Dunántúli Napló, 1989. április (46. évfolyam, 90-118. szám)

1989-04-26 / 114. szám

1989. április 26., szerda Dunántúli napló 13 Szombaton reggel megkezdi adását a Pécsi Városi Televízió Ki korán kel, aranyat lel? ' Együttműködési megállapodás a körzeti stúdióval Légitaxi Pécs— Budapest között Amennyiben minden az ere­deti terv szerint valósul meg, Pécs-Budapest között indul meg elsőként két évtized után újra a belföldi légijárat, mór a jövő hét végén. Könnyű, kisebb - 18 utast - befogadóképességű gépeket küld a pogónyi füves pályára az ELERI (a Ferihegyet üze­meltető Légiforgalmi és Repü­lőtéri Igazgatóság), amelyeket tulajdonképpen légitaxiként já­rat. A levegőben egy órán be­lül el lehet jutni a fővárosba,. 9yors közlekedési eszközhöz jut így a déli országrész, de egyelőre a költségek miatt nem számítanak tömeges ér­deklődésre. Ám a külföldi tu­risták és az általunk oly várti üzletemberek gyakori kérdése, milyen a közlekedés, van-e repülőjárat? A várhatóan má­jusban induló légitaxi tehát első és rendkívül jelentős lé­pés az idegenforgalmi fejlesz­tésekben, hiszen Baranya ezt a területet igyekszik húzóága­zattá tenni. A légitaxit előre lehet majd rendelni az utazási irodákban, de az ELERI szervezőt küld a pogányi reptérre is. Az érdek­lődés és az igények döntik majd el, mikor lehet menet­rendszerinti járatként működ­tetni. Nemcsak a hazai — nyolc újra nyitását tervezik hanem a külföldi repterekkel is összekapcsolják a pogányit. Ez az elképzelés .természete­sen már beruházást és jóval több szolgáltatást igényel. Mostani állapotában egyéb­ként a hétfőn ittjárt szakem­berek megfelelőnek minősítet­ték a pogón\i teret. Lehet, hogy újraéled a re­pülősszakma Baranyában? Az már közeli terv, hogy a repü­lőklub pilótái felajánlják a vezetőképző tanfolyam indítá­sát, így mai hobbijuk holnap kenyérkeresetet adhat nekik. Mindenesetre számos új vál­lalkozásra ad majd lehetősé­get ez a belföldi légijárat, hi­szen felvetődött az áruszállí­tás megszervezése is. Dr. Bognár Zoltántól, a me­gyei tanács elnökhelyettesétől tudom, hogy Baranya jó Eséllyel indult a tárgyaláso­kon, mert már ősszel kész ter- yekkel rendelkezett, míg az idegenforgalmi szakemberek es a cégek véleményével, el­képzeléseivel vehetett részt a konkrét intézkedési terv kidol­gozásában. G. M. Pécsi részvény­jegyzések a Hungaroszibir Pt.-ben A Budapest Bank Hungaro- Slibir Kereskedőhöz Rt. néven magyar-szovjet társaságot hoz létre Budapest és Novoszi- birszk központokkal. A keres­kedőházként működő társaság £élja, hogy a magyar-szovjet külkereskedelemben támadt "ehézségeket föloldja, segítse a szorosabb együttműködést Q5 egyszerű termelési koope­rációktól a vegyes vállalatok t létrehozásáig, továbbá export- ‘mport ügyleteket bonyolítson e- Megkezdődött a részvé­nyek jegyzése, tegnap a Budapest Bank pécsi fiókja - “ar> a Hunor Pécsi Kesztyű- es Bőrruházati Vállalat, vala­mint a komlói Carbon Köny- nyűipari Vállalat jegyzett rész­vényt, s ebbeli szándékát je- '®íte a Szigetvári Konzervgyár ®s a Pannonvin Borgazdasági K°mbinát is. A Hungaroszibir Kereskedőhöz Rt.