Dunántúli Napló, 1989. március (46. évfolyam, 60-90. szám)

1989-03-01 / 60. szám

1989. március 1., szerda Dunántúli napló 5 Egyszerűbb lesz az ügyintézés A mai naptól már Pécsett, a Munkácsy Mihály utcában is lehet vámoltatni a Nyugatról érkező, különböző életkorú autókat. Laufer László felvételei Adótájékoztató A határidő: március IS. A tanácsi adóhatóságok fel­hívják a lakosság szíves fi­gyelmét, hogy az 1989. I. félévi tanácsi hatáskörbe tartozó adót (magánszemélyek föld­adója, lakosság borforgalmi adója, a házadó, a nem lakás céljára szolgáló építmények adója, a telekadó, a gépjár­műadó) és tehát március 15-ig fizethetik meg adópótlékmen­tesen. A fizetési kötelezettséget az előző évi adómegállapítás alapján kell teljesíteni. A ké­sedelmes teljesítés esetén az adóalany adópátlékot köteles fizetni, melynek mértéke havi két százalék. Az adópótlékmentes fizetési határidő elmulasztása esetén az adóhatóság a behajtást megindítja. Az adóbehajtási költség a) letiltás, foglalás vagy eredménytelen foglalás esetén 5 százalék, de legalább 300 Ft; ^ b) ha a lefoglalt tárgyakat elszállították, illetőleg értéke­sítették, vagy ha az értékesí­tést megkísérelték, további 10 százalék, de legalább 500 Ft. Az adóbehajtási költséget a tartozásnak az adópótlékkal növelt összege után kell fel­számítani. Az adóhatóságok eljuttatták az adófizetők részére az 1989. I. félévi adóbefizetéshez szük­séges átutalási postautalványt. Azok az adófizetők, akik át­utalási postautalvánnyal bár­milyen okból nem rendelkez­nek, a postautalványt a helyi adóhatóságoknál, illetve Pé­csett az ügyfélszolgálati iro­dáknál is beszerezhetik. Az adóhatóságok készséggel adnak részletes felvilágosítást. Baranya Megyei Tanács V. B. pénzügyi osztálya, Pécs Gépjárművek vám­kezelése Pécsett PK födém, EH feszített gerenda A gyártósoron a komlói üzem egy fontos terméke, a falpanelelem Megfelelni a gazdasági kihívásnak A személygépkocsik vámté­teleinek év eleji kedvező vál­tozása alaposan felélénkítette a személygépkocsik magán­importját: február közepéig több mint 2500 autót hoztak be az országba Nyugat-Euró- pából, főleg Ausztriából és az NSZK-ból. A gépkocsik vám­kezelését eddig kizárólag a budapesti 7-es számú vámhi­vatal végezte. Azonban bebi­zonyosodott, hogy a forgalom megfelelő fogadására egy hely nem elegendő. így úgy döntött a Vám- és Pénzügyőr­ség Országos Parancsnoksága, hogy a gépjárművek vámke­zelését decentralizálja. Ennek értelmében március elsejétől a fővároson kívül hét vidéki nagyvárosban, így Pécsett, a Munkácsy Mihály utcai vám­hivatalban (autósbejáró^ a Goldmatk Károly utca felől) is fogadják az autókat. Kende írná ezredes, a Vám- és Pénzügyőrség megyei pa­rancsnoka elmondta, hogy a gépkocsik vámkezelésére fel­készülték, kérése azonban. hogy a Baranya, Somogy és Tolna megyében élő állam­polgárok - tehát azok, akik a vámkezelés szempontjából a pécsi vámhivatalhoz tartoz­nak - előzetesen jelentkezze­nek be telefonon (25-190, 25-444), mert így napra és órára pontos időt tudnak ad­ni, s nem lesz tumultus, feles­leges várakozás. A parancsnok szerint az ed­digi tapasztalatok azt mutat­ják, hogy a vámkezelést ké­rők nem minden esetben ta­núsítanak kellő körültekintést akkor, amikor kocsijukat meg­veszik vagy ajándékként elfo­gadják. így előfordult, hogy Miinnich Ferenc Társaság Szigetváron Február 14-én rneg a lábujj Q Münnich Ferenc Társaság Szi­getváron. Vezetését ideiglenes bizottság tótja el. A társaság első ülését március 11-én dél­előtt 9 órakor tartja a sziget­vári rendezvényteremben. (Szé­chenyi u. 37/1. szám.) Az ülés­re meghívják a társaság tag­jait, valamint azokat. akik munkájában részt kívánnak venni. Előzetes jelentkezésre március 3-án 16.30 órától 18 óráig, március 4-én 8 órától 12 óráig, valamint az ülés előtt a helyszínen van lehe­tőség. a vámkezelésre nem került sor: bár ezeket a személygép­kocsikat devizahatósági enge­déllyel külföldre vissza lehet vinni, illetve értékesítésre fel­ajánlani, utóbbi esetben azon­ban a befolyt vételár 80 szá­zalékát vám címén számolják el. Ezért jó tudni, hogy külföldi gépjárművásárlás esetén devi­zafedezetként a vámhatóság teljes összegben elfogadja a magáncélú devizaellátás kere­tében - ezt az egy háztartás­ban élő, együtt utazó család­tagok összevonhatják -, a de­vizaszámláról és az utazási számláról felvett pénzt. Figye­lembe teszik a birtokban tart­ható, négyezer forintnak meg­felelő valuta összegét, de nem számolható el áruvásárlás fe­dezeteként az üzemanyagkölt­ségre felvett valuta. Sok félre­értésre ad okot az is, hogy az érdekeltek a forgalomba- helyezés időpontját tekintik az autó gyártási événék, s csak a vámkezelés során derül ki, hogy a kocsi négyévesnél öregebb, így magasabb vámot kell fizetni. Kende Ernő fel­hívta a figyelmet, a vámáru­nyilatkozat pontos kitöltésére, s a szükséges okmányok — például hitelesített ajándéko­zólevél - meglétére. A pécsi vámhivatalban má­tól külön helyiségben végzik a járművek vámkezelését. A Hungária Biztosító a helyszí­nen segítséget ad az autó- tutójdonosoknak az ügyinté­zéshez, például illetékbélyeget árusítanak, s lehetőséget kí­nálnak HB Casco kötésére azonnali kockázatviselésre. R. N. (Folytatás az 1. oldalról.) együtt már egy gyáregységként dolgozik egységes vezetéssel. Bizalmat kaptak és bizonyíta­niuk kell: a mind nagyobb önállósággal képesek megáll­ni a helyüket. A gazdasági ki­hívásnak meg kell felelniök.- Olyan önelszámoló jelle­gű egységgé válunk, mely gaz­daságilag is képes önállóan dolgozni. Ebben főszerep jut a vállalkozásnak, ennek kapcsán a termelésszervezésnek és a gazdálkodásnak. Elvi szándé­kunk, hogy rugalmasabban al­kalmazkodjunk a piachoz, de az is, hogy a gazdálkodási eredményeink itt legyenek ösz­tönző hatásúak — mondja a gyá regységvezető. A gyártócsarnokban mór békés társbérletben élnek a falpanel, a PK födém- és az EH feszítettgerenda-gyártók. A komlói csarnokban tavaly óta készítenek a falpanelek mellett P<. AD és EH termékeket. (E társbérletet vezérelve: piac és gazdaságosság.) Török Sándor kézi gépe 180 borral feszíti az EH gerenda 6-os acélszálait, de ha szükséges, kezelheti a híd- és bakdarut, a Weimar és Fadroma rakodógépet, hisz mindegyikhez megszerezte a kezelői végzettséget. Hátrább ° terítőkocsí betonnal tölti meg a falpanel imént bevasalt sablonját, lapáttal elegyenge­tik a betont, majd a bekap- csolt rázóasztal dübörgése nyom el minden más zajt, a vegén egy hatalmas gép hen- 9®re simítja el a falpanel fe­lületét. A csarnokban még a nyersbetonból mintakockákat kivevőket is vatta vagy fülvédő védi a rázóasztal dübörgő za­ja ellen. A hird—komlói gyáregység­ben már felállt a szervezet, a feladatok elhatárolása a du­naújvárosi „anyagyár" és kö­zöttük folyamatban van. A mind erőteljesebb önállóságuk megköveteli a piacaik vissza- hódítását és a közvetlen kap­csolatot a megrendelőikkel: a TöZÉP-ekkel, az építőipari szervezetekkel és a magánépít- tetőkkel. A hirdi és a komlói építők boltja forgalma is jól példázza: kicsiben már ráta­láltak a helyes útra. S hogy a nagymegrendelőikkel is ilyen kölcsönösen gyümölcsözően alakul-e majd a kapcsolatuk? önállósodva erre tesznek fel mindent. Ev elejétől már átla­gosan 6,5 százalékos bérfej­lesztéssel ösztönzik a dolgo­zóikat ... ' M. L. A közmiiuelődesi bizottság ülést Az átképzés a munkaerő- gazdálkodás egyik sarkalatos pontját jelenti, s változó gaz­dasági. társadalmi helyze­tünkben egyre nagyobb fj. qyelem terelődik rá. Az át­és továbbképzések fontossá­gával majd mlnden fórum foglalkozik, es vannak is ¡tt. ott eredményes kezdeménye­zések. A Baranya Megyei Tárnics közművelődési X. zottsága tegnapi ülésén, amelyet a*, albizottság tit. Icára, dr. Ve9_h °fe,ne ve­zetett, a felnő« Ipkosság át- és továbbkepzesenek szere- oét a köziművelodési intéz- menyek szemszögéből telein­tette át Az előterjesztésből (Bertba Voru*. '.ntezményei felügyelő munkája) megtud­juk. hogy a művelődési há- Z<J|( leüfönf éle tanfolyamai Átképzés, de mire? közül „kifejezetten a munka­erőpiac számára szakismere­tet adó tanfolyamok (gy01** és gépíró, darukezelő, tar­goncavezető, tűzvédelmi el­sősegély, könnyűgépkezelo stb.) száma kevés (14). °sz‘ szesen 319 főt érintettok az elmúlt két év során.” Át- és továbbképző tanfo­lyamokat az igények otóP* 'ján folyamatosan indít a megyei szervezete. Tanfolya- maik jellegétől függően —20—40-en járnak egy-e9y kurzusra. Évek óta népszerű például a kazánfűtői vagy a többszintű számítágePes tanfolyam. Az albizottsági ülésen részt' vett Pappné dr. Szamos Éva, a megyei tanács munkaügyi osztályának képviselője is, elmondta, a vállalatok oltalában bejelentik munka­erő-igényeiket és az elbo­csátásokat is, de az osztály 'gazából nem tud mire „rá­mozdulni”, szervezni, felkér- ~ átfogó terv hiányában, olyan terv hiányában, omely °z ipar szerkezetváltását, el- £ePz_eléseit és az abból fa- Kodó igényeket tükrözné. Le- '"*1 indítani tanfolyamokat a°dig ¡s, amíg ilyen terv 'n«m áll rendelkezésre, s a vállalatok, termelő egységek meg is oldják a napi igé­nyeiknek megfelelő átképzé­seket; de' vajon mik a vál­lalati igények, milyen terü­leten lesz nagyobb mértékű munkaerő-felvétel, milyen szerkezetváltásra szánja rá magát az ipar? A közművelődési intézmé­nyek - melyek közül vannak húzódózóak és vállalkozó szelleműek -, is csak okkor tudnának igazán részt venni ebben a feladatban, ha konkrét „rendeléseket" kap­nak kézhez. Dr. Végh József- né leszögezte, ahhoz a mű­velődési osztály is erőtelje­sebben is bekapcsolódhatna az átképzések őket érintő területeinek szervezésébe. Hétről Hétre Ha tévétörténetíró vol­nék, kötelességemnek érez- ném, hogy archívumokban, régi kiadványokban ellen­őrizzem emlékeimet, de mi­vel csupán a Magyar Te­levízió alkalmi nézője vol­tam és vagyok, megelég­szem csalóka memóriám­má! — elvégre az, hogy az emiber mire emlékszik a tévé múltjából, a televízió­ról is elárul valomit. Szóval, A Hét című po­litikai magazinműsor előz­ményéként a múlt tévé- azúrjából felsejlik bennem egy kép a vasárnap esték­ről, amikor egy „Tv-Maga- zin" vagy valamilyen ha­sonló című műsor ment az egyetlen csatornán, vala­mikor a hatvanas-hetvenes éveikben. Milyen volt szőkesége — a műsorvezetőnek, nem tu­dom mór, csak azt tudom, 'hogy Balogh Máriának hív­ták és mellette felrémlik Megyeri Károly alakja, na meg Bán Jánosé, akik a korszak meghatározó tele­víziós figurái voltak. Aztán elkezdődött A Hét, amiről már határozott em­lékeim vannak. Nemcsak a műsor szerkezetéről, meg­újított szignáljáról, az adó­sok vezetőiről és stábjáról, hanem még az egyes ri­portokról és a felvetett té­mákról is. Hajdú János és csapata határozottan és el­kötelezetten politizált, mai szemmel visszatekintve •nemCsák a zakó mintája volt vonalas, de a „pan­gás” időszakában a mű­sor a külpolitikai folyama­tokról korrekt és pontos el- igárítást adott, és a bel­politikában is előreme­részkedett bizonyos, tájé- koztatáspolitikoiigg nem preferált témák felé. A főszerkesztő és a stáb búcsúja váratlan volt és a mai napig nem megfele­lően megindokolt. S a Hajdú-féle Hetet akkor kezdtem igazán becsülni, amikor elkezdődött a Su­gár András nevével fém­jelzett Hét. Erről az idő­szakról nem sok monda­nivalóm van, ugyanis egy­két hét (és Hét) elegendő volt ahhoz, hogy leszokjak a műsorról. így leqfeljebb mások tévéjegyzeteiből, is­merőseim elbeszéléseiből értesültem a műsor negé­des lojalitásáról, s egyéb „újításaÍrói”. (Még láttam az első adásvégi inzerten a főszerkesztő kézjegyét: gyönyörűnek találtam a magamutogOtásnok ezt a sajtóhoz méltatlan gesztu­sát.) Az 1989 januárjától a Híradó szerkesztőségéhez sorolt műsorról hét hét után már van, lehet a né­zőnek véleménye. Két hó­nap óta visszaszoktam va­sárnap esténként a tévé elé, s az ott elhangzott riportok környezetemben állandó hételeji beszélge­tési témát jelentenek. Eb­ből A Hétből ugyanis meg lehet tudni új dolgokat, vannak hiteles informáci­ók, összefüggések, elemzé­sek. Szóval benne vannak azok az elemi mozzanatok, amik egy politikai tójékoz- tatóműsor létéhez és hite­léhez elengedhetetlenek. Épp ezért nem tartom szükségesnek agyondicsér­ni ezt a nemrég ind ült 'Hetet, azt hiszem, nem is iglényli, s nincs is erre szükség. Elődeihez hason­lóan ez A Hét is azt te­szi, amit a jelen politikai, helyzetben tehet. M. P.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents