Dunántúli Napló, 1989. április (46. évfolyam, 90-118. szám)
1989-04-28 / 116. szám
1989. óprilis 28., péntek DunQntűli napló 3 Szolnok várja a jelentkezőket Először lesz mozgófényképAz országos diáknapok alkalmával az idén először megrendezendő háromnapos moz- gófénykép-fesztivál házigazdája Szolnok lesz június 2-től 4-ig. A különböző vizuális mozgóképes műfajok fóruma, a verseny színhelye a szolnoki Hotel Student, ahová az ország minden középfokú tanintézetének diákja, diákközössége még be nem mutatott alkotásokkal - amatőrfilm, amatőr-videó és egyéb kategóriákban — nevezhet és versenyezhet. Tematikai megkötés nincs, de az újszerű látásmódot tükröző, a tizenéves korosztály és hazánk kapcsolatát kifejező alkotásokat megkülönböztetett figyelem kíséri majd. Várják a filmkészítéssel nem, de a vizuális művészetek valamely ágával foglalkozó diákközösségek jelentkezését is. Nevezési és jelentkezési határidő 1989. május 1. A művek beküldési határideje május 7. Nevezési lapot, felvilágosítást Csák Lászlótól, a KISZ városi bizottságán lehet kérni. Címe: 5000 Szolnok, Vörös Csillag út 8. Telefon: 56/41-633. Nemcsakafák érzékenyek... Vasárnap gyerekek vették ♦körű I — láncban — az öreg gesztenyefát Pécsett, a Mátyás király utca 3-ban, az üres telken, ahol irodaközpontot épít az Atlasz Biztosító Társaság és a Magyar Hitelbank baranyai igazgatósága. Csendben álltak, nem engedték oda a favágókat. Most még megmenekült a környék kedvenc fája. Az üres telken árválkodik, de így is szép látványt nyújt. A volt ház és a környékbeli épületek lakói jöttek el ezen a napon, hogy megóvják kedvencüket. Tilesch Dó- 'a kisiskolás ott szorongatta a kezében a beadványt, amit addigra 108-an írtak alá, köztük felnőttek is. összefogtak, egymásra találtak emberek egy fa miatt, alkalmi közösséggé kapcsolta őket a természet és 0 szép szeretete. Mi lesz ve- 'ed, fácska? A kérdés azóta is kedélyeket felkorbácsoló. A hivatalos szervek hosszas huzavona után végül is igent mondtak a kidöntésére, mert kell a hely a jövendőbeli függőfolyosónak, a garázsoknak. A környékbeliek továbbra is ál. f'tjók, meg lehet úgy oldani 01 építészeti feladatot, hogy közben háborítatlanul helyén maradhat a fa. Hallottak olyanról külföldi példák alap- ión. hogy a gyökérzetet befon vagy kerámia ágyazattal veszik körül stb. Most már nem 'ud kiállni a panaszosokért a tanácstagjuk, közös képviselőjük. A fa pedig a környezetvédők szerint maradni fog és ha kell, oda áll a több mint száz aláíró a tövébe és a fejtéseknek megálljt parancsolnak. A tervezőtől, Bachmann Zoliitól megtudtuk, hogy ő nem Prkózik el a tervmódosítástól, 'Omire amúgyis sor kerül most, mert régészeti érdekességeket Ióér a tolaj, megbontás, után. Ü9 kertészeti szakember* óllít- jQ. hogy kerámia gyűrűbe heverhető o gyökérzet, ezt beve- a tervbe. A beruházó bank *s biztosító sem zárkózik el *?|*0I, hogy emiatt többletpénzt áldozzon a kivitelezésre. A pé- jj belvárosban minden zöldfelületre szükség van. Csak hát 1 szerez kertészmérnöki véleményt? A fáért perelők, a W- ,0*. a beruházó, vagy más ’*erv? Reméljük, hogy ezen i °r nem múlik egy szeretett a *orsa és az ott lakók nyu- ^g'ma, mert nemcsak a fák e,*ék«nyek. Cs. J. Külzetidik termékeik korszeiisítése Exportszállításra váró festéktöltő és dobozzáró automaták a pécsi Sopiana Gépgyár szerelő- csarnokában. • Fotó: Proksza László Növeli termelését a Sopiana Gépgyár Mit is jelent a versenysemlegesség, a piacgazdálkodás és a szerkezetváltás? A termelőegységeknél erről eléggé eltérőek a vélemények. Abban Viszont teljes köztük az egyetértés, hogy nincs pénzük, és pénz nélkül nem megy semmi, amivel rátérhetnének a biztos útra. # Vinciencz Ottó, a Sopiana Gépgyár igazgatója: — Mindhárom piacra izálli- tunk — mondja. — Nem raktárra termelünk, hanem konkrét megrendefésre gyártunk. így tehát van piacgazdálkodás. Az árvitákban és az árak kialakításában is érezzük a piac meghatározó szerepét. A vevő dönt, mennyiért hajlandó megvenni a gyártmányainkat, s mi ezek alapján eldönthetjük, haj. kjndóak vagyunk-e annyiért szállítani vagy sem. És ha áron aluli az ajánlat? — Akkor nemet mondunk. Azaz mérlegelnünk kell, hisz a kapacitásunkat ki kell használnunk. Nem lehet egy ekkora gyárat arra berendezni, hogy most van elég‘ és valamelyest van jól jövedelmező munkánk, most tehát mindent bele, s ha holnap nincs, akkor szélnek eresztjük a dolgozókat. A termékeinkben csak akkor érvényesíthetjük a hazai árak emelkedését, ha a piac hajlandó azt is megfizetni. A Sopianának 1987-ben még 120 milliós nyeresége volt, az elmúlt évet 39 millióval zárták. Árbevételünk is 10 százalékkel csökkent. 1988-ban előírásra - 8-12 százalékkal kellett csökkenteniük a termelői áraikat, a bérbruttósítás 14 százalékkal növelte terheiket, csökkent a szovjet exportjuk és az anyagbeépítésük. Míg 1987. ben 100 forint termelési értékből 45 forintot, tavaly már csak 38 forintot tett ki a beépített anyag értéke. Ez normál körülmények között javulást is mutatna önmagában, de Magyarországon ilyen vonatkozásban sem beszélhetünk optimális állapotról. — Az elmúlt évben a szovjet exportra 17 százalék exportadót vetettek • ki, s ehhez jött a határig a 2 százalék fuvarköltség, a 3 százalék külkereskedelmi jutalék és a 2 százalék bonyolítási-minőségi átvételi, azaz az úgynevezett inspéktorozási díj - sorolja az igazgató. — Hány százalék nyereséget kellene kitermelnünk, hogy nálunk, a gyártónál is maradjon annyi, amiből megélnénk, fejleszteni és kockáztatni is tudnánk? így örülhetünk majd a 8 százalékos árbevétel-arányos nyereségnek. Ugyanakkor szerencsésnek vallhatjuk magunkat, hogy egyáltalán tudtunk szerezni hitelt 21,5 százalékos komatra. Hol itt oz arány? — A versenysemlegesség mit jelent a Sopianának? — Annyit, hogy idén már 19 százalék adót fizethetünk a szocialista exportért. Mi eny- nyit, más cégek pedig 0-30 százalék köröttit. Valamelyest enyhíti a helyzetünket, hogya rubelszorzót megemelték 11 százalékkal. (genám, de ez tnég így sem tudja ellensúlyozni a hazai áremelkedéseket. Az is tény, hogy az államközi egyezményekben rögzített termékek óraiban évente maximum csak 1 százalékos emelést lehet elérni. Oj, korszerűbb termékek esetén is kemény árvitát kell folytatnunk. A szocialista exporttal az jár jól, aki árucsereüzlet alapján szállít, ha azt megfelelő áruval képesek ellensúlyozni, ugyanis annak nincs ez a 19 százalékos különadója. — Kénytelenek árat emelni? — Tavaly még le tudtuk nyelni a jelentős mértékben megemelkedett költségeket, idén erre már képtelenek vagyunk. Veszteségesen semmiképp sem termelhetünk. Idén tehát áremelésből és műszaki fejlesztésből is több nyereséget szeretnénk elérni. Szerencsére az 1987. évinél kelendőbbek a szovjet piacon a nyereségesebb termékeink. Azok a cégék bírják tovább, omelyek képesek valamit mindig újítani, kitalálni, és fejleszteni, tehát folyamatosan készek a korábbinál korszerűbb termékekkel piacra lépni. De az ilyen fejlesztésekhez sóik pénz kell.- Visszalépnek, vagy bővítik a termelést?- Szerencsére 10 százalékos termelési értékbővítéssel számolhatunk, összességében 550 millió forint értékben gyártunk. lEnrtek mintegy 60 százalékát teszi ki a közvetlen és a közvetett szocialista export. Tavaly még a közvetett, idén már a közvetlen exportunk a meghatározó, a Sompak Kft. termékeit is mi exportáljuk a szocialista piacra. A 10-15 százalékot kitevő tőkés exportunkban a Tungsram Rt. révén több a közvetett exportunk. Belföldi vevőinknek állítjuk elő idei termelésünk 25—30 százalékát, ennek fele még mindig importkivóltó gép, melyért tavaly pályázat alapján bérpre- ferenciót kaptunk, összességében a szocialista piac a legnagyobb vevőnk, de gazdaságossága a 19 százalékos adóelvonás miatt már erősen megkérdőjelezhető.- Még is növelik a szocialista exportot.- Igen, mert a koftzerűbb termékeinkkel a korábbihoz képest jobb árat érünk el. Sőt ■mivel van munkánk, létszám- bővítéssel és 10 százalékos bérfejlesztéssel számolunk, hogy meg is tarthassuk a dolgozóinkat. A kis hasznot is becsülnünk kell, hogy létezni tudjunk. De alapvetően sajnos nincs elegendő pénzünk. Anélkül meg nem megy. Termelő berendezéseink, műszaki állapota is egyre csak romlik. Mi is tudnánk nyugati szinten dolgozni, ha . . . de ezt hagyjuk. Murányi László II döntésképtelen állampolgár helyzete a népszavazásban A törvényjavaslat által közéletünkben ténylegesen meghonosítandó népszavazás és népi kezdeményezés intézményeivel mint a választópolgárok áttételek nélkül kifejezett akaratnyilvánítási formáival kapcsolatban szükségesnek látszik a következőket végiggondolni. E jogintézményeket számos ország politikai gyakorlata ismeri, megítélésem szerint azonban a társadalom javát egy kiérlelt demokráciájú társadalomban a népszavazás intézménye jobban képes szolgálni. Alkalmazása viszont egy kevésbé kiérlelt demokráciájú politikai rendszerben is nélkülözhetetlen. Attól kiérlelt egy rendszer demokratizmusa, hogy nagyjából két azonos súlyú politikai tömörülés (párt, koalíció) verseng az állampolgári szavazattömbökért. (Ezek a pártok már nem osztálypártok.) Az egyenlő esélyű versenyhelyzetben a pártprogramok szükségszerűen közelítenek egymáshoz, hisz mindegyik kénytelen az elméletileg lehetséges legjobb megfogalmazására törekedni. Az egymáshoz közelálló, árnyalatokban különböző alternatívák közötti választás az állampolgár számára könnyebb és így felelőssége is kisebb.-Nálunk a kiérleletlen demokráciában az ellenzék még viszonylag fejletlen döntés-előkészítési, szervezeti, anyagi feltételek mellett dolgozik, hatalomra jutásának esélye még kicsi. E fejlődési fázisban programjaik az elkövetett hibák megmutatására irányulnak, mely egyben segíti politikai identitásuk, azonosságuk kialakítását, de a döntés várható előnyeinek, hátrányainak együttes nyilvános mérlegelése nem kap kellő súlyt. A hatalmi oldal csoportosulását ez viszont orra készteti, hogy ellensúlyként egy ellentétesen átpolitizált programot mutasson be. A társadalom javát szolgáló optimális arányok megmutatása így elmarad, a népszavazásban döntési helyzetbe kerülő állampolgárra ez nagy megterhelést, felelősséget ró, melynek feldolgozásához nem kap kellő szervezeti és információs támogatást. A döntéselmélet szerint: © A szakértők véleménye akkor tekinthető valóban szakszerűnek, ha az dönt€*elméleti módszertani szakértőit bevonásával készült az illetéktelen befolyásolások távoltartása, illetve a szakterületi határok összemosása, megakadályozása céljából. © A laikusokat már a döntési folyamat korai előkészítő fázisában be kell vonni. © A politikus és a laikus is a szakértők által hozott anyagból dolgozik, így a politikus a laikus partnere, a szakértők és a laikusok szembeállítása helytelen. A fentiek alapján megállapítható, hogy vannak olyan helyzetek, amikor nem biztosítható az optimális döntési folyamat, kényszerhelyzet alakul ki, amelynek eldöntése nem tűr halasztást. Ilyenkor a népszavazás csak felelősségmegosztási célt szolgál, azaz mindenkinek a meglévő ismereti szintje alapján kell állást foglalnia. Javasolom, hogy a törvény- tervezet egy külön pontban fogalmazza meg ezt a helyzetet, következményeivel együtt, a kormányzó politikai erőnek nyilatkoznia kellene arról, hogy az állampolgári döntési folyamat segítésére további információkat nem áll módjában biztosítani, azaz döntési kényszerhelyzetben van, ilyenkor kiírható lenne a népszavazáson való kötelező részvétel. Amennyiben . nincs ilyen kényszerhelyzet, úgy célszerű lenne szélesebb társadalmi konszenzusra törekedni, a törvénytervezet által megjelölt kb. 50% helyett minimum 2/3-os részvételi arányt előírni. A szavazást nem egyetlen napra, hanem egy időtartamra lehet kiírni, több szavazási időpont megjelölésével, s ha így sem jön össze a kívánt részvételi arány, akkor kellene új népszavazást kiírni. A társadalmi konszenzus elérésére természetesen eszközök szükségesek. Egy népfrontszerű lakossági vitavezető véle- ményösszesitó, az állampolgárok kérdéseire egyedileg választódó szervezet jelentősen segíthetne. Ilyen létrehozása már nem a törvénytervezetben rendezendő kérdés, a törvény célszerűen csak határokat állapít meg. Pl. vállalkozó értelmiségiek önkéntesen létrehozhatnának három-, akár egyfős alsószintű vitavezető fórumokat és körülbelül 50-100 állampolgárt felvállalhatnának. Az állampolgár akár két ilyen egymástól független vitavezető testületnél feltehetné kérdéseit, a testületek egymás között és felfelé is megvitatnák azokat. Az állampolgára két helyről kapott válaszok összhangjából közvetve azok megalapozottságát valamelyest lemérheti. Feltehetően a feltett kérdések feldolgozása újabb ötleteket is inspirál, melyek az egész döntési folyamatot lényegesen befolyásolják. űriné dr. Fodor Márta JPTE egyetemi adjunktus, a HNF Baranya Megyei Bizottság Közjogi Bizottságának tagja A beruházás egy része a foglalkoztatási alapból valósult meg A siklósi Tenkesalja Afész egyike a megye első kategóriájú és legnagyobb szövetkezeteinek. Az utóbbi időben a romló gazdasági helyzet ezt a szövetkezetét sem hogyta érintetlenül, a szembetűnő visszaesés különösen a hagyományos ófész-tevé- ■kenységek körében tapasztalható. Hogy valomivei ellensúlyozzák a kedvezőtlen változásokat, és hogy továbbra is biztosítsák a szövetkezet rentabilitását, a siklósiak vállalkozásra adták a fejüket. Az ötlet sem késett sokáig, hiszen a szövetkezet vezetői előtt ott állt a jól működő példa, a már korábban beindított siklósi nyomdaüzem. Az előzetesen elvégzett felmérések azt jelezték, hogy ezen o téren a Nyomdaüzem Beremenden A vállalkozó Tenkesalja Áfész körzet nemcsak hogy elbírja, de kifejezetten igényli is a 'kapacitásbővítést, így már csak az új kisüzem helyét kellett megkeresni. Mivel a szövetkezet egyik bere- mendi helyisége már huzamosabb ideje kihasználatlanul állt, a vezetők számára hamar kézenfekvővé vált a döntés. Az új nyomdaüzem Beremendre való telepítését az is Indokolta, hogy a Carbon helyi üzemének műszakcsökkentése, valamint a BCM létszámleépítése folytán a térségben az utóbbi időben rohamosan gyarapodott a szabad munkaerő. Az új munkahely teremtésének gondolatával pedig részben a nyomdatelepítés költsége is megoldódott. A Tenkesalja! Áfész ugyanis jelentkezett az ABMH és az Allomi Fejlesztési Intézet pályázatára, és az új beruházásra 7 millió forintot — az össrköltség több, mint egyharmadát - kapott a foglalkoztatási alopból. Ebből az összegből 4,2 millió járadékmentes, 2,8 millió forint pedig vissza nem térítendő hozzájárulás. A beremendi Kossuth utca 92. alatt álló volt irodaépület újrahasznosításához szükséges bővítési és felújítási munkálatokat a szövetkezet saját építőipari részlege végezte el rövid idő alatt. Így o siklósi nyomdaüzem szakmai irányítása mellett mo mór 16 fő dolgozik. A tervek szerint a két üzem kapcsolata a későbbiek során sem szűnik meg, így válik lehetővé a teljes körű nyomdaipari szolgáltatás. A beremendi részleg egyelőre még csak kötészeti munkákat vállal, de a Nyomdagrafikai Vállalat közvetítésével mindennap megérkezhetnek a csehszlovák gyártmányú Dominant nyomógépek is. Az új gépek beállítása újabb 30-35 - főleg női - dolgozó fölvételét teszi majd lehetővé. A két üzem kapacitásának lekötését budapesti és baranyai üzletkötők biztosítják. A kisebb volumenű lakossági szolgáltatás - névjegykártya-, meghívókészités mellett o nyomdák fő profilja a jövőben is az ügyviteli nyomtatványok készítése lesz. A megbízások elmaradásától valószínűleg nem kell tartani, a különféle nyomtatványokra szükség lesz még egy darabig. K. E.
