Dunántúli Napló, 1989. március (46. évfolyam, 60-90. szám)

1989-03-29 / 87. szám

1989. március 29., szerda Dunantüii napló 3 Nincs munka­nélküliség Máza­szászváron Mózaszászváron és környé­kén 1782 férti és nő dolgozik, közülük 1345 a helyi üzemek­ben, a környékbeli vállalatok­nál 437 ember. Jelentős azon­ban azoknak a száma is, akik más településekről Má- zaszászvárra járnak munkába, a legtöbben Győréből, Izmény- ből, Váraljáról és Nagymá- nyokról. Az utóbbi időben a szénbá­nya helyzete megváltozott, az 1989. évi megrendelés keve­sebb, mint az előző évi. Ép­pen ezért az első lépcsőben 60—80 dolgozóval csökkentik a létszámot, de ez elérheti a 120-at is év végéig. Máza- szászvár és környékén a fog­lalkoztatásra jelentős hatással van még a komlói és a bony­hádi vállalatok helyzete is. A munkaerőcsökkentés újabb feszültségek forrása lehet. A munkaügyi szolgáltató irodák, az átképzési támogatás, a fel­mondási idő meghosszabbítá­sa, az elhelyezkedési támoga­tás, a közhasznú munkavég­zés, a korengedményes nyugdí­jazás, a munkanélküli segély bevezetése fontos szerepet tölt be a gondok megoldásában. Mázaszászváron 1988-ban szervezték meg először a köz­hasznú munkát. 1989. április elsejétől öt ember munkába állítását tervezik. 1987 novem­berétől lehetőség nyílott arra is, hogy a vállalat magára vállalja a korengedmény idő­tartamára a nyugdíjköltsége­ket. Meghatározott körülmé­nyek és feltételek mellett a megyei tanács elnökének en­gedélyével lehet korkedvez­ménnyel nyugdíjba menni. Az elhelyezkedési gondok megol­dásához nyújt még segítséget az újrakezdési kölcsön és a munkanélküli segély. Mázaszászvár területén még nem jelentkezik problémaként a munkanélküliség. Közmunká­ra is az elmúlt évben mind­össze hárman jelentkeztek. Vi­szont a bánya létszámcsökken­tése a mázaszászváriakat és a környékbelieket is egyaránt érinti. A bányaüzemnél dolgo­zó 750 ember több mint fele vidéki. A létszámcsökkentéskor elsősorban korengedménnyel nyugdíjaztalak, aztán a fe­gyelmezetleneket küldik el. A helyi üzemek közül a Szellőző művek 2—3 jól képzett szak­munkást keres. A téglagyárban nehéz fizikai munkára tudnak alkalmazni betanított munká­sokat. A kenderfonónál az újabb öt szövőgéphez keres­nek szövőnőket, 25—30 nőt tudnak még foglalkoztatni, z' Sz. K. Házilag készíteti elektroszképpal is mérhető Jeges Károly otthonában Sugárszennyeződési lehetőségek a lakásban Az ionizáló sugárzás káros hatásai Jeges Károly több mint nyolcvan éves. Annak idején ő alapította meg Pécsett a Pe­dagógiai Főiiskola fizika tan­székét. Egész életében kutatott, kísérletezett és népszerűsítette a fizikát. Könyvei jelentek meg az egyszerű kísérleti berende­zések és eszíközök készítéséről. Az elmúlt napokban a Janus Pannonius Tudományegyetem Tanárképző Karának fizika tan­székén mutatta be egyik egy­szerű kísérleti eszközét, amivél a lakásokban található, egész, ségre ártalmas ionizáló sugár­zást lehet kimutatni. — Az Ionizáló ¡jelenségek mindig is voltok a kőzetekben és az agyagban. Az ebből ké­szült téglahózak is ionizáló sugarakat bocsátanak ki. Je­lenlétükkel ugyanúgy szennye­zik a környezetet, mint bármi, például a kipufogógázok füstje. A háztartásban találha­tó tárgyak, anyagok fölhasz­nálásával dkár egy kisdiák is rövid idő alatt