Dunántúli Napló, 1989. március (46. évfolyam, 60-90. szám)
1989-03-04 / 63. szám
1989. március 4., szombat Punontmt napló » Felkészülés a pécsi menedzserit Tanulmányúton Tennessee államban A Soros Alapítvány ösztöndíjával féléves tanulmányutat tett az Amerikai Egyesült Államokban dr. Bélyácz Iván, a Pécsi ianus Pannonius Tudományegyetem rektor- belyettese. Ismereteit Knoxville-ben, Tennessee állam egyetemének köz- gazdasági fakultásán, ezen belül is a gazdaságkutatással és előrejelzéssel foglalkozó intézetben gyarapította. Élet az egyetemen- Hogyan került ki, s mi volt a célja a tanulmányútnak?- A Soros Alapítványnak szerződése van a budapesti Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemmel. Fölvettük a kapcsolatot Soros György- 9ye/, s kértük, a Marxszal fennálló szerződést terjessze kj, o JPTE Közgazdaságtudományi Karára is. Ennek eredményeként került sor 1988-ban három pécsi kutató ösztöndijjal való utaztatására — villantotta T ennesse állam ... Rendkívül kedves, melegszívű emberek, jórészt ír bevándorlók leszármazottai lakják. Erős vallásosság ‘jellemzi ezt a vidéket. »Nem tartoznak az USA leggazdagabb álla- moi közé. A ma Amerikájára azt mondják, erősön tért hódit a konzervativizmus. Ezt én is tapasztaltam ... Csakhogy ez a konzervativizmus nem az, ami a mi fogalomvilágunkban él. Nem vissza- húzó, nem haladáselle- nességet jelent. Az amerikaiak konzervativizmusán a fégi értékekhez való visz- szatérést, az azokhoz való ragaszkodást kell érteni. Olyan régi értékekről van S2°, mint a szabad verseny a gazdaságban, fegyelem a munkahelyen, szolidság és visszafogottság a magánéletben, családközpontú életmód. föl az előzményeket dr. Bélyácz van. Tanulmányutam célja, h°9y fölkészüljünk a JPTE Közgazdaságtudományi Karán a ovetkező tanévben bevezeten- ° kétlépcsős képzésre. Ennek enyege, hogy a képzés három even át főiskolai jellegű lesz- oz ezt elvégzők üzemgazdász- kent helyezkedhetnek el amit kétéves egyetemi képzés övét, s ez már menedzseri képesítést ad. ~ Milyen az élet az egyetemen, Knoxville-ben? ~ Rendkívül kemény a tanulmányi fegyelem. A hallgatok síj,ne napról napra kapnak azi feladatot, sűrűn írnak zárt- elyi dolgozatot, folyamatos a számonkérés. Ami érdekes, itt em válnak el egymástól oz előadások és a szemináriumok, sokkal oldottabbak a foglalkozások, a tanár-diák kapcsolatok, példák vannak, s oda-vissza kérdések és feleletek. Nagyon jók a tankönyvek, s egy-egy tantárgyból több is van, választék van. Tankönyveikből mi is kiválasztottunk vagy nyolcvanat, amit nekünk ajándékoztak. Figyelemre méltó még, a diákok csaknem kétharmada az egyetem mellett dolgozik is - részben már jövendőbeli szakmájában és majdani munkahelyén —, hogy előteremtse a rendkívül magas tanulmányi költséget. Egy Tennessee állambeli diák évi tandíja 6000 dollár, ho nem állambeli, 9000 dollár. Persze, ennek előteremtéséhez lehet kölcsönt is fölvenni. Mint ahogy induláskor segítenek a pályakezdőknek is, ami óriási előny, nem kényszerülnek tiz-húsz évig kuporgatni. Lakást, kocsit vehetnek, otthonukat berendezhetik, ehhez korlátlan a hitel- felvételi lehetőség, miután megvan a bizalom a havi 2000 -3000 dollár fizetéssel induló pályakezdők iránt, hogy letör- lesszék tartozásukat. Teljes odaadással dolgoznak- Az Egyesült Államok persze, gazdag ország, ezt megteheti ...- Itt van a világ talán legsikerültebb munkamegosztása, rendkívül magas szintű a tevékenység-csere. Mindenki a saját munkájával foglalkozik, s olyan fizetést élveznek, amiért érdemes teljes odaadással dolgozni. A második, harmadik állás ismeretlen. Nagyon erős mindennek a kontrollja, de főként az önkontroll. Hihetetlenül magas a kötelesség- és felelősségtudat, sziklaszilárd a munkahelyi fegyelem. Felelősek azért, amit tesznek, de csak azért felelnek,amit tesznek. Ismeretlen a más pénztárcájára való gazdálkodás. Őszintén beszélnek, nyíltan és világosan fogalmaznak, a mellébeszélést nem ismerik. A szabad választás, és az ezzel való élni tudás - erre már a gyermekkorban fölkészítik az embert. Láttam például a tévében, tíz év körüli gyerekek alapítottak bankot, s kezelték a pénzt, vitték az ügyeket, megtanulni igyekezvén a pénzzel bánni. Hihetetlen versenyfutás minden család élete, ám a társadalom mára odáig jutott, kiegyenlítődtek az életviszonyok és a jövedelmek, nyolcvan százalék a középréteg, tiz, omi ez ' alatt van, s tiz százalék, ami a gazdag.- Itt egy máslajta gazda- íágl'lozólia érvényesül.- A gazdaságfilozófia gyökeresen eltér a miénktől. A vállalkozás célja a vállalat értékének - a mindenkori bevétel és kiadások különbségének — növelése. Minden üzlet a folyamatos, töretlen értékesítésben — s nem az árak manipulálásában -, a piac bővítésében érdekelt. A vállalkozások kiismerhető, egyszeri adó alá vannak vetve. S miután hazaérkeztem, hadd jegyezzem meg - révedt a mai magyar valóságba dr. Bélyácz Iván -, a mi vállalati és személyi jövedelemadó-rendsze— T ennessee-i tanulmányutam során, megfordultam a japán Nissan autógyárban, ahol háromezer munkás, évi negyedmillió, amerikai viszonylatban meglehetősen drága, gépkocsit állít elő. Egyetlen, 80 holdnyi (!) alapterületű csarnokban folyik a gyártás, itt a jövő szárad termelését láttam, szinte minden automatizált. -Érdekes volt megfigyelni, a gyártószalag mellett állandóan ötnapi készlet állt rendelkezésre. A gyár évi termelése magyar pénzben 260 milliárd forint. Most bővíteni kívánják a termelést évi félmillió gépkocsi kibocsátására, mindehhez már csak további kétezer munkásra lesz szükség. rünk a jövedelem oly nagy részét veszi el, hogy kiöli a vállalkozói kedvet. Amerikában hagyják a vállalkozásokat jövedelmet termelni. Hogy a Tennessee-i egyetemnél maradjak, költségvetésük egyharma- dót maguk teremtik elő, miután a vállalatoktól kapott megbízások teljesítésével bevételekhez jutnak, amit az állam ott nem von el adóval, mint nálunk. Levegőt kell biztosítani a vállalkozásoknak! Rokonszenvvel tekintenek Magyarországra — Hogyan néznek a szocialista országokra, tudnak-e Magyarországról? — Rendkívül nagy érdeklődést tanúsítanak a szovjet fordulat iránt. Tudnak Magyar- országról, rokonszenveznek a kibontakozóban lévő demokratizmusunkkal. Ellenséges érzületet nem tapasztaltam, ilyen hangot nem hallottam, büszke voltam végig, hogy honnan jöttem. Országunknak van becsülete, amit a Közép- Európában újszerű, egyedülálló lépéseivel vívott ki magának. Az ottani sajtó megírja, most a politikai rendszer reformján van a sor, ugyanakkor nyíltan és Kritikusan szólnak fölhalmozódott gazdasági nehézségeinkről, amiből a kitörés csak komoly áldozatok árán történhet meg, s ehhez mintegy sugalmazva hozzáteszik, mindez csak politikai stabilitás mellett lehetséges.- Amerika más világ, mégis, mi az, amit egy az egyben átvehetnénk gyakorlatukból?- Az oktatásnak és az egészségügynek óriási szerepe van, az állam odaadja a pénzt, s nem a sikertelen vállalatok veszteségeinek térítésére. Ezt kellene átvennünk, nekünk is erre összpontosítanunk. Én mindenesetre kétszeresére növelném az oktatásra (ordított pénzeket állami költségvetésünkben, mert a jövőépítés szempontjából most tragikus a helyzet. * Időközben szerződéses kapcsolat jött létre a Tennessee-i Egyetem és a JPTE Közgazdaságtudományi Kara között, aminek eredményeként 1989-ben is sor kerülhet pécsi kutatók kiutazására és fogadására. Miklósvári Zoltán Bemutatjuk dr. Tóth László ezredest Pécs rendőr- kapitánya Három célkitűzése volt: mozdonyvezető, gépész- mérnök vagy nyomozó lesz. Az első megvalósult, s talán erre a legbüszkébb még ma is, közel 30 év távlatából. 1960-ban, 23 évesen, ő volt az ország legfiatalabb főmozdonyvezetője. Amikor megérkezett a pécsi gyorssal Budapestre, ezt mondták neki: Ocskös, küld ide a mozdonyvezetőt! Az, hogy nem valósult meg a másik célkitűzése, hogy elvégezze a műszaki egyetemet, nem rajta múlott. S a harmadikat, hogy nyomozó legyen, ma már messze túlszárnyalta dr. Tóth László Pécs varosának rendőrkapitánya. Dr. Tóth László 1937-ben született Szekszárdon. A gyermekkorát a háború pecsételte meg. 1942-ben hadiárva lett.- 1942-ben Gyöngyösre, édesapád temetésére az édesanyám úgy ment, hogy éppen szülés előtt állt. Az öcsémet várta. Életünket később sem kisérte különösebb anyagi jólét, anyám a szülés után beteg lett, s nem tudott munkába állni. A gyermekkorát Szentlőrin- cen a nagyszüleinél, majd Kovácsszénáján töltötte az édesanyja nővérénél. Háború volt. Az iskola első osztálya számára mindössze két hétig tartott. Második osztályban még sem írni, sem olvasni nem tudott. Később, az egy tanerős iskolában egy idősebb lány tanította meg írni, olvasni.- Ezután életemben olyan esztendők következtek, amit szeretnék, de nem tudok elfelejteni. Két és fjl évet a Baranya megyei árvaházban töltöttem. Vállalta, mert vállalnia kellett, anyagi körülményeik miatt, csak igy tudta folytatni tanulmányait a pécsi Pius Gimnáziumban. Rend, fegyelem és egyenruha. Ez határozta meg a következő éveket. Az iskola egyházi volt.- Amire szívesen emlékezem, a vöröskeresztes „UNRA”- csomagok. — Ennivaló, ruhák . .. Aztán államosították az iskolákat. Még egy évet járt a Piusba majd a Mátyás Király Utcai Iskolába, aztán visszakerült Szentlőrincre, s ott végezte el a nyolcadik osztályt. Valamivel könnyebb lett a sorsa, nevelőapja — akire még mindig szeretettel gondol —, vállalta a terheket. A középiskolát a Nagy Lajos Gimnáziumban kezdte el, a szünidőket munkával töltötte, részes aratással, és a vasútra járt gazolni, s ott is ragadt a mozdonyok közelében. Segédmunkás lett a fűtőháznál. Aztán két gimnáziummal Szombathelyre ment szakmunkástanulónak, hogy mozdonyvezető lehessen. Az iskola harmadik évét már Pécsett fejezte be, majd folytatta a középiskolát, s 1958- ban érettségizett a Janus Pannonius Gimnáziumban. Főmozdonyvezető lett.- Csak egy gondom volt: hogy nem vagyok gépészmérnök! Bár a vasút illetékesei nem támogatták, mégis jelentkezett a műszaki egyetemre. Ám milyen a sors, egy belügyi dolgozóval együtt felvételizett. Bár felvették a műszaki egyetemre, mégis a nyomozói pályát célozta meg. 1964-ben állt munkába a Baranya Megyei Rendőr-főkapitányság népgazdasági és társadalmi tulajdonvédelmi osztálya vasúti hírközlési szállítási alosztályánál.- Elképedtek, hogy idejöttem dolgozni, mert az előző munkahelyemen a fizetésem 2 forinttal több volt, mint itt a rendőrségen a főkapitányé. Időközben fél évet elvégzett a műszaki egyetemen, de kiderült, hogy itt nincs szükség gépészmérnökre. A rendőrtiszti akadémia levelező tagozatán 1967-ben végzett, 1968-ban az NTT vasúti hírközlési szállítási alosztály vezetőjévé nevezték ki. Ezután elkezdte a jogi egyetemet. Mindenáron a szakterületén szeretett volna maradni, de ez nem sikerült, mert 1973-ban döntés született: kinevezték a Pécsi Rendőrkapitányság bűnügyi osztályának vezetőjévé.- Senki sem fogadott az új munkahelyemen. Akkoriban halt meg két vezető, a városi rendőrkapitány beteg volt. majd nyugdíjba helyezték. Én pedig elkezdtem dolgozni. Két évbe telt, amíg sikerült talpraállítani az osztályt. Dr. Tóth László 1966 óta tagja a pártnak, 1968 óta a megyei főkapitányság pártbizottságának, 1973 óta a Pécs Városi Rendőrkapitányság, 1988. december 17-ével pedig az MSZMP Pécs Városi Bizottságának tagja, tagja továbbá o városi tanács jogi és igazgatási bizottságának, vezetőségi tag a Baranya Megyei Jogászszövetségben. Dr. Tóth Lászlót 1984-ben nevezték ki a Pécsi Rendőrkapitányság vezetőhelyettesévé, alezredesi rangban. 1988. november 1-jével pedig Pécs város rendőrkapitányává, ezredesi rangban.- Hogyan tovább?- A folyamatosságot biztosítani. Elődöm vezetési mechanizmusának aktiv részese vol- tam.s nem is kivánok, s nem is tudnék túl sokat változtatni rajta, csak annyit, ami feltétlenül szükséges egy vezető- váltásnál. Célunk a megújulás, a lakossággal való kapcsolat erősítése. Marton Gy. Telefonos és műholdas fejlesztés együtt A bőlyi modell Mind több településen ^szeretnék nézni a műholdas tv-programokat. Nem olcsó a parabolaantenna, de ° kábelhálózat kiépítése mé9 többe kerül. Kézenfekvőnek látszik az ötlet: a televíziós és telefonkábelek lefektetését végezzék együtt. Tölösi Péter, a Pécsi Postaigazgatóság műszaki igazgatóhelyettese is helyesléssel fogadta a kezdeménye- zest- „Ha nem működünk együtt, minimum a földmunkákat duplán végeznénk" - mondta. A postának jelenleg nincs sok mozgatható pénze. De nem jelenti azt, hogy nem tudnak partnereikkel kooperálni. Marcaliban például, ahol éppen a telefonhálózatot bővítjük, a tv kábeleit a mi alapépítményünkben, a földben futó, vastag csőben helyezzük el, s így arányosan osztozunk a költségeken. Baranyoi példa is akad. Bolyban, a posta előrehozta a telefonhálózat fejlesztését, amelynek első szakaszában a lakosság önerős beruházásként lefekteti a telefon-, illetve a tv-kábe- lek megvédésére alkolmas csővezetéket. A posta a kilencvenes évek közepén megveszi a telefonközpontot, s akkor az előfizetőket azonnal be tudják kapcsolni, mert a hálózat már nem kíván nagyobb munkát, és a szokásos beruházási hozzájárulást teljesítettnek veszi. Bolyban az üzemeltetést is vállalja a posta. Bár e szerződéseknél figyelembe kell venni a központtól való távolságot is, hogy megérje vállalkozni. Tölösi Péter szerint, sok vitára adhat majd alkalmat a szerződéses üzemeltetés, mert a televíziós készülék egy hosszú technikai lánc végén áll, s az első pillanatban nehéz eldönteni, a rendszer melyik eleme hibósodott meg. P. E.
