Dunántúli Napló, 1989. április (46. évfolyam, 90-118. szám)

1989-04-20 / 108. szám

1989. április 20., csütörtök Dunúntmt napló 3 mellékterméke Új földosztásról beszélnek... Milyen a politikai Vissza kell adni hangulat Baranyában? az önrendelkezési jeget összességében a válaszodók 35 százaléka szerint a válság, 24 százaléka szerint a vissza­esés, 12 százaléka szerint o megtorpanás, 11—11 százaléka szerint a csőd, illetve a fejlő­dés lelassulása a jellemző. 6 százaléka nem tudott, vagy nem akart válaszolni a kér­désre, és csupán 1 százalékuk vélekedett úgy, hogy nincs baj a gazdasággal. Figyelemre méltó, hogy a nők kedvezőtlenebbnek ítélték a gazdasági helyzetet, ugyan­akkor az átlagosnál nagyobb számban (5%) nem tudtak vá­laszolni a kérdésre. A Pécsett élők kritikusabbnak (csőd, ill. válság) érezték a helyzetet, míg a községben lakók az enyhébb fokozatokat választot­ták (megtorpanás, a fejlődés lelassulása), és emellett 3 százalékuk nem érzékelte, hogy baj lenne a gazdaság­gal. Információhiányt jelez, és talán a politika iránti érdek­lődés csökkenését is jelentheti, hogy az itt élők az átlagnál nagyobb arányban, (7%) nem tudtak a kérdésre válaszolni. Jelentős eltéréseket tapasz­taltunk életkor, végzettség, be­osztás és pártállás szerint. A 30 évesnél fiatalabbak, a ve­zető beosztásúak, egyéb szel­lemiek, illetve a magasabb vegzettsegűek kritikusan ítélik meg a helyzetet, miközben kö­zöttük kevesebb a csődöt és jellemzően nagyobb a válság­fokozatot választók száma. Legkedvezőbbnek az 50—59 évesek és a szakmunkások lát­ják a helyzetet. Elgondolkod­tató tény, és a pártéletben be­következett változásokat is jel­zi, hogy a párttagok súlyo­sabbnak ítélték gazdasági helyzetünkét (85% válság, 15% csőd), mint a párton kívüliek. Hogyan élünk? Gazdasági helyzetünk meg­ítéléséhez két további kérdés kapcsolódott, amely a csa­lád vásárlási és megélhetést lehetőségeinek ez évi, várható alakulásán keresztül mérte fel a helyzetet. Az ország gazda­sági helyzetéről alkotott kép­hez hasonlóan alakultak a válaszadók véleményei a csa­ládi helyzet megítélésénél is; a nők, a fiatalok, a városban élők a vásárlási lehetőségek alakulását kedvezőtlenebbnek érzékelték. Ebben az esetben is igaz az a megállapítás, hogy az emberek általában a távolabbi, személyüket közvet­lenül nem érintő dolgokat sok­kal derűlátóbban ítélik meg. Ez például a szakmunkások véleményénél jól tükröződik: a Megtorpanás vagy válság?------------------------------------------------* ~ - — A Baranya megyei közvéleménykutató csoport 1989 ja­nuár második felében felmérést végzett az alternatív szer­vezetek megítéléséről, amelyről a Dunántúli Napló március 7-i számában részletes tájékoztató jelent meg. A felmérés­ben az ország és 'Baranya megye politikai hangulatának, valamint gazdasági helyzetének, az emberek megélhetési lehetőségeinek megítéléséről szóló kérdések is szerepeltek. Most az ezekre adott válaszokat foglaljuk össze. ■ . * — - in—. család lehetőségeit, helyzeté­nek várható alakulását sok­kal kedvezőtlenebbnek érzé­kelték az országénál. Az értel­miség helyzetének rosszabbo­dását jelzi, hogy ők egyhan­gúlag rosszabbnak ítélték a kilátásokat, mint egy évvel ezelőtt. A párttagok és a párton kívüliek megítélése a család megélhetését illetően az ország gazdasági helyzeté­ről alkotottakkal egyezik meg. Az „osztályzat” A politikai hangulat alaku­lását a megkérdezettek 13%-a nagyon rossznak, 35%-a rossz­nak, 39%-a közepesnek tart­ja, és csak 4% ítélte jónak, illetve nagyon jónak. 5%-uk nem tudta minősíteni a kér­dést, 5%-uk pedig más vá­laszt adott. A szokásos, 1—5-ig tartó skálán (1: nagyon rossz; 5: nagyon jó) az ország po­litikai hangulatát 2,4-re, a megyéét 2,6-ra „osztályozta" a közvélemény. A nők és a Pécsett élők az átlagosnál jóval nagyobb arányban érzékelték rossznak, vagy nagyon rossznak, míg a községekben élők legtöbbje közepesnek minősítette, ugyan­akkor az itt lakók 9 százaléka nem tudott a kérdésben véle­ményt alkotni. Életkor szerint „nagyon jó” minősítést csak a 18-29 évesek (6%) és a 70 év felettiek (3%) adtak, míg a középkorosztály közepesnek értékelte. Az iskolai végzett­ség és a beosztás növeke­désével kritikusabbnak látják a válaszadók a helyzetet. A nyugdíjasok magas arányban nem tudták megítélni, minősí­teni a politikai hangulatot. A párttagok körében a funk­ció nélküliek nagyobb arány­ban adtak rossz minősítést. Baranya politikai hangula­tának megítélése az országos­hoz viszonyítva kedvezőbb volt, ugyanakkor magasabb is volt azok száma, akik nem akartak, vagy nem tudtak vá­laszolni, véleményt mondani. Más választ adott a megkér­dezettek 4 százaléka. Nagyobb részük nem tartotta megfele­lőnek a minősítési fokozato­kat - a hangulatot differen­ciáltabban tükrözőt javasolt, és eszerint is rangsorolta (pl. feszült, kiegyensúlyozott). Töb­ben más megyékhez viszonyít­va pozitívabbnak ítélték, ugyanakkor a folyamatok to­vábbi alakulásától tették füg­gővé a helyzet megítélését. A férfiak a nőknél nagyobb arányban ítélték nagyon rossz­nak a megye politikai hangu­latát. Jellemző, hogy a nők közül 10% nem tudott vá­laszolni a kérdésre. Legkedve­zőbbnek a községekben élők ítélték meg, míg a Pécsett la­kók a legkedvezőtlenebbnek érzékelték a megyei hangula­tot. A községben élők köré­ben a nők arányához hason­lóan alakult a véleményt nyil­vánítani nem tudók aránya. Életkor szerint a legfiata­labbak vélekedtek úgy, hogy nagyon rossz, vagy rossz a politikai hangulat a megyé­ben, míg a 70 év felettiek sokkal kedvezőbbnek érzékel­ték. Az iskolai végzettség a beosztás emelkedésével pár­huzamosan —, az országos helyzet megítélésénél tapasz­taltakhoz hasonlóan - kritiku- sabbak a válaszadók. Legna­gyobb arányban „jó” minősí­tést a 8 általánosnál kisebb végzettségűek, valamint az egyéb fizikai beosztásúak ad­tak. Figyelmet érdemlő tény, hogy a párttagok a párton- kívülieknél negatívabban ér­tékelték a politikai hangula­tot: nagyobb arányban vá­lasztották a nagyon rossz, rossz minősítést (11%, illetve 44%-os arányban), és csak 33 százalékuk minősítette kö­zepesnek. Bár a közvéleménykutatás valójában inkább visszapil­lantó tükör, mert jórészt a megtörtént eseményeket tükrö­zi vissza, úgy véljük, mégis fontosak a válaszokból levon­ható tanulságok, a kirajzolódó tendenciák valamennyiünk szá­mára. Králik Ivánné Új agrártéziseiket hirdetett meg február 20-21-én a két­napos ülésén az MSZMP Köz­ponti Bizottsága. A téziseket társadalmi vitára bocsátották. Körkérdést intéztünk baranyai tsz-elnökökhöz, mi a vélemé­nyük az agrárszektor reformjá­ról. Dr. Vass János tsz-elnök, Egyházaskozár. - Milyen ma az agrárágazat és a termelő­szövetkezeti szektor? - Erről ma nagyon sok vélemény fo­galmazódik meg. Ügy vélem, •ma is többen foglalkoznak az ágazat életével olyanok, akik­nek erre nincs felhatalmazá­suk a legilletékesebbektől, a parasztságtól. Új földosztásról •beszélnek anélkül, hogy a pa­rasztok véleményét kikérték volna: okarják-e? Ezek a szer­vezetek az élelmiszer-áremelé­seket is az agrárágazat szám­lájára írják, mondván, az ága­zat nagyon drágán termel. Egyes alternatívok részéről egyszerű a megoldás: szét kell •darabolni ezeket az üzemeket kicsire, farmergazdaságokat kell létrehozni. Erről nekünk, akik sok éve első vonalban műveljük ezt a szakmát, más a véleményünk, s ezt a véle­ményt a TOT-konferención is kifejtettem. Szerintem nem a szövetkeze­ti formák változtatásában kell keresni a kiutat, hanem vissza kell adni az önrendelkezési jogot és helyre kell állítani a tagi érdekeltséget. Mert, ha az állami beavatkozások a jelen­legi szinten maradnak, ha a tagi érdekeltségnek továbbra is korlátot szabnak, ha fennma­rad az árdiszparitás, ha nem csökkennek a központi „elvá­rások", akkor mitől lesz jobb a kisszövetkezet, szövetkezeti csoport vagy más forma? Attól, hogy nevet változtat — semmi­képpen.- Meggyőződésem, hogy a változó világhoz a szövetkeze­tek alkalmazkodni lógnak, de ehhez fel kell számolni a mű­ködési korlátokat. Melyek ezek a korlátok? Halaszthatatlan a valós piaci gazdaság megteremtése és az árrendszer teljes megváltozta­tása. A nagyüzemek nyereséges gazdálkodásához, fejlesztésé­hez a világpiaci értékítéleten nyugvó sajátosan értékarányos árrendszert kell megteremteni. Kiinduló alapja a növényter­mesztés exportárai lehetnek. Működési zavart Okoz a tá­mogatási rendszer radikális csökkentése. Eddig a fejlesz­tési hiányt pótolták. Egyetértek a támogatások korlátozásával, de nem így, hogy az újrate'r- melést biztosító árszint kiala­kítása elrrjgradt, következmény- stagnálás és működési zavar. Korábban a tsz-ek az adó­zatlan nyereségből tartalékot képezhettek rosszabb időjárá­sú évekre. Ezt a lehetőséget 1987. december 31-vel állami döntéssel megszüntették. Ez durva hiba volt. Az 1988. évi katasztrofális aszály egyebek között ezért kényszerítette térd­re Baranya 13 termelőszövet­kezetét. Mit tehet ma és hol­nap egy tsz, amelyet hasonló természeti csapás ér? Tartalék- vagyon nélkül semmit. Az ag­rártermelésnek azt a sajátos­ságát, hogy vannak elemi csa­pások, a kormányzat miért nem veszi tudomásul? Kétféle meg­oldás is adódik. Az USA-ban dúló múlt évi aszályt az ame- nikai állam költségvetésből fi­nanszírozta. Másik mód, tovább­ra is lehetőséget adni az üze­meknek a nyereségtartalék képzésére és annak veszteség esetén adómentes felhasználá­sára. Miért adóztatja meg az állam a termelőszövetkezet sa­ját tartalékait, amelyeket ter­mészeti katasztrófa ellensúlyo­zására fordíthatnának? Nem érdeke a kormányzatnak, hogy az ilyen katasztrófa sújtotta üzemek is talpon maradjanak?- Az önök szövetkezete ked­vezőtlen termőhelyi adottságú. Hogyan látja a saját jövőjü­ket? . — A TOT-konferencia tézisei kissé megkerülték ezt a témát. A kedvezőtlen termőhelyi adott­ságú tsz-ek támogatási rend­szerének jövője rendezetlen. Hibásnak tartom az egyes tu­dományos műhelyekben ezzel kapcsolatban megfogalmazott elméleteket, nevezetesen azt, hogy a növénytermelési termé­kek világpiaci árakra való emelése esetén a kedvezőtlen adottságú üzemeknek is meg­lenne a megfelelő nyereségük. A leggyengébb területeket ki kell vonni a termelésből - kb. 200 000 hektárt - ezt például erdősíteni kell. Ma a búza exportára 130 dollár, a kuko­ricáé 170 dollár tonnánként. Nem hiszem, hogy ilyen ex­portárak mellett az országnak nincs szüksége a leggyengébb területen előállított konvertibi­lis valutát hozó gabonára ak­kor, amikor a népgazdaság más ágazataiban jóval rosz- szabb dollárkiitermelés létezik és ott nincs szó a megszünte­tésükről. Vagyis a különbözeti föld- járadékra akkor is szüksége van a kedvezőtlen adottságú üzemnek, ha létrejön az óhaj­tott árreform és a világpiaci árszint fog kialakulni. Hiszen ezek mellett is megmarad a •különbség a földek minősége között. Erre sok nyugati példa von. Az ártámogatás megfele­lő formájának fenntartására továbbra is szükség van.- Rné ­Gépjavítás az egyházaskozári tsz gépműhelyében Fotó: Proksza László Változtatni akaró és merő fiatalok Ellensúlyozni a támogatás csökkenését! Beszélgetés a vállalkozó KISZ-szervezetekröl Mint arról már hírt adtunk: 1989. január 17-én megala­kult a Baranya Megyei Vállal­kozó KISZ-szervezetek Taná­csa. Tízegynéhány vállalkozó a lápszervezet azért lépett ily módon (nem szervezeti jelle­gű) szövetségre, hogy jobban megjeleníthessék, megvédhes- sék vállalkozásaikkal kapcsola- tos érdekeikét, hogy a taná­cson keresztül kifejezésre jut­tathassák véleményüket az őket leginkább érdeklő politi­kai kérdésekről. A tagszerve- *etek kinyilvánították, hogy nem céljuk a KISZ-ből való kiszakadás, hanem annak megújulási folyamatát kíván­ják elősegíteni. A célokról, el­képzelésekről a Vállalkozó klSZ-szervezetek Tanácsának képviseletében Galambos Gá­bor adott tájékoztatást.- Nemrégiben nyílt levelet láttattak el Nagy Imréhez, a KISZ KB és Grósz Károlyhoz, MSZMP főtitkárához. Mit tartalmaznak ezek a levelek? — Szükségesnek tartottuk, "agy állást foglaljunk a vál­lalkozásokkal kapcsolatos gaz­daságpolitikai kérdésekről. A Nagy Imréhez küldött leve­lünkben kifejtettük: költségve­tési támogatósra továbbra is szükségünk lesz, de szerintünk az alulról finanszírozott szer­vezet teremtheti meg a tag­ság érdekeltségét a szervezet kontrolljában. Hiszünk abban, hogy vállalkozásainkkal mind nagyobb mértékben ellensú­lyozni tudjuk a csökkenő költ­ségvetési támogatást. Valljuk, hogy a KISZ megújulásának csírái leginkább a vállalkozó szervezeteknél találhatók meg, mert itt kinevelődnek a változ­tatni akaró és merő fiatalok. _ És a (5rósz Károlyhoz írt ■levél?- Többek között azt írtuk, hogy mi azokat támogatjuk, akik szabadabb teret kíván­nak engedni a külföldi tőke beáramlásának, valamint a ha­zai egyéni és társas vállalko­zásoknak.- Vállalkozó KlSZ-szerveze- tek. Mi áll emögött? Milyen tevékenységek, munkák el­végzésével bizhatják meg az ilyen alapszervezeteket a kö­zűletek, a gazdálkodók?- Hosszú lenne a felsoro­lás, ha mindent el kívánnék mondani. Vállalnak az alap­szervezetek építési, szerelési, kivitelezési munkákat, de akár parkosítást, videofilm készítést is.- Mi teremti meg ezen munkák vállalásában a tag­ság érdekeltségét?- Többek között az, hogy a bevétel jelentős része személyi jövedelemként kiosztható. Ám az sem elhanyagolható, hogy a fennmaradó részből olyan közösségi célokat tudnak meg­valósítani, mint például az ifjúsági klubok kialakítása, berendezése, számítógép vá­sárlás, kirándulások, nyélvton- folyamdk finanszírozása. Fon­tos szempont oz is, hogy a jövedelemhez jutással a poli­tikai munka színvonalát is emelhetik.- Vagyis nem csupán vál­lalkoznak, politizálnak tovább., ra is. A két dolog miként hoz­ható össze? — A jövő szocializmusának alapja lesz a vállalkozás. Ezért ezt a haladó mozgal­maknak, így a KISZ-nék is tá­mogatni kell. Másrészt: a vállalkozásoknak nálunk nin­csenek az elmúlt évtizedekből hagyományai. Igen kevés a vállalkozó típusú ember. így hát szerződéses munkavállalá­sunk nem pusztán pénzszerzé­si lehetőség, hanem egyben' politikai módszer is a vállal­kozó típusú generációk kine­velésére. Magának a KISZ-nék •s , vállalkozó típusúnak kéH válnia. Meg kell tanulnunk a kockázat tudatos vállalását, adózási kultúrát kell teremte­nünk.- hfit tehet mindennek ér­dekében a Vállalkozó KISZ- szervezet Tanácsa? Konkrétan miben tudnak segíteni? — Jó néhány olyan vállal­kozó kedvű vállalati, vagy la­kóterületi KISZ-alapszervezet létezik, melyek szabad kapaci­tással rendelkeznek, de mun­kát nem találnak. Ugyanak­kor számos vállalat bizonyos munkák elvégzésére éppen vállalkozókat keres. Mi ezt a •két igényt szeretnénk össze­hozni. Szeretnénk létrehozni egy ifjúsági vállalkozói iro­dát, mely az ilyen közvetítő munka mellett különböző szol­gáltatásokat nyújtana. Vállal­kozási, jogi, vagy éppen adó- tanácsadást, végezné az ad­minisztrációs, a könyvelési munkákat. Távlati célunk — élve a társasági törvény adta lehetőségekkel - közös gazda. sági vállalkozás beindítása kft, betéti társaság, vagy egyéb formában. — Mindezekhez persze tőke is szükséges . . . — A KISZ-szervezeteknél lé­teznek szabad pénzek, így te­hát megnyílik'a lehetőség az alapszervezetek tőkéjének kon­centrálására, mely együtt a milliós nagyságrendet is elér­heti. Ezenkívül bízunk abban, hogy kezdeményezésünk jelen­tőségét a megyei KISZ, vala­mint a KISZ KB jogutód szer­vezetei is felismerik, és lehe­tőségeikhez mérten pénzzel is támogatják. — Kiknek a csatlakozására számítanak? — Mindazon közösségek, egyének csatlakozására, akik egyetértenek céljainkkal, ákik hajlandók közös vállalkozásiba kezdeni, akiknek esetleg konk­rét ötleteik Is vannak. — Ha mondjuk a FIDESZ je­lentkezne megvalósitható ötlet­tel? — Természetesen a vállalko­zásiban együttműködnénk ve­lük. — Ez oz ötlettől függ. Az együttműködésre készek va­gyunk. Balog Nándor

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents