Dunántúli Napló, 1989. március (46. évfolyam, 60-90. szám)
1989-03-04 / 63. szám
1989. március 4., szombat Dunántúli napló 7 Egységes, mindig udvarias és készséges, de nem uniformizált utaskiszolgálás Lé pésvá I tá s a Malévnál Légiközlekedési vállalatunk, a mintegy 5000 dolgozót foglalkoztató Malév 21 repülőgépével Európa, Ázsia és Af- rika 38 városába repül. Tavaly 1,27 millió utast és 9754 ton- na árut szállítottak, várható nyereségük — a gazdasági mérleg most készül — eléri az 1,2 milliárd forintot. Roppant eredményesen dolgozik a vállalat, és szembetűnöek a megújulási törekvés jelei, melyek különösen áz utóbbi hónapokban gyorsultok fel. Megkezdődött az új „arculat” kialakítása, korszerű repülőgépeket állítottak forgalomba, tagjai lettek egy légi árufuvarozást végző vegyesvállalat- nak. E változásokról beszélgettünk Jahoda Lajossal, a Malév vezérigazgatójával.- Miért volt szükség a lépésváltásra? ~ A nemzetközi légiközlekedésben nagy a piaci ver- seny. ahhoz, hogy a Malév ° levegőben maradhasson, s néhány év múlva is eredményes legyen, halaszthatatlanba vált a korszerűsítés. Ez tu- ajdonképpen már azzal megkezdődött, hogy megépült éri hegy II., fejlesztettük' a műszaki-technikai hátteret, új hangárok készültek el. A következő lépés, a szolgáltatási színvonalunk teljes vertikumban történő továbbfejlesztése. Ennek része, hogy folyamatosan lecseréljük repülőgépein- két - tavaly három bérbevett Boeing 737-es gépet állítottunk forgalomba -, fokozatosan kialakítjuk a vállalat uj •.arculatát”, javítják az utaskiszolgálást, negyven százalékos részesedéssel tagjai Kfttünk a TNT-MALÉV Express ,r9° Kft.-nek, hogy a gyors áruszállításban is a piacon maradhassunk. ~ Sokakat meglepett a hjr, n°9y amerikai gépeket bérel 0 Malév. Később ön azt mondta, „véglegesnek tűnik, "°Py a Boeing gyár melletti döntés hosszú távra szól, ti- PU5elkötelezettség nélkül". Ho- 9yan kell ezt értenünk? ~ A repülőgépek üzemelte- tfsénél fontos gazdasági ér- “ek, hogy a géppark minél homogénebb legyen. A másik szempont, hogy nekünk több ce!r° alkalmas gépekre van szükségünk, s úgy tűnik, en- nek is megfelel a Boeing 9yár. Természetesen, ha ked- vezőbb ajánlatot kapunk, ak- °t azt ¡s megvizsgáljuk, mert nekünk az eredménynövelő üzemeltetés a célunk,- Ezek szerint a repülőgép- vásárlás, -bérlés ma már nem politikai kérdés, azaz nem kell a szovjet típusokhoz ragaszkodni?- A repülőgépparkunk fejlesztése vállalati ügy! Ez azt jelenti, hogy ha a szovjet ipar versenyképes típusokat ajánl, akkor azokat is figyelembe vesszük.- A géppark korszerűsítésénél csak lízingben tudnak gondolkodni?-» A jelenlegi gazdasági szabályzók mellett más lehetőséget nem látok.- Szó van arról, hogy a Malév a transzkontinentális légiközlekedésbe is bekapcsolódik. ló üzlet ez? Úgy tudom, itt a legélesebb a társaságok versenye?- Pontositanám: az 1990- es évek elején hosszú távú repülőgépjáratok indítását tervezzük, amennyiben a piaci elemzések alátámasztják ennék gazdaságosságát. A piackutatást megkezdtük, a vizsgálatot folytatjuk, de hangsúlyozom, csak akkor lépünk erre az útra, ha az első járattól kezdve eredményt hoz. Döntésünkben presztizsokok nem játszanak közre!- Mit akarnak tenni az utasokért?- Attól kezdve, hogy kedvet ébresztünk, hogy a Malévval repüljenek, elébük megyünk, ezért alakítottuk ki a vidéki -, így a pécsi. — irodáinkat, fejlesztjük az utastájékoztatást, a földön és a fedélzeten is növeljük a komfortérzetüket. Rögeszmém: egységes, mindig udvarias és készséges, de nem gépiesen uniformizált utaskiszolgálás, hogy minden egyes utas úgy érezze, a Malév csak őérte van. Elismerem, hogy ezen a téren van még tennivalónk . . .- Dolgozóik anyagi ösztönzése, megbecsülése segíti ezeket a vágyakat?- Amiket elsoroltam, ezek nálunk munkaköri feladatok. Az más kérdés, hogy ki, hogyan felel meg ennek. Célunk -, az utasok érdekében —, hogy mindenki az elvárhatóság maximumát nyújtsa. Véleményem szerint ez nem csupán bérkérdés. De ha a szabályozási kötöttségek oldódnak, s a nyereségünk nő, akkor a végzett munka arányában dolgozóinknak az eddiginél jobban kell részesedniük - anyagilag is - az eredményeinkből.- Annak ellenére, hogy tavaly jelentősen nőttek a szocialista országokba induló járatok jegyeinek árai, a Maiévnek ez változatlanul veszteséges üzlet. Pedig, ha csökkenő mértékben is, de ezeket a jegyeket az. állami költségvetés változatlanul támogatja. Mit lehetne tenni, hogy a szocialista forgalom is nyereségessé váljék?- Egy megoldást látok, piaci árakat kellene bevezetni, mert jelenleg a jó munkánk eredményéből kell ezt a veszteséget finanszíroznunk.- Ha ez megtörténne, akkor lényegesen kevesebben utaznának, hisz sokunknak ugyanolyan megfizethetetlen lenne egy moszkvai út, mint egy londoni. . .- Ez más kérdés, az biztos, hogy jobban meggondolnák az utasok, hogy repülővel menjenek. Én azonban arról az irracionális tényről beszéltem, mely jelenleg a vállalatunkat sújtja!- Végül is, kiknek a légi- társasága akar lenni a Malév?- Minden utast megbecsülünk, törekvésünk, hogy jól érezze imagát velünk. Fő célunk azonban, hogy a biva- -tásutasok, a teljes áron utazók számát növeljük.- Ha jól értem, elsősorban azt tartják feladatuknak, hogy a hazai vállalatok rendszeresen külföldre utazó vezetőit, üzletkötőit megnyerjék. Hogyan tudnak versenyezni például a Swissair-rel?- Ehhez kellenek verseny- képes gépek, magas színvonalú szolgáltatás, s meg kell nyernünk a hivatalból utazókat, hogy velünk repüljenek. Ezért vezettük be a törzsutas rendszert 50 000 kilométer lerepült út után szabadjegyet adunk -, valamint a forgalom után az odott vállalatnak visszatérítést nyújtunk.- Miért lettek tagjai a légi óruluvarozá vegyesvállalatnak?- A magyar export érdeke, hogy ne szoruljunk ki a légiszállitásból, így ezt bővíteni szeretnénk. Bízunk abban, hogy lesz áru; a vegyesvállalat eredményességének alapfeltétele, hogy legyen mit szállítanunk, mert a bevitt tőkénk arányában ebből részesedünk mi is. , Roszprim Nándor önállósult és önfejlesztő civil társadalom 1. \ Alkotmányozás Az alkotmányozás a legfelsőbb fokozatú jogalkotás, amelynek a történelem során két alaptípusa vált ismertté. A társadalmi rendszerváltozáshoz kapcsolódó alkotmányozással létrehozott alaptörvény kettős rendeltetést hivatott betölteni. Alkotmányos erővel eltörli a megdöntött társadalmi, gazdasági, politikai intézményeket, illetve megerősíti czok megszűnését. Ezáltal bármely restaurációs kísérlet alkotmányellenessé válik és büntethető. Az új, illetve kibontakozó társadalmi berendezkedés politikai és egyéb intézményeinek meghatározása révén pedig, megteremti ezek legerősebb társadalmi és jogi legitimitását és megalapozza állami, jogi védelmüket. Az alkotmányozás második típusába az azonos társadalmi berendezkedésen belül végrehajtott, ún. módosító, fejlesztő alaptörvény-alkotás tartozik. Az alkotmányozás mindig a társadalmi, politikai folyamatok része, politikai erőviszonyok és küzdelmek terméke. A politikai erőfeszítések irányultságától, illetve eredményességétől függően, az alkotmány szerepe lehet a fejlődést lendítő, tehát progresszív, ihletve a haladásnak gátakat állító, pangásra kényszerítő, vagyis regresszív. Sokakat érdekel az a kérdés, hogy a jelzett alaptípusok közül, melyiket testesíti meg, es milyen egyéb sajátosságokkal rendelkezik a hazánkban napirendre került alkotmányozás. Úgy vélem, e kérdés első felére csak az új alkotmány megszületése után adhatunk megalapozott választ. A jelenlegi alkotmányozás körülményeinek figyelembevételével azonban bizonyos feltételezéseket és következtetéseket már megfogalmazhatunk. Az alkotmányozás jellemzői közül pedig — szerintem —, különösen a következők minősíthetők meghatározóknak. a. / Az alkotmányozás hosz- szabb ideig tartó folyamat, amelyben már az alaptörvény, elfogadása előtt alkotmányjogi jelentőségű törvények (pl. társasági, egyesülési, gyülekezési törvény, a népszavazásról, a pártokról, az alkotmány- bitóságról, az állami számvevőszékről szóló törvény, stb.), születnek, és az alkotmány elfogadása után, újabb alkotmányjogi törvények megalkotása várható. Gondolunk pl. a nemzetiségi törvényre, az egyházakra vonatkozó törvényre, az önkormányzati törvényre. stb. b. / Az előbbi, látszatra eljárásrendi sajátosság jelentősége abból fakad, hogy e kiemelkedő tárgyú normaalkotási folyamatban valóságos társadalmi alkotmányozás testesül meg- E jogszabályok tartalmát az arra hivatott szakfórumok előkészítő munkájával párhuzamosan a társadalom ta9jai, a különböző érdekeltségű és politikai irányultságú társadalmi csoportok fellépései, következtetései, állásfog- lolósai, jelentősen befolyásolják. C-/ A: alkotmányozás folyo- mQt és társadalmi jellege tulajdonképpen csak velejárója, elmaradhatatlan következménye es kifejeződése a mélyebben végbemenő, valóságos társadalmi, gazdasági, politikai átformálódásnak. Erről pedig mindenekelőtt azt állapíthatjuk meg, hogy megvalósítója az öntudatosuló, önállósodó, ön- szerveződő és remélhetően önmagát új szellemi, erkölcsi, po- litikai értékekkel nemesitő és anyogi javakkal gazdagító „ci- v'l társadalom” kialakulásának, valamint az önállósult és önfejlesztő civil társadalom, és az államhatalom közötti viszony és kapcsolati formák átrendeződésének. A társadalom es az állam feltételezett, illet- ve voluntarista módon hirdetett egybeolvadását, egyetlen hatalmi központból irányított és az államhatalom abszolút fölényét érvényesítő egységét a civil társadalom és az állam elkülönülése, egymást kölcsönösen ellenőrző, egyensúlyozó, befolyásoló, korlátozó és együttműködő kapcsolatrendszere váltja fel. d. / A civil társadalom önállósulásához, a társadalmat alkotó közösségek és tagjaik autonómiájának, önfejlesztő és érdekvédelmi szerepének fokozódásához több alkotmányjogi következmény kapcsolódik. A társadalmi (települési, munkahelyi, gazdasági, etnikumi, nemzetiségi, vallási, politikai, stb.) közösségek és szervezeteik törekszenek autonómiájuk, alapvető érdekeik, a közhatalom gyakorlásában közreműködést biztosító közjogi jogosítványaik és érdekképviseleti, érdekvédelmi lehetőségeik alaptörvényi, vagy törvényi elismertetésére, elnyert önkormányzatuk kiaknázására, kivívott egyéb jogaik gyakorlására. A civil társadalom megte- remtődése tehát, együttesen igényli és jelenti a közösségek és a polgárok magáncélú gazdasági és egyéb vállalkozásainak, illetve az ehhez kapcsolódó érdekeik védelmének kibontakozását, valamint a politikai jellegű, tehát a társadalom, a nemzet, az ország egészét érintő, alapvető kérdéseket bizonyos politikai (pl. szocialista, demokratikus, liberális, függetlenségi, jóléti, szociális, stb.), koncepció bázisáról megítélő és megoldani törekvő szerveződések szaporodását és aktivitásának erősödését. e. / A vázoltakból az alkotmányozás tekintetében hármas következmény származik. Először is az, hogy jelentős mértékben kiterjedt az alaptörvényi szabályozás tárgyköre. Az alkotmány nem csupán az államszervezetet, nem is csak a politikai intézmények, hanem a társadalom, a társadalmi közösségek és a polgárok, valamint mindezek egymás közötti viszonyának alaptörvényévé válik. Az alkotmányi szabályozásban érdekelt alanyok és a rájuk vonatkozó előírások szaporodása, valamint az alkotmányi rendelkezések megvalósításához fűződő érdekeltség fokozódása, az alkotmányozás és az alaptörvény felértékelődéséhez vezet. A felértékelődés az alaptörvény gyakoribb módosításában, valamint az alkotmány megvalósítása feletti hatékony felügyelet független intézményének (alkotmánybiróság), létrehozásában és működésében is megnyilvánul majd. Visszatérve az új magyar alkotmány típusának alapvető kérdéséhez, a következőket említem meg. Politikusok, társadalomkutatók, az ország sorsáért aggódó polgárok sokasága töpreng napjainkban azon, hogy a gazdálkodás, a társadalmi és politikai élet súlyos gondjai hogyan, milyen irányú fejlődéssel oldhatók meg. Nem ritkán fogalmazódik meg a polgári demokratikus keretekhez való visszatérés, illetve a gyökeresen átformált, új típusú szocialista modell kiépítésének alternatívája. E kérdésekről gondolkodva arra emlékeztetek, hogy a körülmények folytonos változása miatt, a történelmi megoldások sohasem ismétlődnek meg. Az ésszerűségnek és az érdekeltségnek a haladásirányába kell lendítenie az ország erőfeszítéseit. A világon jelenleg végbemenő egységesülési folyamatokhoz kapcsolódva, az eddigi társadalmi osztályok minden értékálló vívmányát hasznosítanunk kell. Ha a hazai társadalmi átformálódásban és a vele összefüggő alkotmányozásban ezekből, illetve ezekhez hasonló premisz- szákból indulunk ki, akkor az új magyar alkotmánynak minden korábbi alkotmánytól eltérő, új típusú értékintegráló alaptörvényként kell megszületnie. Bármilyen világnézetű és pártállású, bármely országban élő és dolgozó, tárgyilagoson gondolkodó ember sem vonhatja kétségbe, hogy a szellemi, erkölcsi, politikai ér. anyagi értékek kincsestárát a munkásmozgalom óriási áldozatok és erőfeszítések révén, jelentős mértékben gyarapította. A szocialista társada- lo/népítés eddigi pozitív és negatív tapasztalatai is mel- lőzhetetlenek az újabb társadalmi és politikai modellek kialakításában. A társadalmi berendezkedés jellegére, alapvető elveire és intézményeire vonatkozó alkotmányos keretek társadalmi kimunkálása során, azt sem hagyhatjuk figyelmen kivül, hogy a szocialista viszonyok között nyilvánosan, békésen és legálisan végbemenő minőségi átformálódásnak a kezdetén tartunk, amelynek további folytatódásával kell számolnunk. A társadalmi alkotmányozásnak ehhez határozott, kiszámítható és egyben alkotó társadalmi, polgári közreműködést lehetővé tevő, alaptörvényi kereteket kell biztosítania. Az emberiség nagy társadalmi értékeinek adottságainkhoz illesztett integrálását, megőrző és meghaladó hasznosítását, az ország felemelkedését lehetővé tevő alkotmányos elvek közül, eddig különösen a. államszervezetre, a politikai intézményekre, az emberi és állampolgári jogokra vonatkozó tételek nyertek részletesebb kimunkálást. Ezek' értékelő bemutatására a lap hasábjain még szeretnék visszatérni. Ehelyütt és most arro utalok, hogy az alkotmány szabályozási koncepciójának közeli publikálását követő vélemény- csere, valamint a szövegtervezet társadalmi vitája során, a legtöbb észrevétel és javaslat vclószinüsíthetően a társadalmi, gazdasági és politikai rendszer elveire, összetevőire és garanciáira, valamint a polgárok jogaira és kötelességeire hangzik majd el. Feltételezem és remélem, hogy a népfelség elvének, a társadalmi osztályok, rétegek és az emberek egyenjogúságának, a társadalmi esélyegyenlőségnek, a szociális biztonságnak, a társadalmi szolidaritásnak, a vállalkozási szabadságnak, a tulajdonformák, az áru- a pénz- és a piaci viszonyoknak, valamint más fontos elveknek és intézményeknek kimunkálása és alkotmányi rögzítése megnyitja tíz utat és megteremti a feltételeket az új típusú szocialista társadalmi, gazdasági. politikai berendezkedés és alkotmányos élet folyton gazdagodó funkcionálásához. Dr. Adóm Antol
