Dunántúli Napló, 1989. április (46. évfolyam, 90-118. szám)

1989-04-16 / 104. szám

Sétahajón és sétafogaton is repülhet a képzelet A Gemencben az idén is érdemes lesz bakot lőni Turisták is látogathatják a grábóci templomot­A képzelet szárnya egyelőre sebesebb, mint azé. a sétare­pülőgépé, ami a gemenci Du- na-ág fölé emelkedve kínálna panorámát a szépre áhítozó, vállalkozó kedvű turistáknak. A tavaly már-már megvaló­sultként beharangozott ötletre — amelynek az MHSZ őcsényi repülősei és a MÉM repülő­gépes növényvédelmi szolgála­ta lehetett volna partnere — talán véglegesen mondott ne­met az ebben illetékes tárca. Marad hát a természet test­közeli látványát és élményét nyújtó sétohajó, ami kétségkí­vül biztonságosabb, de a Tol- naturisztnak így sem kell szé­gyenkeznie - az idei szezonra is bővíteni tudta programkíná­latát. Szekszárdon járva ajánl­hatnám mindjárt a klasszicista stílusú vármegyeházát és cso­portoknak a borozóját. A ház még az I. Béla által alapított apátsági templom romjai köré épült Pollack Mihály, a mér­téktartásban méltóságot és in­venciót ötvöző tervei szerint. S kiket a látvány kevésbé szédít, azok napközben - hétfő kivé­telével naponta 10 és 15 óra között - betérhetnek a bormú­zeumba is. A célzást nem kell túlontúl szigorúan venni —: a kiállított prések, borászati eszközök tüzetesebb megtekin­téséhez legfeljebb egy-két po­hárka tüzes szekszárdi bor jár. De térjünk még vissza Ge- menchez. Tavalyelőtt, majd kü­lönösen tavaly tett sok kárt a tartósan magas vízállás az er­dei kisvasút egyes pályasza­kaszainak, de a csalódottakat már szeptembertől lovaspálya, lovasiskola és sétafogat várta, sőt az őszi hónapokra a Ge­menci Állami Erdő- és Vad­gazdaság megjavította a ki­rándulóközponttól Lassi-ig futó, 24 kilométeres sínpálya meg­rongálódott részeit. Egy lengyel vállalkozónak köszönhető, hogy . a mostani szezontól végre a kiránduló­központban fogadhatja láto­gatóit a világhíres trófeamú­zeum, ugyanis még a millen­niumra készült nevezetes fa­épület biztonságos áttelepíté­sére eddig nemigen akadt ajánlkozó. Talán ennél is lé­nyegesebb, hogy tavaly szep­tembertől - a Tolnaturiszt kez­deményezésére - Szekszárdon, az Arany János utca 3. szám alatt megkezdte tevékenységét a tróleavizsgáló bizottság, és ezentúl a vadászati árszámol- tatás is helyben történik. A Tolnaturiszt még az idén szeretné megkezdeni a termál­üdülést szolgáló 80 férőhelyes, háromcsillagos szállodájának építését Gunprasfürdőn, ahol egyébként a meglévők mellett egy újabb, ezúttal kör alakú, feszített víztükrű medence vár­ja a pihenni, gyógyulni vágyó­kat. A vendégek és vendégéj­szakák számának csökenése az itteni motelben is tükröz­te a szerkezetében átalakult idegenforgalmunkat. Távolmar radtak a lengyelek, viszont a tőkés országokból - elsősor­ban az NSZK-ból és Hollan­diából - 15 százalékkal érkez­tek többen tavaly, mint 1987- ben. Növekedett a valutafor- galo.m, másfelől nőtt az érdek­lődés a társasutak iránt. Végezetül és nem utolsósor­ban: most áprilistól először nyitja meg kapuját a turisták előtt is a maga nemében pá­ratlan, közelmúltban gondos munkával helyreállított XVI. szá­zadi görögkeleti szerb templom Grábócon. Építészeti értékeit, ugyancsak most restaurált, rit­ka becsű ikonosztázát egy nyugdíjas mohácsi idegenveze­tő, Vasvári Szvetozár szerb, magyar és német nyelvű ka­lauzolásával csodálhatjuk meg. Bóka R. Megalakult az Országos Diák Unió Országos Diák Unió néven az újjászerveződő ifjúsági szö­vetség újabb tagszervezete alakult meg. A KISZ KB szák- házába összehívott alakuló közgyűlés résztvevői lényegé­ben már péntek este meg­kezdték a munkát: ügyrendi kérdésekben döntötték és vita­indító előadást hallgattak meg az új diákszervezet lehetséges céljairól, törekvéseiről. Szom­baton megvitatták és elfogad­ták az országos KlSZ-értekez­leten meghirdetett platformot, ennek alapján határoztak úgy, hogy — legalábbis a kong­resszusig — csatlakoznak az új ifjúsági szövetséghez. Hosz- szas vitában megfogalmazták az Országos Diók Unió együtt­működési szabályzatát is. Va­sárnap . személyi kérdésekben döntenek, illetve találkoznak a középiskolások kongresszusi küldötteivel, kongresszusi man­dátumuk kialökítása érdeké­ben. Kertbarátok és Kistenyésztök III. dél-dunántúli találkozója Nagyatedon 1755 kistermelő dolgozik Nagyatádon rendezték meg a hét végén a kertba­rátok és kistenyésztök III. dél-dunántúli találkozóját. Négy megyéből — Tolna, So­mogy, Zala, Baranya — 250 magántermelő vesz részt a kétnapos rendezvényen. Nagyatádon 15 000 ember él és közülük 1755-en fog­lalkoznak kistermeléssel. Ti­zenöt éve működik eredmé­nyesen a Kertbarátkor, amelynek jelenleg 100 tagja van. A találkozón előadás hangzott el a mezőgazda- sági kistermelés helyzetéről és a kistermelők érdekvédel­mének jelenlegi lehetőségei­ről. Szóvá tették, hogy ma a legnagyobb gond az, hogy a kistermelőktől olcsón ve­szik át a zöldséget, gyümöl­csöt a nagybani piacokon, amit a kereskedők néha 2-300 százalékos felárral árusítanak. A feszültségek másik oka, hogy jelentősen megemeli a költségeket a magas vegyszer- és gépár is. A Somogyi Burgonyater­mesztési Rendszer igazgató­ja a burgonyatermesztésről beszélt, amelyben jelentős eredményeket érnek el a so­mogyi kistermelők, a kör­nyék homokos talaja erre ugyanis kiválóan alkqlmas. Ezt követően a háztáji nö­vényvédelem problémáiról, a hatékonyságot növelő ke- mizálási eljárásokról volt szó. Az előadások után a Nagy­atádi Konzervgyár termékeit kóstolhatták meg a találko­zó résztvevői. Kötetlen be­szélgetésen cserélhették ki a tapasztalataikat, valamint választ kaphattak a megje­lent szakemberektől a ter­mesztéssel kapcsolatos gond­jaikra. Vasárnap a segesdi Üj Élet Mezőgazdasági Terme­lőszövetkezetben ismerked­nek meg a gyakorlatban a bogyós gyümölcsök termesz­tési technikájával. Sz. K. Munkában a Galambriasztó Gmk A győri Galambriasztó Gmk az ország számos épületét „mentette már meg" a ga­lamboktól. Most a szekszárdi Béri Balogh Adóm Múzeum pár­kányzatán dolgoznak, apró sárgaréz kereszteket erősítenek fel, majd a keresztek között wolframszálat feszítenek ki. Az országban egyedül a győri gazdasági munkaközösség csi­nál Ilyet, saját ipari szabadal­muk. A múzeum után a gim­názium és a helyi Skála Áru­ház következik. A szárnyasok időközben elköltöztek: a kul­túrára szomjazok a Művésze­tek Házára, a természetkedve­lők a környező platánokra. Hatszózan voltak. — W — Fotó: Szente Károly Megindult a balatoni személyhajó- forgalom Viharos szélben tartották meg szombaton a bala­tonfüredi mólón a hagyo­mányos balatoni tavasz­köszöntőt, amely 143 éve- a tavi hajózás kezdete óta - mindig egybeesik a. személyhajó-forgalom in­dulásával. A hajósokat, Siófok vá­ros vezetőit és a déli part képviselőit Adóm István, Balatonlüred város taná­csának elnöke köszöntötte. A hajósok nevében Hor­váth Gyula, a MAHART balatoni leányvállalatának j kereskedelmi és forgalmi vezetője köszönte meg az j üdvözlést, s elmondotta, hogy idén a tó 23 hajó­ján, valamint négy komp­ján mintegy 4 millió utas, továbbá 600-620 ezer gép­jármű szállítására számita- j nak. Bejelentette azt is, I hogy idén a hagyományos | feladatok ellátásán kivül tovább bővitik a hajózás , szolgáltatásait. Két hajót .- az 1927-28-ban épült Csongort és Csobáncot — I csaknem eredeti állapota ■ szerint állítanak helyre, s | ezek, imár az idei szezon­ban nosztalgiahajókénl • közlekednek. Újdonság lesz ; az a 4-5 vizitaxi is, amely, f Siólok-Balatonlüred és Ba- j latonlöldvár térségében \ kezdi meg az idei szezon­ban igényfelmérő, kísérleti í szolgáltatásait. A MAHART ezen kivül zenés járatokat : is indit. A balatoni hajók mos- j tantól a Ikora tavaszi me- ; netrend szerint közieked- ' nek. Hol az igazság(szolgáltatás)? Öt perc a Kertvárosból A fickó ott ült az apró, fü­ves kis domb oldalában, mö­götte a Nevelési Központ egyik melléképülete. Hunyor­gott a napfényben, dzsekijét maga mellé dobta, időnként oldalra sercintett. Kiköpötten olyan figura volt, akiről nem tudni honnan jött, miért van itt, s hova megy. Délután két órai, a hirtelen melegtől ál­mos idő volt, amikor az el­zúgó legyek röpte is jól hall­ható hang. Ott ült a fickó jpzen az ap­ró dombon és elszántan unat­kozott. Levetette már a trikó­ját is, ostobán kicsavart test­helyzettel azon igyekezett, hogy o hátán lévő pattanásokat el­érje két ujjával. Ezzel elszóra­kozott vagy fél óráig, fel sem nézett, csak ha köpött egyet. Az iskolából jött ez a há­rom-négy lurkó, vagy éppen odatartott. Mindenesetre hir­telen bukkantak fel a mellék- épület sarkánál, pontosan ar­ra az oldalra, ahol ez a fél­meztelen fickó babrált a há­tán. Ahogy hótra-hátranyúlt, felkarján a tetoválás meg­mozdult, más rajzolatot vett fel, ahogy az izmok alatta át­rendeződtek. Amikor a kis srá­cok kibukkantak az épületsar­ka mögül, a fickó - anélkül, hogy, ujjaival a babrálást ab­bahagyta volna — {elnézett. Lassan, unottan. Az egyik kis kölyök lelépett az épületet szegélyező beton- csíkról, valamiben elbotolha­tott. Minden igyekezetével azon volt, hogy visszanyerje egyensúlyát, murisán hadoná­szott kezeivel, próbált gyors, apró lépésekkel egyenesbe ke­rülni. Fél méterre sikerült meg­állnia a fickótól. Az felnézett, felállt. Belerúgott a gyerekbe. Mondott valami ocsmány­ságot. A füves domboldalacska és a szomszédos házak között ta­lán negyven méter a távol­ság. Egy 30-35 éves férfi igye­kezett a bolt felé, kezében kosár volt. Hihetetlen gyorsa­sággal termett a fickó mel­lett, aki a jól sikerült rúgás után, ügyet sem vetve a bőgő gyerekre, döbbent némaság­gal álló társaira, leroggyant a dzsekije mellé. Félúton volt, amikor rázuhant a pofon. Sza­bályosan. hanyatt esett tőle, közben ledöntötte a lábáról a síró srácot. Ez a boltba igyekvő férfi a fickóhoz képest vézna volt. Honnan szedte elő ezt a ha­talmas pofont, a jó isten tud­ja! A fickó nem sietett a vá­lasszal. Lassan tápászkodott fel, szeme jobbra-balra járt, komótos mozdulatokkal porol- gatta koszos nadrágját. A dzse­kije zsebéhez nyúlt. Nem ér­te el. A második ütés elől hátraugrott, a lejtő lendületét kihasználva zúdult a férfira, ököllel dolgozott, orra, gyo­morba, a kegyelemrúgásra ké­szült, kissé hátralépett. . Ekkor ért mögéje egy tag­baszakadt férfi. Elkapta a fic­kót, szinte gyengéd mozdulat­tal maga felé fordította, fél kezével kissé eltartotta, a má­sikkal irgalmatlanul elkezdte ütni. Egyszer, kétszer, három­szor - nem számoltam. Aztán ugyanolyan nyugodtan elen­gedte a fickót, felvette a dzse­kijét a földről, kivette a zse­béből a kést, a dzsekit a há* pogó, rogyadozó fickó kezébe nyomta, megint megfordította, s hatalmasan farba rúgta. A fickó elhúzta a csíkot. Amikor már vagy húsz méter­re. volt a még mindig bőgő gyerektől, annak rémült, föld­be gyökerezett lábú társaitól, a srácok segítségére siető véz­na embertől, s ettől a tagba­szakadttól, aki halálos nyuga­lommal osztotta ki, elkezdett ordítani:- Feljelentelek, te piszok állat! Ezt ordította. A fickó. Nyilván az igazságot keres­te. Ott, a Kertvárosban, a Nevelési Központ melléképüle­tének zöld fűvel borított kis lejtőjén. Most, az elmúlt hét egyik délutánján két órakor. M. A. Például a Palatínus Beépített tűzveszély Hamis tervezői nyilafkozatek Aligha véletlen, hogy május közepére terveznek a Baranya Megyei Tűzoltóságon egy olyan megbeszélést, amelyre meghív­ják a tanácsokon dolgozó épí­tésügyi szakembereket és a tervezőket is. A téma: mennyi- ’ben veszik figyelembe a ter­vezésnél, a kivitelezésnél a tűz­védelmi előírásokat. A tapasz­talat ugyanis lehangoló. (Né­ha felháborító: közszájon forog egy neves tervező kijelentése, hogy tudniillik, ne a tűzvédel­mi szabályok betartását köve­teljék rajta — hanem igazítsák terveihez ezeket az előíráso­kat . .-.) — A tűzoltóság, mint szak­hatóság működik közre az el­készült épületek, létesítmények hásználatbavételi eljárása so­rán — mondja dr. Pleifler Már­ton tűzoltó őrnagy, a Baranya megyei parancsnokság helyet­tes vezetője. — Ennek eredmé­nyeként vagy hozzájárulunk vagy kikötéseinkkel járulunk hozzá vagy nem az engedély kiadásához. — Általánosítható tapaszta­latuk? — Az esetek 50 százaléká­ban kell kikötésekkel élnünk, 10—15 százaléknál nem járu­lunk hozzá az engedély kiadá­sához, vagyis egyharmada a ■ létesítményeknek fogadható el tűzvédelmi szempontból kifo­gástalannak. — Típushibák? — Vagy a menekülési útvo­nalakat nem biztosítják kellő körültekintéssel - az ajtók, a folyosók áteresztőképessége szűk —, hogy tűz esetén biz­tonságos helyre lehessen me­nekülni, a másik jellemző sza­bálytalanság, hogv a menekü. lési útvonalakra, éghető anva- qokat építenek be, esztétikai megfontolások alapján. — Előfordul, hoqy a tűzvé­delmi szakhatóságra nyomást gyakorlónak az engedélyhez való hozzájárulás érdekében? — Most már ritkábban . . . Nekünk semmiféle anyagi ér­dekünk nem fűződik ahhoz, hoqy eay épületet használatba lehessen -venni, vagy ezt el kell halasztani. Mindenesetre elsősorban az év végén — ami­kor lejárnak az építési határ­idők — igyekeznek nekünk bi­zonyítani, hogy tűzvédelmi szempontból minden rendben van, a kifogásolt hiba nem is hiba . . . — Csak a használatba vételi eljárás során van szerepe a . tűzvédelmi szakhatóságnak? — Nem, építkezés közben is ellenőrzünk, de nem tudunk mindenhova eljutni. Elsősorban tehát a tervezőnek, a kivitele­zőnek kell az előírásokat szem előtt tartani. Az előbb emlí­tett statisztika ezt mindjárt mi­nősíti is. Például sokszor talál­kozunk hamis tervezői nyilat­kozattal: nem igaz, amit leír­tak benne. — Úgy tudom, a Palatínus Szállóval is voltak qondok. — Amikor az Europa Can- tatra átadták, kikötésekkel já­rultunk az engedély kiadásá­hoz: nyolc tűzvédelmi hiányos­ság volt. Nem volt oéldáulké- szen a tűzészlelő és -jelzőbe­rendezés, a fő hiba pedig az volt, hogy a menekülési útvo­nalra éghető anyagot építettek be. Azóta azonban már meg­van az igazolásuk az Építőipa­ri Minőségvizsgáló Intézettől, hogy ez nem is éghető anyag . . . — Ha megvan a használat­bavételi engedély és tűz üt ki, amely a tűzvédelmi előírások megkerülése miatt nagyobb kárt ákoz a megengedettnél — ha van ilyen —, ki a felelős? — Az engedélyt kiadó tanács építésügyi osztálya. M. A. vasúrnapi 5 • ’. > ’ •* v ’ g-ggjgj:;:: Drótakadály a leszállópályákor

Next

/
Thumbnails
Contents