Dunántúli Napló, 1989. március (46. évfolyam, 60-90. szám)

1989-03-11 / 70. szám

1989. március 11., szombat Dunántúli napló s |~ A fennmaradás alternatívái Hétmillió dillár a tőkés piacról Beszélgetés Csanádi Bélával, a Mecseki Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság vezérigazgatójával Minden gazdálkodó nyere­ségre van ítélve, s az vesse rá az első követ, aki nem e többletek megfogását tartja elsőrendű szempontnak. Evvel az ars poeticával él a Me­cseki Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság, s bár a kívülállók köréből sok kritika éri, szép csöndben milliárdos vállalattá nőtt. Erről beszélgettünk Csa­nádi Béla vezérigazgatóval - nem kerülve a kényes kérdé­seket - esedékes „zárszám­adásuk" alkalmából. Bocsássuk előre: 65 000 hek­tár erdő gazdái.- Sok-e ez, avagy ke­vés? . . .- Nehéz megválaszolni. A terület átlagon felüli adottsá­gokkal rendelkezik; az érté­két tekintve nemesebb tölgyfa­fajok hazája. Talán ebből is eredően gazdálkodási muta­tóink alapján az elmúlt 15 évben mindig az erdőgazda­ságok élvonalába tartoztunk. A baranyai erdők hozadéka mintegy 400 000 köbméter ki­termelhető fatömeg évente, nem használunk ki egészen. Evvel, ha úgy tetszik, tartalé­kolunk.- Talán túl laikusnak tű­nik a kérdés: fakivágás, er­dőrészek tarolása fájdalmas műveletként jelenik meg előt­tem. Hogy éli meg ezt a gazdálkodó? ■ ■.- Mi évente 340 000 köb­méter fát mozgatunk meg, ké­szítünk különböző termékeket. Szigorú tervek és szigorú el­lenőrzés mellett; fölöttünk ott áll az Állami Erdőfelügyelő­ség. Feladatuk, hogy az egész folyamatot átlátva, ha tetszik, hatósági eszközökkel is a sar­kunkban legyenek.- Mit jelent ez?- Példával válaszolnék: ha beérik a búza, be kell takarí­tani. De jövőre is vetni kell! A fával ugyanilyen a hely­et: van egy határ, ahol a telepített erdő fái tovább nem nőnek, nem fejlődnek, ebben a stádiumban kell betakaríta­ni a „termést", majd szinte azonnal újra telepíteni, újra indítani.- Önök több mint egymil­liárdos termelést realizáltak 1988-ban. Miből állt össze?- A fa adja a zömét, ter­mészetesen e mellett egyéb erdőhasznosítás is hasznot bajt. Ügy, mint a vadgazdál­kodásból eredő forintok. Ár­bevételünk kétharmada a ha­zai piacról jött, egyharmada az export: csak tőkés piacaink vannak. Több mint negyven- átven „termékkel" számolunk. Csak ízelítőnek néhányat: tű­zifa, rönk, papírfa, bútorléc, fűrészáru adja a zömét, de forgalmazunk szaporítóanyago­kat - csemetéket — és kü­lönféle erdei magvakat. A va­dászat frontján ott a vadhús- « a trófeaértékesítés, a va­dásztatás - mint üzletág.- Feldolgozott termékek?- Egyre növekvő a hányad, mondhatom, igen jó a keres­let a szigetvári üzemünk kész bútorfelületei iránt: az idei Piacot is meglelték már. Több exportbővítő hitelünk volt és 'ran. Vállalati stratégiánk: biz­tosítani a megélhetést a 2500 fos kollektívánknak, ehhez egy- re nagyobb nyereségre van szükség, a nyereség pedig a tőkés exportból jön. A tavalyi 158 milliós tiszta haszon 90 százalékát az export hozta. S ■tt hívnám fel a figyelmet egy érdekes ellentmondásra: mind- °zek ellenére a hazai árbevé­tel kétszerese volt az export­árbevételnek I- Meg lehet-e őrizni 1989- ben ezf a pozíciót? ' — Szeretnénk. Harmincöt fo­rintból ^hoztunk ki 1 dollárt, összesen pedig hétmilliót. Nem lesz könnyű az ismétlés. De néhány termelésbővítő beru­házás garancia. Hosszúhetény- ben a közelmúltban kezdte termelését egy, évi 160 000 négyzetméternyi parkettát elő­állító egység; olasz gépekkel. A vajszlói fűrészüzemünk 30 milliós beruházással bútorléc- üzemet épít; áprilisban star­tolhatnak. Dolgozunk a szi­getvári bútorüzem mintegy 25 százalékos kapacitásbővíté­sén . . .- A külföldi vásárlók?- Osztrákok, olaszok, nyu­gatnémetek, svédek, jugoszlá­nak. Lehet, hogy keményen fogalmazok: az erdei vadká­rokat ez ideig a dolgozóink „zsebéből” finanszíroztuk. Döntöttünk: e mecénás sze­repnek vége, aki vadászni akar, fizessen!- Ezek szerint az állás­pontjukat nem mindenki lo­gadla el.- Nem.- Éri Önöket egyéb kritika is. Éppen a tarvágások miatt, miszerint a talajok erodálása miatt önök is felelősek.- Nem szeretek magyaráz­kodni. Bizonyíthatom, hogy tisztességesen gazdálkodunk, A vállalat korszerű szigetvári bútorüzeme vök... De hadd mondjam: a piac eléggé kegyetlen tör­vényei bármikor összedönthe- tík az álmainkat. Még ha igen jó minőséget és pontos szál­lítási határidőket is garantá­lunk.- Visszatérve a nyereségre: Önök a napokban a vadász- társaságokkal állnak csatá­ban. Miért? — Országosan egyértelmű, hogy a nagyvad a területek eltartó-képességéhez mérten elszaporodott, s ebből jelen­tős mezőgazdasági és erdei károk származnak. Ez tovább nem tartható. Birtokunkban négy rezervátum van a me­gyében, ez a baranyai vadász- terület durván 20 százaléka. Saját rezervátumainkból éven­te 1000-1100 szarvast lövünk ki, s emiatt komoly kritikát kapunk a vadásztársaságoktól. Ugyanakkor 12 vadásztársa­ságnak adunk bérbe területet, s szerződéseinkkel a bérbe adó jogán a nagyobb vad- kiövésre szeretnénk rábírni őket. Ami ugye, a tetemes - milliókban mérhető - vad­károkat csökkentené. Ezt a MAVOSZ ülésén exponál­tam. Ha másként nem megy, a bérletet fölmondjuk, s át­adjuk bérkilövő társaságok­szakszerű munkát végzünk, amiből a megyének erózió­problémája nem volt, s nem is lesz. Á vágások utón szin­te azonnal ültetünk, pótoljuk az erdőt.- Hány levelet kapott már ön a „zöldektől"?- Egye* sem. Nekünk előre, 30 évre elkészült a gazdálko­dási-vágási ütemtervünk, s állíthatom, hogy itt a Me­csekben, az utódainknak is lesz erdejük. Talán szebb - értékesebb -, mint a mai. Pél­dául: a cser helyére több esetben tölgyet ültetünk, ér­tékesebbé tesszük a domb­oldalt. Persze, ezzel nem azt mondom, hogy kritikát nem kapunk.- Miről beszélgethetnénk 1989 végén?- Kemélem arról, hogy a köz - és természetesen a gazdaság - érdekei érvé­nyesültek. Ez számunkra leg­alább 10 százalékos terme- lésnövelést-értékesítést és re­mélem, majd több nyereséget is jelent. Úgy tudom, a Bólyi Kombinát mögött mi vagyunk a legnagyobb adófizetők a megyében. Pozíciónk megtar­tásával közérdeket is szolgá­lunk. Kozma Ferenc Nem kell a telefon Szigetváron és környékén? Tavaly júliusban Szigetvár és környékének jobb telefonellá­tása érdekében erre a terü­letre is kötvényes akciót hir­detett a Magyar Posta. Ma úgy tűnik: elsietett volt az in­tézkedés, a másutt kedvezően fogadott kötvényes fejlesztés ezen a vidéken megfeneklett. Miközben a Pécsi Postaigaz­gatóság mintegy 100—120 millió forintot már elköltött a beruházásra, az értékpapírok java része még gazdára vár. Szigetváron és a telefonel­látás szempontjából hozzátar­tozó 67 településen a terve­zett 40 millióból egyelőre alig 13 millió forint értékű köt­vény fogyott, s gond van a ta­nácsi koordinólású pénzekkel is. A statisztika szerint eddig 509 ilyen postai értékpapírra akadt vevő. Szigetváron pél­dául mindössze 254 kötvényt adtak el, ami azt jelenti, hogy a nyilvántartott várako­zóknak február végéig még a fele sem jelentkezett, holott a lehetőségekről minden érin­tettnek külön értesítést küld­tek. Sőt, a szervezésben részt vevő postások a jelentkezők után fejpénzt is kapnak. A szigetvárinál is kedvezőt­lenebb a helyzet azokon a környező településeken, ame­lyeket a városhoz hasonlóan szeretnének bekapcsolni a belföldi és a nemzetközi táv­hívásba. Az érintett több mint félszáz község közül huszon­hétben egyetlen kötvényt sem vásároltak, huszonkét faluban 1-2, tizenháromban pedig 3— 10 fogyott és mindössze öt olyan volt, ahol ennél többet vettek. (Dobszán például ti­zenegyet, Nagypeterden tizen­hármat, Felsőszentmártonban húszat.) A megkezdett beruházást már nem lehetett leállítani, de ha nem változik az érdek­lődés, könnyen előfordulhat, hogy egy-egy korszerű kétszá­zas központban mindössze 5— 10 előfizető „lézeng” majd, miközben másutt százak áll­nak sorba telefonért. A má­sik veszély: ha nem jön ösz- sze szükséges pénz, a beru­A baranyai ellátottság alig Jobb az országosnál házók kénytelenek lesznek ol­csóbb megoldásokat válasz­tani, ami majd a későbbi fej- , lesztéséknél jelent hátrányo­kat. Szigetvár és góckörzetének fejlesztése 230-250 millió fo­rintba kerül. Az összeget azért ■nem lehet pontosan tudni, mert a folyamatos áremelke­dések hatásaként a bekerülé­si költség is emelkedik. Ezt a beruházó még elviselné, de azt mór kevésbé, hogy a la­kossági és tanácsi forrásból beígért milliók nem akarnak összegyűlni. A hiányzó forin­tokat a posta kénytelen lesz más munkáktól elvonni, kö­vetkezésképpen a másutt ter­vezett fejlesztéseket nem tud­ják majd maradéktalanul megvalósítani. A tervek szerint Szigetvá­ron egy olyan háromezres te­lefonközpontot hoznának lét­re, amik azon kívül, hogy ki­szolgálná a körzetet és lehe­tővé tenné az országos háló­zatra való rácsatlakozást, még 1800 fő-, illetve 1200 ikerál­lomás bekötésére is lehetősé­get nyújtana. Sőt, a körzet­hez tartozó 67 településen lét­rehoznának olyan központo­kat, amelyek segítségével megszüntethető lenne a tér­ség elzártsága a világtól. Hogy mibe kerül a kurblis telefonokat felváltó korszerű tóvhívásos rendszer? A háló­zat megépítése a kistelepülé­seken jóval drágább, mint a városokban, ennek ellenére egy-egy kötvényért itt sem kérnek többet, mint például korábban a megyeszékhelyen. A vállalatok, üzemek, vagy szövetkezetek 100 000 forin­tért, a magánszemélyek 25 ezerért juthatnak kötvényhez. Ez azonban — állítja a pos­ta - nem kidobott pénz, hi­szen az összeget valójában csak kölcsön kérik. A Magyar Posta a befize­tett forintok ellenében azt vállalja, hogy a műszaki le­hetőségektől függően 1991. július 31-ig egy fő-, vagy ikerállomást szerel fel a köt­vényes által meghatározott helyen. Az új telefon felsze­relésekor az előfizető kedvez­ményes beruházási hozzájá­rulást fizet. Ha az illető ma­gánszemély és főállomást ka­pott, hatezret, ha ikertelefont négyezret, de nem a kötvény összegén felül, hiszen a pos­ta addigra már megkezdi a törlesztést. A posta egyébként a ko­rábbi 7 százalékos kamattal szemben a mostani kötvények utón 9 százalékot fizet. Ezt sokan kevésnek tartják. Ám ha az alacsonyabb összegű beruházási hozzájárulást is figyelembe vesszük, mindjárt kedvezőbb a helyzet. Aki köt­vényt vásárol a fejlesztésre ki­jelölt területen, mindenkép­pen olcsóbban és gyorsabban juthat telefonhoz. Míg má­sutt a várakozási idő tíz év körül van, itt minden kötvé­nyes három éven belül ké­szülékhez jut. Ha a szigetváriak és a környékbeliek mégis úgy dön­tenek, hogy szükségük van korszerű telefonokra és ezál­tal gyorsabb, megbízhatóbb kapcsolatra a külvilággal, 3800 új készülék bekötésével számolhatnak. Ha elfogynak a kötvények és ha mind össze­gyűlik a pénz, ennyire lesz elegendő. Ami persze nem jelenti azt, hogy ez túlmére­tezett beruházás, hiszen az ellátottsági mutató alig lesz jobb az országos átlagnál. Baranyában jelenleg 7,4 tele­fon jut 100 lakosra, a sziget­vári fejlesztés mindössze 3 tizedet javíthat ezen. Ferenci Demeter Kertbarátok érdekvédelmi tanácsa Baranyában Hatvanezer család foglal­kozik Baranyában mezőgaz­dasági kistermeléssel: a sző­lő, gyümölcs, zöldség és a legkülönfélébb állattenyész­tési ágazatokban. Ha a csa­ládtagokat is beszámítjuk, 200 000 ember szerzi jöve­delmét mezőgazdasági kis- áru-termelésből. Ennek 'a nagy létszámú termelőszek­tornak - országosan 1,5 mil­lió család - mind a mai na­pig nincs országos érdek­védelmi szervezete. Ezért az alakulóban levő Mezőgazda- sági Komarában a tsz-ek és állami gazdaságok érdekvé­delmi szervezetei mellett he­lyet kell hogy kapjanak a mezőgazdasági kisvállalko­zók, illetve azok érdekképvi­selői is. Az alapelv nagyon helye­sen az, hogy a leendő kis­termelői érdekvédelem ne fe­lülről, hanem alulról épít­kezzen. Az a jó, ha először egyes tájegységek, megyék hozzák létre szervezetüket. E téren Baranya lépte meg az első lépést. A HNF Siklósi Kertbarát Klub kezdeménye­zésére február 20-án Pécsett, a HNF Baranya Megyei Szék- házában hatvan kistermelő megalakította a Mezőgazda­sági Kistermelők Baranya Megyei Érdekvédelmi Taná­csát. önkéntes szervezet, amelybe egyéni termelők, a kertészet és az állattenyész­tés területén működő közös­ségek - szakcsoportok stb. léphetnek be. Az alakuló ülésen ideigle­nes alapszabályt fogadtak el, amely kimondja, hogy az Érdekvédelmi Tanács a me­zőgazdaság általános érdek- védelmi szervezetének létre­jöttéig végzi munkáját és te­vékenységével segíti a szer­vezet megalakulását. A meg­alakulás célja a tagok ér­dekegyeztetése, a termelési és értékesítési feltételek ja­vítása. A tervezet tevékenysége sokrétű. Évente konzultatív tanácskozást hív össze a kis­termelői problémák megisme­résére. Egyeztető tárgyalást folytat a vásárló, ellátó és értékesítő vállalatokkal a fe­szültségek feloldására és ter­melési orientáció érdekében. iKözreműködik a kialokuló árak képzésében s azokról a termelőket tájékoztatja. Ér­dekegyeztetést folytat pana­szos vagy vitás ügyekben. Jogsegélyt és jogi tanácsot ad tagjainak. Ezenkívül ren­dezvényeket, tanfolyamokat, bemutatókat és borversenye­ket szervez. Foglalkozik min­den olyan témával, amelyet a testület, illetve a termelők jelentős része igényel. A Kistermelői Érdekvéde:- mi Tanács esetenként, vagy meghatározott időben átte­kinti a kistermelés helyzetét, problémáit. A panaszok ki­vizsgálására külső szakértőt is igénybe vehet. Az alakuló ülésen ideigle­nes vezetőséget és 17 fős tanácsadó testületet válasz­tottak. Az ideiglenes vezető­ség tagjai Balázs János, dr. Horvay Viktor, Horváth Sán­dor, Nagy Ferenc és Stein- höller Károly. A tanács ideig­lenes elnöke Balázs János, titkára Steinhőffer Károly. A végleges alapszabályt az országos tanács megala­kulása után, előreláthatólag májusban fogadják el. Ekkor választják meg a végleges vezetőséget is. Az ügyeket átmenetileg a Baranya Me­gyei Népfront Geisler Eta utcai székházóban intézik, vagy telefonon a 11-399-es számon, ahol Steinhőffer Ká­roly titkár fogadja az érdek­lődőket. — Rné — Fotó: Läufer László A szentlászlói határban dolgoznak a posta hálózatépítői xoiiieiiyokciii

Next

/
Thumbnails
Contents