Dunántúli Napló, 1989. április (46. évfolyam, 90-118. szám)
1989-04-22 / 110. szám
A Dunántúlt napló 1989. április 22., szombat A mentőhajó a bíróság? Zátonyra futott házasságok Egy „olcsó" szervezeti megoldás A bírónő készült. A szegfűket elrendezte a vázában, majd némi gondolkodás után elhelyezte oz apró dohányzó- osztalon. A cigarettásdobozt is kikészítette, s mellé az öngyújtót. Tekintete mégegyszer végigfutott a szobán, a hófehér függönyökön, a kényelmes fotelokon, majd- eltüntetett a szekrénybe egy iratcsomót. Csak semmi tárgyalótermi hangulat - gondolta-, s még egy pillantást vetett a tükörbe. Megigazította szőke hajtincseit. nyugtázta,' vonósai rendben, arca kipihent, semmi nyoma a „bírói szigornak", amely abban a pillanatban kiült az arcára, amint tárgyalni kezdett. Várt. Aztán beléptek ők. A jól öl-- tözött harminc év körüli nő és a férfi, néhány évvel túl a negyvenen. Szakavatott szemmel ezt állapította meg róluk, no meg a kétsoros kérelemből annyi kiderült, hogy válni készülnek. A férfi arcán meglepetés tükröződött. amikor hellyel és cigarettával kínálta őket. Itt? Itt fog lezajlani a „tárgyalás"? Aztán akadozva ugyan, de lassan megindult a „bizalmas" beszélgetés. Amikor a bírónő két és félóra múlva kikísérte őket az ajtón, elégedett volt magával. Úgy tűnt, sikerült. Erek ki fognok békülni - gondolta. És várt. Eltelt egy. aztán két hét, majd lejárt a harminc nap. Semmi. Se bontóperi kereseti kérelem,, se visszajelzés. Aztán jött a második beszélgetés. Ez a házaspár már magabiztosabb, felkészültebb volt. Kereken elutasították a felajánlott bizalmat. Ök már döntöttek és kész! Nem igénylik a békífést és c bírónő tájékoztatását. S ennek nyomatékosan hangot is adtak A harmadik esetre már keserű szájízzel gondolt vissza. A panaszáradatra, amit a sértett feleség zúdított rá. Az alig félóra alatt úgy tűnt, még jobban elmérgesedett a helyzet a házastársak között. A következő meghallgatásra már csak egy személy, a fele- séq érkezett, a férj el sem jött. — Hát ennyi az elmúlt két év tapasztalata - mondja dr. Poronyi Gyttrgyi, a Pécsi Városi Bíróság elnökhelyettese, aki már akkor sem fűzött sok reményt a válóperi békítő eljárást felváltó új jogintézmény, a meghallgatás sikeréhez, amikor azt a módosított családjogi törvény 1987. július elsején bevezette. Ennek a peren kívüli eljárásnak, ahol csak a felek és a bíró vehetnek részt, és jegyzőkönyv sem készül, az volt a célja, hogy egy intim beszélgetés lesz, ahol mindkét fél elmondhatja az álláspontját. A meghallgatáson a házastár- sok korrekt, reális jogi tájékoztatást kapnak, hogy válás esetén mivel számolhatnak, mennyi jut majd a megélhetésre, milyen esélyeik lehetnek a gyermekkel kapcsolatos jogi kérdések rendezésére. — Nekem a törvény életbelépésekor is az volt a véleményem, hogy a siker előfeltételét az anyagi és a szervezeti feltételek megteremtése képezhetné. Ezek azonban hiányoztak, így a legolcsóbb megoldást a bíróság jelentette, és ez a felemás megoldás ahelyett, hogy eredményt hozott volna, inkább zavart okozott. — De az ugyanilyen célt szolgáló előd, a békítő tárgyalás is a bírósághoz tartozott. — Formalitása miatt ugyanilyen eredménytelen is volt. — Mi az ön elképzelése a zátonyra futott , házasságok megmentésére? — Egy bírósági eljárástól elkülönülő, mentálhigiénés szolgáltatás. A véleményem, hogy nem várható el egy hatósági eljárástól, bármilyen formában is jelentkezik az, hogy a válni szándékozó felek álláspontját megváltoztassa néhány perc, vagy akár egy óra alatt. A mi diplománk nem erre szól. Ez más szakemberek, pszichológusok feladata lenne. Egyéb, ként a mentálhigiénés eljárás is csak ott lehet hatékony, ahol még van esély a házasság rend be hozására. Ha már nincs értelme, ott erre sincs szükség. A Pécsi Városi Bíróság az új jogintézmény bevezetése után mindössze egy plusz bírói státust kapott. A meghallgatások zömét egy nyugdíjas bíró végzi, a többit pedig családjogi ügyeket tárgyaló bírák. — A kolleganők kezdetben nagyon lelkesek voltok - mondja dr. Poronyi Györgyi —, de a sikertelenségek után hamar fehervadt arcukról a mosoly. Azért csinálják. Dr. Poronyi Györgyi készített egy felmérést is a törvény életbelépését követő egy év tapasztalatairól. Minden egyes ügyet kézbe vett. — Szembetűnő volt, hogy kezdetben mennyire megtorpant a házasság felbontásának kezdeményezése o bíróság előtt. A háttérben, valószínű, hogy az újtól való tartózkodás állhatott, mert a kezdeti visszaesés után- folyamatosan emelkedett ezen ügyek száma, s napjainkban már eléri a korábbi évek átlagát. Eredményes békités a vizsgálatom időszakában: 759 ügy közül mindössze 6 esetben történt! Úgy tűnik a meghallgatás hatékonysága kedvezőtlenebb a régi békítő eljárásnál. Hogy mi szükség volt a meghallgatás intézményének bevezetésére? Egy biztos, a szakemberek már az életbelépésekor is tudták: semmi! Marton Gy. Az utóbbi negyven év két leghatékonyabb importja Alig negyed éve őzt mondtam a rádióban, hogy a kormányzat piros pontot érdemel, mert nem ijedt meg a november 7-i nép- vándorlástól, és nem vonta vissza a korábban szakszerűtlen liberalizmussal megállapított lakossági vámfeltételeket. Most visz- szavonom a piros pontot és két fekete pontot adok. Kettőt, mert egyszerre két súlyos hibát is vétett: — Előre bejelentve erősen megszigorította o vómfeltétele- ket, vagyis körülbelül azt vezette be, amit eleve kellett volna. — Mivel mindenki, még az illetékes hivatalnokok is tudták, hogy az importáló turizmus fő tárgya a mélyhűtő, a vámkorlátozással egyidejűleg felemelték a mélyhűtők órát is. Áz illetékesek naivitása Az illetékesek naivságót mi sem jellemzi jobban: meglepetéssel tapasztalták, hogy a háromnapos ünnepen megindult az ország Bécs felé. Mindenki igyekezett kihasználni az utolsó alkalmat, hogy megtakaríthasson. Miért ostorozom mégis a kormányzatot, ha csak azt csinálta, amit magam csináltam volna eleve? Azért, mert alapvető minőségi különbséget latok valamely eredeti intézkedés és a módosítgatások között. Ne várjon tekintélyt az a kormányzat, amely intézkedéseinek tartósságára nem lehet számítani. A lakosság tudja is ezt. Megtanulta az elmúlt negyven év alatt, hogy minden lehetőséget azonnal és mohón ki kell használni, mert mindig várható a korlátozó módosítás. A vállalatokat és a költségvetési intézményeket mindig arra bíztattuk. hogy takarékoskodjanak, ne költsékel a folyó évben a pénzüket, hanem tartalékolják nehezebb időkre. Akik megfogadták e tanácsot, mindig ráfizettek, mert jött a rendelkezés, s a tartalékokat zároltuk. Aztán megbotránkoztunk azon, hogy o vállalatok és intézmények minden évben elköltik, ha kel! elpocsékolják a pénzüket, vigyáznak, hogy semmi ne maradjon. Az elmúlt negyven óv során a lakosságot sokszor becsaptuk. Az áremelések előtt igyekeztünk megnyugtatni őket, hogy nem lesz áremelés. Tettük ezt attól a hamis társadalmi érdektől vezettetve, hogy elkerüljük a felvásárlási lázat. Az fel sem merült, hogy minden felvásárlási láznál nagyobb kár származik abból, ha a lakos'ság nem bízik a vezetők szavában. Mire hivatkozva született a vámkorlátozás? Az ország de- vizohelyzete nem bírja el a Vámháberú lakosság jelentkező devizaigényét. Ez az érvelés igaz lett volna akkor, amikor az előző laza feltételekkel megállapították, de nem volt igaz most, amikor visszavonták. Az érvelés most azért hamis. - mert nem azonos valaminek a szabályozósa és a kiadott kedidejükben a szomszédos országokban batyuznak, addig nálunk háztájiznak, házat építenek, autót javitona'k . . . Ennél a viselkedési formánál nincs is a modern korbon nagyobb záloga az optimizmusnak. Bosszantott tehát, hogy a kormányzat gazdaságilag Híradástechnikai üzlet kínálata Koppenhágában Fotó: Läufer László vezmények megvonása. Akkor elegendő lett volna a devizahelyzetre hivatkozni. Most azonban figyelembe kellett volna venni, hogy mit árt a társadalomnak, a hatalom tekintélyének a visszavonás. Az tény, hogy az ország nehéz devizahelyzete nem teszi kívánatossá a százmillió dollárokra rúgó devizaigényt, de az már nem, hogy ez nagyobb baj, mint az. hogy a lakosság becsapva érzi magát. Ha nem volt baj milliárdokat felvenni a hibás gazdaságpolitikai célokra, ha ezért máig nincsenek felelősök, akkor nincs erkölcsi alapunk azt mondani, hogy elviselhetetlen a .nagy lakossági deviza igénybevétel, ami évenként tizedét sem teszi ki az állam korábbi, évenkénti hitelfelvételének. Én nem is azt tartottam a legnagyobb hibának, hogy a lakosság fogyasztja a devizát. Mert évtizedekig nem volt rá módja, most jogos lehetett az igénye, hogy a nagy adósságból ő is kivegye a maga részét, visszafizetnie úgyis neki kell. Sokkal nagyabb hiba, hogy egy nyugati bevásárlás több jövedelmet hoz, mint egyhavi munka. Ez aztán egyre jobban deformálja a lakosság viselkedését. Eddig is az volt a legnagyobb. bajunk, hogy munkával szinte sehol sem lehetett any- nyit keresni, mint üzleteléssel, ezt most kiterjesztettük egy újabb területre. Az elmúlt tizenöt év legnagyobb vívmányának azt tartom, hogy a lakosság a nehéz helyzetre, a csökkenő reálbérekre és reálnyugdíjakra a munkaidejének meghosszabbításával reagál. Amíg a lengyelek a szabadmegalapozatlan vómliberaliz- must vezetett be. A gazdasági megalapozottságnak csak egyik, szememben nem is a legelső oka volt a devizahelyzet. Sokkal inkább az, hogy az adott bérszínvonal és a belföldi árarányok, árukínálat mellett a lakossági import igen jövedelmező. Márpedig nem jó az, ha a bécsi bevásárlás egyetlen napja jövedelmezőbb lehet, mint az egyhavi munka a gyórbon, az iskolában, az Íróasztal mellett. A nagyvonalú vámintézkedések másik negatív következménye az volt. hogy az osztrákok is láthatják, folyik a szemetelés nálunk. Ausztria még nyugati mértékkel mérve is nagyon tiszta ország, ott semmivel sem járathatjuk le jobban magunkot, mint a szemeteléssel. Tudom, hogy ez sem szempont azoknál, akik a vám- intézkedéseket hozták, de annak kellene lennie. Á leghatékonyabb import A kormányzat számára van ennél is jobb érvem: az utóbbi negyven esztendő két leghatékonyabb importját a lakosságnak köszönhetjük: a mélyhűtő szekrények és az elektronikai berendezések behozatalára gondolok. Ha nincs módja a lakosságnak, hogy tettekkel ' szavazzon amellett, hogy a jelenlegi helyzetben a leggazdaságosabb lakossági beruházás a mélyhűtő, soha nem jutott volna hozzá. Van nekünk egy minisztériumi szintű hatóságunk, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság. Ez azonban már tíz éve nem hitte el, hogy a ház körüfi mezőgazdaság legjobb beruházása a mélyhűtő. Az egyszerű ember belátta ezt, sőt mások is. Erre abból következtetek, hogy felemelték az árát. Azt ugyan nem tudom elképzelni, hogy a vámkorlótozások- kal egyidejű áremelés tudatos szabotázs lenne. Ennyi leleményességet ki sem nézek az illetékesekből. Még egy szabotázs szervezésében jártas szervezetnek is szegény a fantáziája ahhoz, hogy kitalálja, hogyan lehet botrányos helyzetet teremteni az ország fel- szabadulásának ünnepén a nyugati határon: csak arra van szükség, hogy az utolsó lehetőség kihasználásán el- gondolkodókat egy áremeléssel lehet még serkenteni, hogy utazzanak. Sajnos, nálunk az ilyenbe nem bukik bele senki. Hosszú távon talán még hasznosabb lakossági import volt az elektronikus berendezéseké. A Isoróbbi években a kormányzat költötte a devizát a nagykapacitású számítógépek importjára, amelyek aztán nem is fettek kellőképpen hasznosítva. Azt ebben a szakmában mindenkinek tudnia illett volna, hogy a drága számítógépek csak ott hoznak gazdasági és szellemi eredményeket, ahol elözőleq a széles rétegek olcsó, kisteljesítményű gépeken tanulják a használatukat. Szilárd meggyőződésem, hogy a behozott hűtőládák, és az a tény, hoay remélhetőleg a jövőben jobban lesz hazai kínálat ebből is. nagyobb gazdasági haszonnal jár, mint amennyibe a nagyvonalú vám- intézkedések kerültek. Sokkal kevesebb zöldséa. gyümölcs, hús megy veszendőbe. Sokkal javul a táplálkozási kultúra, aminek az eqészségüavi hatása önmagában nagvobb lehet, mint a devizaráfordítás. o A falusi háztartásban a mélyhűtő jelentősen javít az asszonyok helyietén, csökkenti munkájukat. Ennél sokkal többel tartozunk a nőknek, akiket aránytalan nagy mértékben munkavállalásra kényszerítettünk azzal, hogy lehetetlenné vált egyetlen fizetésből eltartani a családot. Az ilyen sem jut soha az illetékes tisztviselőknek eszébe. A legnagyobb haszon azonban abból származna, ha az illetékes kormányhivatalokban megtanulnák, hogy sokkal megfontoltabban, megalapo zottabban kell határozni, ren deleteket hozni, mgrt a meg változtatások, a módositgatá sok nagy népgazdasáqi kárral számunkra pedig esetleg még állásvesztéssel is járhatnak. Kopátsy Sándor A fogyasztót nem védi senki? embereket, amit az áraiban is- rás előtt Pécsett, a Konzum mét a fogyasztóval fizettet ABC-ben több alkalommal is vissza. Ugyanez jelenik meg vásárolt nagy mennyiségben, abban az esetben is, amikor összesen 1600 kiló banánt, a tápok előállításánál a költ- Árdrágitási vétséget követtek Kézen - közön Az elmúlt évben 15 esetben indítottak büntető eljárást árfelhajtást eredményező spekuláció miatt a Baranya Megyei Rendőr-főkapitányság népgazdaság. és társadalmi tulajdon védelmi osztálya és a gazda sági rendészet.- A rendőri szervek kiemelt helyen kezelik a lánckereskedelmet — mondja Úti György főhadnagy. - Az indokolatlan beékelődések jelentősen megemelik az árat. Sok esetben mindössze a bizonylatok mozgatásával realizálják a hasznot, és az árú ténylegesen el sem hagyja a raktárakat. A burkolt árdrágítás egyik formája az is, hogy az építőipari kisiparos csúszópénzt fizet a jó megrendelésért, amit később beépít az építkezési költségekbe. A kisszövetkezet is megvesztegethet befolyásos ségekbe a szójaliszt árát kalkulálják be, de helyette árpa- és napraforgódarát kevernek bele. K. F.-né pécsi lakos zöldség-gyümölcs boltot üzemeltet Mohácson. Az idei busójáráson ellenőrzést végeztek nála az SZMT társadalmi ellenőrei és a gazdasági rendészet. Feltűnően magas áron, 57 Ft/kg helyett 65 forintért árusította a .banánt. Kiderült, hogy a zöldségbolt tulajdonosa a busójáéi a harkányi Zöldkert szerződéses üzemeltetésű vendéglő •vezetői is. Az elmúlt év augusztusában végzett ellenőrzés alkalmával a Kereskedelmi Felügyelőség megállapította, hogy a paradicsomsalátát 40 forintért, a káposztasalátát 19 forintért árusították szezonban, mintha még mindig primőrök lettek volna. Július közepén a salátákért egységesen 15 forintot számoltak fel. A saláták árát szándékosan nem csökkentették, ugyanis ebből fizették ki az alkalmazottakat, valamint saját céljaikra használták fel. A vendéglősök ellen eljárás indult, mely vádemelési javaslattal fejeződött be. Nagyértékű szórakoztató, elektronikai cikkek kerülnek az országba viszonylag elfogadható- áron. Ez több kézen keresztül futva jelentősen megemelkedik anélkül, hogy bármi változnék rajta. Baranyában fordult elő, hoqy az országba 28 000 Ft körüli áron bekerült videomagnót 39 600 Ft-ért kínálták az üzletekben. A visz- szaélésre fény derült. A vizsgálat lezárása után a vállalat 80 vásárlót kártalanított, mig a jogtalanul szerzett haszonból o Piaci Intervenciós Alapba egymillió forintot meghaladó ösz- szeget fizetett be. Sz. K.
