Dunántúli Napló, 1989. április (46. évfolyam, 90-118. szám)

1989-04-10 / 98. szám

1989. április 10., hétfő Dunántúli napló » 5 A KISZ megyei küldöttgyűlése (Folytatás az 1. oldalról) tünk: 1. a politikai intézmény­vid kiegészítést o dokumentum­hoz. A dokumentumhoz, ame­lyet aztán a vitában hozzászó­lók többsége támadott. Érdekes volt megfigyelni, hogy a 11 véleményt mondók túlnyomó többsége harminc éven felüli, jova részük mégis (vagy éppen ezért is) arról szólt, hogy inkább az ifjúsági szervezet jövőjével törődjünk, hagyjuk a múltat. Mások azt hangoztatták, hoqy a múlt ala­pos megismerése nélkül nem lehet igazi programot alkotni. Volt olyan hozzászóló is, aki szerint a KISZ eddigi tevékeny­ségét csokis akkor tudnánk igazán értékelni, ha egyúttal a magyar politikai-társadalmi élet elmúlt 45 évét is alaposan elemezné rvk. Végül a küldöttek 4 ellen- szavazattal 7 tartózkodás mel­lett elfogadták a legutóbbi megyei küldöttgyűlés óta vég­zett munkáról szóló beszámo­lót. Azzal, hogy a kongresszust követő újabb baranyai küldött­gyűlésig egy munkabizottság közreműködésével kiegészítik a beszámoló, többék által hiá­nyosnak vélt pontjait. Ezt követően az egyesülési törvény és a KISZ további te­vékenységét meghatározó el­képzelések részeként a küldöt­tek egyhangú szavazással vok­soltok a KISZ Baranya Megyei Bizottságának utódszervezeté­ről. A megalakult megyei szer­vezet alapszabályzat-tervezetét koraibban megkapták a küldöt­ték. A szombati küldöttgyűlésen tehát megalakult a KISZ Ba­ranya Megyei Szervezete. Az ideiglenes név és a most el­fogadott alapszabályzat a kongresszus utón megrendezen. dő újabb megyei küldöttgyűlé­sig van érvényben. A szervezet megalakulása után került sor a tisztségvise­lők megválasztására. A KISZ Baranya Megyei Szervezetének elnöke dr. Fodor László, titká­ra Gonda Tibor lett. öt mun­kabizottságot hoztak létre, s ezéknek a Vezetőit is a szom-, boti küldöttgyűlésen választot­ták meg. A politikai program kialakítását végző munkabizott­ság vezetője Paizs József, a szervezeti szabályzat kidolgozá­sára létrehozott munkobizott- ság dr. Györpál Elemér, a vá­lasztási munkabizottság vezető­je Szabó József, a személyi kérdésekkel foglalkozó munka- bizottság vezetője Paiger Ist­ván, s végül a társadalmi kap­csolatok munkabizottság veze­tőije Kocsi László lett. A küldöttértekezleten három kongresszusi küldöttet választ­hattak, s ezzel most az eddig megválasztott baranyai küldöt­tek száma húsz fő. A szom­baton. megválasztott három küldött dr. Fodor László, Cse- lik László és Paizs József. Utolsó napirendként került sor a tervezett politikai prog­ram, a „Mit képviseljünk?" cí­mű vitaanyag megtárgyalására. Evvel kapcsolatban az egyik hozzászóló szóvá is tette —, hogy ez az anyag még az év elején, pontosan január 17-én készült el, s bizony azóta több minden változott társadalmunk­ban. Persze igaz az is, hogy ezt az anyagot valamennyi kül­döttnek már időben meg kel­lett kapnia, hogy alaposan ta­nulmányozhassa, s hogy az alapvető célok helytállóak, de frisseségét joggal kifogásolták. Részlet a vitára bocsátott anyagból: „Programunk kialakítása so­rán a fiatalok élethelyzetét, a tórsadalmi-gazdasáqi munka- megosztásban betöltött szere­pét figyelembe véve jelöltük meg azokat a területéket, me­lyékben feltétlenül szükségét érezzük, hogy legyen koncep­ciónk, képviselendő álláspon­rendszer reformja, a KISZ po­litikai szerepvállalása: 2. fel­készülés a választásokra; 3. részvétel a törvényelőkészítő munkában; 4. öktatáspölitika; 5. lakáshelyzet; 6. foglalkozta­táspolitika; 7. az aprófalvak­ban élő fiatalok helyzete." A vitához mindössze öten szóltak hozzá; Rózsa Béla a VÁDISZ képviseletében kért szót, oki elmondta,- hogy eb­ben az évben már többek ré­széről megfogalmaztok olyan programokat, amelyek túlmu­tatnák ezen a vitaanyagon. Ki­fogásolta, hogy az anyagban túlsúlyba kerül a helyzetérté­kelés, ehelyett inkább a jö­vőre kellene koncentrálnunk. Gönczi János, a KISZ KB tit­kára Szólt — a programnyilat­kozat kapcsán - arról a négy fő területről, amelyre most a KISZ-nek nagyon következete­sen koncentrálnia kell: ez a lakáshelyzet, az oktatás, a foalalkoztatáspólitika és a tár­sadalompolitika. Dr. Dányi Pál, az MSZMP Baranya Megyei Bizottságának első titkára is szólt a küldöttgyűléshez, s hangsúlyozta, hogy a legfon­tosabb - s ez a folyamat már jó másfél éve el is kezdődött -, hogy a megyei pártbizott­ság és a megyei ifjúsági szer­vezet között partneri legyen a kapcsolat, hiszen ez közös ér­dékük, s csak így, kölcsönösen enymást támoqatva tudják se- qíten'i a megúiulás üqyét. El­kerülhetetlennek és nélkülözhe­tetlennek tartotta, s erre ja­vaslatot is tett. hogy a KISZ- nek a gazdasáaqal, gazdasáqi élettel kapcsolatos programja is legyen. Fontosnak tartotta a reformszellem tov-'hh; támaqa- , tását és azt. hogy a foglal- koztatóspolitika terén legyen az országoson belül egyértel­műen baranyai program is. Ezt követően Fia gy Mihály, a KISZ KB munkatársa, a Re­formhálózat vezetője kért szót. Elmondta azt a tapasztalatát, hogy a kívülállók szemében úgy tűnik, hoqy a KISZ most az önfeldarabolós álcájával igyekszik átmenteni magát a zavaros időszakon, s hogy min­dent meg kell tenniük azért, hogy ez ne bizonyuljon igaz­nak. S hogy valóban mire lesz­nek képesek, az az elkövetkező öt-hat hónapon belül el fog döfni. Végezetül dr. Fodor László, a KISZ Baranya Me­gyei Szervezetének elnöke szó­lalt föl, megköszönte az el­hangzott véleményeket, ame­lyek segítséget adhatnak ah­hoz, hogy eldöntsék, milyen irányiban haladjanak tovább. Bozsik László—Dücső Csilla Janus, ókori római isten két arcát - egyik előre, a másik hátra néz - sokan ismerik. Temploma a háborúban nyit­va, a békében zárva volt. Ennyit az istenről. Janus Kft., Pécs. Irodájuk a Citrom utcában van. Ezt so­kan tudják, de azt, hogy mi­vel foglalkoznak, kevesen. De ez majd cikkünk végén kide­rül. Most arról a furcsa be­törésről szólnánk, ami nem­régiben ott történt, a Janus Kft. irodájában, ahol valaki kulccsal kinyitotta a páncél- szekrényt, amelyből a bejelen­tés szerint 870 ezer forint tűnt el. Tekintettel az összeg nagy­ságára, az ügyet a Baranya Megyei Rendőr-főkapitányság bűnügyi osztálya vette át. Fur­csa kép - minden kriminalisz­tikai tapasztalatnak ellentmon­dó - tárult a helyszíni szem­lére kivonuló nyomozók elé. Kutatásnak semmi nyoma, de a páncélszekrény és az ajtó között a padlón, három darab, szépen kisimított 50 forintos hevert, mintegy jelezve az utat a nyomozóknak. A póncélszek­Sándor János Pécsett rendezi a Csipkerózsika című mesejátékot Érdemes művész - „talonban"? Sándor János (jobbról) próba közben .Fotó: Szundi György Sándor Jánost régóta isme­rem. Még a „régi” kaposvári színházból, a 60-as évek má­sodik felében, amikor ez a színház még nem volt „je­lenség". Sok érdekes, emlé­kezetes rendezése maradt meg bennem, mert mindig volt gondolata, közlendője a ma embere számára. Stílusérzéke révén pedig mindig tudott új színfoltokat, egyéni hangot „beúsztatni" az akkor már egyre lejjebb csúszó színház életébe. Most Pécsett, a Ságváriban találkoztunk, ahol az MTV megbízásából a Csipkerőzsika- mesejátékot próbálja, pécsi színészekkel. (A darab elő­ször gyerekszínházi előadás­ként látható, majd április 23- dikától). Megtudom, nemrég érkezett haza Grúziából, ahol egy Mahariadze nevű város­ban Kertész Ákos Névnap c. komédiáját rendezte. S azt is, hogy eddig ez volt az egyet­len munkája az idei évad­ban . . . Egyébként a szegedi színház rendezőjeként műkö­dik. Illetve nem működik ... Bonyolult. Sándor János kétszeres Já- szai-díjas, Érdemes művész. A Szegedi Nemzeti Színház fő­rendezője 1982-től 1987. de.c. 30-dikáig, amikor egyik nap­ról a másikra leváltották. Kü­lönböző indokokkal: nem fogta össze a produkciókat, nem tö­rődött az egyetemista-főisko­lás közönséggel, 'és „túlzott népszerűségre törekvő műsor­politikát" valósított meg. (Mu- sical-ek.) E kifogások az 1987/88-as évad első felében sűrűsödtek körülötte. Azt követően, hogy szerződését újabb három év­re (!) megújították; s hogy akkor, tavasszal, negyedszáza­dos pályafutása, művészi ered­ményei, s benne a szegedi szín­ház koncepciójának megala­pozása, vagyis főrendezői munkássága elismeréseképp át­vette az Érdemes művész - ki­tüntetést. Fél évvel később, évad közepén pedig fölmentet­ték . . . Az ügynek eléggé „botrány­szaga” volt akkortájt, sok min­dennel sejthetően a hátteré­ben.- Az indokokat magam is a rádióból hallottam ... - emlé­kezik. - Hivatalosan csak a vb-hotározatot kaptam meg. Magyarán: velem a tényt kö­zölték. A valós kifogásokról csak utána, a társulat előtt esett szó. Illetve sürgető ké­résemre Ruszt József, az új főrendező, később egy pár perces beszélgetésen elmond­ta, hogy álláspontjuk: a szín­ház új útnakindításában sze­rencsésebb, ha nem ügyködöm. Nyilván, nehogy az elégedet­len emberek esetleg körém csoportosuljanak . . . Nézd, én eddig is magát a színházat te­kintettem fontosnak, a döntést tudomásul vettem. Bár a mód­szert, az eljárást ijesztőnek tar­tom. (Amire egyébként orszá­gosan is, más területeken is, számos példa mutatkozik.) Nyilván megvannak a magam hibái, ’ ám az is igaz lehet, hogy, ha valóban nem sikerült azt felmutatnom, amit elvártak tőlem - ez valószínűleg nem fél éven belül következett be . . . Az öt évemet főrende­zőként - amiben voltak ki- sebb-nqgyobb sikerek és vol­tak bizonyos értelemben bu­kások is -, voltaképp elismer­ték. — Most azután ott vagyok Szegeden . státusban, onnan kapom a fizetésemet. Felada­tokat azonban nem adnak . . . Miért? Szerintem működnek bizonyos régi mechanizmusok. Emiatt nem hiszik el, hogy a dolgokat európai módon meg lehet beszélni . . . — Ruszt kivételével senki nem beszélt veled erről? — Velem senki .. . Pedig egy év után esetleg jó lett volna. Hiszen az én jogosítványom nem vezető állásra szól, s én szívesen dolgoznék nem­csak külföldön vagy Pécsett. Esetleg használhatnék is a színháznak . . .- A szerződtetések lassan le­zárulnak. Hogyan tovább a jövő évadban? — Nem tudom . . . Szegeden furcsa dolgok tör­ténnek az utóbbi másfél-két évadban. Az európai hírű operaénekes évad közben Győrbe szerződik; a szakmában jó nevű főrendező nem kap feladatot; s hallom, nemrég a táncegyüttes művészeti vezető­je - miután három éve meg­alapította, majd fölfuttatta a Szegedi Balettot -, státusa fölöslegessé vált, és elküldték a színháztól. Vajon nincs va­lami baj itt a belső-külső irá­nyításban? .. . W. E. Pécsett szombatonként is tartanak vásárt Áldomást is kell inni ,a korán reggel vásárolt malacra; a bolha­piacon lengyel árusok kínálják portékáikat. Läufer László felvételei Tegnap csaknem 1000 gépkocsit- árult-ak Az egy héttel ezelőtti pécsi nagyvásárt félidőben eső verte szét. Talán ennek is köszönhe­tő, hogy a tegnapi kisvásórt az idei legnagyobbnak köny­velhetik el a rendezők. Már mint a kisvásárök rangsorá­ban. Ha egyáltalán kicsinek mondható az a vásárt ahol néhány híján csaknem ezer gépkocsit árulnak, ahol dugig vannak árusokkal és vevőkkel a zsibissorok. Hajnalban még csak a pe- csenyések, a lángossütők és a távolabbról érkező árusok fog­lalják el standjaikat. Az előb­biek zsírt forrósítanak, da­gasztják a tésztát, az utóbbiak, ha csak tehetik, alszanak egy­két órát áz autókban. Délelőtt 9-re, a vevők zömének érke­zésekor már a „Telt ház" táb­lát is ki lehetne akasztani a vásártér bejárataihoz. Vasárnap délelőtt a zsi'bi- piacon talán Cseh József portékája volt a legnépsze­rűbb. Aranyhalakat, hullámos- és nimfapapagájokat árult. Hogy mennyiért? — Nincs itt kérem kialakult ár. Ahogy viszik, no és ahogy nekem még megéri, úgy adom. Kevés a pénzük az emberek­nek. Aki egyébként az autóvásár- ban néz körül, talán máskép­pen gondolja ezt. No és Stark Mihály gondnak statisztikája is ezt látszik igazolni. A mérleg­háznál ugyanis tegnap délig 215 gépkocsi-egységcsomagot vásároltak. A tapasztalatok szerint emögött több mint száz gépkocsi eladását lehet sejteni. Az árak? Szombaton délelőtt például egy GO-s, há­roméves 2107-es Lada 262 000 forintért kelt el. Kínáltak per­sze nyugati autót ennek két­szereséért, „jó öreg trabit" pe­dig a Lada árának egytize- déért is. Néhányon talán most azt 'kérdeznék: hogyan kerül a va­sárnapi vásárról szóló írásba szombat délelőtti üzletkötés. Ök és bizonyára még sokan nem tudják, hogy Pécsett már nemcsak minden vasárnap, hanem minden szombaton is vásárt rendeznék. Április 1-jén volt az első szombati vásár, 8-án pedig a második. Vi­szonylag kevés eladóval és ve­vővel, de hóközi vasárnapi kis- vásárok tapasztalatai alapján úay sejthetjük, hamarosan ki­növi magát ez a szombati „adók-veszek” lehetőség is. Balog N. Betörések nyomában A Janus arcú helyszín Rendőrkézen az ékszerből^ betörők rény tartalékkulcsai egy másik szekrényben voltak elhelyezve, de semmi nyom sem utalt ar­ra, hogy azokat bárki is hasz­nálta volna. A nyomokat és a körülményeket értékelve nagy valószínűséggel állítható, hogy a nyomozók beállított hely­színre érkeztek. Ennyit a betörésről. Nézzük, hogy mi derült ki a további adatgyűjtés és a Janus Kft. dolgozóinak meghallgatása során? A Janus Kft. jogilag még nem is létezik! A cég­jegyzékbe nincs bejegyezve, csak az előkészületek vannak folyamatban. Az érvényes jog­szabályok szerint az előkészü­let során ugyan kötelezettsé­geket vállalhatnak, de ügymenet a kft. nevén még nem bonyo­lítható. Az iroda jogilag és gyakorlatilag az Ifjúsági Lap­kiadó Vállalat dél-dunántúli ki- rendeltségeként kellene, hogy működjön. Ez részben így is tör­tént, de a vállalat tulajdonát ké­pező könyvek forgalmazásából származó bevétel nagy részét már a kft. számlájára fizette be az iroda vezetője. A hely­zetet bonyolítja az ügyintézés káosza. A több százezer forin­tos bevételeket kezelő iroda semmiféle nyilvántartást, fő­könyvet, pénztárkönyvet nem vezet. Kizárólag bevételi bi­zonylatok alapján kezelik ügy­leteiket. A nyomozás most el­sősorban a körülmények jogi tisztázására irányul. Az iroda vezetője, Szabó András ellen a rendőrség büntető eljárást indított, és a betörés nyomo­zásával párhuzamosan lesz bő­ven munkája a gazdasági rendészetnek is. Visszatérve a betörésre, a 870 ezer forint hiányt emléke- zebtől állította össze az iroda pénzkezeléssel csak gyakorla­tilag - jogilag nem - meg­bízott munkatársa. Most körül­belül 720 ezer forintra ,,sac- colják" a hiányzó összeget. Időközben fény derült arra is, hogy keddről szerdára virra­dó éjszákára az irodában hagyták - egy állítólagos rej­tekhelyen — a páncélszekrény eredeti kulcsát is. A nyomo­zás adatai szerint ezzel a kulccsal nyitották ki a páncél- szekrényt. Hogy ki, és milyen módon jutott be az irodába, az egyelőre még rejtély. Le­het, hogy az elkövető olyan belső személy, aki munkája révén konkrét ismeretekkel ren­delkezik? . . . * A betörés, az Óra és Ék- szerkereskedelmi Vállalat pé­csi, Szabadság úti üzletébe, „tiszta" ügy. Ez a betörés hús­vét hétfőjére virradó éjszaka történt. Egy éber lakó figyelt fel, hogy egy fiatal nő téglá­val bezúzza a kirakatot, majd onnan pakolni kezd a táská­jába. Néhány perc múlva egy férfi érkezett az állomás fe­löl, s a nő táskájából a fér­finál lévő reklámszatyorba tet­ték át az ékszereket. Az egyik tettes, a 31 éves büntetett előéletű (többszörö­sen visszaeső) Orsós István, - foglalkozás- és munkahely nélküli -, aki idén januárban szabadult a börtönből. Ö 24 óra alatt, élettársa pedig, a 22 éves Orsós Sándorné - munkahely nélküli — rinyabe- senyői lakos 48 óra alatt ke­rült rendőrkézre. Alapos a gyanú, hogy még más bűncse­lekményeket is elkövettek. Marton Gyöngyi

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents