Dunántúli Napló, 1989. április (46. évfolyam, 90-118. szám)

1989-04-06 / 94. szám

1989. április 6., csütörtök Dunontaii napló Védőnők Aláírások a gyerekekért klubja Pécsett önszántukból, saját költségen Alkalmanként ötvenen is is összejönnek a védőnő klub foglalkozásain a pécsi Moz­galmi Ház egyik kistermében. A megye minden részéről, Sik­lósról, Szigetvárról, Mohács­ról, Görcsönyből is Pécsre utaznak, feláldozva szabad­idejüket és pénzüket a szak­mai gyarapodás érdekében. A klub „lelke" Kárpáthy Magdolna, a Lengyel Gyula utcai óvoda gyógypedagó­gusa :- Több szakmai kérdésre az iskolában tanultak nem min­dig adnak választ. Ezért el­határoztuk, ezeket a klubjel­legű foglalkozásokon beszél­jük meg. S a védőnők na­gyon érdeklődők, nyitottak. A védőnő is korán ismerheti fel a rendellenességeket, köz­tük a hallássérülést is. Men­nél korábban kerül szakem- berhft*»-«:- gyerek, annál -köny- nyebben gyógyítható a baj. Már egyhónapos csecsemőre is felszerelhető a hallókészü­lék, ami sok segítséget ad­hat a gyereknek a világ fel­fedezésében. S néhány jó ta­nács is a javulást szolgálhat­ja: például akkor is beszél­jünk egy gyerekhez, ha sérült 0 hallása. Egy foglalkozáson a meg­késett beszédfejlődés is szóba került, mert óvodáskorban már nehéz segíteni ezen a gon­don. A beszéd fejlődése jó­részt környezeti hatásra toló­dik a másfél éves kor utáni 'dőszakra, sok szülő ugyanis szinte izolálja gyermekét, s nemcsak a panellakásokban. Ha a védőnő felismeri a bojt, behozzák az óvodába a 9yereket, megfigyeljük, taná­csot adunk, de a beszédre- tanitás -végeredményben a család feladata. úr. Temesi Gyuláné megyei vezető óvónő, aki szintén részt vett a szervezésben, így nyi- Ictkozik az anyagiakról:- Terembért eddig még nem fizettünk, de felmerült, h°gy fenntartásunkat tagsági díjból segítjük elő. Ebből az összegből finanszíroznánk a Szakirodalom sokszorosításá- n°k költségeit is. A most meg­beszélt témákhoz készült sze­melvény-gyűjteményt, a Baba- fékót, az Egyesített Egészség- u9yi Intézmények sokszorosítot- ta néhány példányban, s eze­ket kölcsönzik egymásnak a klub résztvevői. P. E. Nőtt a tőkés export Baranyában a kis és hagyományos szövetkezetek együt­tes árbevétele tavaly több mint öt százalékkal nőtt. A sza­bályozóváltozás ellenére az eredmény csupán egynegyedé­vel esett vissza. A nem rubel elszámolású export emelke­dése 17,6 százalék. Kiemelkedő a Sellyéi Agro­kémia tőkés exportjának nö­vekedései forintértékben ta­valyelőtt huszonhétmilliót, 1988Jban ötvenmillió fölött ért el. Tovább tart a szövetkeze­teknél a létszámfogyás: az Ipari Szövetkezetek Baranya Megyei Szövetségébe tartozó összes szövetkezeti foglalkoz­tatott az 1987-es 6487 főről tavaly 6122-re csökkent. 1988 az átalakulások, kivá­lások évének nevezhető: ugyanis nagy mozgás volt a hagyományos és kisszövetkeze­ti forma között. Átalakult négy szövetkezet kisszövetke­zetté, ugyanennyi 'kivált az anyaszövetkezetből. Az előbbi esetekben a bérkorlát oldása, az utóbbiakban a profi lelkű lö- nülés, illetve a területi elha­tárolódás dominált. Újonnan mindössze két kisszövetkezet alakult. Tavaly is a szövetkezetek nyereségének jóval több mint felét négy szövetkezet hozta: a Sellyéi Agrokémia, a Plas- tex, a Pécsi Kesztyű- és Bőr­díszműipari, valamint a Pécsi Faipari: összesen 160 millió forintot. A Sellyéi Agrokémia Ipari Szövetkezet 1987-ben jutott túl a féímilHárd forintos ter­melési értéken, s tavaly már a hétszázmilliót közelítette. A szövetkezet anyagmentes ter- Imelését egy év alatt 35 szá­zalékkal növelte. A dolgozói keresetszint 112 000 forint. Igen magas szintű a műszaki fej­lesztési-.tevékenység: ez tette lehetővé, hogy tovább növel­jék a növényvédőszer-gyórtóst, valamint dinamikusan bővítsék az exportot. Tavaly új kutató­fejlesztő laboratórium építésé­be, egy segédanyaggyártó üzem fejlesztésébe és az élel­miszeripari adalékok hazai előállításának megvalósítása érdekében egy adalékgyártó részleg kialakításába kezdtek. A Pécsi Kesztyű- és Bőr-' díszműipari Szövetkezet érte el tavaly is a legmagasabb tőkés exportot a baranyai szö­vetkezetek közül 89 millió fo­rint értékben. A szocialista ex­port egynegyedével vissza­esett — összhangban a szö­vetkezet érdekeivel. A közel szózlhatvanmilliós termelési ér­téket teljesítő szövetkezet 36,2 millió forint nyereséggel zárta az évet. A Plastex Műanyag- és Tex­tilipari Szövetkezet tovább folytatja jó gazdálkodását: az órbevételarányos nyereség 16,7 százalék, 2,1 százalékkal ma­gasabb az 1987. évinél. Az éves nyereség 39,5 millió fo­rint. A szövetkezet stabilitását A közel harminc baranyai kisszövetkezet összesen 1,1 milliárd árbevételt produkált, az össznyereség 105 millió fo­rint. Újonnan alakult a Prime- soft, valamint a Technológiai- Gépészeti, Villamosgyártó és Szolgáltató Kisszövetkezet. Az előbbi számítástechnikai szak­emberek társulása, az utóbbi döntően vasipari tevékenység végzésére jött létre. A Baranya Megyei Fodrász­ipariból tavaly januárban ki­vált a Mohácsi Fodrászipari Kisszövetkezet, majd félévtől a komlói körzet is önállósult. Idén dől el, hogy az efképze­Cipőfelsörész-készités a Pécsi Kesztyű- és Bőrdíszműipari Szö­vetkezet üzemében Fotó: Proksza László jellemzi, hogy 1988-ban is a termelési és a beruházási ki­adások finanszírozását külső forrós igénybevétele nélkül ol­dották meg. A Pécsi Faipari Szövetkezet tavalyi 28,8 millió forint mér­leg szerinti nyeresége őzért fiayelemre méltó, mert a többszöri anyagáremelkedés­ből, bérbruttósításból, közte- bernöve’kedésből és egyéb díj­tételekből adódó több mint húszmilliós költségnövekedést kivédve csupán 7,5 millióval maradt el az 1987-es ered­ménytől. A szövetkezet rész­ben megújította termékszerke­zetét, jelentősen szélesítette kiskereskedelmi hálózatát. Szólni kell a tavalyelőtt még válságbon levő Pécsi Cipőipa­riról. Az elmúlt év a stabilizá­lódást hozta. Ezzel szemben a Baranya Megyei Cipőipari 25 milliós veszteséggel zárta 1988- ■at, a szövetkezet jövője bi­zonytalan. lés sikeres volt-e: azaz tevé­kenységi kör bővítéssel ellen­súlyozni tudják-e a mindhár­muknál tapasztalható forga­lomcsökkenést. Tavaly a VILLGÉP-ből ki­vált a Mikrolift, a Pécsi ÉPSZÖV-ből pedig a Delta. Mindkét kivált rész kisszövet­kezetként kezdte meg műkö­dését. Átalakulással vált kis­szövetkezetté a VILLGÉP, a Pécsi Minőségi Ruházati, a Pécsváradi ÉPSZÖV, a Siklósi ÉPSZÖV. A HYDRO, a Mikrolift, a Delta, a Temporg, a Sprint, a Szigetvári Ipari, a TEKSZO, az ÉKKI, a Környezetvédelmi és Termelő-Szolgáltató Kisszövet­kezet jó évet zárt, ugyanakkor a Relux-art veszteséges gaz­dálkodás miatt megszűnt, va­lamint a törvényességi fel­ügyelet indítványozása alap­ján feloszlott a Fókusz és a Pódium. L. Cs. K. Szentdénesen jelenleg az öregek napközi otthona működik az iskola helyén Fotó: Kóródi Gábor Megint lesz iskola Szentdénesen? Megsüllyedt a közös tanács épülete Színes kagylók H ét kiló „követ" hozott most a pécsi Tímár utcoi szo- haza a Csendes-óceán ciális otthon egyik szobája , partjáról egy hetven- rejti. *ves néni, Albert Lászlóné. A Panni néni kisebbik fia és °9ylókat, koraitokat, csigákat családja 10 éve él az ausztrál kontinensen. A néni tavaly májustól novemberig közel fél évet náluk töltött. Első alka­lommal látogatta meg őket, s lehet, hogy utoljára. Többször műtött lábával kilométereket sétált a tengerparton unoká­jával, s közben gyűjtötték a szebbnél szebb kagylókat, ko- rallokat. Albert Lászlóné pedagógus, diplomáját 50 évvel ezelőtt szerezte, s pályáját szülőfalu­jában, Ozorán kezdte, ahol édesapja igazgató-kántortanítá volt. Amikor az ausztrál partok homokjában meglátta a szép kagylókat, eszébe jutott, mi­lyen jó lenne megmutatni a kisdiákoknak: gyerekek, ez a kagyló a Csendes-óceán partjáról való. Szeretett tanítani. 1946-ig egyházi, majd állami iskolá­ban oktatta a gyerekeket. Na­gyobbik fia mérnök, s Pécsett is él két unokája. A kagylók és növények azonban a har­madik, messze élő unokpt idé­zik. Az. üvegmosSvirógot és a banánszirmot fia kertjében szedte. A különleges virágok és növények nevét az unokája mondta meg. Rózsakorall, ágkorall, gyöngy- korall, mellette ezer színben játszó lapos kagyló gyönyör­ködteti a szemet. Együtt csodáljuk a kagyló­kat, csigákat. Elbűvölő a ter­mészet szépsége. Az ember gyönyörködik a pompás szí­nekben és formákban, s elfe­lejti a hétköznapok kisebb-na- gyobb kellemetlenségeit, gond­jait, fájdalmait. A közelmúltban a rendsze­rezett anyagot kiállították az otthonban, s egy múzeum meg is vette volna a gyűjteményt, de ez egyelőre még nagyon élő emlék, s az igazgatónő megígérte, polcot készítenek a kincseket tartalmazó dobozok számára. Jó lenne, ha érdek­lődő gyerekek is megnézhet­nék a gyűjteményt. forth E. Megmozdult a föld a nagy- peterdi tanács alatt. Szó sze­rint és átvitt értelemben is. A hét társközség közül az egyik, Szentdénes a saját tanács visz- szaállításónak gondolatával foglalkozik. A hír egyelőre nem hangzott el semmilyen hivata­los fórumon, így a nagypeter- di közös tanácson is egyelőre az a fontosabb téma, hogy az épület megsüllyedt. Az,oldalról, felülről és bent is aládúcolt ház állapotáról készített sta­tikai szakvélemény szerint fel kell újítani, vagy teljesen újat kell építeni.- Akár a felújítás, akár az építés mellett döntünk, nagyon nehéz lesz a megvalósítás — mondja dr. Tárnái Zsoltné ta­nácselnök. - Pénzünket betáb­láztuk és részben mór el is költöttük. A legnagyobb "fej­lesztésünk a nagypeterdi közös hasznosítású közművelődési in­tézmény. Az iskolához csatla­kozna, Így a gyerekek testne­velési óráit is megoldanánk. Csaknem 10 millió forintba ke­rül, s még az idén szeretnénk befejezni. Pedig részben pénzkérdés az is, ami mostanában a már említett társközség, Szentdénes lakóit foglalkoztatja. Többen azt szeretnék, há ismét, saját iskolájuk lenne. A kívánságot a februári falugyűlésen fogal­mazta meg F. Lengyel Béla nyugdíjas. Azóta a csaknem négyszáz lakosú település 82 lakója aláírásával erősítette meg az óhajt. A nagypeterdi körzeti álta­lános iskola kettőszázhetvenki- lenc tanulója közül kettőszázöt bejáró. Szentdénesről az első és a második osztályba - aki­ket az iskola visszahelyezése érintene — tizenketten járnak. Reggel 7.20-kor indul velük _g _fausz és détrTtQfL j,-Tor mennek 'Tíazo. Az elsősök, másodikosok és harmadikosok Szentdénesen osztatlan iskolába tanultak a körzetesítésig, a kifejezetten er­re a célra épült egytontermes, pedagóguslakásos épületben. Azóta viszont - 1985-ben — egy húszszemélyes idősek nap­közijét létesítettek a megürese­dett épületben. Akik az egy- három osztatlan osztály vissza­állítását szorgalmazzák, érthe­tően ebben az épületben gon­dolkodnak.- Ez a ház valóban alkal­mas lenne a tanításra - mond­ja Kis Bogdán Sándor, a nagypeterdi . általános iskola igazgatója. - Pedagógiai szem­pontból azonban visszalépés­nek tartanám az osztatlan is­kolát. összevontan jól taníta­ni a mai tananyag mellett na­gyon nehéz feladat. Van egy részben összevont tagozat egy másik társközségben, Rózsafán. A tapasztalatok szerint kevés­bé felkészültek a gyerekek. A negyedik osztályban feladat a felzárkóztatásuk. A 82 aláíró között vannak olyanok, akik most, illetve akik a jövőben lesznek érdekeltek a helyi iskolában, de vannak olyanok is, akiknek nagyok a gyerekei. A szentdénesi óvo­dában négy fiatalasszony — Mecseki Péterné, Jenei János- né, Káptalan Józsefné, Halas Jenőné - tulajdonképpen tük­rözi ezt az összetételt, s csak abban egységesek, hogy nem mindenáron kellene visszahozni az iskolát. Szentdénes elöljárója, Cso- kona Andor azok közé tarto­zik, akik támogatják az iskola visszahozatalót. — Szeretnénk megteremteni azokat a feltételeket, amelyek a lakóhelyünk fejlődését szol­gálják - mondja. — Az iskolát az egyik legfontosabb feltétel­nek tartom és valóban szóba jött már az önálló tanács lét­rehozása is. Az iskolát az eredeti épületben lehetne új­ra megnyitni, s ezért a legna­gyobb dilemmát az idősek helyzetének megoldása okoz­hatja, mert azt is látjuk, hogy korosodik a település. Ugyan­okkor az utóbbi években so­kan felújították a házukat, vagyis nem akarnak elmenni, és amire hosszú idő óta nem volt példa, most két új ház épül és van még három telek. A termelőszövetkezet tehené­szeti telepének rekonstrukció­ja reménysugár arra, hogy lesz munkahely a faluban. Úgy ér­zem, megpezsdült Szentdénes és most sok minden 'kavarog bennünk. Olyan dolgok is, amelyek nincsenek teljesen ki­érlelve. Az iskolának épült ház mos­tani lakói nem mondják, de szavaikból kiérződik: fáj ne­kik, hogy innét-onnéOjűllűilakj már a változásra ^^K!Tes78l,’, de hozzájuk március közepéig még senki sem ment el, kifeje­zetten azért, hogy megkérdez­ze, ők mit szólnak hozzá. Bé­kési Mihályné, Török Vincéné, Schaub János, dr. Tóth Zol­tán, Németh György és felesé­ge, akikkel találkoztunk, ab­ban reménykednek, hogy nem szüntetik meg a napközit. — Jelenleg 12-en járnak hoz­zánk - mondja Pintér Ferenc- né a napközi vezetője. - Tény, hogy sosem volt teljes a lét­számunk, de valószínűleg töb­ben jönnének a másik társ­községekből is, ha háztól há­zig járó mikrobusszal hozhat­nánk, vihetnénk őket. Szerin­tem nemcsak a méltányos árú étkeztetésért jönnek az idősek. Legalább ennyire fontos nekik a társaság, az hogy bevásáro­lunk nekik, hogy itt van a te­lefon, ha gyorsan kell az or­vos. Véleményt kértünk dr. Tor­nai Zsoltnétól, a Nagypeterdi Közséqi Közös Tanács elnökétől is, oki ezt mondta: döntsenek a szentdénesiek! Töröli Éva Mérlegzárás után a baranyai ipari szövetkezeteknél

Next

/
Thumbnails
Contents