Dunántúli Napló, 1989. április (46. évfolyam, 90-118. szám)
1989-04-07 / 95. szám
I7S9. április 7., péntek Dunántúlt naplö 3 Sflttőksitőiiyoli «au«sie Tóv tá|f település - szerves egység Tehetnénk, de nem ebből indulunk ki, amikor — rövid idő után ismét — visszatérünk a baranyai közhasznú és jóléti tavakra: minden ilyen víz csak létével sajátos szépséget od környezetének, vagyis a tavak önmagukban tájképi értéket jelentenek. Oka inkább a téma újbóli elővételének, hogy amikor néhány héttel ezelőtt a megyei tanács végrehajtó bizottsága tárgyalt a közhasznú tavakról, annok lezárásaként egy határozat is született. Ennek ismertetésétől akkor tartózkodtunk, arra az álláspontra helyezkedve, hogyha tényleges lépések is történnek e vizek állapotának javítása érdekében, arról 'írunk, s nem a vb által feladat szintjén megfogalrhazot- tákrót. Mert lehet mit tenni, s lehetett már korábban is. Ez utóbbira a példa a görcsönyi szociális otthon udvarában levő kis tó. Néhány éve súlyos halpusztulás volt itt. Az intézmény igazgatója nem volt rest, s felkereste a területen gazdálkodó termelőszövetkezetet: működése magától értetődően érintette a tó vízgyűjtő területét is. Kiderült, megfelelő védőberendezések hiányában egy állattartó telep szeny- nyezi a környezetet. A tsz el- höke elfogadta: a szükséges létesítmények, a szennyezést gátló munkák nélkül a tó élővilága állandóan veszélyeztetett. A szociális otthon igazgatóját semmi sem kötelezte, hogy a tó vízgyűjtő területén tájékozódva próbálja a tavat megmenteni. Holott ez a természetes magatartás, mi több, jóval olcsóbb is, mint amikor már utóbb, a veszélyeztetettség (kritikus fokán kell fellépni o víz minőségének megőrzése érdekében. A megelőzés tehát rendki- "ül fontos, de legalább ekkora jelentősége van e szemlélet gyakorlattá tételének. Ezt azért hangsúlyozzuk, mert most 'is van olyan része Baranyának - az.alakuló Bükkösdi-tó- ra gondolunk -, ahol kellő időben hozott és kellő szigorral betartatott előírásoknak rendkívül komoly szerepe lehet a jövőbeni környezet- szennyezés megelőzésében. Gondoljunk csak a szennyvíz- derítőkre: természetes forrásai a környezet veszélyeztetésnek ~ ha csak nem válik gyakorlattá, hogy például az épülő hétvégi házak használatbavételi engedélye kiadásának 'eltétele a szennyvízderitők vizzárósága. Ennek ellenőrzése szigorú, kivétel nincs .. I A napokban a megyei tanácson asztalhoz ültek a „tó- ügyekben" érintettek: a DélJ*anántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság, a KÖJÁL 'Hetékes szerve, a használók, kezelők. Ez mór az említett veqrehaj ó 'bizottsáqi ülés után ''alt. s tekinthető az első konkrét lépésnek a testület által meghatározott feladatok teljesítésében. A kiindulási Pont: a jelenlegi kultúrálatlan és felelőtlen tóhasználat. Kicsit célzatosabban fogalmazva: a vizek kizsákmányolása, a különösebb — s elsősorban a tó védelme érdekében foganatosított - befektetések nélküli minél nagyobb haszon „kitermelése". Hozzá kell tenni: akik most imásakra mutogatnak — igen, tényleg csak hasznot húztak eddig a tóból maguk is tükörbe nézhetnek, mindegy, hogy idegenforgalmi .szervezetekről, telektulajdonosokról, szabadidejüket valamilyen hobbinak hódolva a tó partján töltőkről, a kereskedelemről, a vizek kínálta lehetőségre alapított vállalkozásokról van-e szó. Már csak azért is érdemes a helyzetüket ennek fényében megvizsgálni, mert az eddigi tapasztalatok szerint a tavakból hasznot húzók egymásra sincsenek tekintettel. (A tóra természetesen végképp nem ...) Mit tehet - ha már asztalhoz invitálta az érintetteket - a jóléti tavak érdekében a megyei tanács? — Áttekinti és „csomagba gyűjti" a közhasznú tavakhoz kötődő problémákat, tehát ad egy kiindulásnak nagyon fontos áttekintést — mondja Bölcsházi Éva, az építési és vízügyi osztály csoportvezetője. - Legalább ekkora jelentősége van annak, hogy ezeknek a vizeknek a létét beleilleszti a településfejlesztési elképzelésekbe, mert feltétlenül cél, hogy a közhasznú tavak és környezetük a település szerves tartozékaként legyenek kezelve. Koordináljuk az érintett szervek munkáját, s kezdeményezzük, szorgalmaz. zuk megfelelő szabályozórendszer kialakítását. Mindez — összefoglalva - azt jelenti, hogy a megyei tanács ÉV osztálya feladatának tekinti a tavak használatában érintettek érdekeltségi rendszerének új alapokra helyezését, s megfelelő eszközöket 'keres e vizek minőségének megőrzése, javítása érdekében. Ezért is alcrkult meg a napokban — minden érintett részvételével - egy olyan bizottság, amelynek feladata a tókezelők társulásának szervezése. Május végére, június elejére — amikorra ez a bizottság már folyamatosan működő szerv lesz — a (KÖVIZIG és a KÖJÁL minden hatósági előírást valamennyi tóra összegyűjt, ezt átadja a kezelőknek, ezzel megteremtve a tisztánlátás lehetőségét. Ezen túl a KÖVIZIG a tóhasználat és -fenntartás költségeire ajánlott számítást végez — elsősorban a Pécsi-tóra —, hogy legyen mire alapozni az arányos teherviselést. A szakemberek következő találkozója nyár legelején lesz, addig az építési és vízügyi osztály jogszabálymódosítást kezdeményez az illetékes minisztériumnál (KVM): célja a vízminőség védelme érdekében rendezni a tóhasználók és engedélyesek közötti kapcsolatot, illetve az arányos teherviselés alapjainak megteremtése, ami konkrétan - egy-egy tó esetében — azt jelenti, hogy jogszabályi alapon lehessen követelni a szükséges dokumentumok meglétét. További feladatok: a helyi tanácsok az év végén beszámoltatják feladataik teljesítéséről a tavak kezelőit, szigorítják az építési előírások betartásának ellenőrzését, kezdeményezni fogják a MÉM felé, hogy egyoldalúan használati engedélyek ne legyenek kiadhatók, felülvizsgálják az erdőfelügyelőség tevékenységének minőségét, hogy a megelőzés érdekében a nem védett területek javára is közbeszólhassanak. Mindez hármas célt szolgál - túl természetesen a közhasznú és jóléti tavak védelmén —: rádöbbenteni az érintetteket, hogy milyen nagy 'bajban vannak ezek a vizek, arra, hogy a hasznot húzóknak is mennyire fontos a helyzet javítása, illetve rászorítani a haszonélvezőket az arányos teherviselésre. Nem kis feladat, ám teljesítésük halaszthatatlan, ésszerű és fontos. Bár ne igazolódjon ez még az idei nyáron . .. Mészáros Attila Halastó a görcsönyi kastély (szociális otthon) parkjában Fotó: Prokszo László Mikor veszi vissza a lakást az OTP? Mohácson viszonylag gyorsan meg tudták oldani a la- káSkérdést, legalábbis ez eddig Így volt. Azonban ez év januárjától kezdve megváltozott a lakásvisszavásárlás rendszere, ami jelentősen beszűkítette az elosztható lakások számát. Az elmúlt évben hatvanhat állami lakást adtak vissza. 1988 vég-én már nem tudott a tanács több lakást visszavásárolni, mert elfogyott a pénze. Ebben az évben eddig 17-en adták vissza a lakásukat, a tavaly jelentkezettek közül többen azonban elálltak a szándékuktól. Sok az üresen álló lakás és pang a szabad piac is. A tanács ugyan az OTP által épített lakások 70 százalékára kijelölési jogot élvez, a magas kamat és a megfizethetetlen lakásárak miatt sorra mondják vissza a leerídő lakók. Az új lakástámogatási rendszer nem kímélte a pécsi tanácsot sem. Több telket azzal a feltétellel értékesítettek az elmúlt évben, hogy a vásárló öröklakását köteles felajánlani az OTP-nek. Ezt az OTP megtagadta azzal, hogy a magánszemélytől visszavásárolt lakás újraeladásánál — ha az nem a pénzintézettől vesz ismét újat - a vevőknek sem szociálpolitikái, sem egyéb kedvezményt nem ad- - ihat. Már a városi tanács végrehajtó bizottsága is foglalkozott ilyen jellegű panasszal. Az Országos Takarékpénztárt is nehéz helvzetbe hozta a rendelet. Dr. Tersztyónszky Jenőné, a joqi főosztály vezetője minderről a következőket mondta el: A 106/T988. (XII. 26.) mi- _ nisztertanácsi rendelettel bevezetett új lakástámogatási rendszer — amit a költségvetés jelenlegi kedvezőtlen helyzete miatt hoztak — szándékosan szűkítette a lakástámogatás körét. Az új szabályozós a lakósmobilitást kétségkívül kedvezőtlenül érinti, mert a takarékpénztár értékesítési lehetőségeit is behatárolja. Eddig, ha valaki házat épített, vagy társasháziban lakrészt, az OTP visszavásárolta Hőle a lakását és az új épület Ibefejezéséig a régiben bent lakhatott, lakbér fejében. A rendelet most ezt sem engedélyezi. Az új szabályozás szerint, aki ugyanis lakással rendelkezik - ha az nem ta-. nácsi - nem részesülhet újabb lakás építéséhez támogatásban. Vagyis, ha az OTP a meglevő lakás visszavásárlásá. ra nem tud vállalkozni, akkor azt a tulajdonos csak a szabad piacon tudja eladni. Most már csak az a. kérdés, hogy bentlakással ki veszi meg a lakást? Ha meg sikerült eladni, az építkezés idejére hova költözzenek a régi tulajdonosok? Ugyanis nagyon kevés embernek van annyi készpénze, hogy egyszerre építkezzen lés fizesse egy másik lakás törlesztését. A házát annyira tető alá hozza, hogy lakni is tudjon benne, amíg a másik eladásával megszerzi a befejezéséhez szükséges összeget. Addig ugyan minden kedvezmény nélkül felvehet hitelt, de annak olyan magasak a kamatai. hogy fizetésképtelenné válhat és nem tud megélni. A tanácstól telket vásárló lakásépítők tulajdonában levő öröklakásók megvásárlását egyedileg bírálja el az OTP. A jelenlegi szabályozás mellett sem kizárt, hogy ha az adott lakásra van vevő, azt átveszi az OTP. Ha azonban az értékesítésre nincs kilátás, akkor csak magánforgalomban lehet eladni. Az új szabályozási rendszer érzékenyen érinti a lakásmabilitást. Az OTP értékesítési lehetőségei is jelentősen beszűkültek. A felajánlott lakások közül csak azokat tudja megvásárolni, amelyeket készpénzes, fizetőképes vevőknek el tud adni. Most már csak az a kérdés, hogy végül is ki jár így iól? Akinek van lakása és építkezni szeretne, nem tud, imert a tőkéje egyben o jelenlegi otthona is. A tanács nem tud telkeket értékesíteni, mert nincs, aki meqveqye, és nem tud minőség’i lakáscserét csinálni, mert az új lakások árait nem tudják a cserét kérők kifizetni. Magánerős lakásépítésbe viszont minden anyagi alap nélkül senki sem kezd, a fiatalok és a kiskeresetűek lakáshoz jutási esélye |így még tovább csőikként. Sz. K. Erősödött a magyar turisták rohama a nyugati átkelőhelyeken Átmeneti csökkenés után csütörtökön ismét erősödött a magyar bevásárló turisták rohama a nyugati határátkelők felé. Mór kora reggeltől összefüggő kocsisor tartott az Mles nemzetközi főútvonalon Hegyeshalom felé. A Győrön átvezető 4 sávos szakaszon kikapcsolták a forgalmi lámpákat és megerősített rendőri irányítással igyekeztek némi rendet teremteni a közlekedési káoszban. így is csak lépésben tudtak a városnak mintegy 10-12 kilométeres átvezető szakaszán áthaladni a Sopron és főleg Hegyeshalom irányába tartó személygépko. esi- és autóbusz-karavánok. A torlódások Győrnél 12 órára szűntek meg. Ekkor azon- Iban Hegyeshalom előtt még 30 kilométer hosszú kocsisor várakozott kilépésre. Sopronnál a régi és a kópházai, átkelőknél is nagy volt a forgalom. Még nem zárult le a szigetvári szennyvízszivárgás ügye A Fényszöv kártérítésre vár Az építők minőségi ellenőrzést vezetnek be A fűtéstöbblet kérdése nyitott, ezért még nem fizettek, de a vállalatnál azt mondják, mihelyt számlákkal igazolják a plusz költséget, ezért is térít a biztosító. A többi bejelentett kárt már rendezte a Baranya Megyei Tanácsi Magas- és Mélyépítő Vállalat az érintett szigetvári lakókkal - hallottuk Perger Antaltól, a vállalat termelési osztályvezetőjétől. Ezt erősítette meg még két szomszédja nevében is az a lakó, akivel beszéltünk. Az elmúlt év novemberében beszámoltunk arról, hogy Szigetváron, az úgynevezett régi postatömb épület első emeleti három lakásában és a földszinten lévő Fényszöv műteremben többször ismétlődő szennyvizszlvárgás keserítette a lakók, dolgozók életét. A műterem is napokon át kénytelen volt zárva tartani, mert a meny- nyezetről a falon át lecsor- gó és a padlószőnyegbe ivódó szennyvíz miatt megmaradni sem lehetett a helyiségben. Mint kiderült, az épülét szennyvízvezeték-rendszerét rosszul kötötték ösz- sze a városi gerincvezetékkel. Kijavították és egy helyszíni megbeszélésen kérték az érintettektől a kárigényüket. A három lakás tulajdonosának fizettek a szőnyegekért, a takarításért, a gyakori szellőztetés miatt tönkre ment virágokért, illetve az éléskamrában tárolt füstölt élelmiszerekért és zöldségfélékért,. amelyek átvették a penetrans szagot. Az építésvezető fegyelijji megrovást kapott. A fűtéstöbblet miatti plusz költséget akkor akarják fizetni a lakóknak, ha DÉDÁSZ-szám- lákkal igazolják, hogy azokban a napokban többet használták a villomos padlófűtést. Bár nincs közvetlen összefüggésben a szigetvári esettel, el kell mondanunk, márciustól új munkakört létesítettek a vállalatnál. A tizenhat éve náluk dolgozó és minden tevékenységi területüket megjárt Kollár Jánost azzal a feladattal bízták meg, hogy az épülő létesítményeknél szúrópróbasze- ru.en ellenőrizze a munka minőségét, illetve azzal, hogy a garanciális időn belüli javításokhoz biztosítsa az anyagot. a szakembereket, koordináljon a javíttatok és a vállalat között.- Arra számítunk, hogy ezzel a munkával kétszeresen is nyerünk — mondja Pergor Antal. - Egyrészt könnyí- tünk az építésvezetőkön, akiknek a folyamatban lévő kivitelezések mellett külön gondot jelentett a garanciális javítások egyeztetése és szervezése, másrészt azoknak is lényegesen egyszerűbb lesz a helyzetük, okik joggal várják el, hogy a garanciális javításokat gyorsan, pontosan és jól végezzük. Az építésvezetőknek azonban változatlanul kötelességük marad, hogy a kivitelezés során úgy dolgozzanak, hogy lehetőleg minél kevesebb minőségi kifogás és garanciális javítási kötelezettség terhelje a vállalatot. Ez annok ellenére is feladat, hogy az építőanyag-ipar változatlanul nehéz helyzetben tart bennünket, hisz egy sor építészeti anyag minősége eleve kifogásolható, de mivel nincs jobb, ezekkel kell dolgoznunk. A Fényszövvel március 22- ig csak részben rendeződött a kártalanítás. Az építőipari vállalat helyreállítási munkáin felül — szőnyegpadlócsere, festés — még több mint 100 OQÜ forint kárigényük van, hallottuk Sasvári Lászlótól, a Fényszöv dolgozójától. Kártérítést várnak a 11 napi zárva tartásért, mert ez jelentős forgalomkiesést - köztük megrendelt esküvői felvételek elmaradását — okozott nekik, a többletfűté- 1 sért is, mivel ki kellett szárítani q helyiségeket, meg azért is, mert két napon át három dolgozójuk tokarított, mire rendbe tették a műtermet és az irodát. Nem utolsósorban azért, mert napokon keresztül kénytelenek voltak ilyen körülmények között létezni... T. É.
