Dunántúli Napló, 1989. március (46. évfolyam, 60-90. szám)

1989-03-31 / 90. szám

1989. március 31., péntek Dunántúlt napló 3 KÖZLEMÉNY a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1989. március 29-i üléséről (Folytatás az í. oldalról) Nemzetközi sajtókonferencia a KB üléséről Rendhagyó módon, egy nappal a tanácsko­zást követően, csütörtökön tájékoztatták a sajtó munkatársait az MSZMP Központi Bizottságának üléséről. A KB székházában megtartott nemzet­közi sajtókonferencián Major László, a párt szó­vivője röviden ismertette az ülésen szereplő na­pirendi pontokat, majd az előadók, Berecz János és Lukács János, a Politikai Bizottság tagjai, a KB titkárai összegezték az előadói beszédüket követő viták tapasztalatait. Programra szükség van mm. ról és támogatósáról biztosí­totta az MSZMP politikáját. A Szovjetunió, az SZKP érdeke is, hogy Magyarország a szocializmus lehetőségeinek jobb kihasználásával, a stabi­litás megőrzésével, a reformok dinamikus folytatásával oldja meg feladatait. A szovjet vezetés nagy fi­gyelemmel kíséri a magyar belpolitikai fejlődést, beleért­ve több párt alakulásának lehetőségét is. Ügy véli, hogy az egy- és többpártrendszer­ről • nem lehet általános és végleges megítélést adni. Az SZKP nem azt tartja megha­tározónak, hogy hány part van, hanem azt, hogy az em­berek részt vegyenek a dönté. sekben és végrehajtásuk el­lenőrzésében, a demokrácia hassa át minden politikai in­tézmény tevékenységét. A meg­oldás módja minden nép, minden párt saját ügye. A megbeszélés alkalmat adott a mai szovjet helyzet, az SZKP elképzeléseinek köze­lebbi megismerésére is. Az MSZMP főtitkára pártunk meg­értéséről és támogatásáról biz­tosította a Szovjetunióban végbemenő átalakítási folya­matot. A reformok megvalósu­lásának esélyeit jelentősen növeli, hogy az emberek kez­dik megérteni, az átalakítás az egyetlen lehetséges út. Je­lenleg a legfontosabb, hogy a párt megválassza az átala­kítás olyan ütemét, amely egyértelműen biztosítja a za­vartalan, feszültségmentes elő­rehaladást. Az SZKP KB főtit­kára külön kiemelte: az átala­kítást ideológiailag is meg kell olapozni. A múlt' tanulságainak feltá­rását a két párt fontos fel­adatnak tekinti, de megenged­hetetlennek tartja, hogy a múlttal való szembenézés a társadalom és a párt meg­osztásához, a vezetés egységé, nek megbontásához vezessen. Az 1956-os eseményekkel ösz- szefüggésben megállapodás jött létre arról, hogy a szov­jet fél a pártkapcsolatok útján lehetővé teszi a korabeli do­kumentumok kutatását. A találkozó megmutatta, hogy az MSZMP és az SZKP egyetért a nemzetközi élet fő kérdéseinek megítélésében. Az SZKP vezetése is úgy látja, hogy ma a felelős politikai tényezők sem Nyugaton, sem másutt nem érdekeltek a ke­let-európai, igy a magyaror­szági helyzet, destabilizálódá­sában. A két főtitkár sürgető fel­adatnak ítélte a Varsói Szer­ződés korszerűsítését, a szer­vezet belső demokratizmusá­nak erősítését. Egyetértés volt abban is, hogy mindkét fél törekszik 0 katonai tömbök egyidejű felszámolására. Az SZKP vezetése egyetért minden javaslatunkkal, amely a KGST korszerűsítésére irá­nyul. Ehhez az út a nemzeti gazdaságok reformján keresz­tül vezet. Szovjet részről kész­séggel fogadták azt a ma­gyar javaslatot, hogy - akár kétoldalú megállapodás kere­tében is — törekednünk kell oz árucsere-forgalom konverti­bilis valutában történő elszá­molására. Mindkét fél hang­súlyozta, hogy a cél az in­tenzív kapcsolódás az európai és a világgazdasághoz. A találkozó hozzájárult a ''ét párt közötti bizolom erő­sítéséhez, és új lehetőségeket nyitott az együttműködés sok­oldalú fejlesztésére. (2) A palesztinai arab nép iránti szolidaritás jegyében március 16-17-én fogadtuk Jasszer Arofatot, a Palesztínioi Eelszabadítósi Szervezet veze­tőjét. Grósz Károly főtitkárral folytatott megbeszélései, to. vábbá Sraub F. Brúnónál, oz Elnöki Tanács elnökénél, Né­meth Miklós miniszterelnöknél tett lótogatóso alapján meg- óllopítfiotó. hogy a közel-kele­ti helyzet rendezését illetően a két fél álláspontja közel all e9vmóshoz. A látogatás alkalmat adott arra, hogy a PFSZ vezetőjé­vel ismertessük a közel-keleti térség egyes államai felé tett kezdeményezéseink, diploma, ciai lépéseink okait, beleértve az Öböl országait és Izraelt is. A palesztin nép önrendel­kezési jogának érvényesítésé­ben fontos állomásnak tekint­jük a palesztin állam tavaly novemberi, kikiáltását. Ezért hozzájárultunk ahhoz, hogy a jövőben magyarországi képvi­seletét nagykövetség lássa el. E tépésünkkel egyben megerő­sítettük, hogy továbbra is a Palesztinái Felszabadítási Szer­vezetet tekintjük a palesztin .nép egyedüli törvényes képvi­selőjének. Elvi álláspontunknak megfe­lelően kedvező választ ad­tunk Jasszer Aratót azon ké­résére, hogy változatlanul tá­mogassuk a Közel-Kelettel foglalkozó nemzetközi béke­konferencia összehívásának ügyét és a válság igazsá­gos, békés rendezését. II. A Központi Bizottság meg­tárgyalta és elfogadta a po­litikai nyilvánosságról, a tá- iékoztotási törvény politikai irányelveiről, valamint a párt sajtópolitikájának elveiről és a pártsajtó fejlesztéséről szó­ló előterjesztést. Megállapította, hogy a poli­tikai intézményrendszer demok­ratikus átalakításának nélkü­lözhetetlen feltétele a politi­kai nyilvánosság és a tájékoz­tatás jogi garanciákon alapuló reformja. Ennek alapja a vé­leménynyilvánítás, a szólás- és a sajtószabadság érvényesülé­se. A pórtértekezlet óta a ma­gyar sajtó struktúrája, műkö­dése erőteljesen változott. Je­lentősen bővült a különböző nézetek nyilvánossága, a ma­gyar újságírás színesebbé, ér­dekesebbé vált. Nőtt az igény a hitelesség iránt. Bővült a lapalapítók lehetősége az or­gánumuk politikai vonalának, profiljának alakításában. A mai helyzet ugyanakkor magán viseli az átmenetiség jegyeit. A tömegtájékoztatás eszközeinek egy részében nem elég magas a szakmai igé­nyesség, és az érdemi viták helyett a szélsőséges nézetek­kel való „békés egymás mel­lett élés" a jellemző. Megszűnt a közvetlen állami felügyelet és pártirónyitós, de a nyilvá­nosság új jogi feltételei és intézményei kialakulatlanok, vagy jelenleg szerveződnek. Az MSZMP célja, hogy a működési zavarok megszünte­tését a jogi garanciák mi­előbbi megteremtésével segít­se elő. Határozott törekvése és érdeke, hogy o politikai, szer­vezeti sokféleség jegyében a nyilvánosság fórumain megje­lenjenek mindazok a nézetek, amelyek alkotmányunkkal és törvényeinkkel nem ellentéte­sek, és hozzájárulnak a nem­zeti összefogás kialakításához. A jelenleg érvényben lévő, 1986. szeptember 1-jével ha­tályba lépett sajtótörvény az időközben bekövetkezett tár­sadalmi-gazdasági változások következtében alkalmatlanná vált funkciói teljesítésére. A Központi Bizottság egyet­ért azzal, hogy az új törvény - a jogállamiság kiépítésére vonatkozó törekvésekkel és az Emberi Jogok Egyetemes Nyi­latkozatával a Polgári és Po­litikai Jogok Nemzetközi Egyez­ségokmányával összhangban — állampolgári jogként szabá­lyozza a szabad véleménynyil­vánítás és a sajtószabadság gyakorlásának módját, garan­ciáit és törvényes korlátáit. Ennek szellemében határozza meg a lapkiadók, szerkesztő­ségek, újságírók, terjesztők te» vékenységével kapcsolatos jo­gokat, kötelezettségeket és fe­lelősségüket. Kívánatos, hogy a törvény rendelkezzen a sajtótevékeny­ség feletti törvényességi fel­ügyeletről és a sajtóbűntettre, a helyreigazításra vonatkozó anyagi és eljárási szabályokról. Az MSZMP Központi Bizott­sága állást foglalt a párt saj­tópolitikájáról, és megfogal­mazta a pártsajtó irányításá­val kapcsolatos feladatait. A párt korrekt viszonyra törek­szik minden együttműködésre kész sajtóorgánummal. Tiszte­letben tartja önállóságukat, és politikai mozgalomként kíván jelen lenni a nyilvánosság fó­rumain. Pártunk véleménye szerint a Magyar Rádió, o Magyar Te­levízió és a Magyar Távirati Iroda a kormány felügyelete alatt álló nemzeti intézmény. Ezek tevékenységükben megje­lenítik a társadalom nagyobb csoportjainak nézeteit, s tűk rözik a társadalom érdekta­goltságát, ily módon a kor­mány felett nemzeti ellenőrzést is gyakorolnak. A Miniszterta­nács hatásköre: e nagyhatású tájékoztatási eszközök általá­nos politikai vonalának meg­határozása, a legfontosabb személyi kérdések eldöntése. A kormány felügyeletét bizto­sitó mechanizmus megteremté­sében fontos lépés volt a. Tá­jékoztatáspolitikái Kollégium megalakítása. Szükséges, hogy a kollégium minél előbb meg­fogalmazza a nemzeti tájékoz­tatási eszközök feladatait. Az MSZMP támogatja, hogy az állami sajtópolitika kereté­ben áttekinthető finanszírozási rendszer jöjjön létre. Fontos­nak tartja a piaci viszonyok kiépülését, az egyes orgánu­mok közötti versenyt. Ugyan­akkor a pénzügyi támogatást az értékek védelmére kell fenntartani. A pártsajtó a politikai nyil­vánosság bővülésével erősödő versenybe került. Ezért is szükséges, hogy a jövőben a szerkesztőségek aktívan ve­gyenek részt a társadalmi, közéleti vitákban, biztosítsa­nak fórumot a párton belüli különböző nézeteknek, szelle­mi műhelyként érvényesítsék befolyásukat a társadalomban. Minderre megfelelő szerkesz- téspolitikával, a személyi fel­tételek javításával, tartalmi megújulással válhatnak alkal­massá. III. A Központi Bizottság meg­hallgatta és tudomásul vette — a testület február 10—11-ei ülésén kialakított állásfogla­lás-tervezete nyomán — a po­litikai rendszer reformja feletti vitáról készített jelentést. Kö­szönetét fejezte ki a párt tag­jainak, szervezeteinek, a tudo­mányos műhelyeknek az észre­vételekért. a. hasznos javasla­tokért. Ezek figyelembevételé­vel módosította a tervezetet, és elfogadta a határozatot. A testület soron következő ülé­sein folyamatosan napirenden tartja azokat a tartalmi, szer­vezeti és módszertani kérdése­ket, amelyek szükségesek ah­hoz, hogy az MSZMP a több­pártrendszer viszonyai között is meghatározó politikai sze­repet töltsön be a társada­lomban. IV. A Központi Bizottság meg­vitatta a KISZ működésével, szerveződési megújításával kapcsolatos tájékoztatót. .A testület egyetért az ifjú­sági szövetség politikai plat­formjával, és támogatja az ez- zel összhangban megindult po­litikai és tervezeti átalaku­!z°K7 T¥líflo7ásul veszi, hogy a M56 XII. kongresszusának elő­készítése során önálló tag­szervezetek alakulnak. ame­ye föderációba tömörülve kivannak működni. A Központi Bizottság honq- sulyozto, hogy az ifjúság rész­vétele, közreműködése nélkü- ozhetetlen 0 társadalmi meg­újuláshoz. A következetesen végigvitt gazdasági, politikai reformok hozhatnak érdemi javulást a fiatalok élet- és munkakörülményeiben. E célok érdekében oz MSZMP-nek if­júságpárti programra, új ifjú­ságpolitikára van szüksége. A KISZ szervezetei a szo­cialista érdekeket valló fiata­lokat kívánják tömöríteni, és a párttal politikai szövetség­ben, önállóan, közvetlen párt­irányítás nélkül dolgoznak. Együttműködésük az MSZMP- vel az értékek azonosságára, a közös politikai érdekekre épül. A Központi Bizottság szük­ségesnek tartja, hogy a pá't- szervek, -szervezetek és a párttagok is segítsék elő az ifjúsági szövetség átalakítását. A KISZ XII. kongresszusát kö­vetően alakítsák ki az ifjúsági szervezetekkel való együttmű­ködés új formáit. Igényeljék az ifjúsági szövetség képvise­lőinek részvételit a pártveze­tőségek, párttestületek mun­kájában. V. Q A Központi Bizottság tá­jékoztatást kapott a március 15-ei ünnepségekről. A testü­let köszönetét fejezi ki mind­azoknak, akik elősegííitték, hogy méltó módon emlékez­hettünk meg az 1848—49-es forradalomról és szabadság- harcról. Megköszöni az MSZMP és a KISZ tagjainak, a Hazafias Népfront aktivistáinak, a poli­tikai szervezeteknek, az egy­házaknak, a társadalmi hala­dás, a demokrácia ügye mel­lett elkötelezett honfitársaink­nak, hogy részvételükkel is ki­fejezték a nemzeti összetarto­zás, az összefogás jelentősé­gét. A testület az MSZMP nevé­ben megütközését fejezi ki afölött, hogy nemzeti ünne­pünket néhányon szélsőséges, o nemzet érdekei}, nemzet­közi kapcsolatainkat sértő, szocializmusellenes nézetek hangoztatására használták fel. A nagy tömegeket meg­mozgató rendezvények döntő többsége kifejezte a nemzet jövőjéért érzett felelősséget, az összefogás szükségességét, megerősítve azt a meggyőző­désünket, Jjogy tovább kell haladnunk a demokratikus, szocialista, független jogállam megteremtésének útján. (5) A Központi Bizottság úgy határozott, hogy a mar­xista szellemű társadalomtu­dományi kutatómunka és o politikai ismeretterjesztés tá­mogatására Lukács Györgyről elnevezett alapítványt hoz lét­re. A Lukács György-alapít- vány induló vagyona negyvev millió forint, amelynek fedeze­tét az MSZMP Nógrád Me­gyei Oktatási Igazgatósága épületének értékesítéséből származó vételár képezi. Az Alapítványhoz bárki hozzájá­rulhat pénzeszközökkel vaqy bármilyen tevékenységgel. VI. A Központi Bizottság az el­nöklő Iványi Pálnak, 0 KB tit­kárának előterjesztésében sze­mélyi kérdésekben döntött: Szűrös Mátyást az Ország- gyűlés elnökévé történt meg­választása miatt felmentette központi bizottsági titkári tiszt­ségéből, valamint oz ország- gyűlési képviselők kommunista csoportjának vezetése alól;- Lakos Sándort nyugállo­mányba vonulása miatt - ér­demeinek elismerése mellett - felmentette a Pórtélét főszer­kesztői tisztségéből. A Központi Bizottság oz or­szággyűlési képviselők kom­munista csoportjának vezeté­sével ideiglenesen Grósz Ká­roly főtitkárt bízto meg. * A Központi Bizottság oz ülésen elfogadott valamennyi állásfoglalását nyilvónossóg- ro hozza. (Folytatás az I. oldalról) kosság mintegy egyötöde ke­rül a társadalmi minimum szintjére vagy ez alá ... A nagy tanulólétszóm az oktatás­nevelés minőségi színvonalát lényegesen rontja. Az eredmé­nyesebb oktatás érdekében bi­zonyos tantárgyak csoportbon­tásban való oktatása szintén tanteremhiányt okoz. A szak­mai kérdések háttérbe szorul­nak, a minőségi munkára, a folyamatos tartalmi fejlesztésre kevesebb energia jut... Az egészségügyi alapellátásban a tervezett intézkedésekkel a a szintentartás elérhető . . . Je­lenleg a városi tanácson hét­ezer igénylést tartanak nyil­ván. Az igénylések száma kis­sé. tovább emelkedik . .". Az új és felújított lakások ára a megyeszékhelyen 20 és 26 ezer forint közötti volt négyzetmé­terenként ... A városüzemel­tetésre és -fenntartásra fordít­ható pénzösszegek, eszközök értékének több éve tartó reál­értékromlásának megakadályo­zására igen, csökkentésére vi­szont nincs mód ... A város­ban élők hangulata folyama­tosan romlik. Nő az elégedet­lenség, tovább csökken a bi­zalom a párt, a kormány, oz ország vezetői iránt. A munka egyre kevésbé alapja a meg­élhetésnek, a gyarapodásról nem is beszélve ..." Ezek a szubjektiven kiraga­dott mondatok is azt sugall­hatják, hogy élénk vita bonta­kozott ki a tájékoztatóról. Né­hányon sokkolónak nevezték az előterjesztést, mások hiá­nyolták a kétségtelenül meg­lévő eredmények említését. Volt, aki előrevetített önigazo­lásnak bélyegezte az ilyenfaj­ta összegzést, többen viszont elmondták, kellett egy hely­zetfelmérő anyag, most már nincs más hátra, mint a helyi pártprogram megalkotása. A vita után kérdeztem Var­ga lenöt, a napirendi pont előterjesztőjét, a városi párt- bizottság titkárát- Mi lesz a következő lépésük?- Ha nagyon nagy politi­kusnak tartaná magát a jelen­legi pécsi pártvezetés, akkor azt mondanám, olyan helyzet­be kívántuk hozni a testületet, hogy azonnal hozzákezdjünk közösen egy olyan politizálás­hoz, amelyben Pécs városa gazdasági életének, gazdasági és más körülményeinek fe­szültségpontjait és nem ered­ményeit megkeresve dolgoz­zunk ki mielőbb egy progra­mot Meggyőződésünk ugyan­is, hogy bár a mai helyzetben már több párt alkot progra­mot, a felelősséget az MSZMP viseli. Ezt a mérleget tehát nem taktikai megfontolásból készítettük ilyenre.- Mikor lesz- tehát program­ja a pécsi párttestületnek?- Ennek pontos időpontját én nem tudom meghatározni. Véleményem szerint nqm tisz­tázott, hogy most egy gyors program kell-e vagy alulról épített, megfontolt politizálás­ra van-e szükségünk. Egy biz­tos: programra szükség van, hogy mikor, oz a program ele­meinek konkrét felrajzolásakor derülhet ki . . . Bozsik L. Szűrös Mátyás az ópusztaszeri emlékbizottság elnöke Losonczi Pál lemondott az ópusztaszeri nemzeti történeti park országos emlékbizottsá­gának elnöki tisztéről, de tag-‘ ként továbbra is részt vállal az emlékbizottság munkájából. Az elnöki teendők ellátását Szűrös Mátyás, az Országgyű­lés elnöke vállolta — jelentet­ték be csütörtökön Szegeden, a Csongrád Megyei Tanács ülésén. A testület megtárgyal­ta az ópusztaszeri emlékpark helyzetéről és fejlesztésének lehetőségeiről szóló jelentést. Az 1976-ban elfogadott ren­dezési terv az emlékpark ki­alakítását három ötéves sza­kaszra ütemezte, a várható költségeket pedig 400 millió forintra becsülte. Az azóta el­telt idő alatt o muzeális em­lékhely számos épülettel gaz­dagodott, a századforduló né­pi életmódját megörökítő skanzenben például tizenöt épületegység készült el. Ha­marosan befejeződik a szél­malom építése. A tervben sze­repel egy szegedi - afsóváro- si - napsugaras oromzaté po- rasztház áttelepítése , is. Árubemutató látható még ma is a pécsi Hunyor Siállóba a Mecsek Füszért szervezésében. Megtekinthető a Metakém Ipari Szövetkezet Salamon tisztitószer-csoládjo, a Debrece Állami Gazdaság és a Bólyi Mezőgazdasági Kombinát szoji termékei. A legtöbb újdonságnak számit. Fotó; Proksza László

Next

/
Thumbnails
Contents