Dunántúli Napló, 1989. március (46. évfolyam, 60-90. szám)

1989-03-07 / 66. szám

1989. március 7., kedd Dunámon napló 3 Megélhetési gondok - szabadabb légkör Mit állít a Baranya megyei közvélemény- kutató csoport a felmérésében ? Egyre többet hallatja hangját a Baranya megyei kőivé- leménykutató csoport; legutóbb a megyénk politikai hangú- latáról-arculatáról készítettek tükröt. Többször is átolvasva jelen­tésüket, (megfogalmazhatom, hogy jószerivel visszaigazolták mindazt, amit a politizáló-ér- deklődő ember valahol mé­lyen sejt is, legföljebb a mu­níciók híján nem fogalmazza meg ilyen pregnánsan. Misze­rint rendkívül sokszínű, ha úgy tetszik, pluralisztikus íté­leteket alkotunk mindennap­jainkról, 'ki-ki informáltságá­nál, érdeklődésénél, helyzeté­nél fogva másban látja a dolgok lényegét. A felmérés alapján - 1 ez­relékes reprezentatív minta nyomán járták a kérdezőbiz- tosdk a találomra kiválasztot­takat -, kialakult képről sze­retnénk néhány lényegi kér­dést felvillantani. Előrebo- csátvo: a politika alakítói számára fontos e közvéle- ménytiikör, fvisz felvillant bi­zonyos tendenciákat, melyek túlmutatnak az anyag pillanat­nyi aktualitásán. Végezetül fontosnak tartom kiemelni -, nehogy szemrehányást kapjak ° közvéleménykutató teamtől ~ hogy 'kiindulási pontjuk kapcsolódott az MSZ'MP Ba­ranya megyei 'Bizottsága azon törekvéséhez, melyről a szom­bati lapszámunkban részlete­sen irtunk. Azaz: képet kap­ni a megyénkben működő kü­lönböző politikai-társadalmi mozgalmak, fórumok „erejé­ről", megítélésükről. így lett aztán az anyag átfogó címe: .¿Baranya megye közvéleménye az alternatív szervezetekről.” 1988 legfontosabb jelenségei Vajon a válaszadók mit tar­tanak az elmúlt esztendő leg­fontosabb változásainak, figye­lemfelkeltő jelenségeinek? E kérdést érdemes önmagunk­nak is feltenni r Vajon így latjuk-e? Első helyen a gazdaság ÓH; válságának ránk hulló csapósaival. Elsősorban a megé/hefésí gondok súlyosbo­dása, az áremelkedés, a bé­rek reálértékének csökkenése, életszínvonal tartós süllye­dése foglalkoztatja az embe­reket. Ezt követi a politikai megújulással, a demokratizá­lódással összefüggő, jelentős részben kedvező vélemények« csdkra, melyben öröm a párt változást igénylő törekvése, a jogállamiság felé való Igyeke­zet, a kormány és a parla­ment megújuló munkája és ál­talában a nyíltabb közélet, a szabadabb légkör. Bár tegyük hozzá: az alapvető bizakodás mellett megjelenik a vissza­rendeződéstől való félelem. Az o'k a köz nyelvén: megint csak sok a beszéd és a cse­lekvés késik! Ezek után a témánkénti rangsor: 1. Áremelkedés, infláció. 2. Az ország gazdasági helyze­te. 3. Munkanélküliség. 4. A személyi jövedelemadó. 5. A bányászat helyzete. 6. Az er­délyi menekültek helyzete. 7. Az ófalui hulladéktemető megépítése. 8. Az új politikai szervezetek megalakulása, mű­ködése. 9. Különféle tünteté­sek. E kialakult sorrend bizo­nyít: a napi megélhetési gondok érdeklődésünk közép­ponti témái. Oj politikai szervezetek A felmérés második egysége azt próbálta kideríteni, hogy vajon a válaszadók hallottak-e arról, hogy új politikai szer­vezetek alakulnak-olakultak az országban, a megyében, meg tudják-e nevezni e szerveze­teket, ismerik-e törekvéseiket, programjaikat? A szervezetek országos megalakulásáról a -megkérde­zettek 77 százaléka tudott, baranyai létezésükről’ csak 28 százalék. Átlag felett tájéko­zottak a középkorúak, illetve az iskolai végzettség növeke­désével javul a tájékozottság. Pl.: a közép- és felsőfokú végzettségűek 