Dunántúli Napló, 1989. április (46. évfolyam, 90-118. szám)

1989-04-14 / 102. szám

1989. óprilis 14., péntek Punomon napló 3 Baranya idegenforgalma '88 A KSH Baranya Megyei Igazgatósága jelenti Sxáraomlvo (|U.)----------^ A kövek nem könnyeznek A megye földrajzi, éghajlati adottságai és történelmi em­lékhelyei az idegenforgalom számára nagyobb lehetősége­ket kínálnak, mint amennyi ez 'dóig hasznosult. A megyében a kereskedelmi szálláshelyek fogadóképessége 1988-ban a pécsi Palatínus Szálloda és a pécsváradi István király Szálló rekonstrukció utáni átadása, a fizető-vendéglátás élénkülése és a középiskolai kollégiumok- Europa Cantot miatti - szé­lesebb körű bevonása révén ja- vult. (A pécsi Nádor Szálloda ugyanakkor 1988 októberétől leromlott állaga miatt nem üzemel.) Az általános forgalmi adó bevezetése, s az árviszo­nyok kedvezőtlenebbé válása mi ott azonbon az idegenfor­galom az országoshoz hason­lóan visszaesett. A kereskedel­mi szálláshelyek vendégforgal­ma 1988-ban mintegy 11 szá­zalékkal kevesebb volt az egy évvel korábbinál. Ezen belül o rubel elszámolású országokból érkezők száma — főként Bul­gáriából és a Szovjetunióból- még a belföldi vendégforga­lomnál is gyo/sabb ütemben Csökkent. Ugyanakkor a nem rubel elszámolású országokból 1988-ban többen látogatták a megye kereskedelmi szálláshe­lyeit, mint egy évvel korábban. Eeltűnő a Hollandiából és Svájcból érkező forgalom élén­külése. A szálláshelyek kapacitásá­ban és vendégforgalmában meghatározó szerepet tölt be Pécs és Harkány. A megyében található férőhelyeknek há­romnegyede e településeken található, s 1988-ban a ven­dégeknek kb. 70 százaléko igényelt szállást e két telepü­lésen. Ez különösen Harkány lakosságának életkörülményeit határozza meg alapvetően, hisz e község minden egyes lako­sára mintegy 24 - szállást is igénylő - vendég jutott. (Ez nem tartalmazza a csupán egy napro a községbe utazó­kat és a saját üdülőkben tar­tózkodókat.) Számottevően nőtt az utóbbi években Orfű, kisebb mérték­ben Abaliget turistaforgalma, valamint a magánüdülők szá­mának emelkedésével és a strandok forgalmának növeke­désével kapcsolatos látogatók száma is. A vendégforgalom további csökkenése azonban mind e településeken, mind a megye egészében csak az ide­genforgalommal kapcsolatos szolgáltatások körének és mi­nőségének javításával, a gyógyvizekben rejlő lehetősé­gek szélesebb körű kihasználá­sával képzelhető el. A megye néhány területén (pl. Szigetvár és Mohács térsége) a közle­kedésben. a telefonellátottság­ban és egyéb infrastruktúrá­ban jelenleg meglévő hiányos­ságok alapvetően akadályoz­zák az aktívabb bekapcsoló­dóst az idegenforgalomba. Végre - 1985 augusztusá­ban - az OKTH is „lejött" Baranyába, a tárgyalás - minden érintett bevonásával — Nagyharsányban volt. A fő kérdések: lehet-e lefelé ha­ladni a bányaműveléssel, a kikerics élőhelyét miként kel­lene megvédeni, mi van az ígért rekultivációs tervvel? Ez utóbbi ugyanis a rekonstruk­ció befejezését követő évek­ben elsikkadt. Igaz, nem is kérte senki sem számon: el­készült-e. (Végül is a bánya- vállalat 1986. második felében tette le az asztalra. Vitatha­tatlan: nem siették el...) Javaslatok, javaslatok... Az Építési és Városfejlesz­tési Minisztérium javaslata: a beremendi mészkőigények kielégítésének szükségességét szem előtt tartva szülessen döntés. A megyei tanács szakembe­reinek javaslatai: vizsgálják meg a mélyműveléssel kiter­melhető kővagyon mennyisé­gét, meg kell határozni a karsztvíz szintjét, pontosan fo­galmazzák meg o rekultiváció feltételeit, a bányászatot a legrövidebb időn belül csak a kohókőre korlátozzák, ku­tatni kell a szársomlyói mész­kő kiváltásának lehetőségeit, együttesen vizsgálják Bere- mend és Nagyharsány gond­jait, az OKTH kötelezze a Pannolit-ot (időközben a DÉLKÖ-nek ez lett az új ne­ve) a bányaszint süllyesztésé­re, a jelenlegi érvényes bá­nyatelek természetvédelmi szempontból indokolt módosí­tó sá ra. Ez így hiánytalan. A mérleget a megyei tanács javaslatairól ma már nagyjá­ból meg lehet vonni: megvizs­gálták mélyműveléssel meny­nyi kő termelhető ki (említet­tük már), megszabták a re­kultiváció feltételeit, nem csök­kentették csak kohókő bányá­szatára a Pannolit nagyharsá- nyi működését, felemásan ku­tatták meg a kiváltás lehető­ségeit, nem egységesen ke­zelik Beremendet és Szársom- lyót, egyelőre nem módosítot­ták a bányatelek határát (bár, talán, mostanában ebből is lesz valami, de ha igen, ak­kor is érdemes rácsodálkozni: hogy-hogy csak most...). Szerepelt még a megyei ta­nács javaslatai között az is. hogy a bányaművelés megvál­toztatását biztosító feltételeket központi támogatásból fedez­zék, ezt a támogatást a Pan­nolit meg is kapta. így a mélyművelést a bánya már megkezdte, de a felsőbb szin­tekkel még nem állt le, s további két évig nem is hagy­ja lel. Az 1985 szeptemberi „hegy­mászásnak” — amikor az érin­tettek a Szársomlyó tetejére is felmentek - némi előrelépést lehet köszönni: itt már hatá­rozottan kimondták, hogy meg kell állapítani a kitermelés csökkentését, a kiváltás lehe­tőségét, az utóbbit célzó ku­tatásokat fel kell gyorsítani, módosítani kell a bányászati tevékenységet, soron kívül tisz­tázni kell a karsztviz-szintet. Elhatároztok még valamit. Hogy aZ\ OKTH 1986. április 30-ig megfogalmazza azokat az előírásokat, korlátozásokat, amelyek a termelés és a kör­nyezetvédelem együttes jelen­létét biztosítják. Azóta sincsen meg! (Leg- ' alábbis minden fontos rész­letre kiterjedően.) Pedig hát ez is egy „felsőbb szintű dön­tés" lett volna. Elmaradásá­ból csak egy következtetés vonható le - s ezen az állás­ponton'- vannak a megyei „Szársomlyó-mentők" —: a bá­nya és a természetvédelmi te­rület nem élhet együtt. Porhintés Végre az OKTH is reagált a hatástanulmányra. Ennek alapján ugyanis arra az ál­láspontra jutott, hogy ,,a Szársomlyó-hegy természeti ér­tékeinek megóvása, Nagyhar- sányban az egészséges élet- feltételeket nyújtó települési környezet hosszú távon a bá­nyaművelés megszüntetésével oldható meg." Kérdés persze: mennyi a hosszú táv . . . Mennyi idő van arra, hogy - egyik oldalról - felhagyjanak a kőbányászat­tal, vagy - másik oldalon - tovább pusztuljon a magá­nyos hegy páratlan természeti értékeivel együtt, s Nagyhar- sany lakói végleg megunva az egész robbantásokkal és por­hintéssel fertőzött ,, települési környezetet", költözködni kezd­jenek a faluból. Az OKTH tehát levette a labdát — s máris továbbpasz- szolta. Intézkedjen a helyi és a megyei tanács, kötelezze a Pannolit-ot részletes levegő­tisztaság-védelmi terv készíté­sére. Ez megtörtént. Szakértői vélemény alapján 1986 de­cemberében a siklósi tanács ismételten kiadta kötelezését. (Mint említettük, első ízben két évvel korábban.) Ám a porhintés - irritáló volta mel­lett is - nyugodtan nevezhető részlet- vagy másodrendű kér­désnek. Ügy értve: nem jelent csökkentése teljes körű meg­oldást. A Pannolit minden­A hegy keleti oldalában, egykori kőbányában hozták létre a szo­bamarkot. esetre 1987 tavaszára elkészí­tette a tervét. Ez év közepére viszont el­készült egy másik dokumen­tum is: „A BCM távlati nyers­anyagellátása" című tanul­mány. Ebben leszögezik : a be­remendi kőbányában lévő mészkő-készlet legfeljebb 17— 19 évre elég. Az ÉVM szerint a hiány pótlása „csak a nagy- harsányi kőbánya alsóbb szintjeinek művelésével, vala­mint az északi pillérben lévő kővagyon kitermelésével old­ható ^meg." Az északi pillér: egyelőre érintetlen. S minthogy a BCM mészkőbányája 2003—2005-re kimerül, ezt követően a Szár- somlyóból kell a cementművek igényeit fedezni, 28—30 éven keresztül. Ha a karsztvíz-vé­delmet szolgáló pillér vastag­sága 20 méterről nem csök­kenthető 10-re, akkor „csak" 25 éven át. Itt tehát a tanul­mányt készítők már arra is gondoltak: elég lesz 10 mé­teres kőréteg a karsztvíz-szint felett . . . Az első ütem Menjünk néhány hónappal tovább: szeptemberben pályá­zatot nyújtott be a Pannolit: egymillió forintos támogatást kért a megyei célalapból kör­nyezetvédelmi beruházásra. Természetesen megkapta. No­vember 20-ón újabb tárgyalás volt, mégpedig az ÉVM és az OKTH között. Egyetértettek ab­ban, hogy az első ütemben ki­zárólag o mélyebb szintek ki­termeléséről kell gondoskod­ni. Erre a célra 26 millió fo­rintot kap a bánya, ebből 10 milliót az OKTH ad. Ezt a pénzt is felvette a Pannolit. (Folytatjuk) Mészáros Attila Pályázat alkotói ösztöndíjra A megyei tanács műve­lődési osztálya, a Baranya Megyei Múzeumok Igaz­gatósága és a „Kaptár" Magyarlukafai Közműve­lődési Egyesület pályáza­tot ir ki a Magyarlukafai Műhelyben június 23-a és augusztus 27-e között vég­zendő alkotómunkára és ösztöndíj elnyerésére. A szállást, félpanziós étke­zést biztosító tábor műhe­lyeiben elsősorban a szö­vés, varrás, bőrművesség, fazekasság, fafaragás, kosárkötés, nemezkészítés feltételei adottak — követ­kezésképpen a nyersanyag is az alkotók rendelkezé­sére áll. Az elkészült mun­kákat szakmai zsűri érté­keli és maximum 3000 fo­rint ösitöndíjban részesíti. Az elfogadott tárgyak a Janus Pannonius Múzeum tulajdonába kerülnek. Pályázni hagyományos anyagfeldolgozás, kézmű­vesség felelevenítésével, tárgyrekonsrtukcióval, a népművészet hagyomá­nyaira épülő új tárgyak elkészítésének szándéká­val és közművelődési mód­szertani anyaggal is. Azoknak a fiataloknak a jelentkezését várják, akik a népi kismesterségek va- lamelv áaát magas szin­ten művelik. Kérik a rövid szakmai életrajz, a leg­színvonalasabb saját mun­kák fotói, a név. a cím, az életkor feltüntetése mellett a Lukafán készí­tendő munka pontos le­írását, tervrajzát, anyag­os szerszámigényét is. . A Baranya Megyei Mú­zeumok Igazgatósága köz- művelődési osztályára — 7621 Pécs, Külich Gy. ut­ca 5. — beadandó pályá­zatoknak április 30-ig kell erre a címre beérkezniük, értékelésükről május 15-ig küldenek értesítést. Ma bemutatkozik az Iparos Színkör Egy rangos múlttal rendel­kező amatőr együttes jogutód­jaként lép a nagyközönség elé a Baranya Megyei KIOSZ kö­zelmúltban megalakult és ne­vével a régi idők önszervező­dő népszínházát idéző Iparos Színköre. Ma este 8 órától a szövetség pécsi székházában mutatkoznak be, s mindjárt a kabaré egyik klasszikusának, Nóti Kórolynak a nevével fém­jelzett összeállítással. A közös­ség munkáját Unger Pálma és N. Szabó Sándor, a Pécsi Nemzeti Színház művészei irá­nyítják. Baranya vendégforgalmának fontosabb jellemzői 1988-ban Kereskedelmi szálláshelyeE oz 1988. évi. Megnevezés összesen az 1987. évi %*ábon A férőhelyek száma* 16 276 119,6 A belföldi vendégek száma A rubel elszámolású országokból 173 873 87,6 érkező vendégek száma 47 170 69,1 Ezen belül: Bulgária 638 12.6 Csehszlovákia 19 372 106,0 Lengyelország 6 346 61,7 NDK 8 831 100,9 Szovjetunió 11 440 47,2 A nem rubel elszámolású országokból érkező Ezen belül: endégek száma 70 276 116,9 Ausztrio 8 435 118,1 Egyesült Királyság 724 111,9 Franciaország 2 505 108,5 Hollandia 11 315 165,2 Jugoszlávia 8 098 67,7 Kanada 410 106,8 NSZK 23 677 115,0 Olaszország 3 858 124,1 Svájc 2 454 183,4 USA 1 234 117,2 A vendégek száma összesen 291 319 89.2 A vendégéjszakák száma összesen 1 175 538 93,2 Ezen belül: a rubel elszámolású 224 353 77,0 országokból a nem rubel érkezők 270 390 129,2 a belföldiek 680 795 «9.3 Az átlagos tartózkodási •dö, éjszaka 4.0 102,6 Ezen belül: a rubel elszámolású országokból 4.8 111,6 o nem rubel érkezőknél 3.8 108,6 o belföldieknél * július 31>én. 3.9 102,6 Kié a Felsőmalom utcai piac? Március elsejétől a sátoros kereskedők is megjelenhetnek Eécsett, a Felsőmalom utcai Piacon. Az iparcikkórusok szo- fasan egymás mellett kínálják Portékáikat, s a helyfoglalás villongásoktól sem mentes. 1 - A pavilonok felé viszont Pem sok vásárló téved — pa­naszkodik o három divatáru- Pavilon egyikének gazdája, Stalainé Kiss Éva, aki most becsapottnak tudja magát. Úgy érzi, belekényszeritették a Povilonvásárlásba, miközben 'Pégis engedélyezték a sáto- fozást. .Régebben ő is vásárokra JÓrt, és törzshelye volt az Irá- Pyi Dániel téri árusok között. ^ tanács azonbon városképbe Pem illőnek nyilvánította o sátrakat és megtiltotta felál­lásukat a téren. Helyette Pavilonokat ajánlott fel a piac lerületén. A kereskedők közül Csak néhányon költöztek a kö- 5el 600 000 forintos pavilonok­ba. A hat kis üzlet közül az utolsó csak a közelmúltban talált gazdára. A többi iparcikk-kereskedő, aki nem tudott vagy nem akart pavilonos lenni, petíciót nyújtott be a városi tanács­hoz. A megtsappant kereslet miatt kérték, ne csak a vásá­rokon, hanem a heti piacokon is árusíthassanak. Kérésük a liberalizálás jegyében meg­hallgatásra talált, és március 1-jétől a Felsőmalom utcai piac alsó szektora szerdán, pénte­ken és szombaton lehetőséget nyújt a használt- és iporcikk- vósárra. A pavilonos divatáru­kereskedők reagálása érthető. Egyikük azt fontolgatja, hogy leadja a pavilont, hiszen aki­fizetett több mint félmillió fo­rint nem más, mint a tanács­nak 25-30 évre előre átadott bérleti díj, s ha leadja az üz­letet, visszakapja a pénzt. A Felsőmalom utcai pavilo­nok építésének előzményeiről Szilágyi Tibor, a városi tanács VbJhivatal műszaki osztályá­nak helyettes vezetője így tá­jékoztatott: Az Irányi Dániel téren az MTESZ-székház építésének kez­detén a rendezési tervnek megfelelően lebontottuk a pa­vilonsort, és megszűnt a vá­rosképbe nem illő sátorozó kereskedés a tér nyugati ol­dalán. A kereskedőknek pavi­lonokat ajánlottunk fel a piac területén, de azt nem mond­tuk, hogy csak ők fognak ott iparcikkeket árusítani. A KISOSZ-nak a sátorozó és a pavilonban árusító ke­reskedők érdekeit egyaránt védenie kell. Dr. Székelyhídi Gyula, a KISOSZ titkára mór a pavilonok építésekor sem értett egyet azzal az állás­ponttal, miszerint a sátrakban nem lehet kulturáltan árusíta­ni és sokallta a pavilonokért kért összeget is. A jelenlegi helyzetet a KISOSZ átmenetinek tekinti, nem akarja, hogy a Felsőma­lom utcai piacon ütközzenek az érdekek, ezért új területe­ket keresnek, ahol heti rend­szerességgel jelenhetnek meg a sátorozó kereskedők. Egyik *avas^a*u^ a vásárcsarnokot kbjülvevő kis terület, az északi oldal kivételével, a másik a Sopiana Gépgyár épületétől a Bajcsy-Zsilinszky utcai pavilo­nokig húzódó sáv, a harma­dik pedig a Szalai utcai par­koló egy része. Elsősorban azért ragaszkodnak a piac és az autóbuszmegálló körüli te­rülethez, mert a sátorozó ke­reskedők vevőköre a vidéki vá­sárlókból toborzódik. Szabó Nándor, a városi ta­nács elnökhelyettese viszont nem tekinti átmeneti jelen­ségnek a kereskedői sátrakat a Felsőmalom utcai piacon: több árus nagyobb tömeget vonz, fellendíti a forgalmat — mondta. Nem ért egyet a KISOSZ javaslataival sem. Szerinte a vásárcsarnok kö­rüli kis területet meg kell Ihagyni a zöldséget, gyümöl­csöt és egyéb élelmiszereket árusító kistermelőknek. Az amúgy is kevés belvárosi par­kolóhelyekre nem tehetnek vá­sárokat és a volt Sopiana előtti kis téren is parkoló lé­tesül. Nem zárkózik el azonban, ha a belváros egy-egy udva­rában rendeznek iparcikkvá­sárt. Az elnökhelyettes a vá­sárteret ajánlotta, mint árusí­tási helyet, ahol április else­jétől szombaton is kirakhatják portékáikat az árusok. A kereskedők másik gond­ját a lengyel árusok okozzák. A lengyel piac . kiiktatására már több kísérlet történt, de az árusítást megakadályozni már csak azért s,em lehet, mert nagy a kereslet oz olcsó termékek iránt. Dilemmát okoz a helypénz szedése is, hiszen ha nem szedik - mert egy PM-rendelet külföldi állampol­gároknak tiltja az árusítást az országban - a magyar keres­kedők felháborodását váltják ki, ha pedig szedik, legalizál- jók azt, amit nem szabad.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents