Dunántúli Napló, 1989. április (46. évfolyam, 90-118. szám)

1989-04-30 / 118. szám

DÉL-DUNÁNTÚLI POLITIKAI LAP Egy szóra... Valamikor 1949 tavaszán - ifjú nagykanizsai újság­íróként - képzelt riportot ír­tam arról, mi mindent lá­tott a szülővárosából elszár­mazott, pár napra hazalá­togatott fiatalember otthon. Az első népfront-választás'a készülődés össznépi eufóriá­jában csodás fejlődést pró­báltam láttatni, nem sejtvén, hogy igen hamar szinte vég­zetes megtorpanás követke­zik be Nagykanizsán a Ju­goszláviával volt viszonyunk bűnös megrontása következ­ményeként. Amint azt sem sejtetem, hogy egykoron majd magam kerülök a képzeletalkotta ri­porthős, Jánosi Ferke bőré­be, s fogok lelkesedni a szülőváros szép fejlődésén. Az utóbbi húsz esztendő­ben ugyanis elég gyakran megfordultam „otthon", s azon örvendezhettem, hogy a város egyre távolabb ke­rül az említett végzetes megtorpanástól, s a fejlő­dés kézzelfogható jelei mu­tatkoznak mindenfelé, ami­nek egyik hajtóereje az a soha meg nem szűnő egész­séges versengés, ami a két zalai nagyváros, a megye- székhely Zalaegerszeg és Nagyáknizsa között él. A Pécsről érkező előbb q csónakázótóba „botlik”, az­tán az egyre terebélyesedő, egyre emberarcúbb keleti városrészbe, majd az újjá­alakuló Eötvös térbe az üz­letházzal és a Hevesi Sán­dor Művelődési Központtal, aztán a rövid főutcán a bel­város rokonszenves rehabili­tációja keríti a hatalmába, a megújhodott Vasember- ház, a megfiatalodott Sza­badság tér... És ami nem ezen az útvonalon van? A mindenki sportpályája, az új kórház, a fedett uszoda, az észoki városrész Palin felé, a várost elkerülő új 7-es út... Egy imponáló vá­rosfejlődés szűkre méretezett listája, hiszen jócskán len­ne még mit felemlegetni a háború 9ége óta megkétsze­reződött lélekszámú város­ban, amely mindezért meg­kapta 1981-ben o rongos hazai városkitüntetést, a Hild-énmet. És rá két évre a város ta­nácselnökének a munkáját ismerték el a Hild János Emlékéremmel. Tudom, sokon felszisszen­nek most: miért kell ezt ép­pen azon a héten felemle­getni, amikor Mózes Pál - ne kerülgessük tovább: őró­la van szó - kétszer is „na­pirendre került”. Először kedden, amikor,a városi ta­nácsülés hosszas vita után elfogadta a lemondását, majd másnap, amikor a fe­lettes szerv, Zala Megye Ta­nácsa fegyelmi büntetéssel elbocsátotta. Ami azt jelen­ti, hogy a Mózes-ügy ko­rántsem fejeződött be. Újabb városi tanácsülést kell ösz- szehívnl, hogy ott a város­atyák visszavonják önnön határozatukat, s helyébe ik­tassák a megyei határozat helyi adaptációját. Mózes Pálnak „ügye" volt, kétségkívül megengedhetet­len lakásügye, kihasználta a fazék közelségét (és még hányon használták ki lelep- lezetlenül?). De én most nem erről óhajtok beszélni. Bő­séggel taglalták ezt az utóbbi hónapokbon minden­felé, Így az „ügyet” illetően mindenki kitűnően informált lehet. Engem az egészben az zavar mind ez ideig, hogy a „múltról”, a tanácselnöki két évtizedről szó sem esett. Mózes Pál 1968 tavaszán került az elnöki székbe, s amit fentebb felsorolni pró­báltam, az mind az ő pol­gármestersége idején való­sult meg. A lista nem cse­kély, urbanisztikai súlya is tiszteletre méltó; kár, hogy mindez szemlátomást nem ■nyom annyit a latban, mint az „ügy”. Nagy hiba lenne a keményen megbüntetett Mózes Pál nevét ezután csu­pa kisbetűvel Írni a króni­kában, ha éppen le nem tagadni. Tudom, hogy erre most sokan hajlamosak, s kész az indok is: a kétévti­zedes fejlődés Mózes nél­kül is végbement volna. Le­het. Én azonban meggyőző­déssel vallom, hogy az első számú városi közigazgatási vezető személyisége, koncep­ciója rányomja a bélyegét az általa „kormányzott” vá­ros életére, fejlődésére, kü­lönösen, ha a munkájának van két évtizednyi kifutási ideje. Tessék csak körülnéz­ni: ahol a tanácselnök hosz- szabb ideig ülhet a bár­sonyszékben, s van módja az elképzeléseinek a valóravál- tására, más léptékű a fej­lődés, mint ott, ahol a pol­gármesterek egymásnak ad­ják a kilincset, hiszen a sű­rű személycsere sűrű kon­cepcióváltással jár. Nem vitatom: soha na­gyobb szükség nem volt a tiszta közéletre, mint most. Aki bármily mértékben be­piszkítja, netán bemocskolja magát, azt meg kell büntet­ni. Vétkének arányában. És méi legelve tevékenységének a pozitívumait. Ha mást nem tehetnek már a nagy- kanizsai városatyák, leg­alább érdemei elismerésével bocsássák el megtévedt ta­nácselnöküket. Megérdemli. Hársfai István Érdemei elismerésével?... Most ezt játssza a kormány A piacgazdaság esélyei Magyarországon Totális gazdaság- polihkai váltósra van szükség A rendszer válságból válság­ba bukdácsol, nem tud meg­bukni, de megújulni sem, min­den folyik a régi szerint. A kormányban egyre eszméletle­nebb adminisztrációs kapkodás folyik. Például ezt játsszuk: engedjük a vállalkozást, de hozunk olyan adórendeletet, ami mellett, senki sem hajlan­dó befektetni. Ez nem vállal­kozásélénkítő-program. Ez a szocialista logika. Kétlelkű- séggel pedig nem megy: adj nekem — mondják a vállalkozóknak, s majd én is adok neked —, a fejedre. Szóval minden folyik a régi­ben, csak új köntösben. Mindezen gondolatokat a héten az MSZMP Baranya Megyei Bizottsága Oktatási Igazgatósága, nagy előadó­termében jegyeztük föl, aho! dr. Hámori Balázs, a Nép- szabadság főszerkesztő-he­lyettese, a budapesti Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem docense fejtette ki nézeteit arról, milyenek a piacgazdaság esélyei Magyar- országon, Véleménye szerint totális gazdaságpolitikai vál­tásra, s nem toldozgatósra- foldozgatásra van szükség ah­hoz, hogy hazánk megpróbál­hasson fölzárkózni az élen­járó európai > folyamatokhoz. A szerkezetváltáshoz első lépés a forint konvertibilitásának a megteremtése, a hermetikus pénzügyi rendszer keretei kö­zé zárt vállalatok elvágásá­nak megszüntetése a világ­piactól. Ezt másfél év alatt három lépésben kellene meg­tenni. Az első: a kereskedel­mi bankok is végezhessenek külföldi hitelműveleteket. A második: a veszteségforrások (Folytatás a 2. oldalon) Hétfőn sem indulhat az Atlantis Legkorábban a jövő hét má­sodik felében küldhetik csak fel oz Atlantis amerikai űrre­pülőgépet, jelentették be szombaton. A gép indítását pénteken este, 30 másodperc­cel a rajt előtt, műszaki hiba miatt el kellett halasztani. Az űrrepülő a Magellán nevű Vénusz-szondát vinné magá­val és Indítaná útjára. A startot egy kerengteto Pumpa hibája miatt kellett lefújni, s a szakemberek azt remélték, hogy a hibát hamar elháríthatják és a gép hétfon elindulhat. Jobban hi kall aknáim a Balaton nyújtotta lehetőségeket. Új utalási iroda alakítását ter.eii a MAHART Balatoni Hajáiási Leányvállalata. (CikkUnk a 3. oldalon.) <-oid« Lástló felvételei Lehet-e gyógyszer a Celladam? (3. oldal) Szökés a zárkából (5. oldal) Naggyá tették Kosztat, a Videoton kapusát a PMSC labda­rúgói. A pécsiek védelme az utolsó percekre összeomlott, emiatt megalázó vereséget szenvedtek. (Tudósitás a 8. ol­dalon.) Läufer László felvétele „Az ember nem reménytelenségre teremtetett” Hegyei pártértekezlet Szekszárdon Jánosi György az új megyei első titkár Tolna megye a reformok lázában ég... György, a kaposvári Tanító­képző Főiskola szekszárdi ta­gozatának igazgatóhelyettese a dinamikusabb egyéniség, nemcsak az újságban közzé­tett nyilatkozata, hanem a teg­napi délutáni felszólalása alapján is, míg a másik jelölt Lipovszky Gyula, az MSZI^IP Paks Városi Bizottságának el­ső titkára az átgondoltabb re­álpolitika hive. A mostanában szófejtést követelő reform reto­rikában persze a fontolva ha­ladás és a radikalizmus való­ságos tartalmára nehéz lenne előre voksolni. Dr. Gazdag László az egyik titkárjelölt, a Janus Pannonius Tudomány- egyetem adjunktusa, míg o másik Hercziál Ferenc, oz MSZMP Tolna Megyei Bizott­ságának osztályvezetője volt. Időköziben érkezett egy új ja­vaslat, Fiath Attilának, az MSZMP Tamási Városi Bizott­sága első titkára nők jelölésé­re is. (Folytatás a 2. oldalon) Szekszárdon a Városi Tele­vízió már a reggeli órákban igyekezett gondoskodni a hír- verésről, Az utca emberét kér­ték a mikrofon elé, mondjon véleményt a Babits Mihály Me­gyei Művelődési Központ falai közt már megkezdődött me­gyéi párté rtékezletröl. Lehet, hogy a pattogatott kukorica árusitóját vagy a bevásárlás hétvégi gondjával bajlódó há­ziasszonyt ez nem lelkesítette különösebben, mindenesetre 9 óra tájiban az ügyrendi kérdé- Isek jó résién a dombóvári pártbizottság első titkárának. Cserép Imrének az elnökleté­vel már túljutottak. A Dátum címmel megjelenő ú/j napilap ugyancsak kedden kerül a standokra a hírek sze­rint, a helyi lapban, a Tolna megyei Népújságba pillantva az a benyomása az embernek, hogy a város a reformok, a változások lázában ég. A me­gyei első titkári posztra java­sait két jelölt közül dr. Jánosi A pécsi városi sportcsarnokban több mint hatezren vettek részt a közös istentiszteleten Läufer László felvétele A Taizé-Pécs találkozó első napja / aizé kihaló falu volt akárcsak Gyűrűfű Fiatalok farmernadrágban, pulóverben, hátizsákkal, háló­zsákkal felszerelve. Jelvények: Taizé jelképe, a keresztet for­máló galamb, lengyel sas, So- lidcrnosq-jelvény, magyar cí­mer, a római magyar zarán­dokok emblémája. Német és olasz beszéd, *' angol szlovák, cseh és minduntalan lengyel szó. Szelíd, mosolygó . arcok. Sok-sok magyar az ország min­den tájáról - első pillantásig ez a Taizé-Pécs találkozó. Mintegy húszezer ember. Szi- neslbőrűék is: ázsiai, afrikai, dél-amerikai arcok. Kispopök, szerzetesék különféle rendek­ből. Mindig feltűnik egy-egy (Folytatás a 2. oldalon) XLVI. évfolyam, 118. sióm 1989. április 30., vasárnap Adj nekem, majd én is adok neked - a fejedre ÁRA: 5,20 Ft

Next

/
Thumbnails
Contents