94—96 százaléka hallott az alternatív mozgal­makról. Általánosan megálla­pítható: kevesen_ ismerik-e szervezeteket név szerint, prog­ramjaikról mit sem tudnak. A legismertebb szervezetnek a Magyar Demokrata Fórum bi­zonyult -, az összes megkér­dezettek 20 százaléka emlí­tette meg név szerint. Sorban utána a Kisgazdapárt, a FI­DESZ, az Új Márciusi Front, a Szociáldemokrata Pórt, majd a Cserkész Szövetség kö­vetkezett. A megyében hasonló a helyzet —, itt is a Demokrata Fórum vezeti a sort —, de lé­nyegesen kevesebben tudtak a kérdésre igenlő választ ad­ni. Arra a kérdésre, hogy mit akarnak, mivel foglalkoz­nak az alternatív szervezetek, a közvéleménykutatásban résztvevők 61 százaléka nem adott választ, de akik meg­próbálták a „lehetetlent”, azok is rendkívül eltérő, nagy ismerethiányról árulkodó vá­laszokat sorjóztattak. A né­hány válaszadó szerint alté - natív szervezetek a többpárt­rendszer létrehozására, széles­körű demokráciára, ellenőrzés­re, közmegegyezésre, a hata­lom megosztására, valamint az MSZMP-vel partneri viszonyra törekednek. Rokonszenvesek-e az alternatívok? Az elemzésben megállapít­ható: miközben az új .politi­kai szervezetek iránti érdeklő­dés viszonylag alacsony szintű, a velük szemben kialakított viszony jóindulatú várakozást, mintsem elutasítást tükröz. Létüket jónak tartja a meg­kérdezettek 45 százaléka, töb­ben bizonytalanok vagy nem válaszoltak, s mindössze 14 százalék szerint rossz, illetve politikailag zavart keltő e szervezetek léte, működése. Itt is változó a korosztályo: álláspontja. A megkérdezettek 58 százaléka egyetért azzal, hogy „az ilyen szervezetek is kellenek a politikai demokrá­cia fejlődéséhez", s a leg­nagyobb arányban helyesli ezt a 30 év alattiak tábora, il­letve azok, akik magasabb iskolázottúak, szellemi foglal­kozásúak. S mindössze 1 szá­zalék nem ért azzal egyet, hogy e szervezetek munkójó- ról-törekvéseiről a tömegkom­munikáció — tv, rádió, napi­lapok, folyóiratok - tájékoz­tatnak, informálnak, véleményt alkotnak. Szintén a toleran­ciát és a nyilvánosság iránti igényt jelzi, hogy a megkér­dezettek kétharmada szerint helyes, ha az alternatív szer­vezetek hírlapokat, újságokat jelentessenek meg, s mindösz- sze 9 százalék szerint kéne ezt megtiltani. Többpártrendszer - MSZMP A felmérés megvizsgálta, hogy a politikai viszonyok gyors változásai között ho­gyan látja a közvélemény az MSZMP vezető szerepét és az esetleg létrejövő új pártok hatását a politikai helyzetre. A legáltalánosabb tapasztalat: a közvélemény háromnegyed része elképzelhetőnek tartja, hogy belátható időn belül új pártok alakulnak Magyaror­szágon, s hogy ez nem okozna semmiféle hátrányt a politikai viszonyokban, s elősegítené az ország gazdasági-társadal­mi gondjainak megoldását. Persze: 13 százalék szerint ez zavarná a kibontakozást! A közvélemény úgy látja, hogy az új pártok léte nem veszélyeztetné az MSZMP ve­zető szerepét (61 százalék), sőt többen úgy vélik, hogy erősödne az. (18 százalék!) Ugyanakkor jelentősen foglal­koztatja az embereket a több­pártrendszer kérdése. (76 szá­zalék.) Az MSZMP politikájában az emberek helyeslik a szociál­politikai kezdeményezéseket; a Nyugat felé tartó nyitást; az országos pártértekezlet meg­állapításait; a pluralizmus el­fogadását; az alternatív moz­galmaik engedélyezését; a sze­mélyi változásokat. Nem he­lyeslik — sőt helytelenítik - az adó- és árrendszert; Bős- Nagymarost; a megalapozat­lan ígéreteket es a „román kédés" intézésének folyamatát. Milyen a hangulat? Végezetül