-nek az őr- tágban már 89 vóllolat és szövetkezet tagja - a jegyzés nV'tott, még lehet jelentkez- Pi -, s várhatóan 600 millió 'orintos alaptőkével alakul meg. A pécsiek örömmel fogad­hatják a jó hírt - a Pécsi Vá­rosi Televízió április 29-én, szombaton reggel megkezdi rendszeres adását. Tegnap a Magyar Televízió Pécsi Körze­ti Stúdiójával közös sajtótájé­koztatón Békés Sándor, a körzeti stúdió vezetője szá­molt be arról, a most már tíz­éves múltra visszatekintő, önte­vékeny és országosan is úttörő vállalkozásról, amely az első kábeltelevíziós kísérletektől az Apáczai Csere János Nevelési Központ bábáskodásáig, majd az elkövetkező években a vá­rosi televízió jelenlegi önálló­ságához vezetett. Ennek megfelelően az új in­tézmény gazdálkodási, pénz­ügyi kérdéseit tekintve a váro­(Munkatársunk telefonjelentése) Sajtófárumra hívták tegnap az újságírókat a Mezőgazda- sági és Élelmezésügyi Minisz­tériumban, hogy a forint leér­tékelésének ágazati hatásai­ról a fogyasztókat érintő kö­vetkezményeiről tájékozódhas­sanak. Meglepetésként módo­sult a napirend: az összejö­vetel első részében Zala Géza főosztályvezető egyórás - újat nem mondó, konkrétumok nél­küli - előadását hallgattuk a magyar élelmiszer-gazdaság nemzetközi kapcsolatairól. Az időkörben megérkező Vajda László, a MÉM külkereskedel­mi osztályvezetője bizony friss információkkal szolgált. Tehet­te ezt, mert percekkel előbb még a hazánkban tartózkodó norvég külügyminiszter kísére­tében lévő gazdasági szakem­berekkel tárgyalt, akik el­mondták, hogy a nemrég ala­kult magyar-norvég halte­nyésztési vegyesvállalat a ke­reskedelmi tevékenységét egyéb termékekre is kiterjeszti. (A jelenlegi gyakorlat az, hogy közvetítőkön keresztül jut a magyar áruk döntő része Norvégiába, ezen kívánnak változtatni.) Vajda László hangsúlyozta, hogy a MÉM életében a termelés segítése mellett a nemzetközi kapcso­latok kezelése is kiemelt szere­pet kap. Megjegyezte, hogy a fejlett országokban nem­zetközi szintű agrárkérdések­ben mindenhol a mezőgazda- sági tárca a kapcsolattartó, a tárgyalófél. Végül ismertette az 1987-re számított (termelői ár­szintre vonatkoztatott) támoga­tási együtthatót: a mezőgaz­dasági termelés átlagos tá­mogatási szintje az USA-ban 35, az EGK országaiban 50, Japánban 70 százalék, Ma­gyarországon a legalacso­si tanács pénzügyi osztályához tartozik. A teljes jogú önálló­ság mellett azonban a Ma­gyar Televízió Pécsi Körzeti Stúdiója és a Pécsi Városi Te­levízió — élén a februárban ikinevezett Müller István fele­lős szerkesztővel - tovább erő­sítik egyébként is meglévő munkakapcsolataikat, ahogyan azt kölcsönös érdekeik is dik­tálják. Ez a forma ilyen mó­don országosan is újszerű, hi­szen nem eresztik el egymás kezét, hanem megállapodásuk szerint minden műszaki-techni­kai, illetve szellemi kapacitás kölcsönös hasznosítására tár­sulnak - a tartalmi munka és műsorpolitikai koncepció auto­nómiájának teljes körű és tel­tétel nélküli tiszteletben tartá­nyabb mindössze 17 százalék. Mégis ezt a támogatást is alig viseli el a népgazdaság. Ezt követően került sor a meghirdetett napirendre, Szö- lősi Endre, a MÉM közgazda­sági főosztályvezetője, az ál­talános forintleértékelési is­mertető (exportösztönző, im­portvisszafogó) után bejelen­tette, hogy a Minisztertanács, két olyan kérdésben döntött, amelyek fontosak az agrár­ágazatban: az egyik az, hogy a termelői szférában energia­ár-emelésre nem kerül sor, a másik pedig az, hogy a mű­trágyánál és az import fehérje- takarmányoknál az áremelést a költségvetés lefogja. (Kéz­ben tartja.) A kormányzat ez­zel a lakosság további terhe­lését kívánja elkerülni, hiszen e költségnövelő - összesen kétmilliárd forintnyi — drágu­lások előbb-utóbb megmutat­koznának a fogyasztói árak­ban, mint ahogy valószínűleg jelentkeznek is, de késleltetve. E mostani döntés tehát jelen­tősen befolyásolja az élelmi­szerárak jövőbeni helyzetét. (A jövő évit-e? — ez még kérdé­ses.) Hogy mennyire, arról tá­jékoztatást nem tudtak adni a MÉM-ben, mert folynak e té­mában a munkálatok. A MÉM törekszik arra, hogy az ipari és mezőgazdasági árak közöt­ti arány reális legyen és ezzel az agrárágazat jövedelemter­melő képessége helyreálljon. A mesterségesen visszafogott élelmiszerárak termelői érde­keltség ellen hatnak. A mezőgazdasági jövedel­met terhelő adókat csökken­teni kellene, azaz hasonlóan alakítani, mint a fejlett nyu­gati országokban és változta­tásra szorul az agrárszférát sújtó hitelpolitika is. sóval. Következésképpen a munkamegosztásban rejlő elő­nyökre építve a körzeti stúdió szerepének megfelelően ezen­túl több energiát mozgósíthat a régió gondjaina'k-örömei- nek, a Dél-Dunántúl életének, eseményeinek bemutatására. Másfelől a társulás a lakos­sági műsorvételt szolgáló, nagy c'cnye, hogy ezzel a városi televízió is jogot nyer a Ma­gyar Televízió frekvenciájának használatára. Mint Müller István elmond­ta, a minden második hét vé­gén szombaton 7 órától 9 óráig az egyes műsorán fog­ható adás az idén még kí­sérleti jellegű lesz. Hangula­tában is alkalmazkodni igyek­szik majd a szombat regge­AsZályos évek vannak mö­göttünk. Baranyában még ma is 100 milliméter a talajok víz­hiánya. öntözni kell a kerte­ket okvetlenül, de hogyan, rpi- vei ez a nagy kérdés. Ha el­locsoljuk, „elpazaroljuk" az ivóvizet, akkor kánikulában a tanácsok megintcsak locsolási tilalmat rendelnek el, s ez na­gyobb kár, mintha csak az autómosást tiltják le. A víztakarékos mikroöntözés módszerét Izraelben fejlesztet­ték ki, ahol a víz nagy kincs, s min.den cseppjével spórolni kell. A nádudvari KITE meg­vette az izraeli NAAN cég li- cencét, gyárat építettek fel a hajdúsági városkában, s mára megkezdték a NADIR csepeg­tető és a NAMIR szórófejes, víztakarékos- mikroöntöző be­rendezések szériagyártását. Az új, korszerű termékeket tegnap mutatták be Pécsett, az Agroker Vállalat Megye­ri úti telepén, üzem közben, a szép számmal megjelent kis- és nagytermelőknek. A Kister­melők Baranya Megyei Egye­sülete, a KITE sombereki al­központja és a forgalmazó Agroker elég jó propagandát csinált a rendezvénynek. Meg is ragadtuk az alkalmat, hogy rákérdezzünk Sió Györgyre, az Agroker igazgatóhelyettesére - öntözőgépeket reklámoznak, amikor műtrágyát nem kap­nak a kistermelők, ami azért mégiscsak alapvetőbb. A vá­lasz: — Igaz, hogy voltak, akik te­herautószám vitték a műtrá­gyát a gazdaboltokból, s át­menetileg ez kis zavart oko­zott, de nálunk van műtrágya, csak jöjjenek és vigyék. An­nak ellenére, hogy nem va­gyunk kizárólaqos forgalma­zók, hisz a TSZKER-nél mega benzinkutaknál is árusítják, hogy a többit ne is említsem. Amit teqnap láttunk, az va­lekhez, ezért az átlagosan 75 perces műsoridőt sok aktuális információ, zene, néhány per­ces kisinterjúk jellemzik majd. A rovatok is eszerint alakul­tak ki: a „szóbeszéd" a város közszájon forgó gondjaira, a ,.plusz-mínusz" gazdasági jel­legű problémákra figyel, s va­laki mindig leül a ,,vendég rovat székébe is. Az önállóság útjára 1,5 mil­liós ez évi támogatással lépő városi televízió adásai jelen­leg 34 ezer pécsi lakásban - Lvov-IKertvároSban, a Szigeti úti lakótelepen, Uránvárosban és a meszesi városrész 400 la­kásában - nagyközösségi an­tenna segítségével közvetlenül is vehetők, míg a belvárosiak a két kisadó — a 49-es csa- tornájú misinai és a 26-os kertvárosi - leié lorditott UHF-sávú antennákkal keres­hetik meg a képet, ha az egyes adás gombját szomba­ton reggel benyomják. A pos­ta egyébként még az idén lé­péseket tesz a vételi lehető­ségék javítására, illetőleg bő­vítésére is. B. R. lóban világszínvonalú volt. Dánszentmiklóson ugyan már 10 éve kísérleteznek egy első generációs mikroöntöző rend­szerrel, de egészen a legutób­bi időkig tőkés importra szo­rultunk e téren. Most végre itt az új magyar gyártmánycsalád, amely olyan komplett és olyan komfortos, hogy ha a gazda ráköti a vízcsapra, beprogra­mozza az automatikát, akkor akár két hétre is elmehet üdül­ni, a mikro-csippek gondos­kodnak róla, hogy távollétében s naponta, vagy kétnaponként egyszer-kétszer meg legyen ön­tözve a kertje; gyümölcsöse, szőlője stb. Milyen jó ez an­nak a gazdának, aki távol la­kik a hétvégi kertjétől. Az au­tomatika, ha kiadagolta a kí­vánt mennyiségű viz_et, maga zárja el a kerti csapot. Bra­vó, KITE, ez igazán nagy do­bás volt! Nincs értelme egy ilyen cikk keretében belemenni a műsza­ki részletekbe. A lényeg az a speciális polietiléncső, ami gyűrhető, tiporható, csévélhető és 10 évet kibír a szabadban. Száz négyzetméteres kiskerttől a 100 hektáros nagy tábláig fejleszthető fel elemeiből, mint a * LEGO játék. Az Agroker Áruházban mór kapható, aki bővebbet akar tudni, az a KI­TE sombereki alközpontjához fordulhat, ott még programot is kap. S ami a legfőbb, ol­csók az egyes elemek. A sima cső métere 10 forint, a cse­pegtető testekkel ellátott 17 forint méterenként. Egy leszúr­ható szórófej 60 forint. Erre rájön persze a kisker árrés, meg az ÁFA. De az áruterme, lő, tehát főfoglalkozású kis­üzemi kertészek az ÁFA-t visz- szaigényelhetik. Ha nem is az egész komplex rendszert, de néhány elemét a hobbisoknak is érdemes beszerezniök. ­— Rné — I Képernyő előli Emlék­túrák Az egykori rab 1985-ben el­látogat a Hortobágyra, ahol 1950-53 között kitelepítve élt: barátai tréfásan azt mondják: emléktúrára ment. Sok ilyen emléktúra résztvevői vagyunk manapság: önként vagy kény­telen-kelletlen a szabadabbá vált tudományos és politikai élet, a tömegkommunikáció jóvoltából. A legtöbb ember­ben gátszakadásszerűen tá­madt fel az igény a múlttal való szembesülésre és a ki- beszélés gyönyörűségére­gyötrelmére. így kerültek előbb szóba, aztán nyilvánosságra az ötvenes évek kitelepítési ügyei. Az internálás intézmé­nye sok országban ismert: az adott (hadi, politikai) hely­zetben megbízhatatlan, társa­dalomra veszélyes elemeket „kivonják" a megszokott kör­nyezetükből és kényszerlakhe­lyet biztosítanak számukra. Ezt célozta az akkori kitelepitési rendelet is: grófokat, bárókat, horthysta katonatiszteket, vagy­is az új rend számára meg­bízhatatlannak számító embe­reket pakoltak fel a teher­autókra. De a minden nyilvá­nos, törvényes ellenőrzés nél­kül működő őrült gépezet ön­álló életre kelt, és a grófok mellé odakerült 45-ös kommu­nista, átigazolt rendőr, kon­centrációs tábort megjárt zsi­dó, pártmunkás, és a tanács- titkár, aki összeállította az in- ternálandók névsorát. A Törvénysértés nélkül című filmet először tavaly április­ban láttam egy zárkörű vetí­tésen: meglett férfiak köny­nyeztek mellettem - olyanok, akik mögött kemény politikai munka évtizedei álltak. Mert nem lehetett megrendülés nél­kül hallgatni, hogyan alázták meg a kitelepítetteket a sen­kinek elszámolni nem tartozó őrök kezdve a tegezéstől a módszeres verésig, a fizikai és lelki kínzásig. Éhenhalt gye­rekek, öngyilkos rabok, ön­gyilkos ,és meghasonlott őrök emlékeztetnek a táborokra. Hallom a videóklippeken és ötvenperces krimiken nevelő­dött tv-néző véleményét - aki­nek közéleti érdeklődése a Szomszédok társadalombírá­latáig terjed —, hogy hosszú és unalmas a Gulyás testvé­rek filmje, amelyet a múlt hét végén adott a televízió. Biz­tosan így van, ha így látja. De arra a kérdésre válaszolni kell, „miért hónytorgatjuk a múltat annyit” — „nézzünk in­kább előre". Ezeket a táborlakókat nem bírói ítélet alapján fosztották meg szabadságuktól, lakásuk­tól, ingóságaiktól: nem tudtak elhelyezkedni a szakmájukban, gyerekeiket nem vették fel az egyetemre. Amikor kiszabadul­tak, aláírták, hogy hallgatnak arról, mi történt velük. Soha­sem rehabilitálták őket, mert hiszen az akkori miniszterelnök szemforgató magyarázata sze­rint mindez törvényes volt. Né­melyek 5000 (ötezer!) forintos kártérítést kaptak. De nem kapták vissza házukat, laká­sukat, egészségüket, a jogai­kat, a hitüket. Legalább any- nyi jár nekik, hogy későbbi korok számára dokumentum­ként fiimszalagon fennmarad­jon szenvedéstörténetük, s hogy a nézőknek az a fele, amely ezt nem tartja unal­masnak, megrendüljön rajta. Ezzel a megrendüléssel mind­annyian tartozunk nekik. A filmnek nem tett jót, hogy ennyit várnia kellett a képer­nyőre. Azóta újabb hasonló megrendítő esetekről látunk, hallunk: a recski, az ungvári in­ternálásokról. Ha olyan jog­szabály van, amely arra köte­lezi a tv-t, hogy a megkésett mozibemutotó utón is ennyit várjon, akkor ez rossz jogsza­bály, meg kell változtatni. L. Cs. K. Felvételre keresünk mohácsi építésvezetőségünkre építőipari anyagismerettel és középiskolai végzettséggel rendelkező raktárost Jelentkezni lehet: Délviép 23. Építésvezetőségén, Rozmer András építésvezetőnél, Mohács, Bári u. Saftofförum a MÉM-ben Lefogott áremelés - meddig? A mesterségesen visszafogott élelmiszerárak a termelői érdekeltség ellen hatnak NADIR—NAMIR mikroöntözö újdonság Cserélhető betétü öntözöfej működés közben ■ ■ Öntözési bemutató a pécsi Agrokernél G. T.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents