Dunántúli Napló, 1989. április (46. évfolyam, 90-118. szám)

1989-04-30 / 118. szám

Nem gyorsaság, óvatos megfontoltság kell a kígyókhoz Balázs már kobrákra gondol „Nincs elégedett terrorista1 A puffogó vipera Vannak különleges embe­rek, akik már egészen fiatal korukban a szokásosnál job­ban kedvelik az állatokat, de még közöttük is előfor­dulnak egészen érdekes pél­dák. Ilyen a 16 éves pécsi Hárságyi Balázs is, aki szá­mos más állata mellett mér­ges kígyóival lakik egy fedél alatt. — Még hatodikos korom­ban, amikor zoo-iskolóba jártam, akkor kedveltem meg a kígyókat. Az érdeklődése­met ezek iránt az állatok iránt Lippenszky Gábor, az akkori foglalkozás vezető, az­óta jó barátom keltette fel — mesélte a fiú, aki most a szentlőrinci Újhelyi Imre Me­zőgazdasági Szakközépis­kola óllategészségőr szaká­nak harmadikos tanulója. - Természetesen először én sem mérges kígyókkal fog­lalkoztam, az első viperámig csaknem valamennyi hazai siklófajta megfordult már a kezem alatt. Az első mérges kígyót — emlékszem — még titokban hoztam haza. Mára már azt sikerült elérnem, hogy annak ellenére, hogy nem örülnek neki, szüleim is kezdenek megbarátkozni a gondolattal, hogy fiúk ilyen különös hobbit űz. Ahogy Balázs szobájába lépünk, a puffogó vipera egyből hatalmas fújtatásba kezd.- Most üres a hasa, azért ilyen élénk, de egyébként is minden mozgásra reagál - kommentálja a gazda a kí­gyó viselkedését. — Ez a puf- fogás különben az állat vé­dekező mechanizmusához tartozik, a figyelemfelkeltő hang kiadását az átlagosnál nagyobb tüdő és a fejlett törzsizmok teszik lehetővé. Bár állítólag ez a faj a védekező kígyófajták közé tartozik, fotós kollégámmal mi azért tisztes távolból fi­gyeltük csak a terráriumbái a fotózáshoz kivett kígyó be­fogását. — Sokan azt hiszik, gyor­saság kell a kígyókhoz, pe­dig annál sokkal többet ér a megfontolt higgadtság. Ha az ember megelőzni akarja a rosszat, nem pedig a tör­ténet pillanatában igyek­szik elkerülni — mondja az aranyszabályt Balázs, miköz­ben mi megnyugodva láttuk, hogy a puffogó vipera ismét a % helyére került. A már megismert puffogón kívül a szoba lakója még egy homoki vipera, egy mal- polom európai gyikászkígyó, egy leopárd és egy pöttyös gekkó, egy törpeegér és egy pár kanári. A többiektől el­különítve a szoba legtávo­labbi sarkában terráriumá- ban egy fatörzs alatt húzó­dik meg a legújabb szerze­mény, az Észak-Amerikában honos rezes fejű mokaszín­kigyó, amely a csörgőkígyók népes családjába tartozik.- Most ez az állat érde­kel a legjobban, de ezzel mindig úgy vagyok, hogy egy idő után már megint újabb fajokat szeretnék megismer­ni. Szívesen foglalkoznék trópusi trimerezurusokkal, de újabban a kobrák is nagyon érdekelnek. Van is erre egy jó mondás: nincs elégedett terrorista, mindig azt sze­retnénk, ami még nincs. Fiatal vendéglátónk, aki valamikor ornitológusnak ké­szült, most a vadőr foglal­kozást fontolgatja.- Valószínű, hogy a kí­gyók csak hobbiszinten ma­radnak meg. Aki ilyesmire adja a fejét, annak még így is igen komoly anyagi áldo­zatokat kell hozni, hiszen nem olcsók sem maguk az állatok, hát még az aktuális szakirodalom. Lehet, hogy kissé bizarrnak tűnik, de azt hiszem, még sok örömet tar­togat számomra ez a kedv­telés. Kaszás E. Pécsieknek Pécsről /Sfi Ok­A városi televízió bemutatkozása lfendegfogadö a 6-os utón Szemet gyönyörködtető, a kí­váncsiságot fölkeltő, nádfede- les vendégfogadó hívja föl magára a figyelmet Pécsről Budapestre menet, a 6-os út mentén, Vasas kültelken. A Kulcsos vendégfogadóról van szó, melyet a héten nyitott meg a Csernik-házaspár. Már az 1900-as évek ele­jén is csárda állt itt, s mű­ködött 1949-ig, amitől kezdve aztán szükséglakássá vált, ké­sőbb már arra sem volt alkal­mas, dűledező, elhagyatott épületként éktelenkedett az országos főútvonal mentén. 1986-ban a Pécsi Városi Ta­nács pályázatot írt ki, melyre - 12 pályázó közül - a leg­vonzóbb elképzelést Csernikék adták. A végleges építési en­gedélyre a múlt év áprilisában kei ült rá a pecsét, s az el­telt egy év alatt rohammun­kával átépítették, újjávarázsol­ták a vendégfogadót. Kereken 10 millió forint költséggel, ominek nagy részét segítőkész partnerként az Országos Ke­reskedelmi és Hitelbank bizto­sította. A Pannónia Sörgyár sörcsapja a söntésben, és a hangulatos kerthelyiség. Läufer László felvételei Éjjel-nappal vár a Kulcsos Hangulates, olcsó étterem, ketthelyiség, bisztró, mini markel- kis ABC az országút- vándorainak Egy épkézláb öHet-: legyen kemping a fogadó mögött A kora reggeli televiziózás- nak külföldön már hagyomá­nya van, de Magyarországon egy-egy alkalmi vállalkozástól eltekintve, nincsen rendszeres adás, omely az ébredéshez is hozzásegíti a nézőit. A Pécsi Városi' Televízió viszont vállal­kozott erre, s a minden má­sodik szombaton jelentkező műsoraikat hót órakor kezdik. Tegnapi, bemutatkozó adásuk ls ezen időpontban Indult és 8 óra 40 percig tartott. Az álmosságot homar elűz­tek a pergő interjúik és a lük­tető ritmusú videofclipek, s a városi televízió szerkesztősé- Sében folyamatosan csengő te: lefonok is jelezték, sokan vá­lasztották a szombat reggeli televiziónézést. A stáb máris elgondolkodhat a beérkezett kéréseken, javaslatokon és örülhettek a nézők tetszésnyil- vá,nításnak. Pécsieknek — Pécsről - fogalmazta meg cél­kitűzésüket Müller István fele­lős szerkesztő, aki Pánics Györggyel együtt az első adás műsorvezetője is volt, s való­bon a város lakosságát érintő Interjúk hangzottak el. Bizo- nyára az egyik legnagyobb érdeklődésre számot tartó ro­vatukká válik a „Szóbeszéd", melyben a riporterek neveze­tes „pletykák” főszereplőit szó­laltatják meg. Tegnapi adá­sukban meghirdették vélemény- nyilvánító rovatukat, melyre bárki jelentkezhet, aki valami­lyen érdekes, fontos gondola­tát szeretné megosztani a né­zőkkel. A műsorvezetők kötet­len, könnyed - de nem eről­tetett és nem bizalmaskodó - stílusban beszélgettek a meg­kérdezettekkel és adásuk első vendégével, Molnár Zoltánnal, a városi tanács elnökével, aki­nek a pécsiek számos kérdést tettek föl. S hogy nemcsak a pécsiek voltok kíváncsiak a bemutatkozó műsorra, bizo­nyítja az a telefon, amelyik Boksáról jelerte, ott is tudják fogni az adást és figyelemmel kísérik a látottakat. Viszont vannak a városban fehér fol­tok, ahonnan nem tudták megnézni a városi televízió programját. Müller István kér­désünkre elmondta, adásaikat a misinai és a Diana téri kis­adók segítségével sugározzák és ezért például a belváros egy részén az egyedi antenná­kat el kell forgatni, hogy a készülékeken megjelenjék a városi televízió képe. Tervezik, hogy tárgyalni fognak a Tele- kábel Kft-vel, s amennyiben sikerül egyezségre jutniuk, az emlitett területeken is könnyen „foghatóvá” válik az adás. A felelős szerkesztő tájékoztatá­sa szerint, az antennák elfor­gatásához szívesen nyújt ta­nácsot a HIRGÉP a 12-622-es telefonszámon. B. A. A látványos épületegyüttes több üzletet foglal magában. A vendég először a non-stop bisztróba térhet be, éjjel-nap­pal hideg és meleg ételekkel, frissen sültekkel, bőséges ital­választékkal várják. Szolid árakat számítanak, mert bár a Kucsost másodosztályba sorol­ták, a cégtulajdonos sietve hozzáteszi, inkább másod- és harmadosztály közötti árakat kívánnak érvényesíteni. A me­leg ételek, frissen sültek árai 40-80 forint között lesznek, például a pörkölt kenyérrel, savanyúsággal együtt 40 fo­rint, s alig valamivel kerül többe a babgulyás. A séf is a családban van, Csernik Ist­ván öccse. Az a tervük, hogy a bisztróban a Dunántúli Nap­lót is árusítani fogják, a ko­ra hajnalban Budapestre indu­lókra gondolva. A faboltozatú, hatalmas és hangulatos étterem földszintjén 150, galériáján 50 vendég­nek telíthetnek. A délelőtt 11- től éjfélig nyitva tartó étte­remben rendezvényeket, lako­dalmakat is vállalnak, s a nyitva tartást illetően rugal­masak, ha mondjuk reggel 8- kor érkezik egy turistacsoport, há* persze, hogy leültetik, s gazdag választékú ét- és ital­lapjukat elébük teszik. Az ét­teremnek van tágas kerthelyi­sége is, ahol a pécsi Pannónia Sörgyár árnyékolói alatt hör- pinthetünk a Pannónia teljes sörválasztékából. Végül, de nem utolsósorban ugorjunk be a mini-market kis ABC-be, melyet a Mecsekvidéki Ven­déglátó Vállalat bérel, külön­leges áruválasztékot kínálva. — Az lenne az igazii, ha az országút vándorai meg is szállhatnának itt... — Erre is lesz lehetőség - nyugtot meg Csernik István. - A bisztró fölötti tetőtérben ala­kítjuk ki kicsiny szállodánkat, ahol négy kétágyas és két há­romágyas szoba lesz, kettőben fürdőszobával, a többi zuha­nyozási lehetőséggel. Nyár vé­gén szeretnénk megnyitni, A Kulcsoshoz kényelmes le­ágazó út vezet, óriási parkoló szegélyezi, ahol egyszerre 25 kamion és 100 személygépko­csi is elfér. Akad itt további szabad tér, ahol a Zöldérttel karöltve nyáron egyebek mel­lett dinnyét szeretnének áru­sítani, ősszel pedig a téli be­tárolásra valókat. De van rtt más lehetőség is, ha a Kul­csos mögötti, csaknem két hektárnyi zöld területre pil­lantunk, amire Viszont a Me­csekvidéki Vendéglátó Válla­latnak vannak tervei. Fodor Imre igazgató ötszáz férőhe«- lyes kempinget képzel el ide. Épkézláb ötlet, hiszen Pécs határában sehol nem találunk ilyet. Miklósvári Zoltán MA fogdaőrt véresre verte» szäjäba lepedőt tömött Szökés a zárkából A kékruhások verekedtek I A Ntekruhásók megint verekedtek! ''Napirenden van az országos sajtóban. Én. most cikkemben arról szeretnék skólni, hogy wmegint verték a kékruháso- *ot"| A Szigetvári rendőrka­pitányság fogdájában egyelő- tetes letartóztatott majdnem Megölte a fogdaőrt. Az ok: az u9yancsak előzetes letartózta- tesban élő élettársával szökni akortak. Azt az állításomat pe- .hogy „megint verték a ’'ókruhásokat", egy adattal Veretném alátámasztani. Ba­nyában 1984—1988-ig a hi- vatalos személy elleni bűncse­lekményeken belül 158 esetben ’tevettek el rendőr ellen erő­Szakos bűncselekményt. * Az előzetes letartóztatásban tevő 32 éves Orsós Istvánnal föláldozni ákortom. Minden- jteppen. A találkozásra lelkiék- ®en is felkészültem. Előttem az 52 éves, véresre vert fogdaőr­ről készült színes fotók. Felda­gadt arcában szeme egy kes­keny csík, fölötte a véres kö­tés varratokat takar, arca pi­ros, és már elkékült foltokkal tarkított. A „kék ruha" színe most pirosban játszik. Vérfol- tökkol szennyezett. Mindenütt. Felkészültem a találkozásra. Bár őt még nem láttam, de üvöltözést többször is hallot­tam. A vizsgálati osztályveze­tőnek a fogdoparancsnök pe­dig nap mint nap jelentette: Orsós István veri a zárkaajtót, a fejét pedig- a falba. Azon a napon, amikor felhozták a fog­dából, éppen fel akarta akasz­tani magát. Amikor leült velem szemben a magas, fekete hajú férfi, s levették róla a bilincset, be­vallom, némi félelemmel te­kintettem rá. Aztán hangja sí­rásba fulladt: — Addig nem nyugszom ímeg, amíg ' nem láthatom a Pista bácsit, (ö Tóth István, a fogdaőr, okit véresre vert.) — Nem akartam megölni I Jobb volt hozzám, mint az apám. Odaadta a vacsoráját, azzal, hogy ő nem szereti a szalámit. Otthonról almát ho­zott nekem, kávéval kínált. — És mégis ezt tette vele? — Az a r ......... az oka mi ndennek, az élettórsom, ő bújtott fel. Azt mondta, nem bírja a fogságot, szökjünk meg, ő tud egy biztos helyet. Kérem, intézzék el nekem, hogy még egyszer láthassam a Pista bácsit... Április 15-én, történt, este 11 órakor a szigetvári rendőrka­pitányság fogdájában. Ekkor ütötte le Orsós István, foglal­kozás és munkahelynélküli, so- mogyhárságyi Iákos a fogdá­ban szolgálatot teljesítő Tóth István zászlóst. Orsós aznap este többször is kikéretőzött WC.-re, majd kérte a fogda­őrt, hogy bemehessen a vele szemben lévő zárkába, ahol élettársát, Orsós Sándornét tartják fogva, ákivel együtt ke­rültek be, közösen elkövetett bunoselekményékért. Az élet­társ nem bírta a fogságot. Áp­rilis 13-án, amikor helyszínre vitték őket, hogy megmutas­sák, hova rejtették el a betö­résiből származó tárgyakat, az asszony a kocsiban panaszkod­ni kezdett, hogy hányingere van, szédül. Megengedték ne­ki, hogy élettársa ölébe ül­jön. Beszélgetésükről Orsós Ist­ván így vall: — Azt mondta, öngyilkos lesz, nem bírja a fogságot. A fogdában egyedül teljesít az őr szolgálatot, hát le kellene ütni és megölni. Aztán meg­szökni. Ez az április 15-i este al­kalmasnak tűnt. Amikor a fog­daőr a WC.-ről visszatérő Or­sóst nem engedte be az asz- szonyhoz, Orsós leütötte. Az őr megszédült, de még egyszer felállt, s kérte, hogy ne bánt­sa. Nem erről van szó — mondta Orsós, majd ököllel to­vább ütötte, aztán a folyosó végére vonszolta, rátérdelt, s a nála lévő lepedőcsíkot az őr szájába tömte, hogy ne kia­báljon. Ezután Orsós az iro­dába szaladt, de már nem vo(t ideje megkeresni a zárka kulcsokat. Hallotta, hogy szo­ladnak a fogda felé. Ekkor a fiókból elővett egy kést. Erről így vall: — Azért, hogy elvágjam a saját nyakamat, mert láttam, hogy mit tettem ... * A 32 éves Orsós István 14 évet töltött már börtönben. Legutóbb idén januárban sza­badult. Élettársával február­ban ismerkedett meg. Aztán a nagy szerelem, és újabb bűn- cselekmények elkövetése. — Szerettem azt az asz- szonyt, azt a r.... -t, ezért tettem — mondta Orsós Ist­ván. A Baranya Megyei Rendőr­főkapitányság vizsgálati osztá­lyán hivatalos személy ellen elkövetett emberölés bűntetté­nek kísérlete, miatt folyik az eljárás ellene. Marton Gyöngyi vasárnapi 5

Next

/
Thumbnails
Contents