néhány szót az ország és benne a megye politikai hangulatáról. Érde­kes: 'a Népességnyilvántartá Hivatal adataiból a számító­gép segítségével véletlensze­rűen kiválasztott 1 ezrelékes megkérdezett! kör valamivel jóbbnak tartja a baranyai, mint az országos helyzetet. Persze mindez relatív: Az or­szágos közérzet 48 százalék szerint nagyon rossz, a megyei 38 százalék szerint nagyoi rossz. Kozma Ferenc Hátrányban az aprófalvak A Bajcsy-Zsilinszky utcai mezőgazdasági szakboltban jó a vető­magellátás Késik a vetőmag Gond van az idén a kerti - mag-forgalmazással. Mintha lelassult volna a kereskede­lem. Más években január vé­géig kiszállították a tasakolt magvakat a lakosságnak, s ha a vetési időket nézzük, ez lenne a dolgok rendje. A mi­nap a Vetőmag Vállalat veze­tője Budapesten úgy nyilat­kozott, hogy pénzügyi okokból az idén az 50 millió tasak la­kossági vetőmagot csak feb­ruár végére, március elejére tudják a boltokba ^eljuttatni. Mi a helyzet Dél-'Dunántú- lon? 'Hogy érinti mindez Ba­ranya kistermelőit, s, mik azok a pénzügyi Okok, amelyekre az illetékes hivatkozott? A Vetőmag Vállalat dom­bóvári területi központjában, Gábos Attila kereskedelmi osz­tályvezetőnek tettük fel a kérdést. — Nem jön a tasak Ré- déről, ugyanis az egész or­szág részére a Komárom me­gyei Rédén a Vetőmag Vál­lalat üzemében végzik á tosa- kolást. Réde kapacitása 50 millió tasak, ami megfelel a lakossági igényéknek. Köztu­dott, hogy a vetőmag egy év­re leköti a pénzt. Ha egy ta- sakra 8 forintot számolunk, 50 millió tasaknál 400 milliót, ez 20 százalékos kamat mel­lett 80 millió forint kamatfize­tést jelent, Tavaly még csak 10 százalék volt a komat, most a duplája. Ez a pénzügyi háttér a késedelem oka. Lehetséges, hogy a magas bankkamat miatt az idén ké­sőbb vetnek a gazdák, s a fogyasztók később jutnak a primőr zöldségekhez? Egyes zöldségféléknél úgy tűnik, ez mór elkerülhetetlen. Dombóvár például február közepéig egyetlen tasak fejeskáposzta- magot nem kapott, követke­zésképp, nem is tudott a bol­toknak szállítani. Baj van a hagymomaggal, o pasztinák- kal és a lucernával is. Az im­port magvakról nem is szól­va. Ezek a külföldi magvak február 15-én érkeztek be, s három héten belül hem kerül­nek ki a boltokba. Akkor is csak a nagyobbakba külde­nek. A sásdi, szigetvári járás aprófalvasban, ahol 20—30 tasak a bolti igény, a Vető­mag Vállalat nem pepecsel. Az aprófalusi termelő két ta­sak sárgarépa- és petrezse­lyemmagért utazzon csak szé­pen be a legközelebbi vá­rosba. Többe kerül a busz­költség, mint a mag. Mindazonáltal a vetőmag 80 százaléka már kint van a bolti hálózatban. A területi központban kapott információ szerint a Vajszló környéki dinnyéseket kielégítették, Ko- vácshídára és Bogádmind- szentre 13 kiló dinnyemagot szállított ki a vállalat. A még hiányzó 20 százalékot március elejére ígérik. Az árutermelő kertészek ré­gi óhaja, hogy nagy kiszere­lésben juthassanak a kerti­maghoz, ne kelljen pór gram­mos tasakokkal bíbelődniük. Kérésük az idén mór telje­sül, sok örömük azonban nem lesz benne. Kilós és fél kilós egységcsomagok ugyanis nin­csenek. Az a kistermelő, aki 70 deka petrezselyemmagot szeretne elvetni,- amúgy sem vesz egy kilót, hogy 30 deka a nyakán maradjon —, jövőre már csökken a csíhaképesség —, annál is inkább, mivel 10 deka petrezselyemmag ára 530 forint. Ha nem akar ta- sakoltat venni, akkor be kell jelentenie kívánságát a Vető­mag Vállalat lakossógellátó csoportjához, ott külön lemé­rik, kiszerelik részére, ami átlag 7—10 napot vesz igény­be. Előfordul, hogy a spenót feliratú tasakban lévő magból sóska kel ki a termelő leg­nagyobb bosszúságára. Ilyen esetben jogos a reklamáció, és a következő évben a vál­lalat a kistermelőt kártalanít­ja, nem pénzzel, hanem in­gyen vetőmaggal. • — ITné — 4 munkák jelentős részét versenytárgyaláson nyerik el Tőkeerő és versenyképesség , É ma?? ^ , , __ e9 fifc jelentős munkája Pécsett, a Rákóczi út 50-es mu felújítása Jó éu-* . • dík i Zart mC9Vénk mó- lót. Hozták a tervezett 320 6hrezet ápítőipari milliós árbevételt és termelést, |Qgo ,e\ 0 Baranya Megyei a tervezett 16 milliós nyere­es Mélyépítő Válla- ségüket 20 millióra feltornáz­ták. Bértömegben az engedé­lyezett 2,5 százalékot fejlesz­tették, de mivel a fizikai lét­számuk 50-60 és az alkalma­zotti állományuk 10 dolgozó­val csökkent, így a bérszínvo­nalukat összességében 10 szá­zalék körüli értékkel tudták növelni. Életképességükre jellemző, hogy egész évtífen önfinanszí­rozók voltak, tehát banki hi­telek nélkül dolgoztak, sőt 50 millió forintjuk van tartós be­tétben, illetve részvényekben. Dr. Kukái Tibortól, a válla­lat műszaki igazgatóhelyette­sétől tudom, hogy őket is érinti a beruházói pénz szű­ke, ami egyre inkább jellemzi a kivitelező építőipart. Egyre nehezebb munkához jutni, il­letve a versenytárgyalásokon egyre keményebb feltételek mellett kell egymással versen- geniök az építő szervezetek­nek a talponmaradásukért. — Mind kevesebb a közvet­len kivitelezési megbízás és a munkák mind nagyobb hánya­dát kell elnyernünk verseny- tárgyaláson — mondja dr. Ku­kái Tibor. - Mig 1988-ban ez az arány nálunk 55—60 szá­zalékot tett ki, az idén már megközeliti a 70 százalékot. Erre az évre már így is ki­töltött a teljes kapacitásunk, illetve csak mélyépítési mun­káknál tudunk még vállal­kozni. Terveznek újabb korszerűsí­tést is?- Kisebb alkalmazotti lét­számmal kívánjuk még rugal­masabbá tenni az irányítást — mondja a műszaki igazga­tóhelyettes. - Tízszázalékos hatékonyságnöveléssel számo­lunk. Ez a szabályozórendszer szerint 5 százalékos bértö­megnövekedést tesz lehetővé, ami a létszámcsökkenés hatá­sával együtt 10 százalékos bérszínvonal emelkedést je­lenthet. Idén is önfinanszíro­zó gazdálkodásra törekszünk és a szabad pénzünket tartós betétben és részvényekben kí­vánjuk kamatoztatni. Tavaly folytatták a volt me­gyeházé teljes felújítását, me­lyet idén augusztusban vég­leg befejeznek. Ugyancsak fo­lyamatosan dolgoznak a Vá­rosi Tanács Hivatalának Kos­suth téri épületén, a III. üte­met idén fejezik be. A ta­valy kezdett Rákóczi út 50. számú ház teljes felújításával idén végeznek. 1988-ban át­adták a mohácsi tűzoltólak­tanyát, a szigetvári üzletköz­pontot, a harkányi Hegyvidék Üdülőszövetkezet I. ütemét, bővítették a mohácsi Szak­munkásképző Intézetet. Ez évben; átadják Mohá­cson a Szék- és Kárpitosipari Rt. új kárpitos üzemcsarnokát, a Harkányi Gyógykórház me­dencecsarnok épületszárnyát, a harkányi Hegyvidéki üdü­lőszövetkezet II. ütemét, a Pannónia Sörgyár új rak­tárépületét, elvégzik a Sziget­vári Városi Tanács homlokzat- felújítását és építik a sziget­vári mozitömbben a 32 laká­sos OTP társasházat. Kezdik, illetve folytatják a Gabona­forgalmi pécsi korpaüzemét, a pécsi Hullámfürdő új öltöző­zuhanyozó épületét, folyama­tosan építik a máriagyűdi szo­ciális otthon új szárnyát és megkezdik a siklósi tűzoltó laktanya I. ütemét. Murányi László Asztalon megyénk politikai tökre; vélemények az alternatív szervezetekről

Next

/
Thumbnails
Contents