összeállíthat egy eszközt, omelynék segítsé­gével kétséget kizáróan meg­állapítható, hogy a lakásban tolá'lható-e ionizáló sugárzás vagy sem, — hangzott el Je­ges Károly nyugalmazott főis­kolai tanár, tanszékvezető élő­adásában. Nem 'kell hozzá más, mint hegedű gyanta, huzaldarab, papír, vonalzó, karton és egy* lábas, és már el lis készíthető az eléktroszkóp. A hegedű- gyantába beszúrt drótdarab végét ¡ki kell hegyezni, majd a csokoládékon található alu­fóliából egy vékony rézhuzal segítségével lebegtetőt kell ké­szíteni. A 'rézhuzalból ceruzán köralakú hurkot készítünk, eb­be helyezzük az alufólia da­rabkát. Az egészet egy befőt- tes üvegbe tesszük, amelyet egy nyolcszögletűre vágott kartonlappal lefedünk. Az ¡üveg belsejébe és külsejére paprícsíkot ragaszturík, ame­lyekre skálát rajzolunk. Ezt kö­vetően elektrosztatikuson fel­töltjük az egészet egy mű­anyag vonalzó segítségével, amelyet egy papírdarabbal megdörzsölürik. A kartonlemez­re ráhelyezzük a tárgyat, ami­nek a sugárkibocsótására kí­váncsiak vagyunk és az egé­szet leborítjuk egy száraz edénnyel. Húsz-huszonöt perc Imúlva 'leolvassuk a skálát. Ha az eredeti hélyzettől nagy a kitérés, akkor ionizáló sugara, lkat bocsát ki a test. Ennél egyszerűbb berendezé­séket is lehet készíteni csak papírból gémkapocs segítségé­vel. A hegyesre vágott papír­csíkra gémkapcsot teszünk, ebbe helyezzük a papirlebe- gőt, az egészet bescrtírozzük ceruzával, egy hungarocell kockáiba állítjuk, majd feltölt­jük, és az előbb leírt módon használjuk. A levegőben van egy sokak által nem is ismert „légszeny- nyeződés” omit szabad szem­mel nem is értékelünk, de az emberi szervezetre veszélyes. Testünkön keresztül hatol be és bármelyik szervünkre kifejt­heti sokszor káros hatását. Ezt nevezik ionizáló sugárzósnak. Forrásai elsősorban radioak­tív anyagok. A genetikusakat és az orvo­sökot is régóta foglalkoztatja az, hogyan előzhetők meg az örökletes betegségek, ugyanis legfőképp az ionizáló sugárzá­sok idézhetnek elő az örökítő anyagban - DNS-ben — olyan változásokat, amelyeknek be­tegség, fejlődési rendellenes­ség lehet a következménye. Az ionizáló sugárzás az élő szer­vezetben a molekulákat ionok­ká alakítják át, de enéiwül is változásokat idézhetnek elő a molekula belsejében. Az ioni­záló sugárzás hatására alakul­hat ki a fehérvérűség, és a csontvelőből kiinduló daganat is. Az egyes sejtek kromoszó­máinak génjeiben létrejövő vál­tozáshoz - mutációhoz - egyet, len ionizáló részecske is elég. Jeges Károly 25 évvel ez­előtt vette először észre, hogy a lakásában található egyik babakerámia radioaktív alfa •részeket sugároz ki. Ezt egy úgynevezett Ionlecsapatásos diffúziós ködkamrában meg­vizsgálta - omit saját maga fejlesztett ki. A vizsgálatról fényképfelvételeket is készített. A fotókon megdöbbentően sok alfa és béta részecske pálya- nyoma látható, melyék a ba­ba qyengén sárga festékréte­géből léptek ki. Körülbelül az 1940-es évekig a kerámiák sárga színű festékéként vas-, antimon, és uránoxidot hasz­náltak. Az urán pedig közis­merten radioaktív anyag. így őzök a kerámiák, amelyeknek festékanyaga világossárgától egészen a sötétsárgáig terjed, tartalmazhat uránt, és ezek ionizáló sugárzással szennyezik o lakást. A múltban sok urán­tartalmú kerámia került forga­lomba. Jeges professzor laká­sában található 21 kerámia­ifigura közül például nyolc mutat kisebb, nagyobb intenzí. tású radioaktív sugárzást. Szalai Kornélia Á kisiparosok érdekvédelme A KIOSZ minden fórumon képviseli az iparosságot ajánl tagjainak, mit. tesz az érdekükben a KIOSZ? Egyáltalán miért ér­demes a szervezethez tartoz­ni? - A kérdések egyre gyakrabban vetődnek fel. Hajós Ferenc, a KIOSZ Baranya Megyei Szervezeté­nek titkárával és Pacz József titkárhelyettessel az érdek- védelem lehetőségeiről be­szélgettünk. A KIOSZ országos és me­gyei szinten gazdasági és társadalmi érdekvédelmet biztosít. Ez annyit jelent, hogy mindenkor figyelemmel kíséri a magánvállalkozókra vontftkozó gazdasági és jo­gi szabályozás változásait, részt vesz a jogszabályalko­tás folyamatában és kinyil­vánítja véleményét. A mór megjelent jogszabályok ese­tében feltárja, melyek azok a rétegek, amelyeket ezek hátrányosan érintenek és ja­vaslatokat tesz a módosítás­ra. Így elküldték állásfogla­lásukat a kormánynak az adóval, társadalombiztosí- * tással és a vámrendelkezés­sel kapcsolatban. Az iparosok érdekében a KIOSZ Baranyában több ,,üzlétbe” is belevágott. Így például alapító tagja a No- vrndel Rt-nek, amely első­sorban elektronikai innová­cióval és fejlesztéssel foglal­kozik, tagja a BÉKI-nek, en­nek köszönhetően a vállalat ellenszolgáltatás nélkül biz­tosít munkaalkalmat az épí­tőiparosoknak. A KIOSZ be­lépett a Mecsek Trade Kft- be, amely szintén munkaal­kalommal és anyagbeszer­zéssel tud segíteni. Megál­lapodást kötöttek az Állami Biztosító vagyonőri irodájá­val (amely a pécsi iparos- házban működik), ezzel a vagyonvédelmi eszközök, be­rendezések felszerelése, kar­bantartása válik könnyeb­bé. Említést kell tennünk a KIOSZ által alapított KIV- ről, és Novikiról, amelyek szintén a termeltetésben és az anyagbeszerzésben segíte­nek az iparosoknak. Orszá­gos szinten a KIOSZ külön­böző kereskedelmi bankok alapításában vett részt, ez­zel kedvezményes kamatozá­sú hiteleket kaphatnak az iparosok. Ezt már több ba­ranyai is igénybe vette. Baranyai iSi? rétéin belül működő anyag- beszerző iroda, amely tavaly május óta segíti az iparosok anyag-, alkatrész- és gép- beszerzését. Szintén ők azok, akik kezdeményezik az ipa­rosok kül- és belföldi kiállí­tásokon, vásárokon való részvételét. A közelmúltban alakult meg Boranya Me­gyei Kisipari Innovációs Klub, amely az újításokkal foglalkozókat segíti az áru piacra kerülésében. A KIOSZ fontos feladata az oktatás, tájékoztatás. A magánszférát érintő vala­mennyi rendelettel megis­mertetik tagjaikat. Tanfolya­mokat tartottak az adóról, tájékoztatót a szállító iparo­soknak a tavaly decemberi minisztertanácsi rendelet egységes értelmezéséről. Több hagyományos szolgál­tatást is nyújt a KIOSZ, mint a mestervizsgáztatást, a munka-, tűz- és környezet- védelmi vizsgáztatást, vala­mint kezdő és gyakorló ipa­rosoknak általános tanács­adást. A közelmúlt egyik fontos eseménye: az Okta­tási és Szakmafejlesztési Központ pécsi székhellyel nyitott irodát, amely átkép­ző és szakmai tanfolyamot indít iparosoknak és nem iparosoknak egyaránt. fl7 Ili csőrendszer beve­"í “I zetése rendkívül ^megnövelte az adminisztrá­ciós munkákat. A KIOSZ megkönnyítette ezt. számí­tógéppel végzi el a könyve­lést és az adóbevallást, és több éve a rezsi-óradijszá- mítást is. A KIOSZ minden fórumon képviseli az iparosságot. így a Hazafias Népfrontban, a Fogyasztók Megyei és Váro­si Tanácsában, a Baranya Megyei Tanács fogyasztói érdekvédelmi albizottságá­ban, a Területi Ipari Bizott­ságban, a Baranya Megyei Szállítási Bizottságban, a Társadalombiztosítási Ta­nácsban. Konzultációkat szerveznek megyei és városi szakigazgatási szervekkel. A megyében Iparos Szín­kör működik, a pécsi iparos- házban üzemorvosi rendelő nyílott, kül- és belföldi ki­rándulásokat, vetélkedőket szerveznek, szociális segély­ben és kivételes nyugellá­tásban részesítik az arra rá­szorulókat, kitüntetéseket alapítanak és adományoz­nak, állami kitüntetéseket kezdeményeznek. Ezeket a szolgáltatásokat természetesen csak azok tud­ják hasznosítani, akik isme­rik, mit nyújt a KIOSZ és igénybe veszik ezeket. Nem kötelező — mindenki maga döntheti el, érdemes-e. Ó. Zs. A közelmúltban bővült sörözővel és presszóval a szigetvári Oroszlán étterem Gondokkal küzd a vendéglátás az idegenforgalomhoz Gondokkal küzd a vendég­látás. Az áremelkedések, oz életkörülmények romlása nem kedvez a vendéglők, éttermek forgalmának. Ezért az étter­mek a korábbinál jobban Is versengenek egymással, hiszen a, megfogyatkozott vendégeket ki-ki szeretné magához csalo­gatni. Ehhez új ötletek, új megoldások kellenek. A vendéglátás keresi a ki­Jobban igazodni utat, s ez alól nem kivétel a Baranya Megyéi Vendéglátó Vállalat sem. — Elterjedt a hír, hogy a vállalat a jövőben részvény- társaságként kíván működni. Igaz ez? _ kérdésemre Gerber Jenő igazgató válaszol: — Nem, erről eddig egyál­talán nem volt szó. Tény, hogy mi is megpróbálunk új módon gazdálkodni, de végül is mi­lyen megoldásokat találunk, az nem csupán tőlünk függ, ha­nem a jövőben születendő új törvényektől, jogszabályoktól is. — Az elmúlt évben mekkora volt a visszaesés? — Bár 1988 nyereséget ho­zott, a visszaesés nyolcszáza­lékos volt. Ez a közétkeztetés­re nem vonatkozik, hanem fő­ként g hétköznap esti szóra­kozásra. Akik ilyenkor felkeres­nek egy-egy éttermet, inkább csak italt fogyasztanak. Szű­kös lehetőségeink ellenére igyekszünk minden évben leg­alább egy-két egységünket magasabb színvonalúvá emelni — itt utalnék többek között a Virág cukrászdára, a Caflish- ra vagy az Oroszlán étteremre, vagy akár a Tejbisztróra.- Mégis, annak ellenére, hogy a vállalat működését il­letően még keresik a megol­dást, néhány konkrétumot biz­tosan tud mondani. — Vállalatunknak százhetven egysége van, ebből jelenleg száztíz szerződésben. Tervez­zük, hogy a következő három évben az összesét valamilyen új formában fogjuk üzemeltet­ni. A kiesést elsősorban a nyá­ri időszakban kell pótolni, ki­használva az idegenforgalmat. Ehhez persze megfelelő színvo­nalra, választékra, elegendő és megfelelő személyzetre van szükség. Mindehhez pénz kell. S ahogy a 'költségek növeked­nek, s mi megpróbáljuk tarta­ni az árainkat, úgy csökken a jövedelem. Ebben az évben a tavalyi jövedelem felére szá­mítunk csupán. Ez önmagáért beszél. De, hogy mondjak va­lami optimista dolgot is, ven­déglők már a római biroda­lomban is voltak és bármi is történt azóta, mindmáig fenn­maradtak ...

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents