Dunántúli Napló, 1989. március (46. évfolyam, 60-90. szám)

1989-03-26 / 85. szám

A dombóvári ötödik párosmérközés főszereplői: a végig kitartó, lelkes közönség, balra fent Miedzik, mig a jobb oldali képen Erdősi Lajos edző és a lengyel center: Chudeusz. Képösszeállitás: Próksza László Kosárlabda NB I. Dombóváron kedden késő este elmaradt a harangszó. No, nem a tolnai kisváros templomaiban, hanem a DVMSE sportcsarnokában. Már­pedig sokan arra gondoltak a vasárnap Hódmezővásárhelyen elszenvedett súlyos vereség után, hogy kedden megkondul a helyi férfi csapat fölött az NB l-et búcsúztató lélekha­rang. A kongatás elmaradt. Volt viszont helyette dob, trom­bita, amelyek fülsiketítő zaját csak a két szurkolótábor hang­párbaja múlta felül. Forrt a levegő a sportcsarnokban, mint olyan sokszor az elmúlt négy év alatt, amióta a dombóváriak bebocsátást nyertek a hazai férfi kosárlabdacsapatok leg­jobbjai közé. Ezúttal azonban más volt a légkör, más volt a tét - akik befértek á lelátók­ra, azok tapasztalhatták - a játék is. A mérkőzés előtt a vendég hódmezővásárhelyiek a nagy csarnokban melegítettek a mind jobban bele lendülő szur­kolótáboruk előtt, míg a hazai­ak a csendes kis termet vá­lasztották. Ott beszélgettünk a várható eseményekről a csapat edzőjével, Erdősi Lajossal és a sportkör elnökével, Tamási Zoltánnal.- Gyönyörű, és kegyetlen is tud lenni ez a sport. Négy éve — mint akkori edző -, az örömben úsztunk, hogy felke­rültünk az NB l-be, majd a csapatépítés sziszifuszi munká­ja szakadt a nyakamba, ben­ne a két válogatott lengyel já­tékos megszerzésével. Három és feh éven át csak az volt a kérdés, hogy mikor kerülünk az „Alcsoportba, most pedig az első vonalban maradás a tét ezen a találkozón. Mintha Dombouaron ezúttal sem Harangoztak Lengyelekkel vagy lengyelek nélkül fényéveket távolodtunk volna el önmagunktól néhány hónap alatt - keseredett neki az edző. - Azok, akik éveken át barátként üdvözöltek, azok most bennem keresik a bűn­bakot.- Végül is mikor fordult a kocka Dombóváron?- Minden azzál a balsorsú Sopron elleni mérkőzéssel kez­dődött. Még nem volt példa a magyar kosárlabdázás tör­ténetében, hogy egy néző re­nitenskedése miatt, a szövetség a csapatot sújtsa. Attól kezd­ve mindenki ezzel foglalkozott. Ahelyett, hogy dolgoztunk, ját­szottunk volna, csakis a sérel­mekkel voltunk elfoglalva. El­lenem, a PVSK-tól elszenve­dett kettős vereség után for­dult a közönség. Sok mindent mondtak rólam, nagyon dur­ván sértegettek. De ha ma győzünk, biz' isten elfelejtek minden rosszat.. .- Miben bízik a mindent el­döntő ötödik mérkőzés előtt az edző?- Itthon nem kaphat ki ez a csapat. És nemcsak a hazai pálya, a felajzott szurkolóse­reg miatt. Ismerem a fiúkat: elképesztő elhatározás, dac gyűlt fel bennük.- Mit jelent ez a mérkő­zés a klubnak? - kérdezem a sportkör elnökét.- Röviden kimondható: min­dent. Végül is a vészhelyzet­ben döbben rá az ember nem­csak arra, hogy mit nyerhet, de arra is, hogy mit veszthet. Nos, mi most megnyerhetünk mindent: NB l-ben maradást, csapatösszetartást, szurkolótá­bort, s bizony mindezt egyet­len mérkőzés alatt el is veszít­hetjük . . . Zengett, harsogott a lelátó, amikor elkezdődött a min­dent eldöntő ötödik találkozó. A hazaiak lobbantak előbb lángra, de a 3. perc végén ki­derült, hogy nem működik a 30 másodpercet mérő készülék. Már-már a tanácstalanság vett erőt a teremben helyet fogla­lókon, amikor 17 perc késés­sel, mégis folytatódott a mér­kőzés. A 4. percben már-már minden simának tűnt, hiszen Miedzik triplájával 14-8-ra ment a Dombóvár, ám ekkor rövidzárlatot kaptak a hazaiak és 14-13-ra felzárkóztak a ven­dégek. Miedzik azonban be­kapcsolt, s mivel Kerényi és ezen időszakban Ghudeusz is eredményes tudott lenni, a 17. percre 38-29-re elment a DVMSC. Csakhogy a vásár­helyiek sem hagyták magukat és 19.30-nál 47-43-ra felzár-. koztak. Szünet után egy pillanatig sem engedte pihenni játékosait a hazai szurkolósereg. Űzte, hajtotta, magyarul a győzelem­be kergette csapatát a dom­bóvári szurkolók hada. Szeren­csére partnerra leltek a lelá­tókon szorongok a pályán küzdő fiúkban, s Így meggyő­ző, 15 pontos győzelemmel biztosították helyüket a leg­jobbak között. A létfontossá­gú győzelemből oroszlánrészt vállalt a két búcsúzó (?) len­gyel mellett, a nagyon pont­erős Kerényi és az ugyancsak jól dobó Velkey és Ács. A mérkőzés után — még a Franciaországba indulás előtt nyilatkozta az edző:- A csapat átérezte a mér­kőzés fontosságát, és végül is azt nyújtotta, amire képes. Ne­hezen jutottunk el ebbe az állapotba, végül is a fiúk tar­tását bizonyítja: amikor kel­lett, nagyon összeszedték ma­gukat. Megnyugodva, jó érzés­sel utazhatunk Franciaország­ba, a húsvéti tornára, ahol a hazaiakon kivül egy belga, egy lengyel csapat lesz az ellen­felünk. A sportkör elnökétől a követ­kező nyilatkozatot kaptuk:- Sikerült kikapcsolni erre o találkozóra minden olyan kül­ső tényezőt, ami kényelmetlen lehetett volna a fiúk teljesít ményére. Küzdeni tudásból, fe­gyelmezettségből mindegyikük jelesre vizsgázott. Szerencsénk volt, hogy a közönség — félre­téve minden hátsó szándékot -, végig kitartott a csapat mellett. Chudeusznak ez volt az utolsó bajnoki találkozója. Ö most 34 éves, és hazamegy Lengyelországba. Neki meleg szívvel mondunk köszönetét, azért, amit tett városunk ko­sárlabdasportjáért. Miedzik szerződése áprilisban lejár, mi tagadás: nélküle nagyon ne­hezen tudom elképzelni csa­patunkat, amelyik hála a já­tékosoknak, az ötödik évét kezdheti az NB l-ben. Kapu László Bonckés alatt másodszor is Újabb szakosztályok szűnnek meg a ZTE-nél Ki kelti életre a megszüntetett kisegyesületeket-? Tévednénk, ha azt állíta­nánk, hogy a szakosztályleépi- tés zalaegerszegi jelenség. Az immár másfél évtizedes elhi­bázott centralizációs törekvése­kért napjainkban fizet o ma­gyar sportmozgalom. Akárcsak Debrecenben, Győrben, Pé­csett vagy Szegeden, úgy Za­laegerszegen is létrejött a 70- es évek végén a megye ma­mutegyesülete. Bár, már ak­kor is voltok ellenzői ennek a folyamatnak, tiltakozó hangjuk­ra okkor még senki sem fi­gyelt. A zalai megyeszékhe­lyen 1978 februárjában jött létre a házasság a ZTE és a Zalaegerszegi Építők között. Az új egyesület céljaként - a személyi, tárgyi és anyagi fel­tételek összpontosítása révén — az országosan kiemelt „A" ka. tegóriájú klubok közé való emelkedést jelölte meg a me­gyei párt-, állami és sportve­zetés. Egy ideig minden úgy ment, ahogy a nagykönyvbell me9 volt írva. 1982-ben országosan kiemelt egyesület lett a Zala­egerszegi Torna Egylet. Ám ha­mar rá kellett jönni, hogy csupán az akkori sportvezetés szemfényvesztése ez a dekla­ráció, hiszen a megemelt fel-, adatokkal, elvárásokkal párhu­zamosan nem nőtt a központi támogatás. Ekkor kezdődött tu­lajdonképpen Zala megye leg­nagyobb sportegyesületének vesszőfutása. Aztán jött az emlékezetes ZTE-per és az er­kölcsileg s anyagilag meg­roggyant egyesület kényszerű döntésre szánta el magát: a meglevő 13 szakosztályból mindössze hatot tartott meg. A kór tovaterjedését ez • a drasztikus amputáció sem aka­dályozhatta meg. Napjainkban ismét népszerűtlen döntés előtt áll a zalaegerszegi egye­sület. A bázisszervi támogatá­sok apadása miatt újabb szak­osztálycsökkentés előkészületei zajlanak.- A pénzügyi nehézségek miatt gyakorlatilag még nincs elfogadott éves költségvetése az egyesületnek — mondja Kálmán Vilmos, a ZTE gazda­sági osztályvezetője. — Egész évre csak a labdarúgó, a férfi kosárlabda és az atlétikai szakosztály kap támogatást. Hat hónapig biztosítjuk a röp­labda, a női kosárlabda és a súlyemelő szakosztály működé­sét. Nagyrészt önfenntartó lesz a tenisz és a teke szakosztály.- S mi történik fél év eltel­tével a három szakosztállyal?- Reméljük, hogy lesz, aki fogadja őket. Ezzel kapcsolat­ban még korai lenne nyilat­kozni. Április 17-én az egye­sület küldöttközgyűlése új el­nököt és elnökséget választ. Ez a testület dönt majd a szak­osztályok sorsáról, az egyesü­let további működéséről. A végleges határozatra te­hát még áprilisig várni kell. Nagy a valószínűsége azon­ban, hogy az eredeti elképze­lés nem módosul gyökeresen, nehéz elképzelni ugyanis, hogy egy hónap alatt alapve­tően megváltozzanak a jelen­legi gazdasági körülmények. A dolgok állása szerint a röp­labda és a súlyemelő szakosz­tály halálra van ítélve, s ez­zel a két sportág minőségi működése is megszűnik a me­gyeszékhelyen. Az élvonalból kiesett női kosárlabdázók mentsvára az NB ll-es Zala Volán lehet. Ám ki kelti életre az eről­tetett fúzió miatt elsorvadt, tehetségnevelő, egykori eger- szegi kisegyesületeket? Ekler Elemér LELÁTÓ Mindenkit felmentenek? Keddre rendkívüli elnöksé­gi ülést tart az MLSZ és azt tervezik, hogy megvál­toztatják a fegyelmi szabály­zatot. A tengeri kígyóvá nőtt bundabotrány késztette a megbízott elnököt erre a lépésre. Jogos néhány lab­darúgó méltatlankodása, s valóban lépni kell ebben az ügyben. Egy héttél ezelőtt csak találgattam ezeken a ha­sábokon, hiszen bárkivel be­széltem a szövetségben, sen­ki sem tudott pontos választ adni arra, hogy mi lesz az eltiltott játékosok fellebbe­zésével, s mi lesz azokkal a labdarúgókkal, akiknek já­tékjogát felfüggesztették és ügyükben csak hónapok múlva várható ítélet. Pár nappal később viha­rosan felgyorsultak az ese­mények, hiszen nagy nyo­más nehezedett az MLSZ-re. Kedden mérsékelték a győri Balázs, valamint a pécsi Torna é^ Lutz büntetését, a jövő héten már pályára is léphetnek. Réfi és Brezniczky kérelmét viszont elutasította a szövetség fellebbviteli bi­zottsága. A komlói csatár­nál azzal érveltek, hogy ő adta át a pénzt a békés­csabaiaknak. Az egykori gólkirálynak balszerencséje, hogy éppen ő volt' a leg­jobb viszonyban a csabaiak egyik játékosával, a Pécs­ről elszármazott labdarúgó­val, Szabóval. így ráesett a választás, s végül áldozat lett belőle. Brezniczky jogi doktor, s a bizottság sze­rint egy jogásznak ismernie kell a törvényt. Nála ez volt a súlyosbító körülmény és ezért nem csökkentették az eltiltás időtartamát. A nagy kérdés most az a keddi rencfkivüli ülés előtt, hogy miként változik meg a szabályzat. A kiszivárgott hírek szerint valamennyi fel­függesztett labdarúgó visz- szakapja játékjogát. Eddig ugyanis azok, akik ellen jo­gi eljárás folyt, az ítéletig nem léphettek pályára. Á jogászok vitatják ezt a sza­bályt, mert néhány ponton ütközik a büntetőjoggal. A közvélemény is méltatlan­kodik, hiszen azok a gaz­dasági vezetők, akik a pénzt biztosították a bun­dához, továbbra is dolgoz­hatnak szakmájukban, míg a labdarúgók nem űzhetik foglalkozásukat. Az a terv, hogy az emlí­tett szabály kimondaná: a labdarúgó az ellene folyó eljárás befejeztéig ideig­lenes játékjogot kap, s csa < akkor foglalkozik vele az MLSZ fegyelmi bizottsága, ha ügye befejeződött. El­képzelhető, hogy ezt elfo­gadja az elnökség, így a debreceni ügy szereplői mór a következő fordulóban pá­lyára léphetnek. Ha befe­jeződik a tárgyalás és jog­erős ítélet lesz, akkor Sal- laiék a szövetség fegyelmi bizottsága elé kerülnek és a bírósági Ítélet súlyának megfelelően kapják eltiltá­sukat. Ezt a változtatást az is indokolja, hogy egy bírósá­gi tárgyalás hosszú hónapo­kig elhúzódhat — példa erre a debreceni eset, ahol Puskás Lajos megjelenésé­vel tovább kászálódtak a szálak — éo lehetséges, hogy ártatlanul kerül ki az ügyből a gydnúsított labda­rúgó. Ilyen esetben viszont igazságtalanul tiltották el a futballtól és jelentős anyagi kára is származik a labda­rúgónak. Azzal is számolnia kell az MLSZ-nek, hogy a tájékozottabb labdarúgó pe­res úton igyekszik érvényt szerezni anyagi követelésé­nek. Ki fizesse ilyenkor a keresetkiesés^? Szávai, szá­mos felesleges vitát előzne meg a fegyelmi szabályzat módosítása. Újabb kérdés: vajon elfogadja-e az elnök­ség a javaslatot. Szerintem igen, mert ezrei lezárulhat­na egy kellemetlen ügy. T Vivicitta—Konttax uteai futóverseny Vivicitta—Kontrax utcai futóver­senyt rendeznek április 2-án, va­sárnap. A mezőny a margitszigeti Úttörő-stadiontól rajtol 11 órakor, és oda is érkezik majd vissza. Az olaszországi UÍSP szakszerve­zet hat évvel ezelőtt nemzetközi futóversenyt kezdeményezett a váro­sok építészeti emlékeinek megmen­tésére figyelmeztetve. Magyaror­szág is csatlakozott a 30 olasz vá­rost, illetve Barcelonát, Brüsszelt, Sevillát, Montevideót, Pozsonyt és New Yorkot állomásként nyilván­tartó versenyrendszerhez. Egy idő­ben 37 városban startolnak a fu­tók, s mindenütt 12 kilométert tesz­nek meg. A futók mindenütt a vá­rosok legszebb pontjain haladnak, s igy jelölték ki a budapesti út­vonalat is. A nevezési dij 75 forint, nevez­ni lehet a verseny napján 8.30 órától a rajt színhelyén. Az első három férfi és női helyezett ser­leg- és tárgyjutalomban részesül. Az első 3000 befutó emblémával ellátott pólót vehet át. A futókat 11 órakor Ráday Mihály indítja el.

Next

/
Thumbnails
Contents