Dunántúli Napló, 1989. március (46. évfolyam, 60-90. szám)
1989-03-11 / 70. szám
1989. március 11., szombat Dunántúli napló s |~ A fennmaradás alternatívái Hétmillió dillár a tőkés piacról Beszélgetés Csanádi Bélával, a Mecseki Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság vezérigazgatójával Minden gazdálkodó nyereségre van ítélve, s az vesse rá az első követ, aki nem e többletek megfogását tartja elsőrendű szempontnak. Evvel az ars poeticával él a Mecseki Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság, s bár a kívülállók köréből sok kritika éri, szép csöndben milliárdos vállalattá nőtt. Erről beszélgettünk Csanádi Béla vezérigazgatóval - nem kerülve a kényes kérdéseket - esedékes „zárszámadásuk" alkalmából. Bocsássuk előre: 65 000 hektár erdő gazdái.- Sok-e ez, avagy kevés? . . .- Nehéz megválaszolni. A terület átlagon felüli adottságokkal rendelkezik; az értékét tekintve nemesebb tölgyfafajok hazája. Talán ebből is eredően gazdálkodási mutatóink alapján az elmúlt 15 évben mindig az erdőgazdaságok élvonalába tartoztunk. A baranyai erdők hozadéka mintegy 400 000 köbméter kitermelhető fatömeg évente, nem használunk ki egészen. Evvel, ha úgy tetszik, tartalékolunk.- Talán túl laikusnak tűnik a kérdés: fakivágás, erdőrészek tarolása fájdalmas műveletként jelenik meg előttem. Hogy éli meg ezt a gazdálkodó? ■ ■.- Mi évente 340 000 köbméter fát mozgatunk meg, készítünk különböző termékeket. Szigorú tervek és szigorú ellenőrzés mellett; fölöttünk ott áll az Állami Erdőfelügyelőség. Feladatuk, hogy az egész folyamatot átlátva, ha tetszik, hatósági eszközökkel is a sarkunkban legyenek.- Mit jelent ez?- Példával válaszolnék: ha beérik a búza, be kell takarítani. De jövőre is vetni kell! A fával ugyanilyen a helyet: van egy határ, ahol a telepített erdő fái tovább nem nőnek, nem fejlődnek, ebben a stádiumban kell betakarítani a „termést", majd szinte azonnal újra telepíteni, újra indítani.- Önök több mint egymilliárdos termelést realizáltak 1988-ban. Miből állt össze?- A fa adja a zömét, természetesen e mellett egyéb erdőhasznosítás is hasznot bajt. Ügy, mint a vadgazdálkodásból eredő forintok. Árbevételünk kétharmada a hazai piacról jött, egyharmada az export: csak tőkés piacaink vannak. Több mint negyven- átven „termékkel" számolunk. Csak ízelítőnek néhányat: tűzifa, rönk, papírfa, bútorléc, fűrészáru adja a zömét, de forgalmazunk szaporítóanyagokat - csemetéket — és különféle erdei magvakat. A vadászat frontján ott a vadhús- « a trófeaértékesítés, a vadásztatás - mint üzletág.- Feldolgozott termékek?- Egyre növekvő a hányad, mondhatom, igen jó a kereslet a szigetvári üzemünk kész bútorfelületei iránt: az idei Piacot is meglelték már. Több exportbővítő hitelünk volt és 'ran. Vállalati stratégiánk: biztosítani a megélhetést a 2500 fos kollektívánknak, ehhez egy- re nagyobb nyereségre van szükség, a nyereség pedig a tőkés exportból jön. A tavalyi 158 milliós tiszta haszon 90 százalékát az export hozta. S ■tt hívnám fel a figyelmet egy érdekes ellentmondásra: mind- °zek ellenére a hazai árbevétel kétszerese volt az exportárbevételnek I- Meg lehet-e őrizni 1989- ben ezf a pozíciót? ' — Szeretnénk. Harmincöt forintból ^hoztunk ki 1 dollárt, összesen pedig hétmilliót. Nem lesz könnyű az ismétlés. De néhány termelésbővítő beruházás garancia. Hosszúhetény- ben a közelmúltban kezdte termelését egy, évi 160 000 négyzetméternyi parkettát előállító egység; olasz gépekkel. A vajszlói fűrészüzemünk 30 milliós beruházással bútorléc- üzemet épít; áprilisban startolhatnak. Dolgozunk a szigetvári bútorüzem mintegy 25 százalékos kapacitásbővítésén . . .- A külföldi vásárlók?- Osztrákok, olaszok, nyugatnémetek, svédek, jugoszlának. Lehet, hogy keményen fogalmazok: az erdei vadkárokat ez ideig a dolgozóink „zsebéből” finanszíroztuk. Döntöttünk: e mecénás szerepnek vége, aki vadászni akar, fizessen!- Ezek szerint az álláspontjukat nem mindenki logadla el.- Nem.- Éri Önöket egyéb kritika is. Éppen a tarvágások miatt, miszerint a talajok erodálása miatt önök is felelősek.- Nem szeretek magyarázkodni. Bizonyíthatom, hogy tisztességesen gazdálkodunk, A vállalat korszerű szigetvári bútorüzeme vök... De hadd mondjam: a piac eléggé kegyetlen törvényei bármikor összedönthe- tík az álmainkat. Még ha igen jó minőséget és pontos szállítási határidőket is garantálunk.- Visszatérve a nyereségre: Önök a napokban a vadász- társaságokkal állnak csatában. Miért? — Országosan egyértelmű, hogy a nagyvad a területek eltartó-képességéhez mérten elszaporodott, s ebből jelentős mezőgazdasági és erdei károk származnak. Ez tovább nem tartható. Birtokunkban négy rezervátum van a megyében, ez a baranyai vadász- terület durván 20 százaléka. Saját rezervátumainkból évente 1000-1100 szarvast lövünk ki, s emiatt komoly kritikát kapunk a vadásztársaságoktól. Ugyanakkor 12 vadásztársaságnak adunk bérbe területet, s szerződéseinkkel a bérbe adó jogán a nagyobb vad- kiövésre szeretnénk rábírni őket. Ami ugye, a tetemes - milliókban mérhető - vadkárokat csökkentené. Ezt a MAVOSZ ülésén exponáltam. Ha másként nem megy, a bérletet fölmondjuk, s átadjuk bérkilövő társaságokszakszerű munkát végzünk, amiből a megyének erózióproblémája nem volt, s nem is lesz. Á vágások utón szinte azonnal ültetünk, pótoljuk az erdőt.- Hány levelet kapott már ön a „zöldektől"?- Egye* sem. Nekünk előre, 30 évre elkészült a gazdálkodási-vágási ütemtervünk, s állíthatom, hogy itt a Mecsekben, az utódainknak is lesz erdejük. Talán szebb - értékesebb -, mint a mai. Például: a cser helyére több esetben tölgyet ültetünk, értékesebbé tesszük a domboldalt. Persze, ezzel nem azt mondom, hogy kritikát nem kapunk.- Miről beszélgethetnénk 1989 végén?- Kemélem arról, hogy a köz - és természetesen a gazdaság - érdekei érvényesültek. Ez számunkra legalább 10 százalékos terme- lésnövelést-értékesítést és remélem, majd több nyereséget is jelent. Úgy tudom, a Bólyi Kombinát mögött mi vagyunk a legnagyobb adófizetők a megyében. Pozíciónk megtartásával közérdeket is szolgálunk. Kozma Ferenc Nem kell a telefon Szigetváron és környékén? Tavaly júliusban Szigetvár és környékének jobb telefonellátása érdekében erre a területre is kötvényes akciót hirdetett a Magyar Posta. Ma úgy tűnik: elsietett volt az intézkedés, a másutt kedvezően fogadott kötvényes fejlesztés ezen a vidéken megfeneklett. Miközben a Pécsi Postaigazgatóság mintegy 100—120 millió forintot már elköltött a beruházásra, az értékpapírok java része még gazdára vár. Szigetváron és a telefonellátás szempontjából hozzátartozó 67 településen a tervezett 40 millióból egyelőre alig 13 millió forint értékű kötvény fogyott, s gond van a tanácsi koordinólású pénzekkel is. A statisztika szerint eddig 509 ilyen postai értékpapírra akadt vevő. Szigetváron például mindössze 254 kötvényt adtak el, ami azt jelenti, hogy a nyilvántartott várakozóknak február végéig még a fele sem jelentkezett, holott a lehetőségekről minden érintettnek külön értesítést küldtek. Sőt, a szervezésben részt vevő postások a jelentkezők után fejpénzt is kapnak. A szigetvárinál is kedvezőtlenebb a helyzet azokon a környező településeken, amelyeket a városhoz hasonlóan szeretnének bekapcsolni a belföldi és a nemzetközi távhívásba. Az érintett több mint félszáz község közül huszonhétben egyetlen kötvényt sem vásároltak, huszonkét faluban 1-2, tizenháromban pedig 3— 10 fogyott és mindössze öt olyan volt, ahol ennél többet vettek. (Dobszán például tizenegyet, Nagypeterden tizenhármat, Felsőszentmártonban húszat.) A megkezdett beruházást már nem lehetett leállítani, de ha nem változik az érdeklődés, könnyen előfordulhat, hogy egy-egy korszerű kétszázas központban mindössze 5— 10 előfizető „lézeng” majd, miközben másutt százak állnak sorba telefonért. A másik veszély: ha nem jön ösz- sze szükséges pénz, a beruA baranyai ellátottság alig Jobb az országosnál házók kénytelenek lesznek olcsóbb megoldásokat választani, ami majd a későbbi fej- , lesztéséknél jelent hátrányokat. Szigetvár és góckörzetének fejlesztése 230-250 millió forintba kerül. Az összeget azért ■nem lehet pontosan tudni, mert a folyamatos áremelkedések hatásaként a bekerülési költség is emelkedik. Ezt a beruházó még elviselné, de azt mór kevésbé, hogy a lakossági és tanácsi forrásból beígért milliók nem akarnak összegyűlni. A hiányzó forintokat a posta kénytelen lesz más munkáktól elvonni, következésképpen a másutt tervezett fejlesztéseket nem tudják majd maradéktalanul megvalósítani. A tervek szerint Szigetváron egy olyan háromezres telefonközpontot hoznának létre, amik azon kívül, hogy kiszolgálná a körzetet és lehetővé tenné az országos hálózatra való rácsatlakozást, még 1800 fő-, illetve 1200 ikerállomás bekötésére is lehetőséget nyújtana. Sőt, a körzethez tartozó 67 településen létrehoznának olyan központokat, amelyek segítségével megszüntethető lenne a térség elzártsága a világtól. Hogy mibe kerül a kurblis telefonokat felváltó korszerű tóvhívásos rendszer? A hálózat megépítése a kistelepüléseken jóval drágább, mint a városokban, ennek ellenére egy-egy kötvényért itt sem kérnek többet, mint például korábban a megyeszékhelyen. A vállalatok, üzemek, vagy szövetkezetek 100 000 forintért, a magánszemélyek 25 ezerért juthatnak kötvényhez. Ez azonban — állítja a posta - nem kidobott pénz, hiszen az összeget valójában csak kölcsön kérik. A Magyar Posta a befizetett forintok ellenében azt vállalja, hogy a műszaki lehetőségektől függően 1991. július 31-ig egy fő-, vagy ikerállomást szerel fel a kötvényes által meghatározott helyen. Az új telefon felszerelésekor az előfizető kedvezményes beruházási hozzájárulást fizet. Ha az illető magánszemély és főállomást kapott, hatezret, ha ikertelefont négyezret, de nem a kötvény összegén felül, hiszen a posta addigra már megkezdi a törlesztést. A posta egyébként a korábbi 7 százalékos kamattal szemben a mostani kötvények utón 9 százalékot fizet. Ezt sokan kevésnek tartják. Ám ha az alacsonyabb összegű beruházási hozzájárulást is figyelembe vesszük, mindjárt kedvezőbb a helyzet. Aki kötvényt vásárol a fejlesztésre kijelölt területen, mindenképpen olcsóbban és gyorsabban juthat telefonhoz. Míg másutt a várakozási idő tíz év körül van, itt minden kötvényes három éven belül készülékhez jut. Ha a szigetváriak és a környékbeliek mégis úgy döntenek, hogy szükségük van korszerű telefonokra és ezáltal gyorsabb, megbízhatóbb kapcsolatra a külvilággal, 3800 új készülék bekötésével számolhatnak. Ha elfogynak a kötvények és ha mind összegyűlik a pénz, ennyire lesz elegendő. Ami persze nem jelenti azt, hogy ez túlméretezett beruházás, hiszen az ellátottsági mutató alig lesz jobb az országos átlagnál. Baranyában jelenleg 7,4 telefon jut 100 lakosra, a szigetvári fejlesztés mindössze 3 tizedet javíthat ezen. Ferenci Demeter Kertbarátok érdekvédelmi tanácsa Baranyában Hatvanezer család foglalkozik Baranyában mezőgazdasági kistermeléssel: a szőlő, gyümölcs, zöldség és a legkülönfélébb állattenyésztési ágazatokban. Ha a családtagokat is beszámítjuk, 200 000 ember szerzi jövedelmét mezőgazdasági kis- áru-termelésből. Ennek 'a nagy létszámú termelőszektornak - országosan 1,5 millió család - mind a mai napig nincs országos érdekvédelmi szervezete. Ezért az alakulóban levő Mezőgazda- sági Komarában a tsz-ek és állami gazdaságok érdekvédelmi szervezetei mellett helyet kell hogy kapjanak a mezőgazdasági kisvállalkozók, illetve azok érdekképviselői is. Az alapelv nagyon helyesen az, hogy a leendő kistermelői érdekvédelem ne felülről, hanem alulról építkezzen. Az a jó, ha először egyes tájegységek, megyék hozzák létre szervezetüket. E téren Baranya lépte meg az első lépést. A HNF Siklósi Kertbarát Klub kezdeményezésére február 20-án Pécsett, a HNF Baranya Megyei Szék- házában hatvan kistermelő megalakította a Mezőgazdasági Kistermelők Baranya Megyei Érdekvédelmi Tanácsát. önkéntes szervezet, amelybe egyéni termelők, a kertészet és az állattenyésztés területén működő közösségek - szakcsoportok stb. léphetnek be. Az alakuló ülésen ideiglenes alapszabályt fogadtak el, amely kimondja, hogy az Érdekvédelmi Tanács a mezőgazdaság általános érdek- védelmi szervezetének létrejöttéig végzi munkáját és tevékenységével segíti a szervezet megalakulását. A megalakulás célja a tagok érdekegyeztetése, a termelési és értékesítési feltételek javítása. A tervezet tevékenysége sokrétű. Évente konzultatív tanácskozást hív össze a kistermelői problémák megismerésére. Egyeztető tárgyalást folytat a vásárló, ellátó és értékesítő vállalatokkal a feszültségek feloldására és termelési orientáció érdekében. iKözreműködik a kialokuló árak képzésében s azokról a termelőket tájékoztatja. Érdekegyeztetést folytat panaszos vagy vitás ügyekben. Jogsegélyt és jogi tanácsot ad tagjainak. Ezenkívül rendezvényeket, tanfolyamokat, bemutatókat és borversenyeket szervez. Foglalkozik minden olyan témával, amelyet a testület, illetve a termelők jelentős része igényel. A Kistermelői Érdekvéde:- mi Tanács esetenként, vagy meghatározott időben áttekinti a kistermelés helyzetét, problémáit. A panaszok kivizsgálására külső szakértőt is igénybe vehet. Az alakuló ülésen ideiglenes vezetőséget és 17 fős tanácsadó testületet választottak. Az ideiglenes vezetőség tagjai Balázs János, dr. Horvay Viktor, Horváth Sándor, Nagy Ferenc és Stein- höller Károly. A tanács ideiglenes elnöke Balázs János, titkára Steinhőffer Károly. A végleges alapszabályt az országos tanács megalakulása után, előreláthatólag májusban fogadják el. Ekkor választják meg a végleges vezetőséget is. Az ügyeket átmenetileg a Baranya Megyei Népfront Geisler Eta utcai székházóban intézik, vagy telefonon a 11-399-es számon, ahol Steinhőffer Károly titkár fogadja az érdeklődőket. — Rné — Fotó: Läufer László A szentlászlói határban dolgoznak a posta hálózatépítői xoiiieiiyokciii
