Dunántúli Napló, 1989. március (46. évfolyam, 60-90. szám)

1989-03-22 / 81. szám

1989. március 22., szerda Dunonttm nnpió 5 Lelkes szakemberek magánügye ? Számítástechnikai verseny a pécsi ANK-ban Megyei számítástechnikai versenyt rendeztek tegnap az Apáczai Csere János Nevelési Központ gimnáziumában. Az általános Iskolások részére ki­irt kétfordulós vetélkedés dön­tőjébe a nevezett 111 tanuló­ból 14 került, ahol programo­zási feladatokat oldottak meg - ahogy Poronyi Gábor, a verseny szervezője elmondta, főként Commodore gépeken, jellemzően jól. A versenyt Borgulya Gábor (Pécs, 2. számú Ált. Isk.) nyer­te, második Szalay Béla (Szentlőrinc, 3. sz. Ált. Isk.), harmadik pedig Finta Róbert (Pécs, Anikó Utcai Ált. Isk.) .lett. A győztes meglepetésemre elmondta, hogy nincs otthon számitógépe, és az iskolában sem gyakorol. Ismereteit köny­vekből meríti, és csak néha gyakorolhat kölcsön masiná­kon. A most legyőzőiteknek talán nem árt elmondani. hogy tavaly ő is jócskán a vert mezőnyben végzett. A Baranya Megyei Pedagó­giai Intézet által szervezett, és a Neumann János Számitógép- tudományi Társaság, valamint az ANK gimnáziuma által tá­mogatott vetélkedőn egy öröm­teli mozzanat abban o (szin­te) mozdulatlanságban, amely ma az általános iskolai szá­mítástechnikát jellemzi. A né­hány éve indult országos prog­ramok lendülétüket vesztették, sokoldalú fejlesztések, támo­gatások, képzés helyett. A számítástechnika néhányak belső ügyévé zsugorodott. A tantervekbe nem került tudo­mányág továbbra is csak né­hány lelkes pedagógus és di­ák szívügye; szinte minden támogatás nélkül. A tegnapi verseny ezért is figylemre méltó; gratulálunk szervezők­nek, versenyzőknek egyaránt. N. M. Újabb 3000 részvényt bocsátanak ki Jó évet zárt a Pannónia Innováció Rt. 14,5 százalék osztalékot fizetnek Megkezdik a nyugati használt autók forgalmazását Angster József és Fia Orgona és Harmóniagyára A Pécsi Vórosszépitő és Városvédő Egyesület elnöke, dr. Mar­ton István és dr. Vargha Dezső levéltáros helyezett el koszo­rút az emléktáblánál. Fotó: Kóródi Gábor Emléktábla a Déryné utcában Első rendes - mérlegmeg- állapi tó közgyűlését tortotta tegnap Pécsett a múlt év de­cember 1-jével bejegyzett Pan­nónia Innováció Részvénytár­saság. Az ország minden ré­széből érkezett részvényeseket - számuk 72 - dr. Vass Já­nos, az Rt. igazgatósági el­nöke üdvözölte, megállapítva, hogy a 2460 részvényből 1700 jelen van, tehát a közgyűlés határozatképes. Dr. Gaál Csaba, az Rt. ügy­vezető igazgatója a társaság 1988. évi üzleti tevékenységé­ről szólva jó eredményről ad­hatott számot. Az alapító ta­gok a vagyoni betétet 17 mil­lióval növelték. Az Rt. múlt évi bevétele 385 millió forint volt, 37 százalékkal több a tervezettnél. Nyereségük több mint 4,6 millió forint. Az adó­zott nyereségből 14,5 száza­lékos osztalékot fizetnek. Mindez arra késztette a tár­saság tagjait, hogy az alap­tőkét újabb 30 millió forinttal felemeljék, és ezt a tegnapi közgyűlésen meg is szavazták. Háromezer darab, egyenként 10 000 forintos névértékű, be­mutatóra szóló részvényt bo­csátanak ki. A részvényjegy­zés futamideje 1990. február 28-ig terjed. Az újonnan ki­bocsátott részvényekre az Rt. alapító tagjainak elővásárlási joguk van. De sok a külső ér­deklődő is. A Budapesti Ker­tészeti Egyetem 3-5 millió, a Bábolnai IKR 5 millió, a Bólyi Mezőgazdasági Kombinát ugyancsak 3—5 millió forint értékben kíván Pannónia-rész- vényt vásárolni. Hasonlóan nyilatkozott az ecsenyi, a na- ki, a dunaújvárosi tsz, a kör- nyei és a komáromi mezőgaz­dasági kombinát. Az alaptőke-emelés célja a tevékenységi kör bővítése. A tegnapi közgyűlésen megsza­vazták, hogy a megszerzett önálló külkereskedelmi jogot kihasználva a Pécsi Agroker- rel és egy holland céggel ko­operációban megkezdik a nyu­gati használt autók hazai for­galmazását forintért és bein­dítják az autóalkatrész-keres­kedést. Elsőként itt Pécsett, a Megyeri úton egy konszigná­ciós raktárt hoznak létre. Eh­hez a 60 millió forintos közös befektetéshez a Kereskedelmi Minisztérium engedélye febru­ár 20-án megérkezett. A szel­lemi termékek innovációja te­rén hazai piacról külpiacra lépnek. Új üzletágat inditanak be, a nyomdai klisékészítést és a bélyegzőgyórtást. Külkeres­kedelmüket a jugoszláv határ­menti árucsere-tevékenységgel egészítik ki. Kooperációs és kompenzációs együttműködést kezdeményeznek a cukorrépa­export és a növényvédőszer, állati gyógyszerimport vonat­kozásában. Dr. Vass János hangsúlyoz­ta, hogy az Rt. 1989. évi szer­ződései stabilak, és ez bizto­sítékot nyújt a 14,5 százalékos osztalék megtartására.- Rné ­A szakadó eső ellenére jó néhányon elmentek tegnap délután a pécsi Déryné utca 35-ös számú épület elé, hogy részesei legyenek egy emlék­tábla leleplezési ünnepségnek. A tábla Angster József és Fia Orgona és Harmóniagyárának emlékét idézi, amely 1867- 1949-ig működött a Déryné ut­cai és a mögötte lévő épület­ben. A gyárban 1300 orgonát és 3600 harmóniumot készítettek. Az Angster dinasztia gyárából kikerülő hangszerek nemzetkö­zi hírnévre tettek szert, világ­szerte ismerték és ismerik ma is a kiváló minőségű orgoná­kat és harmóniumokat. Az ő kezük munkáját dicséri pél­dául a szegedi, a pécsi, a kassai dóm, a budapesti Szent István Bazilika és a Zeneaka­démia orgonája. A hangszer­gyárat 1950-ben államosítot­ták. A gyár történetével, az orgonakészítés technikájával, a neves család történetével kapcsolatos kutatások a het­venes-nyolcvanas években len­dültek. A Pécsi Városszépítő és Városvédő Egyesület kez­deményezte, hogy a nevezetes családnak és hangszérgyár- nak méltó emléket állítsanak. Az emléktáblát D. Lugosi Ág­nes tervezte. Az ünnepségen, melyen a Mecsek Kórus tagjai énekel­tek, dr. Vargha Dezső levél­táros emlékezett meg röviden az orgonagyár jelentőségéről, majd dr. Marton István, az egyesület elnöke mondott ün­nepi beszédet és leplezte le az emléktáblát, melyet meg is koszorúztak. Az ünnepség után ff Belvárosi templomban or­gona- és kórushangversenyt tartották, melyen többek kö­zött fellépett a Belvárosi templom kórusából és a Me­csek Kórusból összeállított összkar, Halász Béla és Bará­ti István orgonaművész. Közlekedési tragédia a 6-os úton Két karambol, Három halál Meghalt Sípos László színművész és Güth János dramaturg — a Pécsi Nemzeti Színház tagjai Két súlyos közlekedési bal­eset történt hétfőről keddre virrodó éjjel Dunaföldvár kö­zelében. A paksi rendőrkapi­tányság ügyeletese, Imre György zászlós így foglalto össze a történteket a Dunán­túli Napló számára, tegnop reggel. A 6-os főút 98. kilométere közelében, az út szélén egy teherautó vesztegelt keddre virradó éjszaka, amelynek még hétfőn este 23 óra 40 perc­kor egy személygépkocsi üt­között. A személygépkocsi vezetője a helyszínen meg­halt, sérült utasait o dunaúj­városi kórházba szállították. Később megérkezett az autó­mentő is, amely vontotni kezdte a szabályosan kivilá­gított, javításra szoruló tehe- autót. Ebbe a sérült teher­autóba rohant bele a Buda­pest felől érkező Sípos László pécsi színművész által veze­tett gépkocsi - utasaival - kedden 1 óra 30 perckor. Sí­pos László o helyszínen, Güth János, a Pécsi Nemzeti Szín­hói dramaturgja a kórházba szállítás után holt meg. Az ugyancsak velük utazó Fi­lmezés József színművészt, a pécsi színház tagját, valamint Werner József díszlettervezőt a pécsi Harmadik Színház mű­vészét a dunaújvárosi kórház­ban ápolják. A Pécsi Nemzeti Színház társulata hétfőn este Buda­pesten, a Radnóti Színpadon Mészöly Miklós, „Az ablak­mosó” című drámáját játszot­ta, Sipos László pedig „A ha­lál kilovagolt Perzsiából” cím­mel tartott előadóestet az Egyetemi Színpadon. A bal­eset útban hazafelé érte őket. * A halálos kimenetelű bal­esetek okainak kivizsgálását szakértők bevonásával végzi a Paksi Rendőrkapitányság. A dunaújvárosi kórház trauma­tológiai osztályának tegnap délutáni tájékoztatása szerint a combnyaktörést szenvedett Pilinczes Józsefet tegnap dél­előtt már meg is műtötték, állapota kielégítő, a kisebb fejsérüléssel ápolt Werner Jó­zsef pedig rövidesen elhagy­hatja a kórházat. Sípos László (1956-1989) Sipos László o főiskola el­végzése utón 1981-ben Kecs­kemétre, mojd még ugyan­ebben az évben Pécsre szer­ződött. Első bemutatkozása Schiller: Haramiák című . drá­májának Schweitzer szerepé­ben revelációként hatott. Ezt követően főszerepek sorát ját­szotta el: volt Lopahid a Css- resznyéíkertben, Ivan Gama- sa Radicskov: Zűrzavar című művében, Laertes a Hamlet- ben, a Tartuffe Cleante-ja, Garoi Gábor Reformátorának Eck Jánosa, Tristan a Kertész kutyája c. Lope de Vega mű­vében. Emlékezetesen nagy- formátumú alakítást nyújtott a Lear király Kent grófjaként, az Antonius és Kleopátra Enobor- busaként. Megrendítő volt Spiró: Csirkefej című drámá­jának Apó szerepében, s leg­utóbb keserű humorral vegyí­tett tragikummal alakította az Egy fő az egy fő című Brecht- mű Link Lajáját. Sokoldalú tehetségét bizo­nyította önálló műsoraival is - a Berták László verseiből ősz- szeállított estjével, Wharton Madárkájának szinrevitelével, vagy éppen a Hajnáczi Péter írásaiból összeállított mono­drámával. Sipos László rövid idő alatt lett a Pécsi Nemzeti Színház vezető művésze, pályája csú­csán ragadta el a halál. Giith János (1955-1989) Güth János még mint a Műszaki Főiskola hallgatója jegyezte el magát az amatőr­színjátszással. A Pécsi Ama­tőr Színpad tagjaként kiváló alakításokat nyújtott többek közt az Antigoné Kreonjaként, a Fösvény Valér szerepében, vagy éppen Csehov Három nő­vér című drámójábon. Nyolc éven keresztül mun­kálkodott a Pécsi Nyári Szín­ház tagjaként, miközben elvé­gezte a Színház- és Filmmű­vészeti Főiskola szinhátelmé- let szakát. 1988-ban lett dramaturg­ként a Pécsi Nemzeti Színház tagja, ahol nagy hittel és lel­kesedéssel vett részt az al­kotó munkában, a műsorterv kialakításában. Tragikus haláláig Ken Ke- sey—Dalé Wasserman: Kakukk­fészek című drámájának közel­jövőben tervezett színrevitelé- nél bábáskodott, melynek dra­maturgiai munkáját végezte. ManKatársaink helyszíni beszámolója Kiemelték a MÍG 21 roncsait (Folytatás az I. oldalról.) A másik MÍG • vezetője a szintén sérült gépet vissza sze­rette volna vinni a katonai re­pülőtérre, "eljutott a Somogy, Baranya határában lévő Nagy­berki térségéig, ahol ez a re­pülőgép is kormányozhatatlan- ná vált. A pilóta ezt jelentet­te az irányitóközpontnak, ahonnan utasították a gép el­hagyására, azaz a katapultá­lásra. A vezetőnek volt annyi lélekjelenléte és bátorsága, hogy a gépet lakatlan terület fölé vigye, s csak utána kata­pultált.. A MÍG 21-es a Nagy­berki közelében lévő egyik ha­lastó partjára zuhant, s há­rom részre szakadt. Az eleje a part közelében lévő bozó­tosba vágódott, a törzs és a farokrésze a halastóba. A pi­lóta a földet érésnél csupán kisebb sérüléseket szenvedett. (Mindkét repülőgépvezetőt a kecskeméti katonai kórházban ápolják, állapotuk jp.) * Március 21-e, kora reggel. Nagyberki közelében találkoz­nak a műszaki mentőalakula­tok, hogy a tóból kiemeljék, kihúzzák a gép roncsait. Ér­keznek egységek Taszórról, Er­csiből. Csecs László főtörzsőr­mesterrel és Fecskovlcs Jánof honvéddal egy ZIL teherautó­ban úttalan utakon rázkó­dunk, a szakadó esőben ide- oda csúszkál ez a hatkerék- meghajtásos jármű, vontatmá­nyunk - két csónak utánfutón - gyakran elhúzza az autót. Négy-öt kilométeres út után feltűnik a tó, s a repülőgép két, vízből kiálló része. — Szolgálatom alatt sok mű­szaki mentésen vettem részt, ilyenen még soha. Szép fel­adat lesz — mondja a fő­törzsőrmester, aki 15 társával együtt hajnali három órakor indult el Ercsiből. Az előkészületek után Pesti István mérnök-ezredes kiadja a parancsot, a munka elkez­dődhet. A lánctalpas UGK- ról - harckocsimentő jármű — a katonák lecsévélik a vastag drótkötelet, csónakkal a part­hoz közelebb lévő törzshöz vi­szik. Közben beöltözik Németh Zoltán honvéd, a hat búvár egyike: többen segédkeznek körülötte, mindannyian nyakig sárosak, a vigasztalanul zuho­gó eső átáztotta ruhájukat. A búvár felhúzza a hideg vízben a testét némileg melegen tar­tó plasztik egyberészest, a bú­várruhát, hátára veszi a lég­zőkészüléket.- A drótkötelet kell áthúz­nom a gép törzsén és össze­hurkolnom, hogy ki tudják vontatni. Nem lesz könnyű, mert alacsony a víz, s a gép nagyon befúródott az iszap­ba. Hogy mennyire igaza volt Németh Zoltánnak, az egy- másfél óra múlva kiderül.- Nem a viz a gond, bár lenne két-három méteres — mondja Llpták József főtörzs­őrmester, a búvárrészleg pa- ra.?Fsno!?0 “• mert °l(kor hasz­nálhatnánk az iszapszivattyút. De ebben o 170 centiméteres vízben ezt nem tudjuk bevet­ni, nagyon vastag az iszap, csak kézzel és kéziszerszámok­kal tudunk dolgozni, hogy a drótkötelet ótbújtassuk a törzs alatt. Miközben beszélgetünk, nem veszi le a szemét a munka helyszínéről. A törzs alatt folyik a kínló­dás. Aztán ekkor Pesti Ist­ván ezredes úgy dönt, hogy egy csoport menjen át a gép (örökrészéhez, rögzítsék ott a kötelet, s elsőként ezt húzzák a partra. Ez a manőver sike­res. Fél óra múlva felbőg a lánctalapas motorja, forogni kezd a csörlő, megfeszül a drótkötél, a géproncs kimoz­dul a helyéről és lassan-las- san közeledik a parthoz. Ne­gyed óra múlva már a parton vehetjük szemügyre a törede­zett, szakadt roncsot. Ezután következhet a törzs, melyre nagy erőfeszítések után sike­rül ráhurkolni a kötelet.. .- Miért van szükség a le­zuhant gép darabjainak ki­emelésére?- Nem maradhat a halas­tóban, másrészt a baleset okának vizsgálatához szükség van a részletes elemzésre. Pél­dául csak ezek után tudjuk megállapítani, hogy milyen ré­szeknél ütköztek - válaszol Keszthelyi Gyula mérnök őr­nagy.- Mi lesz a másik géppel?- Most azt nézetjük meg, hogy milyen mélyen van a földben, a Duna árterében, s azután döntünk, hogy ki­emeljük-e - mondja Pesti Ist­ván ezredes. Roszprim Nándor

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents