Dunántúli Napló, 1989. április (46. évfolyam, 90-118. szám)

1989-04-27 / 115. szám

1989. április 27., csütörtök Dunántúlt napló 3 Bővült ttx őpitőanyag-lcínőlat Két éve, a „Családi há­zat építünk” című soroza­tunkban körbejártam, hányféle anyagot kínálnak családiház-épitéshez a ba­ranyai kereskedelmi cégek és a gyártók. A hagyomá­nyos építőanyagok mellett már megemlítettem a du- naszekcsői gyöngybetont, szó volt a Betonyp-ről és a Plastbauról — ez ugyan elemenként azóta sem kapható és ígéretes volt a Bázis Dél-dunántúli Építő­ipari Vállalat beruházása hogy megkezdhessék vég­re a hőszigetelési falazat­szabványnak jócskán meg­felelő polisztirol alapanya­gú Isorast és Rostra ele­mek gyártását. Március utolsó hetében vég­re megtört a jég. A Bázis be­ton- és vasbetonelem-gyártó üzemigazgatósága — közismert nevén a pécsi pane lüzem — szakmai bemutatón ismertette a Dél-dunántúli Türépnek, to­vábbá magántervezőknek és építtetöknék a már kapható Isorast és Rostra falazó, vala­mint az Isorast tetőelemeket, az azokkal történő építkezés technológiáját, várható és 'ki­számítható előnyeit. A kész elemek, az azokkal épített be­mutató-épületrészek és a gyár­tás megtekintése során el­hangzó véleményeket szedtem csokorba. A Tüzép marketing csoport­jának vezetője, Szommer Ist­vánná: — Két éve épp az Isorast- ról és a vele történő építke­zés gazdasáqosságáról írtam marketing vizsgadolgozatomat. Kimutattam, miért és mennyi­vel olcsóbb és gazdaságosabb mondjuk a családi ház építé­se ebből az új anyagból. Az­óta jelentős árváltozások kö­vetkeztek be, most április 1- iével a legújabb lépett élet­be, ígv újra kellene minden gazdasági számítást véqezni. Szerintem még ígv is előnyö­sebb az Isorast és a Rostra használata. Az már naqvered­mény, hogy a Bázis végre megkezdte az elemek avártá- sát és az is sokat lendíthet az liayön, hoqv a pécsi Meaveri úti Tüzép-telepünkön áll már az Isorast mintaház. Regős Ferenc, a pécsi Me­gyeri úti Tüzép-telep igazgató­ja: Egyszerű és gyors építési módok Igen kedvezőek a visszajelzések — Az itt gyártott új építő­anyagokkal az építkezés lénye­gesen gyorsabb. Szerintem most már meg kell indítani a gyártásukat követően a hatá­sos propagandát. Szigetvári János, a Pécsiterv tervezője:- Mind a két anyag és a telepükön Isorast vagy akár Rostra mintaháznak. Bánfai Antal üzemigazgató és Lovasi János üzemigazgató, helyettes az árakkal kapcso­latban elvégzett számítást tesz elém. Igaz, ez az április 1-jei téglaáremelés előtti árakon el­végzett összehasonlítás. íme: ként egymásba illeszkednek és szintemként töltik ki az elemék üregeit betonnal. Az Isorast te­tőelem a szarufákról száműzi a tetőlécezést, az anyag ön­magában is vízzáró, tehát nem kell semmiféle külön szigete­lés és ráadásul a nehéz tető­cserepeket is elbírja. A Rost­ra cementkötésű polisztirol ele­mei ugyancsak nagyon jó hő­szigetelők . . . a pécsi, Megyeri úti Tüzép-telepen Isorast-mintaház módszer nagyon jó, csak most alapvetően árban kell ezeket vonzóvá tenni. Ha az építke­zésnél azonnal érzi az építte­tő, hogy olcsóbb Isorasttal vagy Rastrával dolgozni - és nemcsak mondjuk: úgy ol­csóbb, hogy bizonyos idő után megtérül a fűtésenergiában a mostani árkülönbözet - akkor nyerő mindkét újdonság. Egy­szerű mindkettő építési tech­nológiája és hőszigetelésben is többet ígérnek a hagyomá­nyos építőanyagoknál. Ez min­demképp előny, de az igazi mégis csak az lenne, ha tény­legesen is olcsóbbá tenné az építkezést. A kaposvári és a boglárlel- lei Tüzép-telep vezetői megem­lítették: szívesen adnának helyt egy 10x10 méter alapterületű, 150 négyzetméter hőszigetelt falazattal építendő ház komp­lett, vakolatlan falazatának el­készítése 1-2 ezer forintos el­téréssel durván 180 000 forint az Isorast, a Rostra vagy akár a Poroton 36-ossal. Ebben a kalkulált összegben már min­den benne van: a munkabér, s a két újdonság esetében a betonpumpa és más költségek is. Ilyen téren tehát nem egy­értelműen azonnal nyerő az Isorast és a Rostra. De mégis számos más előnyt ígér rövid és hosszú távon is mindkettő. A bemutatón videón végignéz­hettük, milyen egyszerű és gyors mindkettővel házat épí­teni. Az Isorast elemek lego­- Ha az építkező az önök terméke mellett dönt? — A Bázis tervezőrészlege bármelyik anyagra vállalja a háztervezést, de akár itt a pa­nelüzemben, mi is kiszámítjuk kész terv alapján az elem­szükségletet. Beindult a gyár­tás, naponta Isorastból és Rastrából is egy-egy épület összes elemét le tudjuk gyár­tani tetőelemmel együtt. Ed­dig csak referenciaházak épül­tek Isorastból és Rastrából és az építkezésnél és az épüle­tek használata során is igen kedvezőek a visszajelzéseink. Most, hogy beindult a gyár­tás, már mi is konkrét idő­pontot tudunk adni: mikor ve­hetik át a házuk elemeit a megrendelőink. Murányi László Munkásmozgalmi emlékhelyek / ' ----------------­Uw og, Kneido ..Bőgő iét«” vendéglő A pécs. munkósmoigotoat méju> 1-1 unnepvegetnek ti.nhely* IWO-IMé (Pécs vön» Tonócso t 1961 V. B u hotorozatovol munkétmoigolml «mtékhellyé nyílvomtotto) PÉCS, SORHÁZ U. 8. A pécsi munkásmozgalom *nár a korai szakaszában itt demonstratív, nagyszabású 9yűléseket rendezett. Első odatunk 1881. január 9-től származik. A pécsi szociálde­mokrata pártszervezet 1891- ben számos tömeggyűlést tar- lőtt már közvetlen a szerve­det kiépítése idején is. A „Pé­csi Közlöny" pontatlanul, de elsőnek adott hírt arról, hogy ° Pécsi Szocialisták Pártja februárban a munkásság hely­zetét tárgyaló nagygyűlést hí- vott össze, amelyre a pesti *9ylet is elküldi képviselőit Valójában az MSZDP pécsi szervezetének első nyilvános munkássgyűlése zajlott Itt le !891. március 1-jén. A párt vezetői között itt vá- •asztották meg: Lauber Mi­hályt a párt elnökének, a ra­dikális beállítottságú Ha- *enöhrl Miklóst a párt titká- rának. A munkásgyűlés egy- hongú határozattal elfogadta, hogy a „pécsi munkásság csot- *°kozlk a világ dolgozóihoz, s ezentúl minden évben megün- "eplik május elsejét". A munkásgyűlés táviratot fo- íolmazott meg, amelyben ér­ősítették az MSZDP központi vezetőségét, hogy a pécsi munkásság az 1890 decemberi határozatokat, elvi nyilatkoza­tot elfogadja és csatlakozik ez­zel a magyarországi szociál­demokrata mozgalomhoz. A forradalmi csoport meg is tar­totta a május 1-jei ünnepsé­gét. E rendkívüli nagy jelentősé­gű esemény után 1891. május 17-én a pécsi megalkuvó irány­zat ugyanitt több ezer főt ki­tevő általános munkásgyűlést hívott össze, amelyen megkí­sérelték -megsemmisíteni a párt -megalakulásakor hozott határozotot. A május elsejei ünnepséget kívánták eltörölni, a munkásság azonban tünte­tett, és nem szavazta meg az opportunista vezetés javasla­tait. A heves vitában kiélező­dött a küzdelem, amely tettle- gességig fokozódott, a rendőr­ség akcióját váltotta ki. Pécs öntudatos munkássága a harcot nem adta fel. Erősí­tette az igazi hite. 1894. má­jus 1-jei ünnepség az oppor­tunizmus vereségét jelentette. 500 munkás gyűlt össze a kő­fallal bekerített kerthelyiség­ben és harcos tüntetéssé vált a gyűlés. Vaszary rendőrkapi­tány azonban a gyűlést felosz­latta. A munkásság innen ki­vonult az USZOGI KISERDŐ­BE, és ott ünnepelték meg a május elsejét. 1894-1897-ig minden jelentősebb megmoz­dulást itt tartottak meg. 1918 nyarán szinte hetente követték egymást a szakszer­vezetek, a munkásképző és a párt rendezvényei. Kiemelke­dett a május 8-án tartott Marx Károly-ünrtepély. ahol a szó­nok „forradalmi hangnemben emlékezett meg Marx Károly születésének százéves évfordu­lójáról. A munkások dalkara a Marseillaiset és az fnterna- cionálét adta elő”. A harmincas években is po­litikai nagygyűlések tették em­lékezetessé e helyet. 1930. no­vember 18-i politikai gyűlésen 2500 munkás és bányász vett részt. _1934-ben a bányamunkás­ig éhségsztrájkja idején (ok­tóber 11-18 között) a munkás- sas itt^ szervezett szolidaritási nagygyűlést, a rendőrség bru­tálisan feloszlatta. A helyszi- nen verték a munkásokat. Ezt követően mind ritkább az itt tartott nagygyűlések száma. A kulturális rendezvényekre azon- °an változatlanul engedélyt kaptak, igen szigorú ellenőr­zésekkel. Kongresszus után, tettek előtt Von-e DEMISZ-tag? Ki hol jelentkezhet? Amikor a hét végén meg­alakult a Magyar Demokrati­kus Ifjúsági Szövetség, min­denki annyit tudott csupán, hogy a KISZ utódszervezetéről van szó. Felvetődött, hogy ezek szerint akkor automatikusan DEMISZ-tag lett-e mindenki? DEMISZ-titkárok lettek-e az eddigi választott KISZ-es tiszt­ségviselők? Egyáltalán, a név­cserén kívül, milyen változások lesznek az ifjúsági szövetség­ben? Természetesen a kongresszu­son azonnal szóviccek tömke­legé vette célba az új, DE­MISZ rövidítést. Ezek egyikét kiindulópontként meg kell em­lítenem. Demis Roussosnak, a görög származású népszerű énekesnek van egy, Barátom a szél című dala. Nekem nem feltétlen barátom a szél, de azokat a mozgásokat, amelyek eredményeként végül is létre­jött a DEMISZ, igen becsü- lendőnek tartom, nem szólva arról, hogy megítélésem sze­rint megelőzve a más magyar politikai-társadalmi-mozgalmi szervezetekben majdan meg­jelenő folyamatokat, az ifjúsá­gi szövetség élen járt a szer­vezeti forma újszerű, mond­hatnánk azt is, korszerű mó­dosításában. Miről is van szó? Az orszá­gos KlSZ-értekezlet útmutatá­sai alapján több, mint negy­ven olyan, területenként, köz- igazgatási egységemként, réte­genként, ágazatonként, szak­mák szerint szerveződött tag- szervezet alakult, amelyeknek valahol különböző érdekeik vannak, ugyanakkor - elsősor­ban a nagypolitikai érdek- egyeztetések miatt - valami­féle együttműködést, szerveze­tileg is szentesített koalíciót kell alkotniuk. Felvetődhet a kérdés min­denkiben: mi lesz a különbség a régi KISZ és a mai DEMISZ között, a névváltozáson kívül ? Vannak-e egyáltalán DEMISZ - tagok? A kérdések jogosak. A ma­gyarázatot, a régi bevált mód­szernek megfelelően a kály­hánál kell kezdenünk. A hét végi kongresszuson Baranyát 22 küldött képviselte. Közülük 12 közvetlenül a KISZ Baranya Megyei Szervezetének képvise­letében volt jelen, a többiek a tagszervezetek megbízásából lehettek küldöttként a kong­resszuson. Magyarul: az orszá­gos KlSZ-értekezlet elhatáro­zásait követően lehetőség volt arra, hogy más-más néven, az említet) fórum határozatát el­fogadva különböző szervezetek alakuljanak a KISZ-en belül. A megalakult szerveződések között 41-nek sikerült országos szinten ötszáznál több tagot toborozni. A jelenlegi állás szerint hatnak egyelőre nem. ht térnék vissza a XII. KISZ- kongresszus (hozzáállás kérdé­se, hogy első vagy utolsó fó­rum) hangulataira. Kétségkívül fantasztikus politikai teljesít­mény volt a megegyezés, a konszenzus kialakítása: annak elfogadtatása, hogy korántsem az a legfontosabb, hogy mi­lyen néven indul új útjára a magyar ifjúsági szerveződés, inkább az. hogy több, mint negyven különböző érdekekkel, életkorokkal, indulási lehető­séggel ellátott KISZ-en belüli tagszervezet hogyan képes egy­mással mindenki által elfo­gadható közös határozatot és együttműködési szabályzatot létrehozni. Ez utóbbiak megva­lósítása sikerült a fővárosban tartott összejövetelen, a többi rajtunk múlik, és elképzelhető, hogy ugyanakkora sikerrel jár, mint az alapdokumentumok 'kidolgozása, amelyekbe szin­tén senki sem szólt bele ... Szerencsére. Itt vetődik fel az alapdolog. Az alapkérdést is kezdjük a kályhánál, tehát a különböző statisztikai lapok kérdéseinek egyikénél: mozgalmi tagsága? Vegyünk egy sántító, de a lényegre rápislantó hasonlatot: én magyar állampolgár va­gyok, Magyarország tagja a KGST-nek. Én akkor minek va­gyok tagja? Ismeretes, hogy Baranyában a megmaradt szervezett moz­galmi tagok egy része köz­vetlenül jelentkezett be a vá­rosi és megyei szinthez, és mint arról beszámoltunk, meg­alakult belőlük a KISZ Bara­nya Megyei Szervezete. A volt KISZ-tagok jelentős hányada viszont a különböző rétegszer­vezeteket választotta mozgal­mi munkája elvégzésének szín­teréül. Például a MADISZ-t. az UDSZ-t, az ODU-t, és még sorolhatnám azokat a tagszer­vezeteket, amelyek közvetlenül kapcsolódnak egy-egy nagyobb egységhez, olyanhoz tehát, amelynek érdekegyeztető fóru­ma a kongresszuson megala­kult DEMISZ. Tudom, hogy bonyolult, de tudom, hogy ma mór a szer­vezett ifjúság túlnyomó több­ségének nem mindegy, hogy mely szervezetnek, milyen mó­don tagja. Ez az érv egyrészt elfogadható, másrészt viszont cáfolandó. Ki kell mondanunk, bojy jelenleg - legalábbis Baranyában - DEMISZ-tag •nincs. A később megtartandó városi és megyei küldöttérte­kezletek dönthetnek arról, hogy miként választják meg nevüket. A szakmák vagy fog­lalkozási csoportok, esetleg ágazatok szerint tömörülő DE- MISZ-en belüli tagszervezetek valamennyi ügyükről saját ma­guk dönthetnek, másra is tar­tozó, országos ügyeiket egyez­tetik a DEMISZ szövetségi ta­nácsával. tgy valami biztos, azzal, hogy más névvel megy az if­júsági szövetség szervezett munkája, semmi sem változott önmagában. Kétségtelen, hogy a különböző tagszervezetek megalakulásával nagyobb a lehetőség a politizálásra. Két­ségtelen az is, hogy a DE- MISZ-en kívüli ifjúsági szerve­ződések befolyásával is szá­molni kell. A kongresszuson és az első DEMISZ-gyűlésen elfogadott határozatnak megfelelően to­vábbra is várják ifjúsági kö­zösségek csatlakozását bár­mely tagszervezetbe. A tag- szervezetek listája a városi és a megyei központokban meg­tekinthető. A szabad szervező­dés lehetősége adott: ha bár­hol öt fiatal összeáll és elfo­gadja a DEMISZ határozatá­nak szövegét, szabadon vá­laszthatja meg, mely tagszer­vezetben kíván dolgozni. Úgy gondolom, nemcsak egyszerűen névcsere történt a hétvégén. Szerintem mától kezdve például már csak az adott fiatalembereken és höl­gyeken múlik, hogy nem tö­rődve a látszólagos szervezeti kuszasággal, tegyenek valamit társaikért és saját magukért. Attól is függetlenül esetleg, hogy a DEMISZ-nek és azon belül mely tagszervezetnek tagjai. Az elnevezés a forma, a tartalom pedig a tett. A rajtunk múló. Bozsik L.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents