Dunántúli Napló, 1989. április (46. évfolyam, 90-118. szám)
1989-04-20 / 108. szám
1989. április 20., csütörtök Dunúntmt napló 3 mellékterméke Új földosztásról beszélnek... Milyen a politikai Vissza kell adni hangulat Baranyában? az önrendelkezési jeget összességében a válaszodók 35 százaléka szerint a válság, 24 százaléka szerint a visszaesés, 12 százaléka szerint o megtorpanás, 11—11 százaléka szerint a csőd, illetve a fejlődés lelassulása a jellemző. 6 százaléka nem tudott, vagy nem akart válaszolni a kérdésre, és csupán 1 százalékuk vélekedett úgy, hogy nincs baj a gazdasággal. Figyelemre méltó, hogy a nők kedvezőtlenebbnek ítélték a gazdasági helyzetet, ugyanakkor az átlagosnál nagyobb számban (5%) nem tudtak válaszolni a kérdésre. A Pécsett élők kritikusabbnak (csőd, ill. válság) érezték a helyzetet, míg a községben lakók az enyhébb fokozatokat választották (megtorpanás, a fejlődés lelassulása), és emellett 3 százalékuk nem érzékelte, hogy baj lenne a gazdasággal. Információhiányt jelez, és talán a politika iránti érdeklődés csökkenését is jelentheti, hogy az itt élők az átlagnál nagyobb arányban, (7%) nem tudtak a kérdésre válaszolni. Jelentős eltéréseket tapasztaltunk életkor, végzettség, beosztás és pártállás szerint. A 30 évesnél fiatalabbak, a vezető beosztásúak, egyéb szellemiek, illetve a magasabb vegzettsegűek kritikusan ítélik meg a helyzetet, miközben közöttük kevesebb a csődöt és jellemzően nagyobb a válságfokozatot választók száma. Legkedvezőbbnek az 50—59 évesek és a szakmunkások látják a helyzetet. Elgondolkodtató tény, és a pártéletben bekövetkezett változásokat is jelzi, hogy a párttagok súlyosabbnak ítélték gazdasági helyzetünkét (85% válság, 15% csőd), mint a párton kívüliek. Hogyan élünk? Gazdasági helyzetünk megítéléséhez két további kérdés kapcsolódott, amely a család vásárlási és megélhetést lehetőségeinek ez évi, várható alakulásán keresztül mérte fel a helyzetet. Az ország gazdasági helyzetéről alkotott képhez hasonlóan alakultak a válaszadók véleményei a családi helyzet megítélésénél is; a nők, a fiatalok, a városban élők a vásárlási lehetőségek alakulását kedvezőtlenebbnek érzékelték. Ebben az esetben is igaz az a megállapítás, hogy az emberek általában a távolabbi, személyüket közvetlenül nem érintő dolgokat sokkal derűlátóbban ítélik meg. Ez például a szakmunkások véleményénél jól tükröződik: a Megtorpanás vagy válság?------------------------------------------------* ~ - — A Baranya megyei közvéleménykutató csoport 1989 január második felében felmérést végzett az alternatív szervezetek megítéléséről, amelyről a Dunántúli Napló március 7-i számában részletes tájékoztató jelent meg. A felmérésben az ország és 'Baranya megye politikai hangulatának, valamint gazdasági helyzetének, az emberek megélhetési lehetőségeinek megítéléséről szóló kérdések is szerepeltek. Most az ezekre adott válaszokat foglaljuk össze. ■ . * — - in—. család lehetőségeit, helyzetének várható alakulását sokkal kedvezőtlenebbnek érzékelték az országénál. Az értelmiség helyzetének rosszabbodását jelzi, hogy ők egyhangúlag rosszabbnak ítélték a kilátásokat, mint egy évvel ezelőtt. A párttagok és a párton kívüliek megítélése a család megélhetését illetően az ország gazdasági helyzetéről alkotottakkal egyezik meg. Az „osztályzat” A politikai hangulat alakulását a megkérdezettek 13%-a nagyon rossznak, 35%-a rossznak, 39%-a közepesnek tartja, és csak 4% ítélte jónak, illetve nagyon jónak. 5%-uk nem tudta minősíteni a kérdést, 5%-uk pedig más választ adott. A szokásos, 1—5-ig tartó skálán (1: nagyon rossz; 5: nagyon jó) az ország politikai hangulatát 2,4-re, a megyéét 2,6-ra „osztályozta" a közvélemény. A nők és a Pécsett élők az átlagosnál jóval nagyobb arányban érzékelték rossznak, vagy nagyon rossznak, míg a községekben élők legtöbbje közepesnek minősítette, ugyanakkor az itt lakók 9 százaléka nem tudott a kérdésben véleményt alkotni. Életkor szerint „nagyon jó” minősítést csak a 18-29 évesek (6%) és a 70 év felettiek (3%) adtak, míg a középkorosztály közepesnek értékelte. Az iskolai végzettség és a beosztás növekedésével kritikusabbnak látják a válaszadók a helyzetet. A nyugdíjasok magas arányban nem tudták megítélni, minősíteni a politikai hangulatot. A párttagok körében a funkció nélküliek nagyobb arányban adtak rossz minősítést. Baranya politikai hangulatának megítélése az országoshoz viszonyítva kedvezőbb volt, ugyanakkor magasabb is volt azok száma, akik nem akartak, vagy nem tudtak válaszolni, véleményt mondani. Más választ adott a megkérdezettek 4 százaléka. Nagyobb részük nem tartotta megfelelőnek a minősítési fokozatokat - a hangulatot differenciáltabban tükrözőt javasolt, és eszerint is rangsorolta (pl. feszült, kiegyensúlyozott). Többen más megyékhez viszonyítva pozitívabbnak ítélték, ugyanakkor a folyamatok további alakulásától tették függővé a helyzet megítélését. A férfiak a nőknél nagyobb arányban ítélték nagyon rossznak a megye politikai hangulatát. Jellemző, hogy a nők közül 10% nem tudott válaszolni a kérdésre. Legkedvezőbbnek a községekben élők ítélték meg, míg a Pécsett lakók a legkedvezőtlenebbnek érzékelték a megyei hangulatot. A községben élők körében a nők arányához hasonlóan alakult a véleményt nyilvánítani nem tudók aránya. Életkor szerint a legfiatalabbak vélekedtek úgy, hogy nagyon rossz, vagy rossz a politikai hangulat a megyében, míg a 70 év felettiek sokkal kedvezőbbnek érzékelték. Az iskolai végzettség a beosztás emelkedésével párhuzamosan —, az országos helyzet megítélésénél tapasztaltakhoz hasonlóan - kritiku- sabbak a válaszadók. Legnagyobb arányban „jó” minősítést a 8 általánosnál kisebb végzettségűek, valamint az egyéb fizikai beosztásúak adtak. Figyelmet érdemlő tény, hogy a párttagok a párton- kívülieknél negatívabban értékelték a politikai hangulatot: nagyobb arányban választották a nagyon rossz, rossz minősítést (11%, illetve 44%-os arányban), és csak 33 százalékuk minősítette közepesnek. Bár a közvéleménykutatás valójában inkább visszapillantó tükör, mert jórészt a megtörtént eseményeket tükrözi vissza, úgy véljük, mégis fontosak a válaszokból levonható tanulságok, a kirajzolódó tendenciák valamennyiünk számára. Králik Ivánné Új agrártéziseiket hirdetett meg február 20-21-én a kétnapos ülésén az MSZMP Központi Bizottsága. A téziseket társadalmi vitára bocsátották. Körkérdést intéztünk baranyai tsz-elnökökhöz, mi a véleményük az agrárszektor reformjáról. Dr. Vass János tsz-elnök, Egyházaskozár. - Milyen ma az agrárágazat és a termelőszövetkezeti szektor? - Erről ma nagyon sok vélemény fogalmazódik meg. Ügy vélem, •ma is többen foglalkoznak az ágazat életével olyanok, akiknek erre nincs felhatalmazásuk a legilletékesebbektől, a parasztságtól. Új földosztásról •beszélnek anélkül, hogy a parasztok véleményét kikérték volna: okarják-e? Ezek a szervezetek az élelmiszer-áremeléseket is az agrárágazat számlájára írják, mondván, az ágazat nagyon drágán termel. Egyes alternatívok részéről egyszerű a megoldás: szét kell •darabolni ezeket az üzemeket kicsire, farmergazdaságokat kell létrehozni. Erről nekünk, akik sok éve első vonalban műveljük ezt a szakmát, más a véleményünk, s ezt a véleményt a TOT-konferención is kifejtettem. Szerintem nem a szövetkezeti formák változtatásában kell keresni a kiutat, hanem vissza kell adni az önrendelkezési jogot és helyre kell állítani a tagi érdekeltséget. Mert, ha az állami beavatkozások a jelenlegi szinten maradnak, ha a tagi érdekeltségnek továbbra is korlátot szabnak, ha fennmarad az árdiszparitás, ha nem csökkennek a központi „elvárások", akkor mitől lesz jobb a kisszövetkezet, szövetkezeti csoport vagy más forma? Attól, hogy nevet változtat — semmiképpen.- Meggyőződésem, hogy a változó világhoz a szövetkezetek alkalmazkodni lógnak, de ehhez fel kell számolni a működési korlátokat. Melyek ezek a korlátok? Halaszthatatlan a valós piaci gazdaság megteremtése és az árrendszer teljes megváltoztatása. A nagyüzemek nyereséges gazdálkodásához, fejlesztéséhez a világpiaci értékítéleten nyugvó sajátosan értékarányos árrendszert kell megteremteni. Kiinduló alapja a növénytermesztés exportárai lehetnek. Működési zavart Okoz a támogatási rendszer radikális csökkentése. Eddig a fejlesztési hiányt pótolták. Egyetértek a támogatások korlátozásával, de nem így, hogy az újrate'r- melést biztosító árszint kialakítása elrrjgradt, következmény- stagnálás és működési zavar. Korábban a tsz-ek az adózatlan nyereségből tartalékot képezhettek rosszabb időjárású évekre. Ezt a lehetőséget 1987. december 31-vel állami döntéssel megszüntették. Ez durva hiba volt. Az 1988. évi katasztrofális aszály egyebek között ezért kényszerítette térdre Baranya 13 termelőszövetkezetét. Mit tehet ma és holnap egy tsz, amelyet hasonló természeti csapás ér? Tartalék- vagyon nélkül semmit. Az agrártermelésnek azt a sajátosságát, hogy vannak elemi csapások, a kormányzat miért nem veszi tudomásul? Kétféle megoldás is adódik. Az USA-ban dúló múlt évi aszályt az ame- nikai állam költségvetésből finanszírozta. Másik mód, továbbra is lehetőséget adni az üzemeknek a nyereségtartalék képzésére és annak veszteség esetén adómentes felhasználására. Miért adóztatja meg az állam a termelőszövetkezet saját tartalékait, amelyeket természeti katasztrófa ellensúlyozására fordíthatnának? Nem érdeke a kormányzatnak, hogy az ilyen katasztrófa sújtotta üzemek is talpon maradjanak?- Az önök szövetkezete kedvezőtlen termőhelyi adottságú. Hogyan látja a saját jövőjüket? . — A TOT-konferencia tézisei kissé megkerülték ezt a témát. A kedvezőtlen termőhelyi adottságú tsz-ek támogatási rendszerének jövője rendezetlen. Hibásnak tartom az egyes tudományos műhelyekben ezzel kapcsolatban megfogalmazott elméleteket, nevezetesen azt, hogy a növénytermelési termékek világpiaci árakra való emelése esetén a kedvezőtlen adottságú üzemeknek is meglenne a megfelelő nyereségük. A leggyengébb területeket ki kell vonni a termelésből - kb. 200 000 hektárt - ezt például erdősíteni kell. Ma a búza exportára 130 dollár, a kukoricáé 170 dollár tonnánként. Nem hiszem, hogy ilyen exportárak mellett az országnak nincs szüksége a leggyengébb területen előállított konvertibilis valutát hozó gabonára akkor, amikor a népgazdaság más ágazataiban jóval rosz- szabb dollárkiitermelés létezik és ott nincs szó a megszüntetésükről. Vagyis a különbözeti föld- járadékra akkor is szüksége van a kedvezőtlen adottságú üzemnek, ha létrejön az óhajtott árreform és a világpiaci árszint fog kialakulni. Hiszen ezek mellett is megmarad a •különbség a földek minősége között. Erre sok nyugati példa von. Az ártámogatás megfelelő formájának fenntartására továbbra is szükség van.- Rné Gépjavítás az egyházaskozári tsz gépműhelyében Fotó: Proksza László Változtatni akaró és merő fiatalok Ellensúlyozni a támogatás csökkenését! Beszélgetés a vállalkozó KISZ-szervezetekröl Mint arról már hírt adtunk: 1989. január 17-én megalakult a Baranya Megyei Vállalkozó KISZ-szervezetek Tanácsa. Tízegynéhány vállalkozó a lápszervezet azért lépett ily módon (nem szervezeti jellegű) szövetségre, hogy jobban megjeleníthessék, megvédhes- sék vállalkozásaikkal kapcsola- tos érdekeikét, hogy a tanácson keresztül kifejezésre juttathassák véleményüket az őket leginkább érdeklő politikai kérdésekről. A tagszerve- *etek kinyilvánították, hogy nem céljuk a KISZ-ből való kiszakadás, hanem annak megújulási folyamatát kívánják elősegíteni. A célokról, elképzelésekről a Vállalkozó klSZ-szervezetek Tanácsának képviseletében Galambos Gábor adott tájékoztatást.- Nemrégiben nyílt levelet láttattak el Nagy Imréhez, a KISZ KB és Grósz Károlyhoz, MSZMP főtitkárához. Mit tartalmaznak ezek a levelek? — Szükségesnek tartottuk, "agy állást foglaljunk a vállalkozásokkal kapcsolatos gazdaságpolitikai kérdésekről. A Nagy Imréhez küldött levelünkben kifejtettük: költségvetési támogatósra továbbra is szükségünk lesz, de szerintünk az alulról finanszírozott szervezet teremtheti meg a tagság érdekeltségét a szervezet kontrolljában. Hiszünk abban, hogy vállalkozásainkkal mind nagyobb mértékben ellensúlyozni tudjuk a csökkenő költségvetési támogatást. Valljuk, hogy a KISZ megújulásának csírái leginkább a vállalkozó szervezeteknél találhatók meg, mert itt kinevelődnek a változtatni akaró és merő fiatalok. _ És a (5rósz Károlyhoz írt ■levél?- Többek között azt írtuk, hogy mi azokat támogatjuk, akik szabadabb teret kívánnak engedni a külföldi tőke beáramlásának, valamint a hazai egyéni és társas vállalkozásoknak.- Vállalkozó KlSZ-szerveze- tek. Mi áll emögött? Milyen tevékenységek, munkák elvégzésével bizhatják meg az ilyen alapszervezeteket a közűletek, a gazdálkodók?- Hosszú lenne a felsorolás, ha mindent el kívánnék mondani. Vállalnak az alapszervezetek építési, szerelési, kivitelezési munkákat, de akár parkosítást, videofilm készítést is.- Mi teremti meg ezen munkák vállalásában a tagság érdekeltségét?- Többek között az, hogy a bevétel jelentős része személyi jövedelemként kiosztható. Ám az sem elhanyagolható, hogy a fennmaradó részből olyan közösségi célokat tudnak megvalósítani, mint például az ifjúsági klubok kialakítása, berendezése, számítógép vásárlás, kirándulások, nyélvton- folyamdk finanszírozása. Fontos szempont oz is, hogy a jövedelemhez jutással a politikai munka színvonalát is emelhetik.- Vagyis nem csupán vállalkoznak, politizálnak tovább., ra is. A két dolog miként hozható össze? — A jövő szocializmusának alapja lesz a vállalkozás. Ezért ezt a haladó mozgalmaknak, így a KISZ-nék is támogatni kell. Másrészt: a vállalkozásoknak nálunk nincsenek az elmúlt évtizedekből hagyományai. Igen kevés a vállalkozó típusú ember. így hát szerződéses munkavállalásunk nem pusztán pénzszerzési lehetőség, hanem egyben' politikai módszer is a vállalkozó típusú generációk kinevelésére. Magának a KISZ-nék •s , vállalkozó típusúnak kéH válnia. Meg kell tanulnunk a kockázat tudatos vállalását, adózási kultúrát kell teremtenünk.- hfit tehet mindennek érdekében a Vállalkozó KISZ- szervezet Tanácsa? Konkrétan miben tudnak segíteni? — Jó néhány olyan vállalkozó kedvű vállalati, vagy lakóterületi KISZ-alapszervezet létezik, melyek szabad kapacitással rendelkeznek, de munkát nem találnak. Ugyanakkor számos vállalat bizonyos munkák elvégzésére éppen vállalkozókat keres. Mi ezt a •két igényt szeretnénk összehozni. Szeretnénk létrehozni egy ifjúsági vállalkozói irodát, mely az ilyen közvetítő munka mellett különböző szolgáltatásokat nyújtana. Vállalkozási, jogi, vagy éppen adó- tanácsadást, végezné az adminisztrációs, a könyvelési munkákat. Távlati célunk — élve a társasági törvény adta lehetőségekkel - közös gazda. sági vállalkozás beindítása kft, betéti társaság, vagy egyéb formában. — Mindezekhez persze tőke is szükséges . . . — A KISZ-szervezeteknél léteznek szabad pénzek, így tehát megnyílik'a lehetőség az alapszervezetek tőkéjének koncentrálására, mely együtt a milliós nagyságrendet is elérheti. Ezenkívül bízunk abban, hogy kezdeményezésünk jelentőségét a megyei KISZ, valamint a KISZ KB jogutód szervezetei is felismerik, és lehetőségeikhez mérten pénzzel is támogatják. — Kiknek a csatlakozására számítanak? — Mindazon közösségek, egyének csatlakozására, akik egyetértenek céljainkkal, ákik hajlandók közös vállalkozásiba kezdeni, akiknek esetleg konkrét ötleteik Is vannak. — Ha mondjuk a FIDESZ jelentkezne megvalósitható ötlettel? — Természetesen a vállalkozásiban együttműködnénk velük. — Ez oz ötlettől függ. Az együttműködésre készek vagyunk. Balog Nándor