Dunántúli Napló, 1989. április (46. évfolyam, 90-118. szám)
1989-04-15 / 103. szám
1989. április 15., szombat Dunántúli napló \ 5 Hogyan tovább? Válságba fctrfillitf a Egy év eredménye kieseit Ezekben a napokban vegyes darabos gyümölcsöt dolgoznak fel az üzemben Fotó: Läufer László V ersenysem legesség Nyugati áruházláncolatokkal áll kapcsolatban a Szigetvári r Konzervgyár — Óriási kamatterhek — Sok új termék gyártását készítették elő Mit is jelent a verseny- semlegesség, a piacgazdálkodás és a szerkezetváltás? A termelőegységeknél erről eléggé eltérőek a vélemények. Abban viszont teljes köztük az egyetértés, hogy nincs pénzük, és pénz nélkül nem megy semmi, amivel rátérhetnének a biztos útra. De halljuk mindezekről a Szigetvári Konzervgyár véleményét. Szered y Attila, a gyár műszaki-termelési igazgatóhelyettese két csodaszép címkés konzervüveget tesz elém — német feliratosak —, és elmesél egy történetet:- Egymás után két nyugatnémet üzletember is felkeresett, letették a konzervüveget és azt kérdezték: tudnának-e ilyet gyártani. Szemügyre vettem a cimkét és a felismert, halványan nyomott azonosító számot látva, csak ennyit mondtam: mennyire lenne szükségük, mennyiért és milyen határidőre, ugyanis ezt is mi gyártattuk. Mit mondjak: leesett az álluk.- Ezek szerint a gyárnak nem erején felüli feladat nyugati piacra termelni...- Miért lenne az? Eddig is már épp elég tőkés exportunk volt. Csakhát. . . Azt mindenki tudja, hogy a nyugati piac roppant igényes a minőségre, a külcsínre, a szállítási határidőre és az árra. Ha nálunk ugyanazt nem tudja olcsóbban megvenni, mint kint, akkor nem is érdekli az üzlet. Hacsak nem kínálunk olyan terméket, amit kint még nem gyártanak. Jártam jó néhány kinti üzemben is, így van összehasonlítási alapom. Vannak a miénknél korszerűbb gépek, de mi sem vallunk szégyent. Most például közvetlen áruházakkal és áruházláncokkal állunk üzleti kapcsolatban, és sok szempontból ennek isszuk is a levét . ..- Hogyan?- Az áruházak ütemes szállításban kérik a megrendelt mennyiséget, mert ők nem hajlandók tárolni az árut. így tehát, nekünk kell tárolni és ennek anyagi vonzata a magyar gazdasági életben mindenképpen hátrányos. Nekünk pénzünk fekszik az áruban, az ellenértékét csak o szállítás után kapjuk meg, tehát nekünk addig hitellel kell ellensúlyoznunk a be nem folyt bevételeinket. És ez manapság itthon, óriási kamatterhekkel valósítható meg csak. Erre az évre' 88 milliós nyereséggel számolunk, ugyanakkor a tervezett bankkamatok elérik a 60 millió forintot. A bankkamatok tavaly 51 millióra rúgtak, 1987-ben még 27 milliót tettek ki. Ezek a tételek évről évre fogyasztják a vállalat nyereségét.- De miért van szüksége a konzervgyárnak ennyi hitelre?- üveget, .nyersanyagot az átvételnél ki kell fizetni. De nekünk azokból a feldolgozást követően, mikor lesz bevételünk? Addig is vannak költségeink, tehát pénzre van szükségünk. A termelésen meg olyan kicsi a képződő nyereség, hogy az nem fedezi az inflációs romlást. Saját tőkénk meg nem képződik annyi, hogy fedezni tudjuk az inflációs rátát és fejlesztésre is maradjon. De itt van például az áfa, amely ugyancsak növeli a hitelszükségletünket. Mert azt mi befizetjük időben és csak lényegesen később, jóval a visszaigénylést követően kapjuk vissza. Az áremelések is minden szempontból rontják az eredményeinket. Pedig meg kell keresnünk o lehetőségeinket, hiszen élni, dolgozni kell.- Említette, hogy pesszimista is. optimista is egyszerre. Miért? , ■ — Pesszimizmusom a bizonytalanságból ered. Folyton romlanak a gazdálkodási feltételeink, és félő, hogy az inflációs és egyéb változások tovább ronthatják a helyzetünket. Optimizmusomat az táplálja, hogy minden visszahúzó tényező ellenére, nem ültünk ölhetett kézzel és nagyon sok új termék gyártását készítettük elő, illetve kezdtük meg. Ezek olyan újdonságok, melyekről úgy véljük, megállják helyüket még a tőkés piacokon is. Ilyenek a festett cseresznyék, a Party mix savanyúság, az Ajvár, a koktél cseresznye, a Boston-uborka, a málna-, sze der- és erdei vegyes befőtt. Az elmúlt évben 4 millió dolláros tőkés exportunk volt.- Erre az évre mégis visszafogják termelésüket.- A kényszerű körülmények hatása miatt, számolunk termeléscsökkentéssel. Szovjet kontingensünket 12 ezer tonnával csökkentették. Azt bizton állíthatjuk, hogy szükség van kint a mi konzerveinkre is, így nehezen tudjuk elhinni ezt a radikális csökkentést. Hogy ezt a kellemetlen helyzetet kivédjük, különféle árucsere üzletekkel próbálkozunk. Esélyünk van így pluszban 6,500 tonnás/ mennyiség eladására.- A belföldi és a tőkés piacon nem tudnak nagyobb részt kihasítani a termékeiknek?- Gyárunkra nem a belföldre termelés volt a jellemző, viszont a tavalyi 4711 tonna helyett, idén belföldre már 6781 tonnás hazai termeléssel számolunk. Tavaly kezdtük gyártani a kajszibarackos vegyes gyümölcslekvárt, mostantól készítjük lengyel alapanyagból a szamócadzsemet. Reméljük, íz- leni fog a magyar felhasználóknak. A tőkés exporttal kapcsolatban: tárgyalásaink már javában tartanak, de még kevés a fix megrendelésünk.- Kevesebbet gyártanak, mégis nagyobb nyereséggel számolnak . . .- Ebben a versenysemlegesség számunkra végre kedvezőbb megítélése is szerepet jót. szik. Korábban, akinek rosz- szabb volt az önköltsége, az nagyobb támogatást kapott a szocialista exportra, mint mi. Most termékcsoportosan egységes ez a támogatás, és ez nekünk előnyös, mert a korábbinál nagyobb támogatást ka púnk. De mindezek ellenére is Igen alacsony gyártmányaink nyereségtartalma. így tehát, pern lenne szabad beruháznunk sem, mert az a magas bankkamatok miatt nem térül meg. Ha meg nem ruházunk be, akkor tönkremegy a válla latunk, nem tudunk váltani, gépeink tönkremennek és egyre költségesebb lesz a karbantartásuk. Tehát, nem lenne szabad semmit tennünk, ha szigorúan a gazdasági oldalát és megtérülését nézzük. De nekünk dolgoznunk kell!... Ez év októberében szeretnénk üzembe állítani a lapkagyártó gépsort. Murányi László Minimális a beruházás Áz elemi csapás kiheveréséhez több évre lesz szükség Ha volna Baranyában rekordok könyve, akkor a megyei termelőszövetkezetek 1988-as gazdálkodási évének eredményét negatív csúcsként kellene bejegyezni. 59 tsz-ből 14 veszteséges, nyolcat szanálni kell. 1235 millióról 526 millió forintra csökkent a nyereség. A költséghatékonysági mutató, amely 1987-ben 13,10 Ft volt, most 3,80. Aszály 1988 tavaszán igen biztató volt a helyzetünk. A határ nagyon régen mutatott olyan jó képet. Igen sokat ígértek a kalászosok, nagyon jól sikerültek a tavaszi vetések. A búzaaratásig kedvezett az idő, a termelőszövetkezetek rekord hozamot takarítottak be — hektáronként 5992 kg-ot. Az aratást megelőzően már volt csapadékhiány, amely később fokozódott és súlyos aszály- lyal járt. A csapadékhiány együtt járt egy több, mint kéthetes hőséggel, amikor a levegő hőmérséklete meghaladta a 30 Celsius fokot. Az őszi betakarítású növények, s ezek közül is elsősorban a legnagyobb vetés- területet képviselő kukorica, jelentősen károsodott. Az a „rég nem volt” helyzet állt elő, hogy kevesebb kukorica termett egy hektárra vetítve, mint búza. A termésátlag 5409 kg. Kevesebb termett cukorrépából (39 000 kg/ha), szójából (1794 kg/ha), napraforgóból (2235 kg/ha) is. A növénytermesztésben 600 millió forint értékű árbevétel maradt el. Ez fedezeti szintű eredményben 264 millió forintos csökkenésben jelent meg. A hőségnapok a takarmányellátásban, az állattenyésztésben is éreztették hatásukat. Az aszály a saját termelésű takarmányok magasabb árában jelentett problémát, csökkentve az ágazat eredményét. Az állattenyésztés naturális mutatói ennek ellenére, általában javultak, az állatlétszám a legjelentősebb állatfajoknál nem csökkent. A fajlagos tejtermelés 117 literrel nőtt, és elérte az 5481 literes szintet. Ennek ellenére az ágazat fedezeti szintű eredménye a bázis évhez viszonyítva, 116 millió forinttal volt kevesebb, ami 27 százalékos csökkenésnek felel meg. Az alaptevékenységen kívüli tevékenység eredménye 82 millió forinttal lett kevesebb. Az egyéb ráfordítások és bevételek viszonylatában további 349 millió forintos eredménycsökkenés következett be, csak a bankkamat 98 százalékkal, több mint 1*10 millió forinttal nőtt. A teljes eredménycsökkenés az 1987-es évhez képest, 837 millió forint, amely megfelel egy átlagos gazdálkodási év tiszta eredményének. A termelőszövetkezetek tehát, egy év termelési eredményét vesztették el. Általános romlás A jelentős nyereségcsökkenés miatt, több termelőszövetkezet a felbruttósított kereset- tömeget nem tudta kifizetni, ezért átlagosan csökkent a szövetkezeti parasztság jövedelme. Ennek mértéke nehezen becsülhető, mert ugyanakkor közel 7 százalékos létszámcsökadókedvezménye, ezeket a tényezőket nem ellensúlyozta. Térségeink, üzemeink termelési szerkezetét át kell gondolni, és a legnagyobb veszteséget szenvedett siklósi térségben — amelynek jó része halmozottan hátrányos térség —, a megyei lehetőségeket is jobban mozgósítani, koncentrálni, a termelési szerkezet módosítása érdekében. Az alaptevékenységen kívüli tevékenység eredményromlása ellentétes az országos tendenciákkal. Ezen változtatni kell, elsősorban az árakkal. Központi segítség kell Hosszabb időn keresztül Baranya megye mezőgazdaságát a legjobbak közé sorolták. A A görcsönyi tsz-ben vegyszerezik a talajt vetés előtt kenés is bekövetkezett, ami 1200 főt jelent. A gazdálkodásban nem alakulhatott ki olyan anyagi fedezet, amely a fejlesztést lehetővé tenné: 220 millió forinttal kevesebb a beruházás és ez igen komoly probléma. A leggyorsabb megtérülést hozó, a munka végzését biztosító gépberuházások, 56,7 százalékkal csökkentek. A szövetkezetek jó része a technikai szin- tentartásra sem képes. Az előzőekből kitűnik, hogy az aszálykár döntő mértékben befolyásolta az eredményeket negatív irányban. Számolni kell azonban az ágazat helyzetének általános romlásával is. A mezőgazdaságban felhasznált ipari anyagok árai az 1988. elején prognosztizáltokhoz képest, sokkal nagyobb mértékben emelkedtek (műtrágya, növényvédöszer, alkatrész), ugyanakkor a termények árai — amelyek hatósági árak -, elmaradtak azokhoz képest, mivel év elején a tervezett árszínvonalhoz mérten határozták meg. Tovább növekedtek az egyéb terhek is: a bérbruttósítás 25 százalék többletköltséget okozott, a társadalom- biztosítás 30 százalékkal növekedett. A megszüntetett adónemek és az alaptevékenység súlyos aszálykár miatt, ez a pozíciónk valószínű elveszett. Az elemi csapás kiheveréséhez több évre lesz szükség. Következményeinek felszámolására központi segítséget kértünk. Sajnos, a várt segítségnek egy részét csak a veszteséges üzemek kapták meg. Ugyanakkor 1986-ban az ország más térségeiben egyébként jól gazdálkodó, de aszálykár sújtotta üzemeket adókedvezménnyel is segítették. Ezt kértük mi is, de felvetéseink a mai napig sem kaptak érdemi választ. A mostani gazdálkodási év kilátásai nem túl jók. A téli csapadék jelentéktelen volt, ami bizonyára kihat majd az egész évre. Az elvonás a külön adójellegű járulékok bevezetésével növekedett. A kamatlábak is emelkedtek, üzemeink aszálykár utáni helyzetét és az ágazatnak általános jövedelempozícióját figyelembe véve, ha nem történik kormányzati intézkedés —, a megye egyik sikerágazata válság- ágazattá válhat. Ez pedig nemcsak a falu lakosságát érinti. Az azonnali, jövedelmet javító intézkedéseken túl, ki kell alakítani egy új agrárpolitikát, amelynek megvalósításában a megye szövetkezeti mozgalma vállalja a feladatát. Dr. Biró Sándor Telepiilesszepitök az épített környezet védelméért A most alakuló településvédő, szépítő egyesületek engedélyezésének, bejegyzésének megkönnyítését kezdeményezi a Város-Község Védő és Szépítő Egyesületek Szövetsége. Többek között ezzel is foglalkozott a szövetség választmánya a napokban megtartott ülésén. Az épített, s a természeti környezetért önzetlenül tevékenykedő emberek közösségei nehezményezik ugyanis, hogy a hivatalos eljárás a jelentős intézményi háttérrel rendelkező szervezetekhez hasonló követelményeket támaszt velük szemben is a megalakuláskor. A szövetség szeretné elérni, hogy e közösségek bürokratikus eljárások nélkül, kevesebb ve- sződséggel érhessék el a bejegyzést, s tevékenykedhessenek hivatalos formában is az adott település érdekében. A szövetség javasolja, hogy az új alkotmány külön is rendelkezzék az épített és a természeti környezet védelméről. Támogatják a műemléki törvény megalkotását. Az eddigieknél nagyobb társodalmi figyelmet érdemel ugyanis a településeken található különféle építészeti értékek védelme. Sürgetik, hogy a költség- vetés megfelelő anyagi eszközöket biztosítson e célra a helyi tanácsoknak, önkormányzatoknak. Javasolják, hogy műemlékké nyilvánítás kezdődhessék a lakossági vélemény alapján is. Nagy segítséget jelentene a helyreállításoknál, ha a műemlékeknél elvégzett munkák mentesülnének az áfafizetési kötelezettség alól. Miként a választmányi ülésen elhangzott: fellépnek azért is, hogy az üdülőhelyeken a fizetővendég-szolgálatért és más bérbeadásért befizetett adót, a helybeli tanácsok használhassák fel. A Belügyminisztériumnak javaslatot dolgoznak ki arról, hogy a tanácsok és a településvédő-szépitő egyesületek miként javíthatnák együttműködésüket. Foglalkoztak a világkiállítással is. Hangsúlyozták: megrendezése esetén az ország keleti fele is részesüljön a rendezvény előnyeiből.
