Dunántúli Napló, 1989. március (46. évfolyam, 60-90. szám)

1989-03-04 / 63. szám

Dunontmt nqpió 1989. március 4., szombat (Folytatás az 1. oldalról.) Marian Orzechowskit (balról), feleségét és kíséretüket az MSZMP Baranya Megyei Bizott­ságának székházában dr. Szirtes Gábor köszöntötte. Fotó: Laufer László pártközpontbeli dolgozószobá­jában Mihail Corbacsovot, az SZKP KB főtitkárát, a Legfel­sőbb Tanács Elnökségének el­nökét. Németh Miklós és az általa vezetett küldöttség ezután ült a Kreml tárgyalóasztalához, ahol Nyikolaj Rizskov, az SZKP KB Politikai Bizottságá­nak tagja, szovjet kormányfő vezette jzovjet küldöttséggel folytatott megbeszélést. A magyar küldöttség tagjai voltak: Őszi István külügymi­niszter-helyettes; Szőnyi Péter 'miniszterhelyettes, a Miniszter- tanács Nemzetközi Gazdasági Együttműködési Irodájának ve­zetője; valamint Rajnai Sán­dor, hazánk szovjetunióbeli nagykövete. A szovjet tár­gyalócsoport tagjai voltak Nyi­kolaj Talizin, a minisztertanács első elnökhelyettese; Jurij Maszljukov, a minisztertanács első elnökhelyettese, az állami tervbizottság elnöke; Konsz- tantyin Katusev, a külgazda­sági kapcsolatok minisztere, valamint Borisz Sztukalin, a Szovjetunió magyarországi nagykövete. Nyikolaj Rizskov a két kül­döttség tárgyalásainak kezde­tén a szovjet kormány nevében szívből köszöntötte Németh Miklóst miniszterelnökké történt megválasztása alkalmából, s örömét fejezte ki, hogy ebben a minőségében sor került szovjetunióbeli első munkalá­togatására. Javasolta, hogy a mostani megbeszélésen elsősorban a kétoldalú, főleg elvi kérdések­ről és o gazdasági témáról le­gyen szó, ne a részletekről. Bízzák meg a szakembereket azzal, hogy a kétoldalú kap­csolatok részletkérdéseit tanul­mányozzák, s néhány hónap elteltével ismét találkozzon a két kormányfő. Ny. Rizskov meghívta ma­gyar kollégáját, hogy hamaro­san tegyen újabb, ezúttal már hivatalos baráti látogatást a Szovjetunióban. A meghívást Németh Miklós köszönettel el­fogadta. A tárgyalások utón a szov­jet kormány díszebédet adott a magyar vendégek tiszteleté­re. Ezen a két küldöttségveze­tő pohárköszöntőt mondott. Alig egynapos szovjetunió­beli munkalátogatását befe­jezve, péntek délután eluta­zott Moszkvából Németh Mik­lós. A magyar vendégeket a vnukovói repülőtéren Nyikolaj Rizskov szovjet miniszterelnök búcsúztatta más hivatalos sze­mélyiségek társaságában. A búcsúztatásnál jelen volt Raj­nai Sándor, hazánk szovjet- unióbeli nogykövete. A magyar delegáció pénteken délután visszaérkezett Budapestre. A tárgyalásokról közleményt ad­tak ki. Az Országos Választási El­nökség pénteken ülést tar­tott. A testület a választási szervek számára tájékoztatót fogalmazott, amely a képvise­lők esetleges visszahívásának eljárási mozzanatait tartal­mazza. Eszerint az országgyűlési vá­lasztókerület választópolgá­rainak legalább tíz százaléka — az állandó látóm vagy a személyi szám feltüntetésével — tehet javaslatot a képviselő visszahívására, megjelölve an­nak indaíkát. Az indítványt a helyi választási elnökséghez kell benyújtani. A helyi választási elnökség­nek azt kell vizsgálnia, hogy a javaslattevők valóban az adott választókerület állandó krkosai-e, s számuk eléri-e a szükséges 10 százalékot. Ha kétely merülne fel az aláíró­Egynapos látogatást tett Pé­csett március 3-án Marian Or- zechowski, a LEMP Politikai Bizottságának tagja, KB-titkór vezetésével egy hétfős lengyel pántküidöttség. A delegáció tagjait, köztük Andrzej Barczi- kowskit, a KB ideológiai osz­tályának helyettes vezetőjét lerzy Wolowskit, a KB titkár tanácsadóját a megyei párt­Ritka jubileum színhelye volt tegnap este a DOZSO. A fenn­állása 35. évfordulóját ünneplő Mecseknádasdi német nemze­tiségi együttes Pécsett is be­mutatta három és fél évtize­des működését reprezentáló műsorát. A szép számú és ün­nepi kedvű közönség nagy sze­retettel fogadta a rendkívül igényes, választékos műsorszá­sok hitelességét illetően, le­vélben — válaszborítékot csa­tolva — felkérhetik az érin­tettet; közölje, válóban aló- irta-e a visszahívási javaslatot. Az állampolgárokat „beidéz­ni" nem lehet. A választási el­nökség csak azt vizsgálja, az aláírók megíndokolták-e indít­ványukat. (A jogszabály értel­mében a választópolgárok ak­kor hívhatják vissza a képvi­selőt, ha az megbízatásának nem tesz eleget, vagy arra méltatlanná vált. Ennek meg­ítélése a választók feladata, nem pedig az elnökségé.) Megindokolni azért szükséges, hogy az érintett képviselőnek módja legyen érvelni az elle­ne felhozott állításokkal szem­ben. A javaslatot a helyi válasz­tási elnökség eljuttatja az 0VE-hez, amely — felülvizsgá­bizottságon dr. Szirtes Gábor és dr. Geisz Mihály titkárok fogadták. Dr. Dányi Pál első titkár nem vett részt a foga­dáson a betegsége miatt. A megyénk életét bemutató tájé­koztatót az ideológiai és a gazdaságpolitikai titkárok mondták el. Érdekes módon, a főként ideológiai kérdésekkel foglalkozó lengyel pórtmunká­mokat: az eredeti és feldolgo­zott zenei és táncfolklóranya- got. Az együttes Gothár József- né, illetve Donowald Józsetné pedagógusok irányításával kezdte meg munkáját. Elsősor­ban az öregektől átvett, le­jegyzett, akkor még dialek­tusban hangzó dalokkal, tán­cokkal szerepeltek, meg azok­lat után — továbbítja azt az Elnöki Tanácshoz, kérve a visszahívásról döntő szavazás napjának kitűzését. Ezt köve­tően minden az általános vá­lasztások előírásai szerint zajlik. A visszahívás ellen és mellett a szavazás napját megelőző napig folytatható agitáció. A képviselő visszahívásához az szükséges, hogy a válasz­tópolgároknak több minta fele urnákhoz járuljon, és az ér­vényes szavazatoknak több mint a fele a visszahívás mel­lett döntsön. A visszahívással a képviselői mandátum meg­szűnik. Ha az érintett képvi­selő megbízatása — például lemondás miatt — a szavazás napja előtt megszűnik, a sza­vazás elmarad — írja az Or­szágos Választási Elnökség tájékoztatója. sokat elsősorban gazdasági té­nyek foglalkoztatták. Elismeré­süket fejezték ki a megyei nemzetiségpolitika kapcsán. A program a tájékoztató után városnézéssel fejeződött be. Este elutaztak Budapestre a lengyel vendégek. kai, amiket a környéken gyűj­töttek. Ott voltak évente a kulturális szemléken, nevük mind ismertebb lett a tájegy­ség, majd az ország németek lakta területein. Kezdettől gon­doskodtak az utánpótlásról; je­lenleg az együttesben dolgoz­nak azok is, akik majd átve­szik a stafétabotot. Az iskolá­ban ugyancsak mintegy 35-40 tagú csoport foglalkozik mind­azzal, amivel az idősebbek: a hagyományőrzéssel és -átadás­sal. Országos minősítésben arany II. (néptánc) és arany (hagyományőrzés) minősítést szereztek, s birtokosai az ál­landó kiváló címnek is. Az együttest 1976-tól Schram Antal, színházi hangtechnikus vezeti nagy hozzáértéssel, s a német folklórban való jártas­sággal. Támogatóik: a Bara­nya Megyei KISZÖV, a Pécs- váradi Építő Ktsz és o helyi községi tanács. Műsorukon valamennyi ze­nei, tánc- és népszokás-feldol­gozás műsorszámuk kimagasló sikert aratott. Egyik-másik szá­muk a jellegzetes falusi ha­gyományos táncrendet mutatta be (pl- Babarc, Szűr, Hás- ságy). Zenéjük is részben fel­dolgozás - ahogyan a táncok is - és részben eredeti. Két hét múlva otthon jubi­lálnak. Ezen részt vesz a cso­port NSZK-beli testvérkapcso­lata, Unterensingen városka 14 tagú küldöttsége is. Ülést tartott az Országos Választási Elnökség Cs. J. Fotó: Laufer László Mecseknádasdi jubileum Pécsett Jelenet a „Mecseknádasdi lakodalmasból" Németh Miklós megbeszélése szovjet vezetőkkel Lengyel pártküldöttség Pécsett SZVT-tanácskozás a költségvetés reform járél (Folytatás az 1. oldalról.) smereteket, és konzultálhatott, vitázhatott. Hogy merre tartson a költ­ségvetés reformja, azt nyitó előadásában Kolarik István pénzügyminiszter-helyettes, majd később Kupa Mihály pénzügyminisztériumi főosztály- vezető és más minisztériumi szaktekintélyek vázolták. E he­lyütt álljon itt Kolarik István eszmefuttatásának egy részle­te, ami a bevezetőnkben em­lített „bonyolult kérdés" meg­oldásával foglalkozik. Az állami kötelezettségek, kiadások történelmileg, politi­kailag és ideológiailag meg­határozottak. A mai kiadási szerkezetet az ötvenes évek társadalmi és gazdasági fel­fogása hozta létre, amelyben állami feladattá vált az okta­tás és az egészségügy szinte teljes köre, a kultúra és a mű­velődés, a sport nagy része, a lakáshoz való jutás feltételei­nek megteremtése, ráadásul az érintettek zömének ingye­nes juttatásként. Hosszú-hosszú idő óta ennek a kinyilatkoz­tatásnak vagyunk a foglyai, a gazdaságra és a társadalom­ra vonatkozó felfogásnak a béklyójától szeretnénk szaba­dulni. Mert mindez óriási ál­lami terheket jelent, tudjuk, a meghirdetett ingyenesség nem valóságos ingyenesség, az el­látási rendszerek hatékonysága enyhén szólva kívánnivalót hagy maga után, s a látszat­ingyenesség melegágya a bur­kolt privilégiumoknak, nem rit­kán a Jkorrupció kialakulásá­nak. Ahhoz viszont, hogy ez megváltozzon, hogy érdemi ki­adáscsökkenés mehessen vég­be, végig kell gondolni ma­gukat a feladatokat, s azok finanszírozásának átalakítható­ságát. Az egyik leglényegesebb cél, hogy fokozatosan, de üteme­sen csökkenjenek a vállalati támogatások. Arról van szó, hogy a kormányzat támogatás- leépítési programjának nagy­ságrendjére és irányaira épül­ve ki kell dolgozni a lakossá­got viszonylag kevésbé terhelő módszereket, a szerkezetvál­tást és a hatékonyságjavulást kikényszerítő módszereket. Ez nemcsak kellemes következmé­nyekkel jár. Nyilvánvaló, az eredmény a vállalati differen­ciálódás erősödése, eseten­ként áremelkedésekre is szá­mítani kell, de a piaci me­chanizmusok, a struktúraváltás körülményei elemi szükséglet­té teszik a kiépítést. Az állam beruházási-fejlesz­tési tevékenységénél a ver­senyszféra beruházásainak köz­vetlen finanszírozását egysze­rűen meg kell szüntetni; a közvetett finanszírozást pedig összhangban az átalakulási törvénnyel és az állami tőke újszerű működtetésével - a megmaradó nagyon szűk kör­ben piaci alapokra helyezve kell megvalósítani. Ugyanak­kor a versenyszféra „hátteré­nek" és infrastruktúrájának megteremtésében növelni szükséges a közvetlen és köz­vetett állami részvételt. Ezzel párhuzamosan az államnak — az állami költségvetésnek, a tanácsoknak, a társadalombiz­tosításnak — meg kell jelen­nie és részt vennie a kiala­kuló tőke- és értékpapírpiacon úgy is, mint szabályozónak, úgy is, mint befektetőknek, il­letve hitelfelvevőnek. A reform döntő kérdése az egyes államháztartási szirtiek jövedelmeinek és feladatainak újraszabályozása, a döntés és a rendelkezésre álló forrás összehangolása . . . Meg kell változnia az állam szerepéről vallott felfogásnak, el kell fe­lejtenünk a paternalista, min­denhatónak tartott állam láz- ólmát, s tudomásul kell venni, hogy a következő időszakban: 1. A piacnak autonóm ténye­zővé kell válnia a gazdaság­ban. 2. A helyi közigazgatás­nak autonóm tényezővé kell válnia a társadalmi életben. 3. Az egyénnek is autonóm té­nyezővé kell válnia mind a társadalmi, mind a gazdsági létben, mind a fogyasztásban, mind a felhalmozásban. Nem kétséges, mindezen változások óriási mozgásokat jelentenek a jövedelemszerke­zetben is, hiszen, ha az álla­mi kötelezettségvállalás mér­séklődik az ellátási rendsze­rekben, akkor a finanszírozási lehetőségeknek növekedniük kell az egyéneknél vagy a gazdasági szférában. Vagyis e lépések feltételezik és ered­ményezik a vállalati és az egyéni adószintek, a centrali­záció csökkenését, továbbá a bérreform folyamatát is, mely­nek lényege egy oly erős va­gyon- és profitérdekeltségre épülő elosztási mechanizmus, mely döntően a teljesítmények szerint honorálja az egyéne­ket. Elképzelhetetlen tehát, hogy a megszűnő állami finan­szírozás automatikusan beépül az egyének bérébe, jövedel­mébe, csak arról lehet szó, hogy az így létrejövő átlagos többleten belül az egyének a bérmechanizmus szabályai sze­rint jutnak hozzá az eltérő ki­egészítő forrásokhoz. Ez erős különbségeket sejtet az embe­rek életlehetőségei között, de hasonló típusú folyamat zaj­lik le a községek, települések életében és a vállalatoknál is. Vagyis a piac és a társadalmi demokratikus önszerveződés az­zal jár, hogy a differenciáló­dás a társadalmi lét minden területén sokkal szélesebb ská­lán mozogva zpjlik le, mint ma. Ez az igazi társadalmi­politikai kérdés, amivel szem­be kell néznünk — húzta alá a pénzügyminiszter-helyettes. Az SZVT-tanácskozás ma folytatódik. Miklósvári Z. „B" KATEGÓRIÁJÚ KERESKEDELMI VALLALAT felvételt hirdet közúti tarifőri munkakör betöltésére Feltétel: legalább 5 évet szakmai gyakorlat. Jelentkezni lehet önéletrajzzal „Szakképzett" jeligére a Hunyadi úti hirdetőbe. _____________________________________________________________________/

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents