sir Winston Churchill Jaltában a sztálini korszak addigi áldozatainak számáról (kivégzett politikaiak; kuláklikvidálós, éhínségek; a munka- és megsemmisítő táborokban elhullottak, legyilkoltak stb.) száma iránt érdeklődött, Sztálin .szóbeli válasz helyett csak a két nyitott tenyerét mutatta fel, jelezve, hogy f'z • • • (ti. millió). Legalábbis ennyit vallott be. A. Koest- l®r 1938-ban megjelent világhírű könyvében (Darkness at noon) 15 milliót emlit; Szolzsenyicin szerint a háború végéig már megközelítik a 2o milliót. Újabb tényfeltáró kutatások adatai ennél is jóval többre becsülik e szörnyűséges haladványt. Egy ponton .túl azután a számok, a milliók elvesztik jelentéstartalmukat. Abszurdnak minősülnek az emberi tudatban- realitásuk lehetőségének teljes képtelenségével. Mikein könyvében ezzel a természetes reakcióvol igyekszik szembeszállni (sikerrel), hogy kivételes fölkészültsége, logikája, elemzései és oknyomozásai segítségével agyunk fölfoghassa, szellemünk nagyobb sérülés nélkül feldolgozhassa - a voltaképp fölfoghatatlant. Gyermekkorától végigkövetve I. V. Dzsugasvili, életét, pszichológiai mélységekre lehatolva tárja elénk, mi minden motiválta tetteit, eltorzuló gondolkodását, amíg a forradalmárból lett zsarnok eljut a csúcsra; végigviszi s csaknem bevégzi a maga le- ninizmust fojtogató ellenforradalmát. A könyv történelmi hitelét emeli a stiláris értékekben gazdag fordítás; Gállos Orsolya munkája. (Reform Könyvkiadó és Corvina Kiadó.) W. E. Zene, dráma, báb és néptánc A pécsi szabadtérin: Csárdáskirálynő Június 22-én operettgó lóval nyitja idei programját a Pécsi Nyári Színház. A Szabadtéri Táncszínben a Pécsi Szimfonikus Zenekart Nag’y Ferenc vezényli, a pécsi operatársulat művészei mellett vendégek is fellépnek — a szerződtetések még nem véglegesek. Végleges viszont, hogy az idei program nagy eseménye a Csárdáskirálynő. Bagossy László igazgató mondja erről: — A közönség igényeinek megfelelően a szórakoztatás áll az idei nyár középpontjában — természetesen arra törekszünk, hogy ez ne legyen olcsó szórakoztatás. A műfaj klasszikusának számító Csárdáskirálynőt július 20-án mutatjuk be, és összesen nyolc estén játsszuk. A szereposztásból: a pécsi közönség két kedvence új szerepkörben jelenik meg: Vári Éva Cecíliát játssza, Mester István pedig Kerekes Ferkót. Edwin Gerdesits Ferenc, az Operaház tagja, Sylvia Bukszát Márta. Báni gróf Spindler Béla, Stázy pedig kettős szereposztásban Kristól Kata Kaposvárról és Margit Schumann az NSZK-ból. — Milyen néptáncestek lesznek? — A Baranya Táncegyüttes adja szokásos foiklórestjét, azonkívül Mester és tanítvány címmel Kricskovics Antal és Vidákovics Antal koreográfiáit mutatja be a Baranya tánc- színházi műsora. Ez nemcsak gesztus, hanem jelentős művészi vállalkozás is. Szakmai szempontból ugyanis érdekesség, hogy a tanítvány, Vidákovics visszahatott egykori mesterére. Ez a műsor három estén lesz látható. — Mit takar ez a különös cím: A nehéz Barbara? És az, hogy Mennyei kávéház? — A cseh szerzőpáros komé. diája, pontosabban politikai szatírája a harmincas évek végén játszódik. A produkció az Egyetemi Színpad vendégjátéka lesz a Nyári Színházban, az ősszel tovább játsszuk majd. Érdekesség, hogy az egykori kaposvári bemutató két szereplője, Spindler Béla és Krum Adóm fellép vendégként. — Galsai Pongrác szinte a pécsi Nádor kávéházból származott el Budapestre, a régi pécsiek jól ismerték. Szakonyi Károly, a Nemzeti Színház dramaturgja lírai játékot állított össze a tőle való és róla szóló művekből. A nyári programot kiegészíti még a nemzetközi bábfesztivál, a nemzetközi ifjúsági zenei tábor és a nemzetközi diaporáma fesztivál. — Emelkednek-e a jegyárak, szépül-e a színpadok környéke, és jobb lesz-e a tájékoztatás? — Áraink változatlanul 60— 80-100 forintosak lesznek. A színpadok környékét igyekszünk tisztán, rendben tartani, de javításra, tatarozásra nincs pénzünk. A tájékoztatást a Nemzeti Színház és Nyári’ Színház közös lapja, a hamar népszerűvé vált Művészbejáró kívánja megoldani. -