Dunántúli Napló, 1989. március (46. évfolyam, 60-90. szám)

1989-03-04 / 63. szám

A pécsi kultúra frontjai ■Uyarí Színház: igen és nem A Pécs Városi Tanács feb­ruár 9-i ülésén, amelyen az 1989. évi költségvetést tár­gyalták, egyebek között felve­tődött a Pécsi Nyári Színház megszüntetése illetve össze­vonása a Pécsi Nemzeti Szín­házzal. Múlt szombaton meg­jelent interjúnkban Lengyel György, a Nemzeti Színház igazgatója kifejtette, miért tartja lehetetlennek közös szervezetben működtetni egy kőszínházat és egy nyári szín­házat, ezért ezeket a javas­latokat nem érintettük Bagos- sy Lászlóval, a Nyári Színház igazgatójával. De érdemes idézni két tanácstagi véle­ményt, s megkérdezni, hogyan látja ezt az érintett intéz­mény vezetője. Nemeskéri Sándor: „Én' voltam az, aki az előző ta­nácsülésen megkérdőjeleztem a Nyári Színház létét. Azt is elmondom, miért. Vettem. a fáradságot, és néhány kollé­gámat felhívtam a különböző intézményeknél. Elmondták, hogy telefonáltak nekik, ugyan vegyenek már 30—40 jegyet, aztán osszák ki az embereknek. Kéremszépen, mi nem vagyunk kultúraellenesek. Szó sincs róla. De az, hogy egy intézményt 9 millió fo­rinttal támogatunk, s hogy az legfeljebb másfél milliót tud produkálni, azt hiszem, hegy mi sokáig elcipelhetjük. Mert van nekünk egy Nemzeti Színházunk, ahol éppen elég támogatást adunk erre a te­rületre, és az a meggyőződé­sem, hogy erre az intézmény­re a jelen gazdasági környe­zetben bizony nincs szüksé­günk." Szabó Ferencné: — „Megkér­tem a Nyári Színház vezető­jétől egy kimutatást. Nyolc­vanhétben harminc előadás volt 8904 nézőszámmal, 468 ezer forint bevétellel. Nyolc­vannyolcban 23-mal több elő­adás, csak négyezer forintos többletbevétellel. Azt hiszem, önmagukért beszélnek ezek a számok. Egyben javasolni szeretném, hogy 1989-ben az ő 10 millió 457 ezer forintjuk­ból csoportosítsunk át a te­mető befejezésére." — A Nyári Színház létét megkér­dőjelező pécsi polgár magyaráza­tot vár: miért kerül ennyi pénzbe a másfél hónapos nyári program, és miért kell ezért fenntartani egy önálló intézményt.- Az ellenérzések erősen kötődnek az elnevezéshez — válaszol az igazgató. — 1977-ben ideiglenes névként született ez, amikor a Rende­zőiroda és több más, nyári produkciókat szervező intéz­ményből önálló intézményt hozott létre a városi tanács. Az emberek azóta is gyakran megkérdezik, mit csinál a Nyári Színház a nyári rendez­vényeken kívül. Politikai és kulturális események egész sorát rendezzük, szervezzük hivatásszerűen: ez benne van a munkaköri kötelességünk­ben. Április 4-i ünnepségek, koszorúzások, politikai nagy­gyűlések,. a felnőtt bábfeszti­vál, a nemzetközi kamarakó- rus-fesztivál, a nemzetközi ze­nei tábor technikai feltételei­nek biztosítása a mi dolgunk. Az Európa Cantat technikai stábjának nagy részét is a mi dolgozóink alkották. A mi épületünkben működik a JPTE Egyetemi Színpada, amely rendszeresen bemutat előadásokat az ifjúság és a felnőttek számára. Ezek nyil­vánosak, de'kapcsolódnak az egyetem drámapedagógiai kurzusához is. Gondozzuk a Nemzeti Színház megnyitásá­nak centenáriumára készülő tudományos kutatást, mi szer­kesztettük a Pécsi Műsort. Rendelésre fellobogózunk és hangosítunk: ezek ráadásul pénzt is hoznak. Tehát: nem­csak a nyári színházi műso­rok rendezése a dolgunk. Meg is akartuk változtatni az intézmény nevét 1985 októbe­rében, de a városi tanács vb ■nem járult hozzá. *■ ^ Nyári Sxinhás költs ögveté- sévöl it több szám von forgalom­ban. Abban mindegyik megegye­zik, hagy a tanácsi támogatás ál­landóan emelkedik, miközben a bevétel alig. 1»«3 óta például a támogatás 4 millió 720 ezerről 6 millió 160 ezerre emelkedett.- Ennek legnagyobb részét a bér társadalombiztosítási járulékának 43 százalékra va­ló emelkedése jelenti. Tizenöt főfoglalkozású dolgozónk van: az átlagbér 8300 Ft. öt év alatt saját bevételünk 1 mil­lió 458 ezerről 2 millió 594 ezerre emelkedett, bár igaz, a nézőszám nem emelkedett ilyen arányban. A sok elő­adás tavaly az Európa Can­tat miatt volt. Jegyeink évek óta változatlanul 60-80-100 forintba kerülnek, nem aka­runk emelni: törzsközönségünk­ről kellene lemondanunk.- Mennyit költőnek a nyári mű­sorokra és mennyi a bevétel?- Az egész költségvetésből csak 2,4 millió jut erre: bevé­teleink általában 1,3-1,4 mil­lió között vannak. Tavaly 2,5 volt, az idén ismét keveseb­bet tervezünk. A költségvetés értelmezéséhez hadd tegyem még hozzá: Korábban a Mű­velődési Minisztériumtól sta­bil támogatást kaptunk 1 millió fölött, az utóbbi idő­ben vagy kaptunk vagy nem — 300 ezer körül. Másodszor: az említett 6 millióban olyan pénzek Is benne vannak, amit nem mi használunk fel, csak a mi számlánkra utalja a városi tanács: pl. a zenei tábor 400 ezer forintja. És végül érdekességként: az Egyetemi Színpad három év alatt megháromszorozta elő­adásait és megtízszerezte be­vételét: ötvenezer forint nye­reséget hozott, sorban állnak a jegyekért.- A Nyári Színházban viszont nőm . , .- Igen ^és nem. Vannak nem népszerű műfajok - a balett, az opera például - és nem népszerű színhelyek: pl. a Szabadtéri Táncszín. De a Tettyén mindent el tudunk Aadni, nemcsak a könnyűmű­fajt. Itt nívós produkciók men­tek - komolyzene is, próza is -, itt sokszor tumultuózus jelenetek játszódtak le, hogy az emberek bejussanak. A ta­nácstag által említett ingyen- jegyakcióra már évek óta nem vagyunk rászorulva: nem tudom, hogy történt. Lehetsé­ges: valamelyik vállalat segí­tett nekünk egy produkció­ban, amit mi jegyekkel kö­szöntünk meg — és ezt osztot­ták széjjel.- Van olyan szóbosiéd, hogy o sztárok nagy gázsija miatt kell szervezni nyári produkciókat.- Tudomásul kell venni, hogy azt a sztárt, akire a közönség bejön, meg kell fi­zetni. Nagy Bandó András egyszeri tiszteletdíja ötezer fo­rint plusz útiköltség. Egy nem nagyon neves művész gázsija 18-30 ezer forint: próbák plusz előadás. De pl. Jordán Tamás, aki tavaly a Médeát rendezte itt, s akinek nem tudtunk volna ezért fizetni, négy József Attila-műsort in­gyen adott, hogy a Médea, amelyet a kritika ige» jól fo­gadott, színre kerülhessen.- A költsigvotési torv orra az évro 7 millió 457 őzről irányzóit alő, vagyis többől, mint addig, a Nyári Színház igazgatója mégis tiltakozott a szóba korült olvonás állón.- Vezetőtársaimmal a ten­dencia ellen tiltakoztunk, amely kellő tájékozódás nélkül a kulturális intézményeken akar megtakarítani kommuná­lis kiadásokra. Nem több pénzt kérünk, hanem bizton­ságot, előre kiszámítható kö­rülményeket, hiszen egy évre előre nem lehet műsort ter­vezni és művészt szerződtetni, ha én csők márciusban tu­dom meg, mennyivel gazdál­kodhatok. önállóságot, fele­lősséget kérünk és természe­tesen felelősségre vonást, ha a megfe/e/ő körülmények mellett rosszul végezzük a munkánkat. • G. T. Garanciát a szerzőgárda jelent Új kulturális vállalkozás Pécsett Bemutatjuk a Jelenkor Irodalmi és Művészeti Kiadót IRODALMI >9 VaSZBTI Január elsején Jelenkor Irodalmi és Művészeti Kiadó címen új kulturális vállalko­zás indult Pécsett. Folyóirat, méghozzá a kor irodalmának legjavát reprezentáló folyóirat és könyvkiadó ugyanazon véd- jegyalatt történő közös vál­lalkozására legtöbbünk szá­mára a Nyugat jelenti mind­máig a klasszikus példát.- Ma Pécsett vajon miért gondolt a Jelenkor arra, hogy saját kezébe vegye ki­adásának leiadatait? - kér­deztük Csordás Gábor főszer­kesztőtől.- Nagyon emelkedtek s emelkednek a kiadás költsé­gei, s ezért gondoltuk úgy Baranya megye tanácsával együtt, hogy magunk gazdál­kodjunk azzal a pénzzel, amit eddig a Baranya Megyei Lapkiadó Vállalatnak fizettünk a Jelenkor megjelentetéséért. Ügy érezzük, hatékonyabban szervezhetnénk az előállítást, a terjesztést, hiszen ebben mi vagyunk elsősorban érde­keltek. A Jelenkor előállításá­hoz szükséges apparátust pe­dig úgy lehet igazán hatéko­nyan működtetni, ha könyv­kiadással is foglalkozik - természetesen a Jelenkor mö­gött álló szerzőkre támasz­kodva.- Hogyan indult a kiadói munka?- Ketten vették át a kiadó 'ügyeinek intézését: február elsejétől Farkas Zsolt végzős egyetemista már első köny­vünk szövegének gondozásá­val foglalkozik. Február else­jétől lép munkába Babarczi Lászlóné kiadói titkár, aki szponzorokat szervez és a terjesztési hálózatot alakít­ja ki.- Változott-e a Jelenkor terjesztése? „C- 2800 példányban jele­nünk meg, és úgy érezzük, van ennyi érdeklődő a folyó­irat iránt. A Magyar Postával megállapodtunk abban, hogy bizonyos példányokat postán kívül Is terjeszthetünk. Eddig elértük, hogy nemcsak hírlap­árusoknál, hanem mintegy 20 könyvesboltban is kapható lesz a Jelenkor, vagyis mind­azok hozzáférnek, akik köny­vet vásárolnak. A boltok nem küldik vissza havonta a meg­maradt példányokat, mint ed­dig tette a terjesztés, egy-egy szám tehát visszamenőleg is beszerezhető lesz. Pécsett a Művészetek Háza, a Kodolá­nyi, a Pannónia Könyvesbolt, a Magyar írók Boltja és a Kossuth Lajos utcai üzlet is árusít Jelenkort. Kapható Szekszárdon, Dombóváron, Mohácson, Szigetváron és Komlón is a Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat bolt­jaiban. Budapesten a Stúdium Könyvesbolt és az ÁKV öt legnagyobb üzlete vállalta az februári Jelenkor például a Konzum Rt. szponzorálásával jelent meg. Eddig a Hunor Kesztyűgyár, a RÖVIKÖT, a TRITEX, a Szentegáti Állami Gazdaság írt alá velünk meg­állapodást. Nevüket természe­tesen feltűntetjük a folyóira­ton.- Milyen reklámlehetőséget látnak ezek a cégek egy te­Csordás Gábor, a Jelenkor főszerkesitője az elektronikus szö­vegszerkesztővel alakítja ki a lap képét árusítást, és további könyv- kereskedésekkel is tárgyalunk. Úgy véljük, ilyen hálózatban elérhetőbb lesz a Jelenkor az érdeklődők számára. Mától folyamatosan a kiadó címére küldött postai utalványon is meg lehet rendelni a folyó­iratot. \- Hogyan gazdálkodnak?- A lap nyomdai előállítá­sát kell olcsóbbá tennünk, és ehhez számítógépes technikát fogunk alkalmazni. így ve­zetjük máris valamennyi nyil­vántartásunkat, így készül majd a folyóirat tördelése is. További célunk, hogy lézer- nyomtató beállításával kész imprimatúra kerüljön a kiadó­ból a nyomdába, ahol már- csak a sokszorosítás és a kö­tés munkáját kellene elvégez­ni. így azt a nyomdát vá­laszthatjuk, amelyik a legked­vezőbb feltételeket kínálja. A folyóirat küllemén nem vál­toztat ez a technika.- A Baranya Megyei Ta­nács biztosította költségvetés mellett, kik támogatják a vál­lalkozást?- Kiderült, vannak olyan jól működő vállalatok, ame­lyek hajlandók kulturális vál­lalkozások felkarolására. A kintélyes, ám alacsony pél­dányszámú Irodalmi és művé­szeti folyóirat támogatásában? — Nem reklámról van szó ebben az esetben, hanem ar­ról, hogy a vállalatról kiala­kított kép, a vállalat presztí­zse szempontjából érdekes, hogy képes támogatni egy ilyen ügyet. Ebben egyetértet­tünk szponzorainkkal. — Hogyan sikerült meg­nyerni ezeket a vállalatokat? — A Jelenkor neve védje­gyet jelent, hiszen mögötte jelentős szellemi kapacitás áll. A magyar irodalom leg­kiválóbb szerzői érzik szelle­mi műhelyüknek a pécsi fo­lyóiratot. Megvan tehát a háttér, amely a pénzt fogad­ni tudja, s itt aránylag kis összeg is jelentős dolgokat Indíthat el, fontos ügyeket szolgálhat. — Halljunk ezután a könyv­kiadó elképzeléseiről! — A modern magyar próza olyan kiváló képviselői alkot­ják a Jelenkor szerzőgárdá­ját, mint Esterházy Péter, Krasznahorkai László, Márton László, Nádas Péter, akik örömmel üdvözölték a könyv­kiadó gondolatát. E körből először Balassa Péter publi­cisztikai írásai látnak majd napvilágot Civilpróza címen. A Jelenkor mindig teret szentelt a modern képzőmű­vészetnek. Nincs átfogó fel­dolgozás az 1968 óta eltelt időszakról, a húszas évek orosz avantgárdjárói, sem a keleteurópai avantgárdról, té­makörből Hegyi Loránd hazai és külföldi kortárs képzőmű­vészekről szóló tanulmánykö­tetét említeném, amely színes reprodukciókkal jelenik meg. A kézirat már a kiadóban van. Hiányt pótolhatunk a kelet- európai próza és esszé be­mutatásával, valamint az utóbbi száz év olyan filozó­fiai alapműveivel, melyeket a háború óta nem adtak ki nálunk. — Az ilyesfajta kiadói prog­ramokat eddig támogatások­kal segítették, és ráfizetéses­nek ismerték hazánkban. Er­ről hogyan vélekednek? — Azért szükséges a számi- tógépes technika, hogy ala­csonyabb legyen az előállí­tás költsége. Azért kell az indulásnál többet fordítani a technikára, a terjesztés meg­szervezésére, majd folyama­tosan a reklámra, a propa­gandára, hogy a kis széria se legyen ráfizetéses, hogy kiadványaink eljussanak azok­hoz, akiknek szükségük van rájuk. Ez korszerűbb megol­dás, mint az, amikor elavult szervezeti keretben, a folya­matos támogatás módszeré­vel költik el a pénzt. A Jelenkor-embléma, Kese­rű Ilona munkája, védjegy­ként szerepel majd könyvein­ken és a folyóiraton: kiadó és olvasó, olvasó és könyv találkozását ez is a rég is­mert módon tudja majd se­gíteni. — Bizonyára « számításba vették, hogy Pécsett már fog­lalkoznak könyvkiadással. A Pannónia Könyvekre gondo­lok. — A két vállalkozás merő­ben eltérő profilú, mások a programjaink, így nem hiszem, hogy keresztezni fogjuk egy­mást. A mi vállalkozásaink a modern magyar prózával, a kelet-európai kitekintéssel, a filozófiai és elméleti írások­kal mintegy meghosszabbítá­sai a Jelenkor már bevált és elismert programjának. Gállos Orsolya NurForint... A frissen megalakított Kismotor­fecskendő és Ekekapa összeszerelő Rt. nem túl gömbölyded alaptőké­jére májusi záporként hatott egy 1946-ban kitelepített hazánkfia —, ma világjáró üzletember — érdek­lődése: működő tőkével betársulná* nak. A két főágazat képviselője plusz egy fő mielőbbi látogatását az NSZK-lbeli cég központjában szíve­sen vennék e kapcsolat véglegesí­tése ügyében. Természetesen a cég vendégeiként. A tolmács Trudi lesz, megbízottjuk egyetemista lánya -, mondták. A kiutazás ránk, magyarokra nem jellemző tüneményes gyorsa­sággal „intéződött”. Alig egy héten belül a „Kismotorfecskendő" há­rom képviselője, Sdhlossheim, Szag- ághy és Virtigli úr máris a Buda- pest-MünChen-járat komfortos ülé­seibe huppanhatott bele Feri­hegyen. Az út kellemes volt, Trudi elbű­völően csinos, okos, figyelmes, a vendéglátók előzékenyek és tapin­tatosak, o tárgyalások remekül ha­ladtak. Szó, ami szó, a három magyar úr igen jól érezhette magát. Este a csupa márvány, csupa tükör, szökőkutakkal és hófehér orchide­ákkal ékes Kongrftszusi Hotelban nyugovóra térve, a sok friss be­nyomástól kissé bódultán estek bele az ágyukba. Virtiglinek még maradt annyi ereje, hogy bekapcsolja a tévét. Krónikaféle esti hírösszefoglaló ment; ujja szórakozottan tévedt rá a távirányító VIOEO-feliratú négy gombjának egyikére, A képernyőn egy már nem egészen ifjú 'hölgy állt a zuhany alatt, és különféle pózokban szappanozta magát. Azután, mi­közben hosszan törölközött, meg­érkezett egy kifejezetten ifjú hölgy, s levetkőzve most ő kezdett zu­hanyozni, szappanozni. Azután egy­mást haboltók, végül már maguk se tudták, mit csinálnak ... .„Hát, ez töményen homokos pornó" —, somolygott Virtigli, s megnyomta a VIDEO/2. gombját. Itt egy távol­keleti miliőben játszódó film na­gyon szép női főhőse találkozga- tott intim bungalow-kban és mote­lokban maláj és félvér leányzók­kal, a lesbosi vonzalom kifogy­hatatlan variánsait szemléltetve. „Ez is...” —, váltott a 3. csator­nára a magyar úr, ahol viszont Zola ,iNaná-jának szexfilm-vál- tozata pergett meglepően színvo­nalas feldolgozásban. A 4-ediken pedig egy mai témájú szexfilm éppen befejeződött. Mindez a videókazetták behoza­tali vámkönnyítései előtt történt, így érhetően, Virtigli úr a második este, sőt a harmadikon is beha­tóan tanulmányozta az erkölcsi fertő mélységeit és változatosságát a kapitalizmusban. Bölcsen hallgat­va róla ... Meg arról is, hogy má­sodik este, a program végén le- kattintva a készüléket, valahogy eszébe jutott, le kéne menni sé­tálni egyet még, s ha sikerül, föl kéne csípni egy itteni pipit. .. Igen ám, de -, igaz, a vendég­látók gavallérosan fizetik a szállást és étkezésüket -, a három napi nopidíj kell megpótolni a csekély­ke hazai valutát: hifi-toronyra, miegyébre. Azt mór itt vette észre, hogy levéltárcája „titkos" reke­szében ott felejtett egy „asszony- nem-látta" ezrest...' Kis híján a frászt kapta, mikor DM-valutá- ját szortírozva a „brieftaschni” mé­lyéről előbújt a nagy zeneszerző szép halványzöld portréja az ovális keretben. Ha a határon észrevet­ték volna!?... Rossz rágondolni. (Most viszont van egy ezrese. Márkája kevés. Vajon mit szólna lenn, a valamelyik sarkon, az ő „hazájában ideiglenesen állomá­sozó" hölgy, ha tört németségével Virtigli beváltaná az igazat: „Liebe Freulein! Sie habé sehol aber ich habé kein Gell rint: ein Tausend . .(I* asszony! Magának nagy a szemei - ám nél pénzem. Csak Forint: égi Nyilván ugyanazt mond hasonló szituációban I egy firenzei signorina közelében: „Forint!!? ■ Virtigli két Eleniummal mély álomba zuhant. A videóműsorokról tov esett szó. Bár harmodnC közben valamelyikük m< Hpgy mik vannak!, mik '1 a videón. Hümmögés, fi gyintések. „Kit érdekel1 gyezte meg Szakághy, helyeslő bólogatása mel A mennykő itthon 1 Schlossheimtől mindkettő telefont kaptak. Sürgő gyere! Virtigli a lépcsői futott össze Szakághyva visszafelé jövet, szokásos val csupán annyit mon< lyeség. Nem a mi dolgu Schlossheim gondterh egy fotelban, arcát két rejtve. „Baj van. A videó mondta. — Mi baj lehetne, his tézted a vámot, simán ték!... — Nem azzal van be lodaival...- Hogy-hogy?- Úgy, hogy a hotel

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents