Dunántúli Napló, 1989. április (46. évfolyam, 90-118. szám)
1989-04-13 / 101. szám
1989. április 13., csütörtök DunQntüli napló 3 Több érdeklődő mint jelentkező Nyugdíjasok egyesülete Márciusban kezdték szervezni Pécsett a nyugdíjasok egyesületét és napjainkig többen érdeklődtek, mint ahányon jelentkeztek. . Akik eddig jelentkeztek, elsősorban az érdekképviseletben reménykednek. Közülük Siudinger Ferencnével és Szendrey Istvánnéval beszélgettünk. Studingerné 35 évig dolgozott az egészségügyben, tavaly ment nyugdíjba mint lo- borasszisztens.- Pillanatnyilag nincsenek megélhetési gondjaim - mondja. - Igaz, a nyugdíjazásom közeledtével minden munkát elvállaltam. Rengeteget ügyeltem és szerencsém volt, mert gyógyszerkutatásban is részt ''ehettem. Ha ezek nem lettek volna, most 4500 forint lenne a nyugdijam. A 77 éves édesanyámmal élek együtt egy 36 négyzetméteres tanácsi lakásban. Mire kifizetjük a lakbért, 0 rezsit, kikalkuláljuk, hogy mennyi kell a megélhetésre, csak annyi pénzünk marad, hogy hétvégén vendégül tudjuk 'átni a 7 és 16 éves unokánkat. Attól, hogy nyugdíjas lettem, nem érzem magam sem csökkent értékű, sem csökkent •gényű embernek. Nyugtalanít amit a környezetemben látok, lapasztalok, s attól tartok, hogy rövid idő múlva magam 's hasonló gondokkal küszködhetek. Szendreyné a Csemege Kereskedelmi Vállalat dolgozója volt, boltvezetőként ment nyugdíjba 8 évvel ezelőtt. Bár az aktív éveire nem panaszkodik, mondván, hogy jól keresett, mégsem lehetett könnyű az álete, hisz 30 éve özvegy, e9yedül nevelte a lányát. Az 5346 forint nyugdíjának 65 százalékát átutalási betétre fi- *eti, ennyi kell a két és félszobás OTP-lakás fenntartásához. — Mondhatnák, hogy miért kell nekem a két és félszobás OTP-lakás, élhetnék kisebben, csakhogy ez a lakás a munkám gyümölcse, egyedül ezt tudom felmutatni. Arról nem is szólva, hogy a lányomék segítettek megvásárolni. Huszonegy évvel ezelőtt vettem, 1993- ban telik le a ’ törlesztésem. Sokszor megfordult a fejemben, hogy dolgoznom kellene, de az- egészségi állapotom miatt — különösen a műtétem óta - ez már reménytelen. A lányomék sem engednék, ők támogatnak, de nagyon nehezen viselem, hogy én nem tudok nekik segíteni. Beke József, az ideiglenes szervezőbizottság tagja: — Egyik alapvető célkitűzésünk, hogy a nyugdíjasoknak ne legyenek megélhetési gondjaik. Ügy vélem, hogy ez sokunk közös óhoja, ezért is számítunk a további jelentkezőkre. A Hazafias Népfront Pécs Városi Bizottsága pont a nyugdíjasok kezdeményezésére segíti a szervezést, s most hogy Így áll a helyzet, a következőképpen vélekedik Gergely László városi titkár. — Sokféle és súlyos gondja van a nyugdíjasoknak, amelyek orvoslásáért érdemes lenne közösen fellépniük. De ha nem lesznek elegen vagy nem lesz életképes az egyesület, akkor sem történt semmi jóvátehetetlen, nem kell kudarcként megélni. Lehet, hogy néhány hónap múlva érdemes lesz újra elkezdeni... Mi támogatjuk a kezdeményezést és itt, a Geister Eta u. 16. sz. alatt is várunk minden jelentkezőt. Török Éva Termel az Ikarus Szerdán több napos kényszerszünet, leállás után az Ikarus mátyásföldi üzemében teljes kapacitással megindult a termelés, míg a székesfehérvári gyárban csütörtöktől, egyelőre 60—70 százalékos kapacitással kezdenek el dolgozni. Ez utóbbi helyen csak jövő hétfőtől indítják be valamennyi szerelősort. Szerdán a budapesti üzemben 20 járművet készítettek, miután a Csepel Autógyárból megérkeztek a szükséges alvázak. Mint ismeretes ezt megelőzően az Ipari Minisztériumban kétnapos egyeztetés volt az árvitát folytató cégek, valamint az Ipari, a Kereskedelmi 'és a Pénzügyminisztérium, továbbá az MNB vezetői között. Megállapodás született arról, hogy az év első. felében bankhitellel támogatják a termelést. Ugyanakkor szerdán mind az Ikarus, mind a Csepel Autó vezérigazgatója úgy nyilatkozott, hogy legalább 50 szállítójukkal még tisztázatlan a helyzet, további ártárgyalásokat kell velük folytatni. Még ezen a héten a győri Rába Magyar Vagon- és Gépgyárral egyeztetik az árakat és a szállítási feltételeket. A tartós és folyamatos alkatrész- és részegység-szállítás a többi ipari kooperációs partnertől még mindig meglehetősen bizonytalan. A két nagyvállalat egyébként a számukra nyújtandó hitelek kondícióiról tárgyalásokat kezd az érintett bankokkal. Új Polskik mankóval? A kis „K6ST-piacoh” autóalkatrész ügyekben is rugalmasabbak ..Az ember éveket vár az ui autóra, előre leköti ró a Pénzét, majd amikor több hó- nQpos késéssel megjön, pár s^éz kilométer megtétele után iödarabok mennek benne fónkre. Következik az újabb mizéria: ^ alkatrészhiány miatt ISrT>ét több hetes, több hóna- Pos várakozás." A panasz egy szabadszentkirályi ismerősömül származik. - Am hasonlóan 'n9erült mondatokat nap mint n°P bárhol hallhatunk. ~ öt olyan 1500-as Polski h°t áll nálunk javításra várva, Qmelynek néhány száz kilomé- *er megtétele után a vezérmű- tengelye mondta fel a szolgó- atot - tájékoztatott Tóth c°sz/ó, a Pécsi Gépjárműjavító Kisvállalat Szigeti úti szervizé- P&k igazgatója. - Valószínűleg edzési hibo lehet az ok. Or- szagosan ugyanez a helyzet, ^zámos hasonló meghibásodásról hallottunk az utóbbi hoppokban ennél a típusnál. Az új Polskik javításra ''árnalc Vagyis nincs beépíthe- 0 áj vezérműtengelyük? .. . .. ~ Hiába kérünk alkatrészel- dtóinktól, nem tudnak szállita- A' De ez nem kivételes eset. ^ szocialista országokban ké- s*ált személyautók alkatrész- látása, alkatrész-utánpótlása 'P'nden eddiginél rosszabb. — Melyik típusnál a legkri- '»usabb a helyzet? ~ Nem lehet itt ránc 2 NDK-sok épp olyan diószállítást biztosítana ° csehszlovákok, a sz v°9y a románok. — Köztudott, hogy a petében nem csupán es*gondok, hanem a perelt autók minősége °'i° a kedélyeket. Enr jocszómok is álltak jc "”re sikerült jutnunk n eHarnációkkal? , ~ A Daciánál típushibának hinthető ° féltengelyek még Sdranciális időben való tönkre- ePetele, tavaly nyáron pedig A gyárból kikerüli új Polski Fiat 12S-ÖS autók gyakori hibája a veiér- mütengely meghibásodása, amely hiba.* az olkatrészhiány miatt szinte javíthatatlannak tűnik a fékre, a kormányra is volt sok panasz. A gyártól hazánkba érkezett román szakemberek januárig 6000 autót vizsgáltak át. Most pedig tart még a KERMI vizsgálata, melynek végső eredményétől teszik függővé, hogy egyáltalán jöhet-e a Dacia. A február 15. és április 30. között beérkező kocsikat öt szerviz minősíti, vizsgálja át országosan. A román szállítók intézkedéseket tettek a minőség javítására.- A Szigeti úti szerviz is az öt autójavító közé tartozik? — Igen. És elmondhatjuk, hogy az a néhány autó, amely ebben az időszakban érkezett szervizünkbe, már sokkal kevesebb gondot okoz. Érezhetően javult a minőség. — Milyen kirívó példát tud még mondani az alkatrészellátás terén?- A 120-as Skodához például már több mint egy éve, hogy nem kaptunk hüvely- és dugattyúkészletet. Országosan talán 20 garnitúra érkezett. Ami a nullával egyenlő, különösen, ha figyelembe veszem a hiánycikknek tekinthető alkatrészek elosztását. Azt, hogy ki jut hozzá a szűkös készlethez.- Miért, ki jut?- Hadd ne válaszoljak!- És mit tehet a vevő, ha alkatrészhiány »miatt áll az autója?- Sajnálatos, de várakozásra kényszerül. Ha pedig a meghibásodást követő naptól számított 60 napon belül sem sikerül a javítás, okkor kérheti a kocsi cseréjét, ami, ugye, megint csak pár hetes várakozást jelent. . * Csak megjegyzem, a hiánycikknek számító alkatrészek egy részével az országban sok helyütt előforduló „kis KGST- piacokon” találkozhatunk. Viszonylag elfogadható áron szerezhetünk be például a lengyel árusoktól vezérműtengelyt, vezérműláncot, szelepeket, szelephimbákat és még jó néhány kurrens alkatrészt. Am azt bizonyára mindenki tudja - sokan a bőrükön érzik -, hogy ez nem lehet megoldás... Balog Nándor A hegy déli oldalán, Nagyharsány fölött lépcsőzetesen bányászták ki a köveket A kövek nem könnyeznek A nagyharsónyi kőbánya rekonstrukcióját 1982-ben megkezdték, 1984-re befejezték. Az üzem kapacitása a korábbi évi 780 000 tonnáról több mint 900 000 tonnára emelkedett. Az eredeti elképzelés szerint a DÉLKÖ ennél sokkot komolyabb bővítésre gondolt: 1,6 millió tonnára szerették volna a termelést felfuttatni. Az azóta eltelt évek során nagyjából minden esztendőben 700 000 tonna mészkővel lett kevesebb a Szársomlyó. Elképesztő volt A bányatelken belülről a DÉLKÖ 70 millió tonna lebá- nyászására kapott engedélyt, ebből 52 millió tonnát lefelé terjedő műveléssel szabad kitermelnie, a többi a védőpillérekben, rézsűkben marad. Időközben ismét megmozdultak a Nagyharsányban élő emberek is —, bár most nemcsak néhányon baktattak fel a „Szársomlyó verőfényes déli oldala felé” ... A bánya ugyanis — ekkor még — a minimálisnak mondható környezetvédelmi előírásokat sem tartotta be. Elképesztő volt a levegő szennyezése, a bánya- műveléssel járó pokoli zaj. A méréseik szerint a kőbánya melletti utcában a leülepedő por mennyisége a 80-as évek fordulóján a megengedett négyzetkilométerenkénti 150 tonna, (hogy ezt ki engedte meg...?!) helyett ennek 6-7- szerese volt. Ezt mór nem lehetett elviselni. Mégis csak 1984-ben volt, hogy a siklósi városi tanács vb elsőfokú levegőtisztaságvédelmi hatósága határozatban kötelezte a DÉLKÖ-t a porszennyezés korlátozására, s megfelelő intézkedési terv készítését írta elő. A mór befejezett rekonstrukció során ugyanis a DÉLKÖ nem csinálta meg a tervezett környezet- védelmi beruházásokat ... A hatósági határozatot követően csökkent a porszennyezés, de még mindig két-háromszorosa volt a megengedhető legmagasabb mértéknek, s különösen a bánya közvetlen környékén szenvedtek sokat az emberek. Ma így fogalmaz a megyei tanács környezetvédelmi titkára : ez volt az az időszak — 1980—84. között —, amikor a nagyharsónyi kőbánya körül a legteljesebb zűrzavar uralkodott. Az országos jelentőségűnek rangsorolt természetvédelmi terület kezelője az OKTH helyi felügyelősége volt, a bányászat az ő területén (is) folyt -, de nem tettek semmit. Holott „Védett természeti területen a táj védett jellegének és természeti állapotának megóvása érdekében ... a kö- I telítettségek tejesítésére a természetvédelmi hatóság kezdeményezése alopján, az engedélyezésre jogosult hatóság, illetőleg ilyen hiányában a természetvédelmi hatóság kötelezheti az érdekeltet és meghatározhatja a kötelezettség teljesítésének módját, valamint határidejét" — mondja egy minisztertanácsi rendelet. Ám mintha éppen az ilyen fölöttébb kacifántosnak fogalmazott rendelkezések jellemeznék a környezet- és természetvédelem szabályozását. Ha az előírások ilyen bonyolultak, milyen a valóság? Zűrzavaros. Mint mondtuk: a siklósi tanácsi kötelezés 1984-es dátuma, a megyei vezetés azonban már 1981-ben hangot adott a nagyharsónyi porkibocsátás csökkentése szükségességének. Három év alatt ért le a megyei szándék a déli végekre . . . Tény az is: azoknak a szerveknek felsorolása, amelyek különböző szempontok alapján a Szársomlyó és környéke környezet- és természetvédelme problémáinak megoldása érdekében valamilyen intézkedésekre jogosultak, közel másfél gépelt ' oldal . . . Tipikús esete a sok, - ráadásul bábáskodni szerető - bábának. Jöttek a zöldek Az 1984-es esztendőt fordulónak is tekinthetjük. Nem abból a szempontból, hogy az agyongyötört, hegy, a megmentése érdekében fáradozók végre fellélegezhettek, hanem azért, mert társadalmi méretűvé ekkor vált a szársomlyói környezetvédelmi ügy. Erőteljesen szorgalmazta a megyei tanács -, az immár hosszú idő óta hiányolt —, felsőbb szintű döntés megalapozása érdekében egy hatástanulmány elkészítését. Amivel egyébként az OKTH is egyetértett — ezzel részéről ebben az évben nagyjából ki is merült a Szársomlyó megmentésére fordított energia .. .) S jelentkeztek a zöldek: az ELTE környezetvédelmi klubja közérdekű bejelentést tett az OKTH akkori államtitkáránál, dr. Ábrahám Kálmánnál. Ezt a hivatal a megyei tanácsnak továbbította: tájékoztatást (!) kértek. A válasz: komplex elemzésen alapuló olyan felsőbb szintű döntés szükséges, amelyik kimondja, hogy a bánya kell, vagy a természetvédelmi terület. A zöldek azonban mindezt kevésnek találták. Néhány, amúgy hivatalosan is ezzel foglalkozó, de most „magánemberként” közreműködő baranyai környezetvédelmi szakember sugallatára 1984. novemberének végére kerekasz- tal-beszélgetést szerveztek Pécsre a Szársomlyóról. A vita azonban - meglehetősen arrogáns hatósági közbeavatkozás eredményeként — elmaradt, mi több: szervezőinek következményekkel is szembe kellett nézniük. A következő év tavaszán a megyei tanács még mindig a felsőbb szintű döntést hiányolja, ennek meghozatalát halaszthatatlan feladatnak minősítve. Májusban végre egy konkrét lépés: a döntést előkészítő hatástanulmány költségeinek 50 százalékát vállalja a tanács, erre a célra a végrehojtó bizottság 400 000 forintot szavazott meg. A zöldek ismét léptek: a Hazafias Népfront országos elnökségéhez fordultak. Június 5-én S. Hegedűs László, a HNF alelnöke levelet küldött dr. Maróthy László miniszterelnök-helyettesnek, s ebben többek között megfontolásra ajánlotta a fokozott környezetvédelmi felügyelet elrendelését a Szársomlyón hozzáértő biológusok bevonásával. Ez a levél jó néhány szervet, illetékest mozdulásra bírt. Ekkor jelent meg a „porondon” az Építési és Városfejlesztési Minisztérium is: a miniszter kért jelentést a nagyharsónyi hegyről. Felesleges titkok A Dél-dunántúli Tervező Vállalat a hatástanulmányt április közepétől kezdte el csinálni, külső szervek, szakértők bevonásával. , „Szolgálati használatra!" Hogy ezt a bizonyos fokú titkosságot jelentő minősítést miért kell egy környezetvédelmi hatástanulmányhoz ragasztani, nehéz lenne megfejteni. Mindenképpen furcsa, most immár országos szinten, számos sajtóorgánumban, különböző megközelítésekben, a Szársomlyó környezetvédelmi közügy lett. Ezt sem volt köny- nyű a hegyet féltőknek elérniük - erre válasz a „felsőbb szintű döntést" megalapozó hatástanulmány korlátozott megismerhetősége. Miféle beidegződések alapján kezelhető egy kőbánya tevékenysége „titkosnak?” Október 31-re elkészült, ezt követően hónapokon ót vitatták különféle fórumokon. (Folytatjuk.) Mészáros Attila JMH» " .......— —--------. aiitk . -mar- . mmtmtvm *• SX QFSOMellyel
