Dunántúli Napló, 1989. április (46. évfolyam, 90-118. szám)
1989-04-02 / 91. szám
u Dunántúli napió 1989. április 2., vasárnap Picsi körkép Önállósult és önfejlesztő civil társadalom (5.) Á tanács ülései nyilvánosak A héten a tanács ülésén ismét szóba került a karzat. Még a február 9-i tanácskozáson történt, hogy Dobszal Dénes tanácstag felszólalt a karzaton ülő apparátusi dolgozók jelenléte és tetszésnyilvánítása ugyanis tapsoltak — miatt. Javasolta a felelősségre vonásukat és évi szabadságuk csökkentését egy nappal. Beszámoltunk akkor az esetről, és elmondtuk azt is, hogy o déli országrész városaiban mi a gyakorlat. Két figyelemre méltó vélemény közlésével lezárjuk ezt a vitát. Dr. Farkas Károly, a végrehajtó bizottság titkára Így foglal állást: A tanács sok fontos kérdésben dönt, azt megelőzően számtalan megközelítésben, alternatívában és gondos mérlegeléssel jut el a döntésig. Ezek végrehajtója az apparátus. A várospolitika alakítása, az apparátus hatáskörében lévő döntések megalapozottsága, a szemléletének alakítása szempontjából sem közömbös: mennyire ismerik az előzményeket, a célokat és lehetőségeket, amelyéket legér- zéfkelhetőbben a testület vitája tükröz. Fontosnak tartjuk az egyes napirendekben érdekelt dolgozók jelenlétét, mert az előterjesztéséket és a döntési javaslatokat ők készítik nem kis munkával. Sok előterjesztés felmérésekre, kutatásokra épül, tanulmány értékű és összegező anyag. Készítői névtelenek, alig van más módjuk a munkájuk kontrolljára, mint részt- venni a tanács ülésén. A februári ülésen a karzaton zömmel tanácsi dolgozók foglaltak helyet, de voltak pécsi állampolgárok, közművelődési intézményi dolgozók is. A tanács üfései nyilvánosak, ezért tesszük közzé az időpontját és á napirendjét a Dunántúli Naplóban. A hangzatos tetszés, vagy nemtetszés nyilvánítás megakadályozásának módja a rendreutasítás —, ami megtörtént —, nem pedig a nyilvánosság kizárása. Aradi lánosné tanácstag véleménye: A tanács ülése nyilvános, azon bárki részt vehet. Az apparátusi dolgozók számára a testület tanácskozása olyan, mint az üzemi, intézményi munkaértekezlet, ahol illik megjelenni. Ért, adott téma tárgyalásánál kötelezővé is tenném ezt a szakigazgatási szervek dolgozóinak. Az elhangzott taps azt igazolja, hogy a megjelentek figyeltek a hozzászólásokra, örömüket, feszültségeiket tolmácsolták. Ez nem bűn! Tanácstag társaim felszólalásai, vélemény nyilvánításai, ésszerű javaslatai is megérdemelnék a tapsot tőlünk, tanácstagoktól is, kifejezve ezzel egymás iránti figyelmességünket, tiszteletünket. Nem hiszem, hogy ez bárkit is zavarna, mindenesetre élénkítené, színezné az érdemi vitákat. Fogadóóra A hirdi elöljáróság minden hétfőn fogadóórát tart este 5-től 6 óráig a hirdi ügyfélszolgálati iroda helyiségében. (Zengő u. 47.) Elszámol a tanácstag Pécs legépebben maradt római település kultúráját találták meg a Citrom utcai építkezés alapozása során. A több hete tartó feltárás után a negyven méter hosszú római úttól északra eddig nem tapasztalt nagyságú római épületet tártak fel, amelynek — az út egy részével közös — bemutatását tartja szükségesnek a lanus Pannonius Múzeum. A környezet további kutatása több római kori és középkori lelet előbukkanását Ígéri. fi MÉU ígéri nem zavarja a lakókat Görcs Károly, 13-as tanácskozási központ vezetője találkozóra hívja a választó- polgárokat: április 5-én, szerdán 16 órai kezdettél a Körösi Csorna Sándor úti népfront helyiségben beszámol a tehóból végzett munkákról, illetve javaslatokat kér oz idei munkaterv összeállításához. Nyolc választókörzet tartozik ehhez az újmecsekaljoi tanácskozási központhoz —l a Szigeti út, a Szigeti vám, a Páfrány utca, a Radnóti, a Bihari János és o Szántó Kovács Ionos út határolta területen. Három év alatt 5 532 000 forintot tudtak költeni e városrész fejlesztésére a lakosság, o tanács és a tanácstagi alap pénzeiből, és azokat a feladatokat valósíthatták meg, amelyeket az itt élőkkel közösen terveztek. Maradt mintegy millió forint, amelynek elköltésére nem készítettek részletes költségvetést. (Érdemes megjegyezni, hogy tavaly november végén mindössze 350 000 forinttal rendelkezett a központ, ezt növelté meg a lakosság decemberi befizetése.) Korábbi elképzelés a Mecsek Aruház földszinti élelmiszer osztályának, valamint az orvosi ügyeletnek és a gyógyszertárnak a támogatása, viszont új javaslat az idősek napközijének kialakítása, a körülmények javítása. Iim*rt, hogy Pécs üdülőhellyé nyilvánított területein a nem állandó lakosként tartóikodó ssentélyek után Udüláhelyi dijat kell Illetni:, kültSIdi állampolgárok esetén 20 •érint, magyar állampolgárok után I forint, ssereeiett üdülésben résstVincze Sándor, a 71-es körzet tanácstagja interpellált a tanács ülésén: a Mecsekben épülő keleti légakna, amely külső szívómotorral dolgozik, zavarja a környéken lakók nyugalmát. Tolmácsolta a Nagy-Daindoli út felső végén élők bejelentését is arról, hogy a lakóházakhoz közeli területen, fúrótornyot állítanak fel, amely az információk szenesük után 4 (érint egy lire naponta. Ai üdülőhelyi dijakkal kapcsolatos kérdésekre a «árosgondnokságon adnok válasst a !J-Mt-es te- letonssómon. rint három műszakban, folyamatosan dolgozik. A tanácstag azt kérte, hogy este 10 és reggel 6 között ne engedélyezzék a munkát. A Mecseki Ércbánya Vállalat vezetőivel megállapodás született: minimálisra csökkentik a környezetet zavaró hatásokat. A kutatófúrásokat pedig a nappali időszakra korlátozzák. Lakásszövetkezetek felügyelete A tanócs építési és közlekedési osztályától kaptuk a tájékoztatást, hogy április 5-től, a lakás- és garázsszövetkezetek általános törvényességi felügyeletét a tanács V. B. hivatala látja el. ügyintéző: dr. Szlovák Tibor. A szövetkezetek és az érdekelt lakástulajdonosok a hivatal Kossuth téri irodáiéban intézhetik az ügyeiket. Vasárnapi bolt A tanács vb hivatalának «Inö- kétől kaptuk a jó hírt: a Komját Aladár utca i—10. alatt dolgoió „Ági" ABC vasárnap is nyitvo tart raggal 7-től 11 óráig. Egyébként hétfőtől péntakig 6-tól 10-ig, sióm- boton 6-tól 14 óráig várja a vásárlókat. Ai összeállítást írta Gáldonyi Magdolna Forgalomszervezés A Pécsi KÉV szennyvízcsatornát épít a Keszüi úton a Berzsenyi és a Táncsics Mihály út között. Ezért április 5-től május 15-ig lezárják ezt az útszakaszt. Terelő útvonal: Berzsenyi utca, Kertváros út és a Táncsics Mihály út. * A dombóvári Uniterm gmk gázvezetéket épít a Bálicsi út alsó szakaszán április 5-től. Az erre közlekedők 50 méteres szakaszon útszűkületre számítsanak.-z: Folytatódik a forgalomirányító lámpák szinkronkábelének építése a Rét, a Landler Jenő és a Rákóczi úton. * Fizető parkoló lesz április 5-től a Kossuth téren, a Konzern Aruház északi oldalán levő útszakasz. Üdülőhelyi díjak A politikai jogokról A politika az államhatalom gyakorlásával összefüggő nézetekben és tevékenységben nyilvánul meg. E megállapításból következik, hogy politikainak minősülnek azok az alapjogok, amelyek a hatalom gyakorlásában való közreműködésre, illetve az államhatalom gyakorlásával összefüggő megnyilvánulásra jogosítják a polgárokat. A politikai jogok között megkülönböztethetők oz elsődlegesen és szinte kizárólag politikai célra igénybe vehető jogok (pl. a választás és választhatóság joga, a népszavazáson való részvétel joga, a közhivatal viselésének joga), valamint az olyan szabadságjogok, amelyek politikai célból is gyakorolhatók. Gondoljunk pl. a véleménynyilvánítás. a tömegközlés, az egyesülés, a gyülekezés és a tüntetés szabadságára. Az egyesülési jogon belül kiemelkedő a szerepe a politikai pártok és szervezetek létrehozásának és működésének. Az alkotmányosan elismert politikai pártnak az a jellemzője. hogy az ország, a nemzet valamennyi sorskérdését meghatározott politikai platformról Ítéli meg és ebből kiindulva keresi a megoldás módozatait. A választók bizalmának elnyerése esetén pedig vállalja a hatalmi funkciók olyan gyakorlását, amely megfelel meghirdetett politikai koncepciójának. A politikai jogok egymással szoros összefüggésben állanak és egymás érvényesülését kölcsönösen előmozdítják. A politikai jogok bármelyikének hiánya vagy korlátozása hátrányos a többi politikai jog érvényesülése szempontjából is. Nem lehet pl. teljes értékű az általános és egyenlő választójog akkor, ha korlátozott a sajtószabadság, vagy nem teljes az egyesülési és gyülekezési jog, nem érvényesül a szavazás titkossága. Az elsődleges politikai jogokat csak az állampolgárok gyakorolhatják és nem élhetnek velük az ország területén élő külföldiek vagy hontalanok. A hatályos alkotmány nem rendelkezik a magyar állampolgárságról. Pedig mind az egyén helyzete, mind az állom szempontjából jelentős az állampolgárság milyensége, amelyet méltán tekintünk olyan jogi és erkölcsi köteléknek, amelyben a polgárt és az államot egyaránt sajátos jogok illetik meg és különös kötelezettségek terhelik. Mindezekre figyelemmel indokolt, hogy az új alkotmány a bevezető fejezetben, a népességet érintő rendelkezések között a leszármazási elv elsődleges és a területi elv kisegítő alkalmazásával nyilvánítsa ki minden érintett gyermek jogát a magyar állampolgársághoz. Biztosítsa a jogot a magyar állampolgárság megváltoztatásához és írja elő, hogy a magyar állampolgár külföldön a Magyar Népköz- társaság védelme alatt áll. Rendelje el az állampolgárságtól való önkényes megfosztás és a magyar állampolgár Magyarországról való kiutasításának tilalmát. E rendelkezésekhez kapcsoltan kellene meghatározni a menedékjogban részesítés feltételeit és a menedékjogot élvezők jogi helyzetét, továbbá az egyéb külföldiek és a hontalanok jogi státusának általános jellemzőit. Az állampolgárok politikai jogai között a választójog egyaránt eszköze, a közvetlen és a képviseleti demokráciának. Az általános, egyenlő választójogért és o titkos szavazásért a haladó erők hosszú és áldozatos küzdelmet folytattak. A választási rendszer felszabadulás utáni változásaiban jelentős tapasztalatokat szereztünk a többpártrendszerű lajstromos választásoktól kezdve a politikai demonstrációnak szánt, ugyancsak lajstromos népfrontválasztásokon, valamint az egy- és a két- vogy többjelöltes egyéni választókerületi rendszeren keresztül az országos lista alkalmazásáig. A többpártrendszer kialakulása, a jogállamiság kiteljesedése, az érdekszervezetek szerepének fokozódása lényegesen új, legalább két összetevőből álló választási rendszert igényel. Az alkotmányosan létrejött pártok és a választásban való közreműködésre feljogosított egyéb politikai szervezetek - pl. a Népfront és a politikai célok szolgálatára vállalkozó ifjúsági szervezetek — valószínűsíthetően megyénként és a fővárosban választási listákon indítják jelöltjeiket. Politikai koncepcióik meghirdetésével és alátámasztásával pedig a választási küzdelemben orra törekszenek, hogy minél több választópolgár egyetértését és szavazatban kifejezett támogatását nyerjék meg célkitűzéseiknek. A parlament tagjainak előre meghatározott létszámán belül ugyanis a megszerzett szavazatok arányában részesülnek megyénként, illetve országosan a képviselői mandátumokból, valamint a kormányzati pozíciókból. T öbb fejlett ország korporativ képviseleti formáinak és a kibontakozó hazai adottságok ismeretében egyre többen valljuk azt a felfogást, hogy a parlament összetétele nem korlátozódhat a többpártrendszerű választások révén mandátumot nyert képviselőkre. Hazánkban is működnek olyan jelentős érdektömörülések, érdekszervezetek, amelyek elsődlegesen nem politikai rendel- tetésűek és a választások politikai küzdelmeiben politikai program hiányában nem vehetnek részt, mégis képviseletet érdemelnek _a parlamentben. Ilyen alakzatok az egyházak, a Magyar Tudományos Akadémia, a nemzetiségi és etnikumi szövetségek, a gazdasági kamarák, a szövetkezeti szövetségek, a szakszervezetek és a közhasznú tevékenységet kilejtő egyesületek. A felsorolt szerveződések nagy többsége 1985-ben az országos lista révén már képviselethez jutott az országgyűlésben. Az országos lista intézményét azonban privilegizált, formális és következetlen volta miatt a választási rendszerre vonatkozó legutóbbi társadalmi vita határozottan elvetette. Erre a körülményre is tekintettel erősödik az a törekvés, hogy az új választó- jogi törvény a többpár trendszerű választásokat egészitse ki az említett érdektömörüléseknek és szervezeteknek azzal a jogával, hogy demokratikus belső választással a választójogi törvényben szervezetenként megállapított számú küldöttet delegáljanak a parlamentbe. A választásnak és a képviseletnek ez utóbbi változatát korporativ delegációs és képviseleti rendszernek nevezhetjük. Az ' országgyűlés második kamarájának intézményesítése mellett egyik legerősebb érvként a korporativ képviselet szükségességét lehet felhozni. Megjegyzendő azonban, hogy a többpártrendszerű választással és az érdekszervezetek delegálása útján mandátumot nyert képviselők, illetve küldöttek egykamarás országgyűlés keretében is betölthetnék rendeltetésüket. Ha a kétkamarás rendszerben a házak egyenjogúak, a döntéshozatal rendkívül bonyolulttá válhat. Ez a nehézség csak úgy kerülhető el, ha a kamarák bizonyos ügyekben önálló döntési joggal rendelkeznek. Nyilvánvaló viszont, hogy több kérdésben (törvényalkotás, az állami költségvetés elfogadása, népszavazás kiírása stb.) a második kamara nem dönthetne. A választott képviselők és a delegált küldöttek egyenjogúsága ezért maradéktalanul csak az egykamarás rendszerben valósulhat meg. A delegáltak létszáma természetesen nem érheti el a választott képviselők arányát. A választás és a képviselet e néhány újszerű problémája is .érzékelteti, hogy az alkotmányreform keretében milyen jelentős kérdések várnak még megvitatásra és eldöntésre. E cikk keretében nem térhetek ki a helyi tanácsok helyébe lépő települési (községi, városi) önkormányzati testületek választásának problémáira. Azt azonban meggyőződéssel hangsúlyozom, hogy először az újtípusú települési önkormányzati rendszer rendeltetését, jogait, szervezeti és működési elveit kell kimunkálnunk és csak ezek megteremtése után kerülhet sör a helyi választásokra. J elentősen bővítheti a politikai jogokat és a közvetlen demokrácia lehetőségeit a népszavazás és a népi kezdeményezés intézménye. A népszavazás lehet országos vagy helyi. A népszavazás tárgyát és eredményének formáját tekintve pedig különbséget teszünk a néphatározat (plebiszcitum) és a referendum között. Néphatározattal valamely jelentős országos vagy helyi ügy sorsáról döntenek- a választópolgárok. Referendum esetén pedig az országgyűlés, illetve a tanács az általa már elfogadott törvényt, illetve tanácsrendeletet bocsátja végső megerősítésre vagy elvetésre a választópolgárok elé. E kérdések törvényi rendezésének fontos összetevője a plebiszcitum és a referendum kötelező és lehetséges eseteinek, valamint a népszavazásra nem bocsátható tárgyaknak az ésszerű meghatározása. A népi kezdeményezés intézményesítése révén megállapítható a választópolgároknak az a minimális száma, illetve aránya, amely valamely tárgykörnek törvényi vagy tanácsrendeleti szabályozását, illetve plebiszcitum vagy referendum kiírását a megvizsgálás vagy a teljesítés jogkövetkezményével kezdeményezheti. E néhány megállapításból is érzékelhető, hogy a népszavazás intézményének törvényi szabályozása előtt milyen jelentős részletkérdések szorulnak még alapos megfontolásra. A politikai és jogi szakiro- dalomban egyre gyakrabban találkozunk a peticiós jog elismerésének igényével. Az állampolgároknak az alkotmányban biztosított és 1977 óta törvényben szabályozott közérdekű bejelentési • és javaslattevő jogát a peticiós jog egyik jelentős változatának tekinthetjük. Az eddig biztosított jogosultságokat azonban érdemes a peticiós jog néhány egyéb korszerű elemével kiegészíteni. Fel kellene jogosítani a politikai és az érdek- képviseleti szervezetek, az egyházak, az egyesületek és az önkormányzatok testületéit, valamint a békés tüntetések és o sztrájkok szervezőit, hogy közérdekű ügyekben a nép- képviseleti szervekhez és a törvényben megjelölendő néhány más szervhez (pl. az államfőhöz és a kormányhoz) hiányokat, szabálytalanságot, méltánytalanságot kifogásoló vagy megoldásokat kezdeményező petíciót nyújtsanak be. Szabályozásra szorul az a kérdés is, hogy a polgárok ki- sebb-nagyobb eseti csoportjainak tagjai milyen módon terjeszthetnek az említett szervek elé hitelesített aláírással ellátott petíciót. Meg kellene határozni természetesen a közösségi közérdekű petíció megvizsgálásának, megválaszolásának és hasznosításának rendjét is. Dr. Adóm Antal
