Dunántúli Napló, 1989. március (46. évfolyam, 60-90. szám)

1989-03-06 / 65. szám

1989. március 6., hétfő Dunántúli napló 5 A döntéshozók felelősségéről Interjú Bánffy Györggyel Bánlly György színművész, országgyűlési képviselő nem­rég felszólalt a Parlament kulturális bizottságában til­takozva az ellen, hogy a Pécs Városi Tanács „csök­kenti vagy esetleg meg is szünteti a színház anyagi tá­mogatását”. Megszüntetés­ről természetesen nincs szó és a csökkentésre is csak javaslatok hangzottak el, de Bánffy György szenvedélyes szavai az érdekeltek figyel­mét ráirányították a magyar színházak működését nehe­zítő szemléletre. Budai laká­sán kértünk interjút a mű­vésztől.- A pécsi színházban el­töltött sikeres évei iránt ér­zett nosztalgia indította a nyilatkozatra, vagy felkérte önt valaki az ügy támoga­tására?- Pécshez szép emlékek fűznek, ahogyan erről a DN Panoráma márciusi számá­ban is szóltam, de itt most nem erről van szó. Egy ál­talános riadalom fogott el engem is és másokat is az értelmiség, a kultúra szere­pének leértékelődése miatt. S amikor olvastam a Ma­gyar Nemzetben a Pécsi Nemzeti Színház, a szimfoni­kus zenekar és a Nyári Szín­ház igazgatójának jajkiál­tással felérő levelét, úgy éreztem, szólnom kell.- A különböző kultúrael­lenes, művészetellenes javas­latok nem véletlenül szület­nek országszerte. Az elmúlt évtizedekben a politika tu­datosan az értelmiség ellen nevelte a társadalmat, s bár szavakban támogatta, való­jában lefokozta a művésze­tet. Olyan emberek dolgoz­tak a kulturális élet irányí­tásában, akik nem támasz­kodtak gyakorló alkotóművé­szek, hozzáértő közgazdá­szok véleményére. A világ minden fejlett országában a gazdasági felemelkedést az oktatásra, tudományra for­dított fokozott figyelem és felemelt költségvetés előzte meg. Mondjuk, Dél-Koreában a nemzeti jövedelem 37 szá­zalékát kapja a kulturális sz*éra.- Az oktatás elsődleges­ségét hangsúlyozzák azok a mérnökök és közgazdászok is, akik az iskolára a művé­szetektől is elvennék a pénzt.- Nem hibáztatom őket — fiatalok, ilyen szellemben nevelődtek: ennyi ráfordítás, ennyi haszon. Csakhogy ha­mis alternatívát kínál ez az új, szomorú demagógia: színház vagy iskola - zene­iskola vagy kórház. Ha a művészeti nevelés, a kultúra iránti érzékenység nem szí­vódik fel általában a társa­dalmi élet hajszálerein az amberekbe, akkor nem ka­matozik jól a műszaki, köz- gazdasági tudás sem. A dél­koreaiak 37 százalékában nemcsak az oktatás van: a zeneiskola is. Akik nem lát­ják ezt be, azok azt segí­tik, hogy Magyarország kö­zép-afrikai szintre fejlődjön vissza. Ezt a veszélyt látom erősödni az országban, így került sor a pécsi eset kap­csán arra, hogy - amire még nem volt példa a mos­tani Országgyűlés történeté­ben — felhatalmaztuk a saj­tóirodát egy tiltakozó közle­mény kiadására. A felelős­ségre szerettük volna ráéb­reszteni minden döntéshozót és gondolkodásirányítót.- M/'re készül most Bánlly György?- A József Attila Színház­ban március 11-én lesz A hős és a csokoládékatona premierje. Főpróbahéten lesz tehát az Országgyűlés. Reg­gel az ülésteremben kezdek, aztán főpróba bolgár őrnagyi egyenruhában, az ebédszü­net végére éppen visszaérek a parlamentbe - öltönyben. G. T. A lakossági igényekhez alkalmazkodnak Megalakult a Képcsarnok Kft Egymillió forintos induló tő­kével alakult meg a közel­múltban a Képcsarnok Kft, a Képcsarnok Vállalat első kor­látolt felelősségű társasága. A megalakulás az első lépése volt a vállalat önállósodási tö­rekvéseinek. Tervük ugyanis, hogy leválnak a Művészeti Alaptól és a jövőben önállóan gazdálkodnak, jobban kiszol­gálva így a lakossági igénye­ket. Jelenszky István baranyai üzletszervező mondta el, hogy eddig az Alap közvetlen irá­nyítása alatt álltak és kizáró­lag azokat a műtárgyakat for­galmazták, amelyeket ők meg­szabtak. Mindennek az volt a hátulütője, hogy a művészeti koncepció háttérbe szorította a valós vásárlói kívánalmakat, így az idők során rengeteg el­adhatatlan műtárgy halmozó­dott föl, amelyek most nemze­ti vagyonként a Nemzeti Galé­ria raktáraiban porosodnak. A kft elsősorban ezt akarja ki­védeni, mégpedig úgy, hogy a vásárlóréteg ízlését veszik fi­gyelembe a festmények, grafi­kák, szobrok beszerzésénél. A kft-nek megvan erre a meg­felelő szakembergárdája, olyan üzletkötők csoportja, akik tisz­tában vannak azzal, ml az, omi manapság eladható. így például, a mai kortárs művé­szek közül a legkapósabbak: Fodor József, Csikós András, Lelkes István, Várkonyi János, Tokács Zoltán, Ugocsai Antal, Hévízi Éva - hogy csak né­hányat említsünk. Az ő mű­veikből (is) rendezi meg a kft első kiállítását március 18-án Bolyban, majd ezt követi már­cius 30-án Mohács és április 15-én Újpetre, de a későb­biekben igyekeznek a legki­sebb baranyai községekbe is eljutni. A jelszavuk: mozgé­konyság és hatékonyság. A kft olyan szolgáltatásokat is nyújt, amelyek eddig isme­retlenek voltak a vásárlókö­zönség előtt. A 12-531-es tele­fonszámon bármikor hívhatók: a szakemberek vállalják, hogy lakásokhoz is kimennek, és ott helyben ajánlanak képeket - figyelembe véve a szoba for­máját, a fal színét, a bútorok milyenségét. Továbbá, ha ké­rik, egy megbeszélt időpont­ban a lakáshoz hajtanak egy mikrobusznyi festménnyel, hogy o tulajdonos maga választhas­son ezekből. Ezen túl a kft uránvárosi raktárát bárki és bármikor megtekintheti, és a választott műtárgyat ők haza­szállítják. Fontos tudnivaló még, hogy 3-24 havi részletre is lehet fizetni, ennek csupán egyetlen feltétele van: a ma- gyor állampolgárság. Ó. Zi. Egyre-másra hallani, hogy lakásba, nyaralóba, intézménybe, boltba be­törtek. A zsákmány • remé­nyében elkövetett beha­tolások száma ijesztően növekszik. A rablással okozott kár mellett plusz költséget jelent a helyre­állítás is. E kellemetlensé­gek megelőzéséhez kíván segítséget adni a gyulai VAGYONVILL Kisszövet­kezet, ahol évek óta biz­tonsági berendezések gyártásával, forgalmazá­sával, beszerelésével és állandó fejlesztésével fog­lalkoznak. A pécsi kiren­deltség egész Dél-Dunán- túlt ellátja, Baranya— Tolna—Somogy—Zala me­gyét. — A biztonságra törek­szünk, ezért ahol szükséges ott több körös védelmet épí­tünk ki — tájékoztatott Hosz- szu István, a pécsi kirendelt­ség vezetője. — Az ablakokat, kirakatokat eléktronikus üveg­törés-érzékelővel, hangolt mik­rofonnal látjuk el. Korábban a I um í n rum f ó I i óval dolgoztunk, a fényes csík messziről virí­tott! Az ablak- és ajtónyitás levédése még az első körhöz tartozik. Bent a helyiségben infradetektort alkalmazunk: ez a hőmozgóst érzékeli, még­pedig egy kutyánál nagyobb állat, vagy ember mozgását jelzi. Az infravörös érzékelő százhúsz fokot lát be, tizen­öt—'húsz méter mélységben. Van ennek egy folyosóvédelmi változata, ott a működési ha­tár ötven méter. Az infradetéktor gyártója a VAGY©NVILL-ból kivált In fra technika Kisszövetkezet (elsődleges vásárló maradt a VAGYONVILL). Bencsik Páltól, a VAGYONVILL elnökétől megtudtam, hogy választékbő­vítési célzattal a profi beren­Betörő­riasztók Profi berendezések Svájcból dezéseket készítő svájci FIT - TIH-céggel idén szerződést kötött a gyulai kisszövetkezet: kétszáz méter távolságra érzé­kelő, illetve körlátó infrák, va­lamint kamerás berendezéseik behozatalára. Ha az üvegtörésjelzőt vagy a mozgásérzékelőt valamilyen mádon sikerül kijátszania a betörőnek, akkor a harmadik körben az érintésre, elmozdí­tásra, egyéb hatásra megszó­laló, az értékek egyedi védel­mét szolgáló eszközök lépnek működésbe. A kirendeltség a lakossági megrendelések felé is nyit. A tömbházak lakásainak védel­mét többféle mádon " képzelik el. Például lakásonként egye­di riasztás, esetleg házfel­ügyelőhöz bekötve, de egész lépcsőházakat (négyemele­tesben 15, tízemeletesben 40 lakást) lehetne biztosítani be­törés ellen egyetlen kádzór- ral összekötött riasztóval. Ha a berendezés felszerelésének költségét átszámítjuk lakások­ra, akkor pár száz forintra jő í ki az összeg! A hatszómje- gyes kódzár előnye, hogy o kód könnyen változtatható, természetesen csakis az ille­tékes fér hozzá a beállítóegy- séqibez. Á VAGYONVILL a panel­lakások egyedi ájtóvédelmére áfa nélkül kilencezer forintért rak fel riasztót, de olcsóbbá téhető a megoldás, ha valaki vállalja a beszerelést: csak az anyagköltséget kell ez eset­ben fizetnie. (Négyezer forint körüli összeget —megjegyzen­dő, hogy ennék legalább Riasztóba randa zést javítanak a VA­GYONVILL iiakambaraí Pécsett egy belvárosi butikban négyszerese egy biztonságos ajtó ára!) A riasztó mór fe­szítésre megszólal, tulajdon­képpen elkergeti a betörőt. Ez év második felétől mór igény szerint automata tele- fontávjefzőt is felszerelnek: ha riasztás történik valahol, ak­kor az előre betáplált számot felhívja o berendezés, egybe- szédszintetirátoros készülék pedig közli, hogy mi történt, miért riaszt! L. Cs. K. Pályázati felhívás termelőszövetkezeti elnöki tisztség betöltésére A „B” kategóriás drávasztárai Dráva Gyöngye Mgtsz vezetősége pályázatot hirdet mező- gazdasági termelőszövetkezeti elnöki tisztség betöltésére. A megbízatás megválasztás esetén 3 évre szól, mely a vezetőség jelenlegi megbízatásá­val egybeesik. A pályázatot a termelőszövetkezet vezetőségé hez kell benyújtani, ^ Drávasztára, Kossuth u. 61. A pályázat benyújtásának határideje 1989. március 24. A pályázat elbirálásának határ­ideje 1989. március 31. Pályázati feltételek: büntetlen előélet, legalább főiskolai végzettség, 5 év szakmai gyakorlat. A pályázatnak tartalmaznia kell a pályázó legfontosabb személyi és foglalkozási adatait, részletes önéletrajzot, a munkakör betöltésének feltételeit igazoló okiratokat, a munkaköri feladatok teljesítésére vonatkozó elképzeléseit. A termelőszövetkezet 1602 ha összterületen 11,5 átlag szántó AK értékű földön gazdál­kodik. Összes taglétszáma 245 fő, ebből aktív tag 112 fő. Termelési értéke 35 millió fo- rint/év. Főbb tevékenységi köre: mezőgazdasági termelés és kiegészítéseként könnyűipari tevékenység. A pályázónak részletesebb tájékoztatást személyes megjelenés esetén a ter­melőszövetkezet főkönyvelője ad. Díjazása a módosított 25/1983. (XII. 29.) MÉM számú rendelet szerint történik. Megvá­lasztás esetén szolgálati lakást biztosítunk. A TERMELŐSZÖVETKEZET VEZETŐSÉGE És a többi polgármester? Decemberi ülésén hosszas meditáció utón fogadta el a Pécsi Városi Tanács Végrehaj­tó Bizottsága az előerjesztést, miszerint a Sörház utcát a szó», zadfordulón — 1896-1906 kö­rött - volt polgármesterről, dr. Majorossy Imréről kellene el­nevezni. A tét: ennek fejéiben hagyományozza a városra özv. dr. Majorossy Kálmánná a Kossuth bajos utca 19. sz. ház emeleti nagyszabá jónak a Vas- váry-hagyatékbóI származó be­rendezését. A város a gesztus­sal hasonló adományozások előtt akarta szélesre tárni a kaput. A vb-tagok meditációjának oka volt, hogy az előterjesz­tés részletesen idézte két te­kintélyes szerv - a Baranya Megyei Levéltár és az MTA Dunántúli Tudományos Intézete — ellenvéleményét is. A medi­táció lezárásaként - az elne­vezésen túl állást foglalt a Vb amellett, hogy meg kell álla­pítani Pécsett a védendő utca­nevek körét. A „mostani” Majorossy Imre utca előéletének a megisme­réséhez hívjuk segítségül Mó­dos Józsefet. Az ő „Pécs bel­városának utcanevei" c. tanul­mányából tudjuk, hogy 1722 óta többnyire két részre volt osztva ez az utca: a mostani Kossuth Lajos utcától az Ágos­ton térig, ¡11. onnan a Min­denszentek templomáig. 1864- ig az Allerheiligen, Minden- Szenték, Mrndszent, Minden­szentek elnevezés élt, 1864- ben jelent meg az alsó sza­kasznál a Sörház utca. lévén ott a serfőzde; a felső szakasz akkor Tettye utca lett. 64 év­vel utóbb nevezték el össze­sen 22 esztendőre - először — Majorossy Imréről a Sörház utcát, a felső szakasz pedig visszakapta a Mindszent utca nevet, s ezt is viselte 1964-ig, miközben 1950-ben Majorossyt •Dolores Ibarruri váltotta fel ke­resztanyaként. A Sörház utca tehát a centenáriumkor kapta vissza régi nevét. A kérdés most már az: mi­ért éppen Majorossy Imre a kitüntetett a pécsi polgármes­terek közül? Ti. ő az egyetlen mind között, akinek az emlé­két ez idő szerint utcanév jel­zi. s a többi? A török alóli felszabadulás óta jónéhány bírája, polgár- mestere volt ennek a város­nak, ahol a mostani hetekben * éppen egy újabbnak a meg­választása érlelődik. Vajon a régiek közül ki érdemelne még utcanevet? Erdélyi János minden bizony­nyal; ő a 18. században ki­lencszer volt választott vezetője a városnak. És Lákóczy Mihály is, aki elsőként viselte Pécsett a polgármesteri címet. S nem is akárhogyan! Többször is összeütközésbe került - a vá­rosi érdekeket szem előtt tart­va — a püspökkel. Végül Is megunták az „akadékoskodá­sát, meghurcolták, megfosztot­ták a vagyonától, elűzték a váróiból, nyomorban halt meg. És a többiek?.. . Nehéz fel­adatra vállalkoztunk, amikor Bezerédy Győző helytörténész­szel megpróbáltuk összeszedni a neveket. A szabadságharc utáni Nagy Józsefet említette, aki ugyan Bach-huszór volt, de ő édesgette Pécsre a DGT-t, s ezzel megalapozódott a széntermelés, a város pedig el­indulhatott a feilődés útján. Megjegyzendő: Nagyot emiatt a maga korában sókon és so­kat kárhoztatták. Nem lehet elmenni Aidingjér János mel­lett, aki Majorossy előtt állt a város élén, s említendő a felszabadulás előtti utolsó pol- qármester, Esztergár Lajos, aki­nek jó emlékét őrzi a város. Akárcsak a felszábadulás utá­ni szociáldemokrata Tolnai La­josét. Ennyi név nem sok, s éppen ez jelzi a feladat nehézségét. Ugyanis itt ismét felmerül az a probléma, ami elég sűrűn hallat magáról: nincs egy ösz- szefoglaló Pécs-történet, vagyis nincs egy olyan könyv, amit fel kell csak ütni, s kiolvas­hatók belőle - sók egyéb mel­lett — a polgármesterek is. Pécs történetét részkérdések­ben dolgozták fel eleddig, sok esetben meglehetős alaposság­gal. Sok esetben pedig sem­mi sincs. Ilyen a városi veze­tők emlékezete, ténykedésük leírása is. Erre — mármint a Pécs-történet megírására — kellene vállalkozó. A felszabadulás előtt leg­alább annyi volt, hogy a vá­rosházán létezett a polgármes­terek arcképcsarnoka. 1936-ban pl., amikor dr. Nendtvich An­dor leköszönt a polgármester­ségről, a városi törvényhatósá­gi kisgyűlés javasolta a köz­gyűlésnek, hogy érdemei meg­örökítéséül festessék meg az arcképét a tanácsterem pol­gármesteri galériája számára. Ki (tud róla: hol van ez a galéria? Ami pedig a régi polgár- mesterek utcaneveit illeti: mi­nap a városi párt-végrehajtó­bizottság ajánlotta a pártbi­zottságnak: javasolja a városi tanácsnak a pécsi utcaelneve­zések felülvizsgálatát. Ez alka­lommal helyet lehetne találni néhány érdemes egykori váro­si vezetőnek. Hársfai István Új elnököt választott a VOSZ Palotás Jánost választották Palotás János eddig a VOSZ meg a lemondott Simsa Péter társelnökeként tevékenyke­. , ............................ _ dett. A szombati közgyűlés he lyett a Vállalkozók Orsza- három üj társe|nök személyé­gos Szövetsége új elnökének, ről is döntött.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents