Dunántúli Napló, 1989. április (46. évfolyam, 90-118. szám)
1989-04-28 / 116. szám
Az MSZMP Baranya Megyei Bizottságának lapja Ülést tartott az MSZMP Pécs Városi Bizottsága Nyilvánosság, hatásköri lista, alkotmány... A nyilvánosságról nekem az iut eszembe, hogy szóba álljanak velem az emberek, és legyen olyan, akivel én is színsen elbeszélgetek. Az jut eszembe, hogy a sajtóban is azt olvassam, amit az utcán hallok. Arra gondolok, ha egy Politikai szervezet tagja va- 9Yok, ne mást halljak, hanem ugyanazt, legfeljebb annyival .többet, ami politikai szervezetben betöltött szerepemből adódik. De azt mindig. Folyton tudjak arról, hogy az én Pártom mikor, milyen döntést, étiért hozott, hogy legyenek emberek, akik ezt elmagya- zázzák, akkor is, ha feltétele- **jt. nem feltétlen értek egyet veleményükkel. Nekem a nyil- vonossághoz elég egy kézlegyintés vagy egy egyetértő bő- hatás, ha tudom, mi van mö- 9ötte, ha érzem, őszinte. Az MSZMP Pécs Városi Bizottsága ülést tartott tegnap ° Lánc utcai mozgalmi hóz- bon. A testület, melynek ülé- sen részt vett dr. Ormos Mába, az MSZMP KB tagja, a ^TE rektora is, először a párt- aJunka nyilvánosságának helyzetével és az ebből adódó eladótokkal foglalkozott Bodó '■^silónak, a megyei lapkiadó v°halat igazgatójának, az er- ,e a célra alakult munkabizottság vezetőjének előterjesztőében. A vitára bocsátott anyag Megállapítja, hogy a párttagig jelentékeny része elégedetlen tájékozódási lehetőségivel. Szó van arról is az előkésztésben, hogy „megerő- s°dött az a vélemény, misze- r'nt q nyilvánosság a hatalom Manipulációs eszközévé degjod°lódott". Ezt a megállapí- ?$* többen vitatták. A tudá- S|tó véleménye szerint jogo- s°n- Hiszen, ha ez a helyzet, pLor mással is baj von. Ne éledjük, a nyilvánosság min- a'9 következmény. Legyen szó j^ór a párton belüli, a tago- o°t kívülről érintő vagy akár , sajtónyilvánosságról. Ezt a Igorom kérdést tárgyalta egyéb- az előterjesztés, egymásig1 összefüggésben, és ezek- ?z szóltak hozzá a jelenlé- ■°* közül többen, külön-külön ''ntve a témákat. A* MSZMP Pécs Városi ^ottsága ezenkívül megtár- I dito és elfogadta óllósfog- d'ástervezetét az új alkot- • aoy koncepciójáról (előterdr. Petrélei Józsel) és a . dtformszabadságrál (előter- Qs«ő Durucz István). Ezeket . dokumentumokat számos j.?s vita követi majd a végső ^tés előtt. ülésen, amelyet Koltai vo?6S e's® titkár vezetett, ja- Iji'otot tettek arra, hogy a v. v*tkező pártbizottsági ülésig .l,gálják meg az ötvenes l*Ltől fegyelmivel kizárt párt- 9°k büntetésének jogossági1 visszavételének lehetősé(Folytotás ot 5, oldalon) Az MSZMP Baranya Megyei Bizottságának ülése A gazdaság teljesítő- képessége növelésére irányuló politikai feladatok Vélemények a párton belüli platformszabadságról - Állásfoglalás a testület személyi ügyekre vonatkozó hatáskörére Boranya gazdaságát sem kímélik hazánk nemzetgazdaságát alapvetően megrázó jelenségek: vészhelyzetben a legnagyobb termelési értéket előállító kitermelő ágazatok, aszályos esztendők, elvonáscentrikus szabályzók válság- helyzetbe sodorják a mező- gazdasági üzemeket, a rubel- elszámolású feldolgozóipar agonizál, nincsenek baranyai központú, a megye gazdaságát finanszírozó pénzintézetek. A testület tegnapi ülésén mégsem volt pánikhangulat, amikor a pártbizottság különbizottságának előterjesztését tárgyalták. Ez alapvetően három tényezőre vezethető visz- sza: Az ipar és a mezőgazdaság sanyarú helyzetével szemben az utóbbi években a megyében jelentősen fejlődött az infrastruktúra: vasútvillamositás, telefonhálózat-bővítés, a vízellátás fejlesztése, földgázbevezetés, a kereskedelmi és vendéglátóhálózat a jelenlegi igényekkel képes lépést tartani: Számottevő foglalkoztatási gondak (még!) nincsenek. A különbizottság javaslatai - mely továbbra is folyamatosan dolgozik - a mostani kedvezőtlen és ellentmondásos kép megváltoztatására némi reményt keltenek arra, hogy Baranyában nem ölhetett kézzel várjuk a gazdaság összeomlását. A tudósító azonban óva int mindenkit a kincstári optimizmustól; miként nagy szakértelemmel ezt az élőterjesztésben is megfogalmazták a szerkesztők: az országos gazdaságpolitika deklarált és több-kevesebb valószínűséggel előre jelezhető tervei további súlyos veszélyek forrásai lehetnek. Elég néhány példát említeni: a megye ásványvagyonának leértékelődése mintegy 20 milliárd forint értékű eszközállomány semmivé válását jelentheti, húszezer munkás, családtagjaikkal együtt a megye lakosságának egyötöde kerülhet szélsőséges esetben létbizonytalanságba. Ugyanez vonatkozik néhány könnyűipari ágazatra, főként a szovjet exportra építő vállalatokra. A mezőgazdaság, elsősorban a kedvezőtlen adottságú üzemek jövedelmezőségi lehetőségei tovább ronthatják a térség szociális helyzetét. Igaz, a (Folytatás a 2. oldalon) A tartalomból: Nemcsak a fák érzékenyek... (3. oldal) Ki kit támogat? (5. oldal) * Kulturális ajánló (6. oldal) Sporthétvége (8. oldal) Pécsen, a Mecseki Szénbányák Külfejtési Üzemében a felhagyott munkaterületeket rekultiválják, és ezáltal újból termővé tudják tenni a talajt. Fotó: Kóródi Gábor Le kell bontani a tulajdonszerzési Nyolc évig készült és másfél évig „élt” az érvényes — 1987. január 1. sz. TV. — földtörvény. Száz baranyai népi ellenőr ez év márciusában azzal o lelkesítő szándékkal látott hozzá a vizsgálathoz, hogy a termőföld védelmének és hasznosításának tárgyában szerzett megyei tapasztalataik - mint arra fel is kérték őket— a jogalkotók a földtörvény közeli módosításánál figyelembe veszik. Erre ma semmi remény, hisz mint utólag kiderült, a földtörvénytervezet mór-mór a NEB-vizsgálat megkezdésekor készen állt. Tegnap Pécsett a Baranya Megyei NEB ülésén dr. lászai Ilona vizsgálatvezető keserűen állapította meg, úgy tűnik a jogalkotás nem tanult az elmúlt pár év szomorú tapasztalatából: az ingatlanszerkesztés öt évig készült, de íróasztal mellett, s nem a valós viszonyokat tükrözi, a földértékelés ugyancsak öt évig, és 800 millió forint ráfordítással készült. Kiderült, hogy a száz éve működő aranykorona-rendszer jobban kiállja a próbát, mint az új. A föld védelmét nem bírságolással, hatósági beavatkozással, de a természetes anyagi-gazdasági indítékok érvényesülésével lehet biztosítani. Az eddigi intézményes földvédelem Baranyában elfogadhatóan működött, de a jövő évtizedekben ez így már nem lesz működőképes. A vizsgálat során is meggyőződtek róla, hogy a jogszabály módosítás nélkülözheKorszerüsitik Pécsett az Ágoston téren, a föld alatti trafóállomást Balaskó Lajos csoportvezető irányításával. A környékbeli több mint 2000 fogyasztónak ezentúl saját áramköre lesz az állomáson, így gyorsabb lesz a hibaelhárítás, a gyakori feszültségingadozások megszűnnek. Fotó: Szundi György tetlen, ehhez azonban meg kell teremteni azokat a piaci viszonyokat, melyekben a termőföld valós értékét és órát meg fogja kapni. Tarthatatlan, hogy egy ágazat, amely 10 millió ember élelmét biztosítja alapvető termelőeszközének a földnek, , mind a mai napig nincs valós értéke, csak művi értéke. A tulajdonszerzési korlátok lebontásával alakulhat ki a valós piaci földár, ami a racionális földhasználat és földvédelem alapfeltétele. A vizsgálatban szakértőként vett részt Soporonlalvi Hugó, aki tegnap felszólalásában kritikával illette a főhatóságot, a MÉM-ben öt főosztály foglalkozik a földdel, s ezek nagyon gyakran ellentétes utasításokat adnak ki. Nincs szükség külön erdőtörvényre moir- dotta, hisz az erdő is földön van, elég ha a használatát szabályozza alacsonyabb szintű jogszabály. Kétli, hogy a tőke megindulna a föld felé, hisz a mai jövedelmezőségi ráta 3-4 százalék, alaptevékenységből nem megy 10 százalék fölé. A földspekulációba beleütköztek, mert van. A Pécsi Állami Gazdaságtól például aranykoronánként 100fo- rintért vette meg a földet az OTP és hússzoros áron adta tovább. Európában van egy sor jó földkódex, ezeket nem ártana beszerezni a jogalkotóknak, egyébként az új földtörvény sem lesz hosszú életű. Kedvező trendek is vonnak, mutatott rá felszólalásában dr. Cseh Sándor, a megyei tanács mezőgazdasági élelmezésügyi osztályvezetője. Jól halad a melioráció, a rekultiváció, magas a megye erdősült- ségi foka. Ugyanokkor gond, hogy a közüzemi vállalatok nemcsak másnak tesznek kárt, de saját földjükkel sem törődnek. Lassú a megyében a földforgalom. Az idén új jelenség is belépett: az ugarolás. Az egyik baranyai tsz például 500 hektár gyenge földet hagy parlagon, mert o mai mezőgazdasági árakban a ráfordításuk sem térül meg. Dr. Vida Józsel, megyei NEB-elnök vitozárójában rámutatott, oddig nem lesz be csülete a földnek, amíg a birtoklás, használata és elidegenítés nem válik teljes körűvé. A mai árak manipulált árak, a tulajdonos kisemmizékét szolgálják. Nem elég módosítani. új földtörvényt kell alkotni. Ehhez szolgálhat támpontul a baranyai NEB-vizsgálat anyaga is.- Rné - • Megyei NEB-ülés a földvédelemről- - ............... ............. .......—*■ Vi lág proletárjai, egyesüljetek! Dunántúlt napló XLVI. évfolyam, 116. szám 1989. április 28., péntek Ara: 4,30 Ft Ülést tartott a Minisztertanács Kormányszóvivői tájékoztató vonatkozó jogszabályok felülvizsgálatát. A Minisztertanács előterjesz. tést hallgatott meg a bősnagymarosi beruházással kapcsolatos gazdasági és jogi kérdésekről. V(Munkotórsunk telelonjelenté- se) A Minisztertanács tegnapi ülésén több olyan előterjesztés is szerepelt, amelyek a gazdálkodás jogi ' kereteinek korszerűsítését célozták .meg. E napirendekről szóló beszámolóját if/'. Marosán György, a kormány szóvivője így kezdte tegnap a Parlamentben, újságírók számára megtartott tájékoztatón: „köztudott, gazda(Folytalás a 2. bIdolon) A Minisztertanács csütörtöki ülésén megvitatta a gazdálkodó szervezetek és a gazdasági társaságok átalakulásáról szóló törvényjavaslatot. Úgy döntött, hogy ezt az Orsrág- gyűtés elé terjeszti. A kormány az átalakulási törvéhy megalkotásával ossz. hangban javasolja az állami vállalatokról, a szövetkezetekről, a mezőgazdasági termelő- szövetkezetekről, az ipari szövetkezetekről, a földről, az erdőről és a vadgazdálkodásról szóló magasszintű jogszabályok módosítását. A Minisztertanács elfogadta továbbá a pénzügyminiszter előterjesztését a vagyonértékelésről. A kormány kezdeményezte n 7 p»nvp«cíi tA.lt folünv/ísIfofÁrP!
